Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"1. Egy ablak kereskedő kft. beépítést is vállal. Ehhez van saját alkalmazott, de felkér külsős cégeket is.
2. Az ablakok beszerzésekor nagyobb cégektől szállítással kapja a cég, az ára tartalmazza. Vannak olyan beszerzések, amihez fuvarozót kérnek meg.

Kérdések:
1. A cégek által beépített ablakok díja alvállalkozói ktg-ként, vagy egyéb igénybevett szolgáltatás? Esetleg az elábét növelő tétel?
2. A fuvardíj növeli az elábét? Vagy igénybevett szolgáltatás?

1. Szerintem mivel beépítéssel kéri az ügyfél ez alvállalkozói díj. Nem közvetített szolgáltatás, mert a vevő felé kiállított számlán külön nem kerül feltüntetésre, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ezáltal helyi adó alapot is csökkent ez a szolgáltatás, akár alvállalkozói díj, akár elábét növelő tétel. Én alvállalkozói díjként könyvelem.
2. A fuvardíj igénybevett szolgáltatásként könyvelem. Indoklásom: Mivel egyidejűleg ugyanazon a szállítóeszközön különböző eszközöket (árukat) szállítanak, és nincs megfelelő műszaki ismérv a megosztáshoz, akkor a szállítási és rakodási költséget a felmerüléskor az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell elszámolni. Felmerült szállítási és rakodási költség közötti kapcsolat dokumentálása és ezáltal az adott áru bekerülési értékkénti elszámolása nélkül nem lehet a szállítási és rakodási költséget elábéként figyelembe venni."

2016. október

A cégek által beépített ablakok szerelési költségeit a szerződés függvényében kell elszámolni. az ablakokat értékesítő cégnél. Ha a felek között létrejött szerződésből kiderül a közvetített szolgáltatás ténye, azaz az Szt., (Hipa tv.) szerinti feltételek fennállnak, akkor lehet közvetített szolgáltatásról beszélni. Úgy tűnik a leírásból, hogy ezek a feltételek nem teljesülnek. Ha a Ptk. szerinti vállalkozási szerződést kötötték a felek, akkor a díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. Ez a tény nem korlátozza az iparüzési adó alapjából történő levonhatóságot, sőt, ilyenkor nem sávos levonhatóság van, hanem 100%-os. Elábét növelő tételként a szerelési költség akkor számolható el, ha az ablakok értékesítésekor kiállított számla tartalmazza a szerelési költséget, azaz magába foglalja az áru ezt az értéket is. Ha a szerelés külön megállapodás tárgya, akkor az nem lehet elábé, mert nem beszélhetünk termékről. Amennyiben ezt a beszerelést külső szolgáltató végzi, akkor igénybe vett szolgáltatás lesz. Ha saját munkaerővel oldják meg, akkor saját termelésű készlet (nyújtott szolgáltatás) előállítása zajlik, amelynek az önköltségét meg kell állapítani és kiszámlázni az eladási árát. Ennek könnyvelése más összköltség eljárásban és más forgalmis logika mellett. (A részleteket mellőzöm, mert nem volt kérdés.)

Az eszköz beszerzésének fuvardíja az Szt. szerint egyértelműen a bekerülési ár része addig, amíg a raktárba történő beszállítás meg nem történik ténylegesen, vagy jelképesen. Ebből következően az elébé része lesz az eladáskor. Ha ezen újratermelési szakasz utáni fuvardíjról van szó, az már az értékesítés érdekében merült fel és csak az értékesítés közvetett költségei közé tartozhat, azaz nem része a bekerülési árnak, így marad igénybe vett szolgáltatás költsége pl. összköltség eljárásban. (Pl. a raktárból a beszerelés helyszínére történő kiszállítás díja soha nem lehet a bekerülésik ár része.)

Azzal természetesen egyet tudok érteni, ha a beszerzéskor a közvetlen kapcsolat nem állapítható meg a felmerült fuvardíj és az eszköz között, akkor a fuvardíj sem tud része lenni a bekerülési árnak.