Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A számviteli törvény 20. paragrafusában a devizás könyvvezetésnél csak az éves beszámolót említi, az egyszerűsített éves beszámolót nem.
Kérdés
Ha egy társaság devizában vezetheti könyveit, készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót, ha a többi feltétel alapján egyébként arra lehetősége lenne?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A törvény szerint: 17. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a 11. § szerinti üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, illetve a 9. § (2) bekezdésében előírt feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet. (2)117 Az egyszerűsített éves beszámolónak az éves beszámolótól eltérő előírásait a 96-98/A. §-ok tartalmazzák. a második paragrafus alapján véleményünk szerint készíthet egyszerűsített éves beszámolót az, aki a könyveit devizában vezeti."

2017. március

Természetesen készíthet beszámolót és vezetheti könyveit devizában az a vállalkozás, akinek lehetősége volt választani az egyszerűsített éves beszámolási formát. A kérdező hivatkozása korrekt, hiszen az éves beszámolótól való összes eltérés lehetőségét az Szt. külön fejezetpontban foglalta össze, mégpedig a 96-98/A §-ban. A 96. § (1) bekezdésének utolsó mondata: „Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.”
Ez a mondat egyben azt is jelenti, hogy minden más szabály tekintetében az Szt. éves beszámolóra vonatkozó előírásait kell alkalmazni az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél, illetve az azt alátámasztó könyvvezetésben. Igaz ez az állítás a 20. §-ban foglaltakra is, ami meghatározza a devizás beszámoló készítési (és könyvvezetési) szabályokat.
A helyes válasz kialakításában azonban más jogszabályoknak is szerepe van: (Ptk, Ctv.) Az Szt. a következő szabályt rögzítette a 20. § (2) bekezdésében:
Az éves beszámolóban az adatokat - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.
A folytatásban meghatározza a tv., hogy ki az, aki devizában kell, hogy elkészítse beszámolóját. Felhívnám a figyelmet, hogy itt nincs utalás a könyvvezetésre.
(3) * A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.
(4) * A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó - az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.
Az utolsó lehetőséget már nem is idézem a törvényből, mert túl hosszú. Arról szól, hogy a funkcionális pénznemet is meg lehet jelölni a fentiektől eltérően, ha bizonyos feltételek fennállnak.
Miért idéztem ezeket a szövegeket? Csak azért, mert mindenhol arról szól a szabály, hogy milyen pénznemben kell/lehet elkészíteni a beszámolót. Arról nem szól az előírás, hogy mi a könyvvezetés pénzneme. Elméletileg előfordulhatna olyan eset, hogy valaki forintban könyvel, de devizában készíti el a beszámolóját. Hasonló problémát vet fel a következő kérdés is: mi van akkor, ha valaki USA dollárban rögzítette a jegyzett tőkéjét és magyar forintban könyvel, aztán forintban készíti el a beszámolóját is. (Csak jelezni szeretném, hogy ilyen is előfordult már az elmúlt években.) Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a jogszabályokból nem derül ki közvetlenül, hogy a jegyzés pénzneme egyben a könyvvezetés pénzneme is kell, hogy legyen, valamint ez határozza meg a beszámoló készítés pénznemét is. Fordítva is érvelhetünk. Ha a jegyzett tőke dollárban meghatározott, akkor a beszámolót dollárban kell elkészíteni, amit csak dollárban vezetett könyvekkel lehet alátámasztani. A korábbi egyeztetés alapján a szakma tehát egyetértett abban, hogy ezek nem lehetnek különböző devizanemek. A végső meghatározó tényező tehát mégis csak a jegyzett tőke létesítő okiratban megjelölt pénzneme lesz a hazai szabályok szerint.

17. § (2) * Az egyszerűsített éves beszámolónak az éves beszámolótól eltérő előírásait a 96-98/A. §-ok tartalmazzák.
96. § (1) * Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést - az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan - nem kell készíteni. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésénél az éves beszámoló készítésére vonatkozó szabályok irányadók az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

 

Címkék: Devizás értékelések