Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy magyar Társaságban (A) egy külföldi illetőségű magánszemély (B) igazgatósági tag, és önállóan képviseli a Társaságot (önállóan ír alá), míg a többi igazgatósági tag párosan.
E Társaságban (A) a magánszemély (B) nem tulajdonos, de a Társaság anyavállalatában (C)igen, de részesedése éppen nem éri el az 50%-ot. (De itt is önálló aláíró, míg a többi igazgatósági tag párosan, személyekben is megegyezően az A Társasággal.) Léteznek további Társaságok (D), melyekben ezen (B) magánszemély többségi tulajdonos, az ügyvezetőt ő választja, de az ügyvezető a Társaság képviselője, egyedüli aláírója.
Kérdés
A TAO kapcsoltság fenn áll e (A) és (D) társaságok között?
Kapcsoltságot teremt e az, hogy egy magánszemély egy adott társaságban önállóan ír alá, míg a másik társaságban többségi tulajdonosként ő választja meg a vezető tisztségviselőt, aki aláír?)
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A Társasági adó tv. 4.§.23. c) és f) pontjai alapján (A) és (B) Társaságok egymással kapcsoltak.
Kapcsoltak azon (D) társaságok is, ahol a többségi tulajdonosi befolyás fennáll.
A Tao tv. 4.§.23. c) és a PTK 8:2§ (többségi befolyás, meghatározó befolyás) kapcsán a szó szerinti értelmezésből nem egyértelmű (A) – (D) illetve (B) - (D) társaságok között fennálló kapcsoltság, ugyanakkor a gyakorlatban a meghatározó befolyás működik."

2017. február

A háttérben bemutatott eset szerint egy magyar társaságban („A”) egy külföldi illetőségű magánszemély („B”) igazgatósági tag, de nem tulajdonos és önálló aláírási joggal rendelkezik. A Társaság anyavállalatában („C”) ezen „B” magánszemély kevesebb mint 50%-os tulajdonosi hányaddal és önálló aláírási joggal rendelkezik. A magánszemély egy másik társaságban („D”) is többségi tulajdonos, ő választja az ügyvezetőt, aki a Társaság képviselője és egyedüli aláírási joggal rendelkezik. A feltett kérdés arra irányult, hogy „A” és „D” társaságok a fentiekre tekintettel kapcsoltnak vállalkozásnak minősülnek-e.

Megállapítjuk, hogy a tényállásban szereplő „A” és „C” társaságok tisztségviselőinek címéből következtetve (igazgatósági tagok) részvénytársaságokról beszélhetünk, míg a kérdező „D” társaság esetén ügyvezetőt említ, vagyis korlátolt felelősségű társaságot feltételezünk.

Tulajdonosi ágon „A” és „D” társaságok nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, hiszen „B” magánszemély a magyar „A” társaságban nem rendelkezik többségi tulajdonnal, ugyanis „C” anyavállalatban a részesedése nem éri el az 50%-ot. „A” magyar társaság és „C” anyavállalat ugyanakkor természetesen egymás kapcsolt vállalkozásai.

A kapcsolt vállalkozások fogalmát a Tao tv. 4. § (23) tartalmazza, melynek f) pontja alapján kapcsoltság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is fennállhat.

„A” és „D” társaság kapcsoltsági viszonyát tehát az fogja meghatározni, hogy köztük megállapítható-e az ügyvezetés egyezősége.

A törvény értelmében kapcsot vállalkozás az adózó és más személy, ha az ügyvezetésük megegyezik és erre tekintettel az üzleti politikára és a pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ezen feltételeket egyszerre kell teljesíteni.

Megjegyezzük, hogy a törvény szövegére támaszkodva kapcsoltsági viszont csak az ügyvezetés egyezősége teremt. Itt rögtön felhívnánk a figyelmet arra, hogy az információk alapján „B” magánszemély „D” társaságban nem lát el ügyvezetői feladatokat, tehát ilyen értelemben nem tekinthető vezető tisztségviselőnek, még abban az esetben sem, ha formálisan tőle függ a képviselő személye, hiszen mint többségi tulajdonos ő nevezi ki az ügyvezetőt. Továbbá, a nyilvánosan elérhető kapcsolódó szakirodalom és állásfoglalások alapján részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság nem állhat egymással kapcsoltsági viszonyban az ügyvezetésre tekintettel, hiszen míg az egyikben testület jár el, a másikban egyszemélyes az ügyvezetés, vagyis fogalmilag kizárt az ügyvezetés egyezősége (az egyikben egy, a másikban legalább három képviselő van).

Megjegyezzük tehát, hogy álláspontunk szerint „A” és „D” társaság nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel az ügyvezetésük nem egyezik. Szeretnénk kiemelni továbbá, hogy mi a törvény szövegét értelmeztük, mely alapján a döntő befolyásgyakorlást az ügyvezetésnek kell megvalósítania, nem pedig a mögöttük álló tulajdonosi körnek, azonban egy kiterjesztőbb adóhatósági álláspontot nem tudunk kizárni.

Címkék: Kapcsolt vállalkozás