Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Az auditált társaságom kereskedelmi tevékenységet folytat. Nagy értékű árút értékesített egy arab országba, amely árút közösségi országban vásárolt meg. A beszerzéseket részben arab magánszemély, részben arab társaság finanszírozta meg, azaz minden beszerzéshez kölcsönt nyújtott. A teljes üzlet pénzügyi finanszírozását vállalták. A szerződésben kikötött kamat mértéke 10 %, függetlenül a futamidőtől. A futamidő 2-8 hónap között változott. Megállapítottam, hogy az adott országgal a kettős adóztatást elkerülő egyezmény nincs.
Magánszemély által nyújtott kölcsön kamatát összevonandó jövedelemként le kellett-e adózni, ha igen a teljes kamat összegének kifizetése után ez hogyan korrigálható? Nem valószínű, hogy a magánszemély visszafizetné az adó összegét. Van-e arra lehetőség, hogy az arab magánszemély nyilatkozata alapján hazájában adózzon? Elfogadható-e a futamidőtől független kamat mértéke?

Tekintettel arra, hogy a magánszemély arab országával nincs a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, véleményem szerint le kellett volna vonni az adó és járulék vonzatokat. Az összeg nagysága miatt azonban - amely összeg a magyar társaságot nehéz anyagi helyzetbe hozná, különösen, hogy a kifizetett kamat összegéből már nem tudja visszavenni az adó és járulék összegét - a külföldi fél nyilatkozata alapján elfogadnám a kinti adózást. A futamidőtől független kamat mértékével kapcsolatban felmerült bennem a nem a vállalkozás érdekében felmerült költség lehetősége is."

2016. május

1. A magyar társaság által az arab magánszemély részére fizetett kamat
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 65. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerint az ugyanezen szakasz a-d) és f) pontjaiban fel nem sorolt formában „kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magányszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni”.

Tekintettel arra, hogy az arab magánszemély által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát az Szja. tv. 65. §-a kifejezetten nem minősíti kamatjövedelemnek, így a jövedelem a felek közt fennálló jogviszony szerint minősítendő. Amennyiben a jogviszony nem határozható meg egyértelműen, akkor egyéb jövedelem minősítéssel az összevont adóalap részeként adózik.

A magánszemély által a magyar társaságnak nyújtott kölcsön kamatát – amennyiben egyéb jövedelemként kerül minősítésre - az összevont adóalap részeként 16% illetve 15% szja kötelezettség terheli, melynek levonása és az adóhatóság felé történő megfizetése a magyar társaság feladata. Továbbá ezen jövedelmet terheli még 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, melynek levonása és megfizetése szintén a társaság feladata.

A leírt tényállás alapján feltételezzük, hogy a társaság ezen kötelezettségei nem kerültek teljesítésre az eddigiek során, így önellenőrzés lefolytatását javasoljuk.

A magyar társaságnál az arab magánszemély részére kifizetett összeg kamatráfordításnak minősül és a társasági adózás során az alultőkésítési szabály – részletesen lásd lent - szerint figyelembe vehető.

2. A magyar társaság által az arab társaság részére fizetett kamat
A magyar társaság fő szabály szerint ráfordításként számolja el az arab társaságnak fizetett kamatot. A kifizetett összeg után forrásadó levonási kötelezettsége nem áll fenn.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a Tao. tv. 8. § (1) j) pontja és (5) bekezdésének rendelkezéseire (ún. alultőkésítési szabály), amely szerint adóalap növelő tétel a kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt - kamatának és a Tao tv.18 §-a szerinti, kapcsolt vállalkozások között fennálló esetleges korrekciós tételek miatt elszámolt kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része, ahol
¬ kötelezettség: a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, számol el, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét csökkenti (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást, valamint az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével, és
¬ saját tőke: a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.

Szintén vizsgálandó szempont lehet, hogy az arab társaság nem minősülhet-e ellenőrzött külföldi társaságnak. Ekkor bizonyos esetekben a Tao tv. 3. számú melléklet 9 pontja szerint az arab társaság részére ellenértékként juttatott és a magyar társaságnál költségként, ráfordításként elszámolt tétel nem a vállalkozási tevékenység érdekében elszámolt ráfordításként és így adóalap növelő tételként lenne minősíthető.

Továbbá, amennyiben a Tao tv. előírásai értelmében a magyar és az arab társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó – Tao. tv. 18. §-ban foglaltakra - hívnánk fel a figyelmet, melynek értelmében adóalap korrekciót kell alkalmazni abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben a szokásos piaci ártól eltérő mértékű ellenértéket alkalmaznak a felek (a kölcsönnyújtásra megállapított és fizetendő kamat mértéke).

Továbbá kérdéses pont, hogy a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény híján az említett arab ország adórendszere milyen módon kezeli a külföldről kapott kamatot. Ennek pontosabb vizsgálatát javasoljuk, mert a fentiek alapján akár fennállhat kettős adóztatás veszélye is.