Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Kérdésem alanyai: ingatlan tulajdonjogával bíró, azt vagyonkezelésbe adó önkormányzat és azt vagyonkezelésbe vevő az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság. Kérdés tárgya: vagyonkezelés számviteli szabályai Az önkormányzat közgyűlési döntés alapján vagyonkezelésbe ad bizonyos vagyoni eszközöket. Ezen tárgyi eszközök bruttó (bekerülési) értékét, eddig elszámolt halmozott értékcsökkenési leírását és nettó értékét, konkrét számokkal, tartalmazza a vagyonkezelési szerződés. Az önkormányzat könyveiben a vagyonkezeléssel járó könyvelési tételeket lekönyveli, ezen eszközeit továbbra is nyilvántartja a főkönyvi könyvelésben és az analitikus nyilvántartásában is. Olyan eszköz is van ezek között, melyekre az önkormányzat még a 249/2000. (XII.24.) Kormány rendelet szerinti leírási szabályokat alkalmazza. A vagyont kezelésbe vevő gazdasági társaság könyveibe bevezeti az átvett eszközöket, ahol a tulajdonos által megadott nettó érték számára a bekerülési értéket jelenti, a vagyonkezelőnél ez az érték lesz az eszközök bruttó értéke, azaz az elszámolandó értékcsökkenés alapja. A vagyonkezelő számviteli politikája szerint megkezdi az értékcsökkenés számítását.
Kérdés
1. A két gazdasági szereplő által a könyvekben kimutatott értékcsökkenés összege: 1.1 Eltérő, mert a tulajdonos a korábbi gyakorlatot folytatja, így analitikus nyilvántartásain nem változtat. Egy 3 %-kal leírni kívánt eszköz esetében a leírási idő nem változik meg, azaz 33,3 év. Így a tulajdonos könyveiben nem változik az éves értékcsökkenési leírás összege, annak függvényévben, hogy az adott eszközt vagyonkezelésbe adja-e vagy nem. A vagyonkezelő saját szabályai szerint számolja el az amortizációt, az általa kimutatott bekerülési értékből kiindulva. Ebben az esetben a könyv szerinti (nettó) érték is eltér. 1.2 Egyező, mert a vagyonkezelő a tulajdonosnál (nettó érték), nála bekerülési (bruttó) érték alapján számított értékcsökkenési leírás negyedéves összegéről tájékoztatja az önkormányzatot, aki helyesbíti könyveit, beleértve a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásait is. Helyesbítés helyett átdolgozza az analitikus rendszerét és ezt minden alkalommal megteszi, amikor vagyonkezelésbe adásról, vagy annak megszüntetéséről dönt. Ebben az esetben a könyv szerinti (nettó) érték is egyező. 1.3 Egyező, ugyanazon amortizációs kulcs alkalmazása mellett, mert a tulajdonos folytatja a korábbi gyakorlatot, analitikus nyilvántartásain nem változtat. A vagyonkezelő a tulajdonos által megadott bruttó érték alapján, a halmozott értékcsökkenést figyelembe véve számolja az amortizációt, és annak összegét a nála bekerülési értéket jelentő, a tulajdonosnál nettó érték összegéből vonja le. Ebben az esetben a könyv szerinti (nettó) érték is egyező. 2. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása szoftverek segítségével történik. Helyes-e abban az esetben az értékcsökkenési leírás összege, ha annak számítása az üzembe helyezést követő naptól kezdődik? Esetünkben egyetlen napi értékcsökkenés összege 1,9 millió Ft. 3. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat követelései között milyen összeget köteles kimutatni a visszapótlásra vonatkozóan az 1-3 eset közül helyesnek tartott esetben? Egyezni-e kell-e a tulajdonos által kimutatott követelés összegének a vagyonkezelő által kimutatott kötelezettséggel?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
1.Amortizáció: 1.1. lehetőség. 249/200, 4/2013 Korm. rend. SZT 2.Écs kezdő napja: nem helyes, kezdő nap az aktiválás napja SZT értékcsökkenés 3. Egyezni-e kell

2016. március

A kérdésre teljesen egyértelmű választ nem tudok adni. Vizsgáljuk meg, jelenleg milyen hatályos szabályok vonatkoznak az Önkormányzatra és az általa tulajdonolt Kft-re! A fennálló helyzetre jellemző információ, miszerint a vagyon kikerült az államháztartás rendszeréből, hiszen egy számviteli törvény hatálya alá tartozó kft. kezeli a vagyont, akire nem azonos szabályok vonatkoznak. Lásd a Kr. 11. § (11)! Ettől eltekintve a Kr. minden szabálya arra utal, hogy a terv szerinti értékcsökkenést a vagyonkezelésbe adó önkormányzatnak el kell számolnia és a mérlegében ki kell mutatnia. Ezt támasztja alá a 11. § (1) bekezdése.
11. § (1) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket.
Ez egyben feltételezi azt is, hogy a mérlegben az önkormányzatnak át kell sorolnia a vagyonkezelésbe adott eszközöket, de a nyilvántartása gyakorlatilag nem tud megváltozni, mert nyiláván kell tartania a bruttó értéket és az elszámolt értékcsökkenést is. Az államháztartáson kívülre vagyonkezelésbe átadott eszközök bekerülési értékét és elszámolt értékcsökkenését az átvevő szervezetnek is nyilván kell tartania. Lásd a Kr. 15. § (2) bekezdését! Ez a szabály azt sugallja, hogy meg kellene egyeznie a későbbiekben is az elszámolt értékcsökkenésnek!
(11) * A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között el kell különíteni a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javakat, tárgyi eszközöket és tartós részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
15. § (2) * A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök - ideértve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját előállítással keletkezik - és a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a más tulajdonosi joggyakorló szervezettől átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál, korábbi tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek, új tulajdonosi joggyakorló szervezetnek nyilvántartásba kell vennie.
Az Önkormányzat mérlegében szereplő, vagyonkezelésbe átadott eszközök mérlegértékét a Kr. 22. § (2) bekezdése alapján alá kell támasztani a vagyonkezelő által készített leltárral.
22. § (2) * A leltározás végrehajtását az Szt. 69. § (1)-(3), valamint (5) és (6) bekezdése szerint kell végrehajtani azzal, hogy
a) a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, és
A 4/2013. Kr. szerint az Önkormányzatnak a számviteli politikájában rögzítenie kell a következőket:
50. § (2) Az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell
d) a tulajdonosnak - az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek - a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.
E szövegezés alapján a terv szerinti értékcsökkenést a vagyonkezelésbe adó önkormányzatnak kell meghatároznia. Lényegében úgy viselkedik a rendszer, mint amikor az anyavállalat törekszik az egységes értékelésre. Felvetődik problémaként, hogy a kft.-re vonatkozó Szt. előírásoknak meg tud-e felelni az Önkormányzat értékelési szabályzata. Itt a legfőbb problémát abban látom, hogy az Önkormányzatnak a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírási kulcsokat kell alkalmaznia.
17. § (3) * A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az állam tulajdonában álló közutak esetén alkalmazandó terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa 3%. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.
(4) A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni.
Az önkormányzat számviteli rendszerében kötelező a negyedéves zárlat keretében elszámolni a terv szerinti értékcsökkenést is az 53. § (6) bekezdése alapján, amelyet a beszámolóban a kft-re vonatkozó szabályokhoz hasonlóan kell kimutatni. (Ez is egy befektetési tükör!) Ez még akkor is igaz, ha előfordulhat olyan eset, amikor sor kerül a bekerülési érték újbóli megállapítására.
53. § (6) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását,
8. Melléklet szerinti kimutatásnak tartalmaznia kell:
16. Terv szerinti értékcsökkenés nyitó állománya
17. Terv szerinti értékcsökkenés növekedése
18. Terv szerinti értékcsökkenés csökkenése
19. Terv szerinti értékcsökkenés záró állománya (16+17-18)

16. Melléklet felsorolja az egységes számlatükör számláit
189. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök terv szerinti értékcsökkenése
1891. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
1892. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
1893. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése
1894. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése

8/A. * A bekerülési érték újbóli megállapítása
16/A. § * (1) Törvény vagy kormányrendelet előírhatja az immateriális javak, tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök meghatározott köre bekerülési értékének újbóli megállapítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni. Ha az (1) bekezdés szerinti törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.
21. § (2) * A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést és az értékhelyesbítést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.


A fenti szabályok ismeretében azt gondolom, hogy az Önkormányzatnak is el kell számolnia az amortizációt és lényegében mindegy, hogy ezt milyen feltételek mellett teszi, de a Kr. szerinti előírásokat be kell tartania. A kft-nek is el kell számolnia az Szt. szerinti értékcsökkenést, ami elvileg eltérhet az Önkormányzatra vonatkozó eltérő előírások miatt. (Általános számvitel szakmai megítélés szerint csak a vagyonkezelőnek kellene elszámolnia a terv szerinti értékcsökkenést, de egy ilyen megoldás jelenleg nem elégítené ki az államháztartási számvitel által igényelt információkat a konszolidáláshoz.)
Tudtommal a felek között kötelező az egyeztetés és az adatszolgáltatás, ebből következően a probléma kiküszöbölhető. Azt nem merem állítani, hogy biztosan azonos terv szerinti értékcsökkenést kellene kimutatni a feleknél, de azt gondolom, hogy erről a kérdésről a vagyonkezelési szerződésben rendelkezni kell. Mivel a konszolidálás nem a Kft. egyedi mérleg és eredménykimutatás adatai alapján történik az államháztartás számviteli szabályai szerint, egy esetleges eltérés sem okoz problémát. Azt azonban világosan szabályozni kell a szerződésben, hogy a visszapótlási kötelezettség milyen szabályok szerint áll fenn, hogyan keletkezik ebből az Önkormányzatnak visszapótlási követelése (vagy esetleg kötelezettsége). Véleményem szerint a probléma megoldására nincs konkrét tételes törvényi vagy kormányrendeleti előírás, ezért gondolom azt, hogy a vagyonkezelési szerződésben kell szabályozni az egymással való egyeztetési kötelezettséget és az elszámolási szabályokat.

A második kérdés arra irányult, hogy az aktiválás napja, vagy az értékcsökkenés elszámolásának kezdő napja a helyes megoldás az értékcsökkenés elszámolásának megkezdésére. A számviteli törvény az üzembe helyezést szabályozza, azaz arra akar választ adni, hogy egy eszközt mikor kell/lehet üzembe helyezni. Maga az üzembe helyezés napja pedig véleményem szerint is az aktiválás időpontja. Ettől a naptól kezdve ugyanis az eszköz működik, használják, tehát az értékcsökkenést el kell számolni utána. Természetesen egy vállalkozás (Kft.) megítélésem szerint ettől eltérően is szabályozhatja az amortizáció elszámolásának megkezdését. Az Szt.-ben a hasznos élettartamot kell megállapítani és megtervezni a leírásokat. Ebben olyan szabály is alkotható, miszerint a terv szerinti értékcsökkenést mindig egész hónapokra számolják el és évente csak egyszer könyvelik. Ez a megoldás azonban nem fog megfelelni az államháztartási számvitel szabályainak, ahol a Tao. tv-re hivatkoznak. A kérdésre tehát vélehetően marad az a válasz, hogy az Önkormányzati szabályoknak megfelelően az üzembe helyezés napja, azaz az aktiválás napja lesz a kezdő időpont.
A kérdést igazából nem látom problémásnak, függetlenül a nagyságrendtől és nem is foglalkoznék vele könyvvizsgálóként. Ennek az az oka, hogy mit is jelent az aktiválás napja? Lehet, hogy az üzemszerű tevékenységet este 10 órára sikerült beindítani, akkor erre a napra még 2 órányi amortizációt el kell számolni? Szerintem ez érdektelen kérdés. Kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, hogy az MNB naponta már kétszer tesz közzé árfolyamot. Akkor most melyiket kell használni? A cég dönti el a saját szabályzatában és választ az időpontok közül.

 

Címkék: Konzultációs szolgálatVagyonkezelés