Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy civil szervezet (egyesület) rendszeresen pályázati bevételből valósítja meg programjait. A nyertes pályázat alapján támogatási szerződést kötnek, amelyek finanszírozása vegyes, vagy utólagosan az elszámolás elfogadása után, vagy a szerződés aláírása után történik a támogatási összeg kifizetése. A nyertes pályázat nem működési és nem fejlesztési támogatás, hanem a civil szervezet alapító okirata szerinti program megvalósítását támogatja. Pl: a tudatos vásárlás népszerűsítése, felvilágosító kampány szervezése. A pályázat támogatást ad a program költségeihez, támogatott időszak 2015. 08.01-től 2016. 07.31-ig. Jelen esetben a támogatási szerződést a szervezet aláírta, a szerződés szerinti programot elkezdte, de a támogatási összeg csak a mérleg készítése után folyt be, és a támogatási összeg elszámolási kötelezettsége a program végétől számított 30 nap. A támogatási összeg kiutalásának nem volt feltétele elszámolás, részelszámolás.(pl: támogatott program időtartama 2015.08.01-től 2016.07.31-ig, mérleg készítés 2016.01.31-ig, a támogatási összeg befolyt 2016. június 05-én, az elszámolás határideje 2016.08.31., a támogatási összeg 100 pénz. A elszámolásról nem feltétlenül érkezik értesítés, illetve az is előfordulhat, hogy az elfogadás csak egy év múlva érkezik meg. A szervezet a támogatott programot szerződés szerint elkezdte, kiadásai merültek fel, amelyeket elkülönítetten kezelt és 2015.08.01-től 2015. 12.31-ig ez 80 pénz. A beszámoló elkészítésekor az alábbi időbeli elhatárolást alkalmazták, az Szt.32.§. (1) bek-re hivatkozva: "Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.......valamint az olyan járó árbevételt, kamat és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el." T 39.. Aktív időbeli elhatárolás K. 9.... Pályázati bevételek (egyéb bevétel) 80 pénz. Ezt az eljárást a számviteli politikában rögzítették, előzőleg a szervezetnél könyvvizsgálat nem volt. Az elhatárolás alátámasztása: az aláírt támogatási szerződés, a szerződés szerinti kiadások kigyűjtése volt, azaz a ténylegesen felmerült kiadásokra járó bevétel elhatárolása történt meg. Azaz a szerződés alapján a szervezetnek "járó bevétele" keletkezik, mivel a teljes támogatási összeg kiutalása nem elszámolás elfogadásához kötött, mert az még a program megvalósítása közben, de a mérlegkészítés után érkezik meg. A társaság értelmezése szerint az egyéb bevételek között ki lehet mutatni a fenti aktív időbeli elhatárolással a mérlegkészítésig be nem folyt támogatási összegrészt. Másik vélemény szerint: Megkerestem a számviteli törvény támogatásokra vonatkozó részét ( 77.§ 2/d és utolsó bek. és 3/m), tehát : 77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi műveletek bevételeinek. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: ... d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, ..amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént. (3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni: m) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét E szerint a felmerült kiadásokat kellett volna elhatárolni úgy, hogy: T. 39.... K 59..... 80 pénz. És majd a teljes pályázati összeg beérkezésekor lehet az elhatárolást feloldani.

Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a fenti eljárások közül: - melyik a helyes és az elfogadható vagy mindkét eljárás helyes, és ebben az esetben a számviteli politikában leírt eljárást célszerű alkalmazni. A kollégákkal és könyvelő ismerősökkel való konzultálás azt mutatja, hogy a gyakorlatban mindkét megoldást alkalmazzák és a könyvvizsgálói vélemény is megoszlik. Továbbképzések alkalmával is feltettem ezt a kérdést, de egyértelmű választ nem kaptam.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

A véleményem az, hogy a jelenlegi számviteli tv.-i megfogalmazás szerint csak akkor lehet a járó bevételt elhatárolni, ha az a mérlegkészítésig befolyt vagy az elszámolás megtörtént. A költségek elhatárolását végképp nem találom életszerűnek, hiszen azok az adott időszakban felmerültek a bérköltségek és járulékai az adott időszakban bevallásra kerültek. Ugyanakkor az életben nagyon gyakori a fenti leírt eset és azt gondolom, hogy az összemérés és valódiság számviteli alapelveknek érvényesülni kell akkor is, ha a megkapott támogatás pénzügyi rendezése a mérlegkészítésig nem folyik be vagy az elszámolás nem történik meg. A valóságban a pályázat tényleges elszámolása után 1-2%-nál nagyobb eltérés az elfogadott és tényleges kiadások között nincs és a kiutalt pályázati összeg 98-99%-ban véglegesítésre kerül. A két alapelv érvényesülése akkor teljesül, ha a a járó bevételt elhatárolom azaz a felmerült költségekhez rendelem. A fenti törvényi hivatkozásban szerepel " Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik." Kérem szíves segítségüket ebben, hogy milyen külön jogszabály rendelkezhet erről, mert Én még ilyennel nem találkoztam, valamilyen speciális egyedi támogatás esetén létezik külön jogszabály? Mégegyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy nem fejlesztési célú és nem működési költségre kapott támogatásról van szó."

2017. február

Azzal szeretném kezdeni, hogy egy támogatás az Szt. szerint mindig működési, vagy fejlesztési támogatás lesz, akár kimondják ezt a szerződésben, akár nem. (Most hagyjuk figyelmen kívül a közvetlenül tőkébe elszámolandó támogatásokat, amelyek jellemzően fejlesztési támogatások tudnak lenni!) A kógens szabályozás azt jelenti, hogy azt lehet elszámolni, amit a tv. megenged. A leírásból is az következik, hogy a kapott támogatást működésre kapták, hiszen a civil szervezetnek meg kell valósítania azt a programot, amire a támogatást kapta. (Pl. egy cash flow-kimutatásban sem tudná máshol elhelyezni, csak a működési cash flow részben.) A megvalósítás a szervezet fő tevékenységi körébe, azaz a működési körébe tartozik. A számviteli elszámolásokat azonban sok minden befolyásolja ezen kívül is. Az összes verziót nem szeretném itt végig tárgyalni, de néhányat kénytelen vagyok, hiszen a kérdésben is felvetődött többféle lehetőség a finanszírozás lebonyolítására.

Kezdjük azzal, hogy a támogatást pénzügyileg rendezték, vagy sem? Megjelölték, hogy ez előleg, vagy sem? Mi a teljesítés feltétele? Felmerül-e a visszafizetési kötelezettség lehetősége?

Ha megjelölték, hogy a kifizetett összeg előleg, akkor nincs mit tenni, a pénz beáramlását kötelezettségként kell kezelni (ERLK) és bevételként akkor lehet elszámolni, ha a teljesítés megtörtént, és erről van igazolása a szervezetnek. Pl. megtörtént az elszámolás a támogatóval. Itt ugye van pénzügyi rendezettség, mégis csak akkor lehet bevétel, ha a teljesítés megtörtént. Ilyenkor a kötelezettségből lesz bevétel.

Ha semmiféle feltételt nem támasztottak a támogató részéről, akkor a befolyt összeg lehet azonnal bevétel. Ilyenkor a bevétel összegét el kell határolni, ha a működés során ezt nem tudták felmerülő költséggel, ráfordítással ellentételezni. A támogatási bevételt értelmetlen lenne közvetlenül leadózni, ezért érvényesül az Szt. eredménysemlegességre törekvése. (Mint a fejlesztési támogatásnál, csak ez nem halasztott bevétel, hanem bevételek passzív időbeli elhatárolása.) Ez a változat az utóbbi időben egyáltalán nem volt jellemző megoldás.
Ha felmerül a visszafizetési kötelezettség lehetősége, mert el kell számolni a támogatóval a szerződés szerint, akkor addig nincs bevétel, amíg ez meg nem történik. (Ez a megállapítás csak a működési támogatásra vonatkozik, mivel a fejlesztésinél ilyen kikötés értelmetlen, hiszen el kell határolni addig, amíg nincs költség, ráfordítás, stb., tehát eleve nem lesz bevételünk.) Olyan nincs, hogy a felmerült költségek ellentételezésére aktív időbeli elhatárolást könyvelünk, mert az összemérés elve ezt sugallja. Amikor egy konkrét helyzetre tételes szabályt kell alkalmazni, az sajnos felülírja az alapelveket. Itt is ez történik. Nem könyvelhetik a bevételt csak azért, mert felmerült a költség, ráfordítás. Sajnos sérülni fog az összemérés elve. Fordítva pedig végképp nem lehet, ellentmond a törvény szellemének. Ha felmerültek a költségek, ráfordítások, de nincs bevétel, akkor a költségek, ráfordítások az óvatosság elve alapján nem határolhatók el arra az időszakra, amihez semmi közük sincs. Az nem ok, hogy ott keletkezik a bevétel, ezért elhatárolom hozzá a költségeket, ráfordításokat.
Marad tehát a kogens szabályozás alkalmazása, miszerint a bevétel akkor számolható el, ha a teljesítés megtörtént a támogatott részéről, ezt a támogató elfogadta (elszámoltak). Ha az elszámolás megtörtént, akkor az Szt. 2016. évközi módosítása alapján lehetőség van a bevétel elszámolására, amely ilyenkor tényleg aktív időbeli elhatárolás lesz, pénzügyi rendezés nélkül akár. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az előlegként pénzügyileg rendezett támogatás sem számolható el bevételként, ha a támogatóval való elszámolás legalább nem történt meg. Jelenleg ebben a kérdésben van némi vita egyes minisztériumok és az NGM között, de csak azért, mert a támogató nem tudja teljesíteni szerződéses kötelezettségét határidőre az ellenőrzések tekintetében. A külön jogszabály másként rendelkezik szövegezés véleményem szerint csak felkészülés volt a jogalkotó részéről arra a helyzetre, ha külön jogszabályban másként szabályoznák ezt a kérdéskört, amire persze van esély. (Lásd az előző problémakört!) Én sem ismerek jelenleg olyan külön jogszabályt, legalábbis a szerződéses támogatások tekintetében, ahol az Szt-től eltérően szabályozták volna a kérdést. (A szerződéses támogatások nem keverendők össze a normatív alapon levezethető támogatásokkal, amelyek jellemzően adóhatóságon, vagy ahhoz hasonló „adóbevallási” alapon működnek, mert ezeknél valóban nem feltétel a pénzügyi rendezettség.)

A kérdező által megfogalmazott válasszal tehát lényegét tekintve egyetértek. Azzal is egyetértek, hogy a jelenlegi szabályokkal a többséget sújtjuk, ahol sérül az összemérés elve ezáltal. Statisztikák szerint a támogatások kb. 1/3-át fizettetik vissza, a 2/3-uk jó lenne az elszámolás szempontjából, azaz helyesen mutatná a bevételeket. Ennek ellenére a jogalkotó fenntartja az álláspontját a jelenlegi megoldás mellett.

Címkék: Civil szervezetTámogatás-adomány