Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Felkérést kaptam ajánlat megtételére egy könyvvizsgálatra az árbevételküszöb túllépése miatt kötelezett, de e kötelezettségét elmulasztó társaság korábbi (vélhetően 2013/2014/2015) üzleti éveinek könyvvizsgálatára. A társaságnak volt választott könyvvizsgálója, azonban a beszámoló auditálására egyik évben sem került sor. A társaság könyvvizsgálójának mandátuma 2016.05.31. napján lejárt. Az érintett számviteli beszámolók - könyvvizsgálói jelentés nélkül - már közzétételre kerültek.

Kérdezni szeretném, hogy a fenti – visszamenőleges évekre vonatkozó - megbízás elvállalható-e? Ha igen, akkor könyvvizsgálói jelentés kibocsátható-e?

Úgy vélem, hogy a megbízás elvállalható, de a megbízás teljesítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az idő eltelte és a már megtörtént közzétételek miatt az elvégezhető könyvvizsgálati eljárások köre, és ezáltal a könyvvizsgálat hatóköre szinte bizonyosan korlátozott."

2016. június

A kérdező által írt információk arra utalnak, hogy a számviteli törvény szerint kötelező volt a könyvvizsgálat az adott gazdasági társaságnál a 2013., 2014. és 2015. üzleti évekre, de valamely okból a könyvvizsgálatot a társaság választott könyvvizsgálójával nem végeztették el, ezért az említett évek éves beszámolóit könyvvizsgálói jelentés nélkül helyezték letétbe és tették közzé a céginformációs szolgálathoz történt benyújtás során.
A már közzétett beszámolót, amennyiben a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott beszámolót tették közzé, és a beszámolóval együtt kötelezően benyújtandó többi dokumentumot (ideértve a könyvvizsgálói jelentést is), utólag nem lehet ismételten közzétételre benyújtani. Kivételt képez a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 3. § (7) és (8) bekezdésében foglalt két eset.
A 3. § (7) bekezdése alapján, ha nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi. A legfőbb szerv által elfogadott beszámoló közzétételének lehetőségét a céginformációs szolgálat a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, kizárólag egy alkalommal biztosítja, feltüntetve az utólagos közzététel napját és a változás tényét is.
A 3. § (8) bekezdése alapján ha a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által kibocsátott független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról rendelkezik, a céginformációs szolgálat a cég kérelmére a független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló nyilatkozatot és az ismételt független könyvvizsgálói jelentést közzéteszi. A kérelemhez mellékelni kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló határozatát.

A rendelet (9) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy:
„(9) A (7) és (8) bekezdéstől eltérő esetekben a beszámoló vagy annak melléklete ismételt benyújtásának nincs helye. A céginformációs szolgálat a megküldött dokumentumokat ezen esetekben nem fogadja be, ennek tényéről elektronikus értesítést küld a beküldő személy részére.”
(A fenti rendelkezéseket a rendelet 2016. január 1-jétől hatályos szövege tartalmazza.)

Amennyiben tehát a kérdező által említett konkrét eset nem felel meg a rendelet (7), vagy (8) bekezdésében említett esetek valamelyikének, akkor a rendelet (9) bekezdése alapján a céginformációs szolgálat nem fogja befogadni a 2014. és 2015. évi beszámolókra utólag elvégzett könyvvizsgálat alapján kiadott könyvvizsgálói jelentéseket. Ezt a tényt mindenképpen a könyvvizsgálatot kérő megbízó társaság tudomására kell hozni, mert ha utólagos közzététel céljából kérte volna a megbízó a könyvvizsgálatot, akkor annak ismeretében, hogy a jogszabály alapján az utólagos közzétételre nem lesz lehetősége, célszerű lesz a megbízónak úgy döntenie, hogy mégsem ad megbízást az utólagos könyvvizsgálatok elvégzésére.

Előfordulhat azonban olyan egyedi körülmény, amely miatt a társaságnak nem az utólagos közzététel céljára, hanem más egyéb célból van szüksége az előző évek éves beszámolóira adott könyvvizsgálói véleményre. Például, ilyen körülmény lehet az, ha a banki finanszírozási kérelemhez az előző 3 év auditált éves beszámolóját kell benyújtani, amitől a finanszírozó bank nem tud és nem akar eltekinteni. Ilyen esetben, függetlenül attól, hogy a törvény szerinti utólagos közzétételre már nincs mód, egy utólag elvégeztetett könyvvizsgálat alapján kiadott könyvvizsgálói véleményt (jelentést) a bankhoz a beszámolóval együtt be lehet nyújtani. Ezt a könyvvizsgálatot elvállalhatja és végezheti olyan könyvvizsgáló, aki nem volt a társaság választott könyvvizsgálója a vizsgálat tárgyát képező üzleti év(ek) vonatkozásában.

Az utólagosan elvégzett könyvvizsgálat esetén azonban, ha a könyvvizsgáló hibát, hibákat tárt fel az éves beszámolóban, azok módosítására már nem lesz mód, mivel a társaság által közzétett éves beszámolóról kell a könyvvizsgálónak utólag véleményt adnia. A feltárt, nem módosított hibáknak a könyvvizsgálói véleményre gyakorolt hatását a könyvvizsgálónak a lényegesség alapján kell megítélnie, és ha általa lényegesnek ítélt hibát talál a már közzétett beszámolóban, akkor korlátozott könyvvizsgálói véleményt kell kiadnia, a korlátozás okának megjelölésével.

A megfelelő eljárás a könyvvizsgáló részéről a kérdésben vázolt esetben tehát az lehet, ha megbeszéli és tisztázza a társaság vezetésével, hogy milyen okból és milyen célra igénylik az utólagos könyvvizsgálat elvégzését. Ha valamely egyedi, speciális célra vagy okból (mint pl. a fenti példában említett ok) megbízást adnak a könyvvizsgálónak az utólagos könyvvizsgálatok elvégzésére, akkor figyelembe kell venni tehát, hogy a már korábban közzétett éves beszámoló a könyvvizsgálat miatt nem módosítható, valamint, a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben az „egyéb kérdések” bekezdésben be kell korlátoznia a jelentés felhasználhatóságát arra a konkrét felhasználási célra, amelyre tekintettel a könyvvizsgálatot a megbízó megrendelte, és az említett törvényre hivatkozva a jelentésében közölnie kell azt a tényt is, hogy a könyvvizsgálói jelentést a társaság utólag már nem tudja közzétenni, ezért azt nem lehet közzétenni.

Ha a könyvvizsgálatot a megbízó társaság a fentiek szerinti mérlegelést követően is igényli és a könyvvizsgáló elvállalja a megbízást, akkor valóban fennállhat az a helyzet, hogy egyes könyvvizsgálati eljárásokat, az időbeli jelentős késedelem miatt, érdemben már nem lesz lehetséges elvégezni, és ha más, alternatív eljárásokkal sem lehet elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot beszerezni, akkor ennek a ténynek a könyvvizsgálói véleményre gyakorolt hatását a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, mivel ez a körülmény korlátozott könyvvizsgálói vélemény kiadását teheti szükségessé.

Amennyiben nincs speciális ok ami miatt a megbízó a könyvvizsgálatot kéri, és a társaság az utólagos közzétételi tilalom ellenére mégis el akarja végeztetni a könyvvizsgálatot, és erre nem az adott üzleti évekre megválasztott könyvvizsgálót, hanem egy másik könyvvizsgálót kér fel, akkor véleményem szerint abban az esetben lehet a könyvvizsgálati megbízást elvállalni és a könyvvizsgálatot elvégezni, ha a korábbi választott könyvvizsgáló mandátuma már biztosan lejárt (erről célszerű meggyőződni), és már nincs érvényes megbízási szerződése sem a társasággal. A másik könyvvizsgáló által kiadásra kerülő könyvvizsgálói jelentésbe ebben az esetben is bele kell foglalni az utólagos közzétételre vonatkozó jogszabályi tilalmat, valamint a jelentés felhasználhatóságára vonatkozó korlátozást, amint ezt az előzőekben már ismertettük.