Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"1. A Társaságnál (Zrt.) belső ellenőrként kifogásoltam, hogy haszonbérleti szerződések előző évekre vonatkozó díjait, - amelyek mértékét a felek évekig vitatták és a bíróság 2015. évben ítélte meg az érvényesíthető mértéket -, a Társaság 2015. évben teljes mértékben árbevételként számolta el. A számlákon szabályosan feltüntetésre kerültek az érintett előző éves időszakok. Az utólag leszámlázott díj, jelentős mértékű, több tízmillió Ft.
2. Hasonlóképp kifogásoltam, hogy a 2014. évi mérlegkészítés időpontját követően megkötött 2014. évi könyvvizsgálati szerződés díját 2015. évben az egyéb szolgáltatások 527 főkönyvi számlára számolták el.
Kérdés: Az a kérdésem, hogy az üzleti évet megelőző időszakra vonatkozó bevételeket (1) és költségeket (2) hogyan kell helyesen elszámolni, árbevételként vagy egyéb bevételként (1), költségszámlára vagy egyéb ráfordításként (2)?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint árbevételként a Számviteli tv. 72.§ (1) bekezdése szerint az üzleti évre vonatkozó, szerződés szerint is akkor teljesült bevételeket lehet elszámolni.
Az előző éveket illető bevételeket a 77.§(1) bekezdés szerint egyéb bevételnek kell minősíteni és elszámolni, miután nem az üzleti évben keletkeztek, így nem tekinthetem árbevételnek. Az összemérés elve alapján ezekkel a bevételekkel kapcsolatban nem a tárgyévben merültek fel költségek.
Az előző évi könyvvizsgálat díját, miután a kapcsolódó szerződés a mérlegkészítést követően kötötték meg, a 81§(1) bekezdés alapján, miután ez a költség nem a tárgyévi árbevételhez kapcsolódóan merült fel, így egyéb ráfordításként számolnám el."

2016. március

Véleményem szerint a bevételek elszámolása (besorolása) nem annak függvénye egy adott üzleti évben, hogy az eredetileg mikor keletkezett. Olyan szabály emlékeim szerint is létezett korábban, amikor az előző üzleti éveket érintő bevételeket el kellett különíteni és rendkívüli tételként számoltatták el. (Sajnos már nem is emlékszem pontosan erre az előírásra, de lehet, hogy a 2000. évi újrakodifikálásig élt csak.) A haszonbérleti szerződésből származó bevételek alaphelyzetben úgy gondolom, hogy a nettó árbevételbe tartoznak, hiszen egy szolgáltatás nyújtásáról van szó.

Az adott helyzetben a bevételek elszámolását megítélésem szerint két tényező befolyásolja. Az egyik a bírósági végzés, a másik pedig, hogy történt-e hiba a lezárt üzleti évek beszámolóinak elkészítésénél. Hogy mit tartalmaz a bírósági végzés, azt nem ismert a kérdés alapján, de nem gondolom, hogy a haszonbérleti díj megállapítása tekintetében ez bármit változtatna a számviteli megítélésen. Az sem ismert, hogy a bíróság megállapított-e kártérítésre, kötbérre, késedelemre, stb. vonatkozó díjakat. Ha igen, akkor ezek biztosan egyéb bevételek lesznek annál a félnél, aki kapta. A másik meghatározó tényező a hiba kérdése. Keletkezett-e hiba a korábbi évek beszámolóiban vagy sem? Ha igen, akkor meg kell vizsgálni, hogy az egyes üzleti évek tekintetében az jelentős, vagy sem? Ha nem, akkor minden a tárgyév megfelelő bevétel számlájára számolandó el. Ha jelentős a hiba, akkor az előző évek bevételére kell elszámolni a tárgyévben, de akkor is nettó árbevétel lesz a haszonbérleti díjból származó bevétel, csak el kell különíteni és egy 3 oszlopos beszámolóban elkülönítetten kell bemutatni. Ez a megoldás sem sorolja az egyéb bevételek közé az előző évi bevételeket. Ezeken kívül pedig van még egy jó érv amelett, miért nem egyéb bevétel az előző üzleti évek után járó bevétel. Ez pedig a számviteli tv. kogens szabályozáson alapuló logikája. Azt kell egyéb bevételként könyvelni, amit a tv. megenged, azaz felsorol a 77. §-ban. Ott pedig nincs olyan jogcím, hogy az előző évek bevételei. (Nyílván a régi szabályozás ezt tételesen felsorolta.)

Véleményem szerint tehát a fenti kérdésben nem igazán az a probléma, hogy nettó árbevétel, vagy egyéb bevétel, hanem az, hogy történt-e hiba a korábbi, lezárt üzleti évek számviteli elszámolása tekintetében. Ha nem történt, akkor a bérleti díj biztosan nettó árbevétel, ha történt, akkor is az lesz, csak elkülönített nyilvántartást igényel és a beszámolóban külön be kell mutatni, a kiegészítő mellékletben pedig évek szerinti bontásban ki kell részletezni.

Hasonló a helyzet a könyvvizsgálói szerződés tekintetében. Mivel a mérlegkészítés után kötötték meg a szerződést az előző üzleti évre, nem nagyon lehet máshová elszámolni, mint a tárgyév igénybe vett szolgáltatási költségeire. Ez sem lehet egyéb ráfordítás. Itt azt gondolom, hogy a helyzetet nem lehet hibának sem tekinteni, tehát a szerződés megkötésének évében lesz igénybe vett szolgáltatások költsége a könyvviszgálói díj.

Címkék: Konzultációs szolgálatBérlet (bérelt)KöltségekBevételek