Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy társaság a 2014 évi negatív mérleg szerinti eredménye megállapítását követően (veszteség) saját tőkéje is negatív lett. A veszteség fedezésére a beszámolót jóváhagyó taggyűlés/tulajdonos pótbefizetés mellett döntött, melyet pénzügyileg teljesített is.
A társaság tulajdonosa elképzelése szerint szeretné átrendezni a pótbefizetést jegyzett tőkévé. A „ki nem mondott” végső cél a részesedésének a növelése.
A téma több kérdést is felvet.

  1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni?
  2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére?
  3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére?
  4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen?
  5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz)
  6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni?

(A legjelentősebb vevő a társaságnál a tulajdonos, aki közösségi adóalany. Ekkor a számlát a közösségi adóalany részére nyújtott szolgáltatás szabályainak megfelelően kell elkészíteni?)
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A külön-külön feltett kérdésekre összefoglalóan a következő megoldást találom jónak:

  1.  A pótbefizetés semmiképpen nem kerülhet egyenesen a jegyzett tőkébe, a vonatkozó jogszabályok a visszafizetést írják elő.
  2. Ha a visszafizetés nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (Sztv. 38. § (10) bek.) Egyelőre nem látom tisztán, hogy a korábban már kiszámlázott teljesítést – ami a vevőállományban szerepel – ki lehet még egyszer számlázni?
  3. A pótbefizetés visszafizetésének nem előfeltétele, hogy az eredménytartalék pozitív legyen, a pótbefizetés visszafizethető összegének megállapításánál kizárólag a saját tőke és a jegyzett tőke arányát kell vizsgálni.
  4. A tulajdonos által adott kölcsönből történhet tőkeemelés akár ázsióval is, majd ezt követheti a pótbefizetés visszafizetése a saját tőke és a jegyzett tőke viszonyának figyelembe vételével."1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni? – Igen, a pótbefizetés nem vezethető át a jegyzett tőkére.
    2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére? – Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tulajdonos a követelését apportálja a társaságba. Ennek folyamán lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés egy része a tőketartalékba kerüljön, kvázi ázsióval. Ezt követően a számviteli törvény 37. § (1) c) pontja szerint lehetőség van a tőketartalék átvezetésére az eredménytartalékba a veszteség mértékéig.
    3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére? – A pótbefizetés feltétele, hogy a ne legyen tőkehiány a társaságnál. Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek.
    4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen? – A pótbefizetés a veszteségek fedezetére szolgál. Véleményem szerint, ha a saját tőke eléri a törvényben meghatározott szintet, akkor a pótbefizetés visszafizethető.
    5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz) – Igen, van lehetőség a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközzel történő visszafizetésére.
    6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni? – Igen, a számviteli törvény 38. § (10) bekezdése szerint az értékesítés szabályai az irányadók.
    Maradt azonban egy nyitott, vagy félreértett téma számomra. Ezt szó szerint idézem: "Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek. " Ebben a részben a problémát az okozza, hogy ha az eredménytartalék már nem negatív... kitételt nem találtam meg jogi környezetben.

2016. március

  1. Jól gondolom/tudom-e, hogy a pótbefizetésből nem lehet „direkt módon” tőkét emelni? – Igen, a pótbefizetés nem vezethető át a jegyzett tőkére.
  2. A tulajdonos által adott kölcsönből a törzstőke emelése történhet-e ázsióval úgy, hogy az ázsió a tőketartalékba kerül, majd a tőketartalék átvezethető-e a negatív eredménytartalék terhére? – Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a tulajdonos a követelését apportálja a társaságba. Ennek folyamán lehetőség van arra, hogy a tőkeemelés egy része a tőketartalékba kerüljön, kvázi ázsióval. Ezt követően a számviteli törvény 37. § (1) c) pontja szerint lehetőség van a tőketartalék átvezetésére az eredménytartalékba a veszteség mértékéig.
  3. Ezt követően a pótbefizetés visszafizethető-e a tulajdonos részére? – A pótbefizetés feltétele, hogy a ne legyen tőkehiány a társaságnál. Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek.
  4. Előfeltétele-e a pótbefizetés visszafizetésének az, hogy az eredménytartalék pozitív legyen? – A pótbefizetés a veszteségek fedezetére szolgál. Véleményem szerint, ha a saját tőke eléri a törvényben meghatározott szintet, akkor a pótbefizetés visszafizethető.
  5. Teljesíthető-e a pótbefizetés visszafizetése a vevőkövetelés átadásával. (Az is eszköz) – Igen, van lehetőség a pótbefizetés pénzeszköztől eltérő eszközzel történő visszafizetésére.
  6. Ebben az esetben a vevőkövetelést is az értékesítés szabályai szerint kell átadni? – Igen, a számviteli törvény 38. § (10) bekezdése szerint az értékesítés szabályai az irányadók.

Kérdező:
Maradt egy nyitott, vagy félreértett téma számomra. Ezt szó szerint idézem: "Tehát, ha az eredménytartalék már nem negatív, és a saját tőke a visszafizetés után is eléri a jegyezett tőkét, akkor nincs akadálya a visszafizetésnek. " Ebben a részben a problémát az okozza, hogy ha az eredménytartalék már nem negatív... kitételt nem találtam meg jogi környezetben.

A Ptk 3:183. § (1) bekezdése szerint a pótbefizetést a veszteségek fedezésére lehet teljesíteni. A számviteli törvény 37. § (2) bekezdésének a) pontja szerint pedig az előző üzleti év adózott eredményét (veszteségét) az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni. A két rendelkezést összeolvasva jön ki az, hogy ha az eredmény az előző évek vesztesége miatt negatív, akkor nem lehet visszafizetni a pótbefizetést. Annyival azért kiegészíteném a válaszomat, hogy, abban a ritka esetben, ha az eredménytartalék nem a korábbi évek vesztesége miatt negatív (hanem pl. fejlesztési tartalék miatt lekötött tartalék vagy egyéb Szvt. 37. § (2) c)-g) pontjai miatti csökkenés miatt), akkor természetesen lehetőség van a pótbefizetés visszafizetésére.

Címkék: Saját tőkeKövetelésekPótbefizetésKonzultációs szolgálatTőketartalékEredménytartalék