Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"2016. évtől megváltozott a számviteli törvényben az osztalék kezelése, csak a tárgyévben jóváhagyott osztalékot szabad lekönyvelni.

Kérdés
Mit kell kimutatni a cash flow kimutatás fizetett, fizetendő osztalék során 2016-tól?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli törvény szerint: A "13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés” sorban az adott időszak után fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett (fizetendő) kamat összegét kell kimutatni. 2016. évet megelőzően a gyakorlat szerint a tárgyévben jóváhagyott osztalékot szerepeltettük ezen a soron, a saját értelmezésem szerint ez 2016-tól sem változott, tehát csak akkor szerepel adat ezen a soron, ha a társaság tárgyévben hagyott jóvá osztalékot, a 2015. évi osztalék kifizetését nem itt kell szerepeltetni, hanem az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek soron, különben mindkét évben ugyanaz az összeg szerepelne ezen a soron, ha a társaság kifizetné teljesen a 2015. évi osztalékot 2016-ban, és 2016-ra nem állapítana meg osztalékot, ami szerintem zavaró lenne. Vagy alkalmazzuk az IFRS szerinti módszert, és az osztalékkötelezettség állományváltozása szerepeljen ezen a soron?"

2017. március

Azzal a koncepcióval nem igazán tudok azonosulni, amikor a döntés szerinti összeget állítják be a CF kimutatásba. Sajnos nagyon rossz az Szt. szerinti elnevezése ennek a sornak is. Arra utal, hogy lehetne direkt és indirekt logikát is alkalmazni a bemutatás során. Ennek ezért van jelentősége, mert az MCF részben indirekt logika működik alapvetően, kivéve az adó és osztalék témát. Az osztalék ráadásul speciális 2016-tól, hiszen nincs benne az eredménykimutatásban és nincs benne a mérlegben az az osztalék, amelyről majd a következő évben döntenek. Az új szabályok szerint az osztalékot a döntés évében fizetik ki jellemzően, vagy az azt követő években. A CF kimutatásba tehát beállítani mindig azt az összeget kell, amelyet ténylegesen kifizettek, mert minden más megoldás hamisítás a valódiság tekintetében.

2016-os beszámolóban nem lesz adat az osztalékról egyik cégnél sem, mert a 2015-ös döntést vissza kellett könyvelni 2015. december 31-re, a 2016-os döntést pedig 2017-ben fogják meghozni és akkor lehet majd könyvelni. Mindegy, hogy az osztalékot fizeti, vagy kapja a cég ebben a tekintetben.

Igazából az a jó megoldás, ha a 2016-ban kifizetett, 2015. év utáni osztalékot állítja be a fizetett osztalék soron a 2016-os CF levezetésben. Most fizetett osztalékot, az előző évben nem történt ilyen gazdasági esemény. Ezért félrevezető, ha a kötelezettséget állítja be a levezetésbe. Mindig a ténylegesen kifizetett összeget kell beállítani az érintett soron. Ha már hivatkozott az IFRS szerinti logikára, akkor jelezni szeretném, hogy ott az osztalékkötelezettségek állományváltozása a kifizetéssel azonos, ahogy a magyarban is. (Az egy másik kérdés, hogy a régi és az új szabályok most gondot okoznak.) Elismerem, hogy a törvényi szöveg lehetővé teszi azt is, amit Ön választott megoldásként, de sajnos az tartalmilag helytelen, félrevezető információt közöl. Az osztaléknak a CF kimutatásban való kezelésének sokféle lehetősége van, amelyet itt nem tudok részletesen ismertetni. Ajánlom figyelmébe a Számvitel speciális kérdései (Adorján-Lukács-Róth-Veit) c. könyv 240. oldalától ezen technikák bemutatási lehetőségeit, és a hozzá fűzött magyarázatokat. (Ebben már az új szabályok szerint tárgyaltuk a kérdést, bemutatva a direkt és indirekt logikák megoldási lehetőségeit.)

Természetesen, ha Ön a fizetendő osztalékok összegét állította be a 13. soron 2015-ben, akkor 2016-ban nem lesz ezen a soron összeg önnél, mert csak 2017-ben lesz/volt döntés erről. Ebben az esetben biztosítani kellene az összehasonlíthatóságot is és jelezni, hogy ezek nem a ténylegesen kifizetett összegek, hanem a kötelezettségek. Ez tehát nem egy szerencsés megoldás. Én biztosan áttérnék a ténylegesen kifizetett összegek bemutatására, mégpedig abban az évben, amikor ez megtörténik. Mivel Önnél a kötelezettség került be 2015-ös beszámolóba, a 2016. január 1-jei összehasonlító adatnál úgy kellene eljárni, mint a mérlegnél és eredménykimutatásnál. Ezt azt jelenti, hogy nem kéne adatot szerepeltetni az összehasonlító CF nyitó oszlopában az osztalékról, mert ilyen adat az EK-ban és a mérlegben sincs. A tv. szerint vissza kell állítani az osztalékfizetés előtti állapotot a beszámoló főrészekben. A CF-ra nem írtak elő ilyen rendezési kötelezettséget, de a logikából következően ott is meg kéne csinálni, ahogy a mérlegben is. Ebből adódóan helyreállna Önnél is a rend, mert 2015-ben ténylegesen nem fizetett osztalékot, csak 2016-ban. 2016-ra pedig a ténylegesen kifizetett összeget kéne bemutatni. Így a következő években az összehasonlíthatóság is biztosított lesz.

Címkék: Osztalék