Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy általam könyvvizsgált Zrt egyik tulajdonosa értékesíti részvényeinek 25 %-át (névérték 21 millió Ft) eladási ár 125 millió Ft. A részesedéést a Zrt vásárolja vissza. Az adás vételi szerződésben rögzítették, hogy a vételár fejében a Zrt a tulajdonában lévő Kft üzletrész egy részét ( 50 % 1,2 millió Ft) adja cserébe és rögzítik, hogy a két befektetés - a bevont és a cserébe adott befektetés - azonos 125 millió Ft értéket képvisel.. A visszavásárlás tényét a cégbíróság bejegyezte.

Az ügylet számviteli elszámolásához kérek segítséget. Véleményem szerint a részvény fejében azonos értékben adott üzletrész névértéke - 1,2 millió Ft és a megállapodott érték 125 millió különbözetet bevételként kellene elszámolni? A visszavásárlás ténye nem okoz problémát."

2017. február

A saját részvények visszavásárlásakor vizsgálni kell, hogy a Ptk. és Szt. szerinti feltételek fennállnak-e? Leegyszerűsítve a kérdést, a részvények akkor vásárolhatók vissza, ha van rá fedezet az eredménytartalékban és az adózott eredményben. Ezen megállapítás alátámasztására felhasználható az Szt. szerinti beszámoló elfogadott mérlege, ha nem régebbi 6 hónapnál, illetve közbenső mérleget kell készíteni szükség esetén. A kérdésből számomra az derül ki, hogy a visszavásárlási érték 125 millió Ft volt. Ez azt jelenti, hogy állományba vette a társaság saját részvényként a forgóeszközök között a részvényeket 125 mFt-os értéken. T 3. Saját részvények – K 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 125 mFt. Az eredménytartalékot lekötötte az osztalékfizetési korlát szabály szerint: T 4. ET – K 4. LT 125 mFt-tal. Amikor bevonta a saját részvényeket, akkor a visszavásárlási érték és a névérték különbözetét elszámolta az eredménytartalék csökkenéseként. T 4. ET – K 3. Saját részvény 125 mFt és T 4. Jegyzett tőke – K 4. ET 21 mFt. (Gondolom, hogy ez a 25%.) A LT pedig feloldásra kerül a 125 mFt összegében.

A kft. üzletrész értékesítésének elszámolása a részesedés értékesítések általános szabályai szerint történik:
Ki kell vezetni a részesedések könyv szerinti értékét és el kell számolni az értékesítés eredményét nettó módon. Könyvelés technikailag sokféle megoldás lehetséges, köztük a következő:
T 9. Részesedésekből származó bevételek – K 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozással szemben (esetleg jelentős is lehet) 1,2 mFt. (Könyv szerinti érték kivezetése.)
Az eladási ár elszámolása: T 3. Egyéb követelések – K 9. Részesedésekből származó bevételek 125 mFt. A bevétel így nettó módon kezelt, megfelel az Szt. előírásainak. Az ügylet a bevonás tekintetében nem érinti az adóalapot, az értékesítés vonatkozásában viszont igen. Esetleg vizsgálandó a Tao. tv. 4. § 23/c. pontja szerinti kedvezményezett részesedéscsere megvalósul-e?
Utolsó lépés a követelés és a kötelezettség összevezetése: T 4. Egyéb rövid lejáratú köt. – K 3. Egyéb követelések 125 mFt.
A kft. részesedés értékesítése tehát valóban eredményhatású tétel lesz.

4. § 23/c. * kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint - szükség esetén - a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;