Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"2016. 01.01-el jogelőd nélkül megalakul a társaság, de csak 2016.02.01-el jegyzik be a Cégbíróságon, azaz egy hónapig előtársaságként működik. Az előtársasági időszakról forint alapú beszámolót készít, tesz közzé (elindult a termelés, értékesítés). 2016.02.01-el forintos könyvvezetésről áttérnek eur könyvvezetésre. Az áttérés napjára vonatkozóan készült külön mérleget könyvvizsgálóval nem hitelesítették. 2016. 02.01-től kezdődő éves beszámolójára könyvvizsgálati kötelezettség áll be a 155 § (4) bekezdése alapján.

Kérdés
Hogyan kell rendezni a deviza áttérés miatt elmaradt könyvvizsgálói jelentést? Megfelelő megoldás, ha a 2016.02.01-től kezdődő éves beszámoló könyvvizsgálatáról kibocsátott könyvvizsgálói jelentésben utalok rá, hogy a deviza áttérés miatti eur mérleg, mint az éves beszámoló nyitó egyenlegeit is megvizsgáltam?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli tv. 145 § (5) bekezdése írja elő, hogy a deviza áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni és könyvvizsgáló által hitelesített külön mérleg alapján kell a könyveket megnyitni az áttérés napját követő nappal. Most már csak utólag tudok a nyitóegyenlegekre vonatkozóan bizonyítékokat szerezni és meggyőződni annak helyességéről."

2016. március

A könyvvezetés és beszámolás pénznemének a megváltoztatása miatti áttérési (külön) mérleg célja, hogy a korábbi devizanemben készült éves vagy egyszerűsített éves beszámoló adatait „átforgassa” (átszámítsa) az új devizanemben kifejezett értékekre. Ennek az átszámításnak a során a számviteli törvény 145-149. §-aiban foglalt előírásokat kell követni. A számviteli törvény 145. § (5) bekezdésében előírt, az áttérési mérleg könyvvizsgáló általi hitelesítése ilyenformán, véleményem szerint, ennek a devizanemek közötti átszámításnak a megfelelőségére, a számviteli törvény említett előírásaival való összhangra vonatkozik. Ha az áttérő társaság egyébként nem könyvvizsgálatra kötelezett, akkor az áttérés miatt sem válik azzá, azaz az áttérési mérleg felülvizsgálata nem foglalja magában az áttérés alapjául szolgáló, a számviteli törvény 145. § (3) bekezdése szerinti beszámoló megbízható és valós összkép szempontjából való vizsgálatát.

A könyvvizsgálói jelentés mindig az adott vizsgálat tárgyára vonatkozik, attól el nem választható. Ezért nem tartanám megfelelő megoldásnak, ha a 2016.02.01-től kezdődő (és feltehetően 2016.12.31-én záruló) üzleti évi éves beszámoló könyvvizsgálói jelentésébe foglalná bele az áttérési mérlegre vonatkozó könyvvizsgálói véleményét. Többek között azért sem, mert az áttérési mérleget sem kell belefoglalni ebbe az éves beszámolóba, továbbá az áttérési mérleget (az éves beszámolóval ellentétben) nem kell letétbe helyezni és közzétenni, ahogyan az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést sem.

A társaság mulasztást követett el azzal, hogy az áttérést követően nem végeztette el az áttérési mérleg felülvizsgálatát, de ezt utólag lehet pótolni. A 2016.02.01-től kezdődő üzleti évi éves beszámoló nyitóegyenlegeinek könyvvizsgálata azonban nem emiatt, hanem az éves beszámoló könyvvizsgálati kötelezettsége miatt áll be a könyvvizsgáló feladataként. A problémát ebben a sajátos helyzetben az okozhatja, hogy a nyitóegyenlegek vizsgálatát még a forintban készült beszámoló alapján lehet elvégezni, de ha abban hibát talál a könyvvizsgáló, akkor a hibát és annak hiba hatását is már csak a devizás beszámolóban lehet helyre tenni, kijavítani. Vagyis az esetleges, az áttérési mérleg szerinti forint értékekben, és ez által a devizás nyitóegyenlegekben meglévő hibát utólag szintén „devizásítani” (devizára átszámítani) kell majd, hogy a helyesbítéseket el lehessen végezni.

Ha a nyitóegyenlegekben fellelt hiba a forintos beszámolóban keletkezett, de a forint értékek devizára való átszámítása megfelelt a számviteli törvénynek, akkor az áttérési mérlegre, vagyis az átszámítás helyességére tiszta könyvvizsgálói véleményt lehet adni egy utólag erre vonatkozóan kiadott könyvvizsgálói jelentésben.

Az éves beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésben viszont jelezni kell, hogy az előző üzleti évi beszámoló nem volt könyvvizsgálattal alátámasztva. Ettől függetlenül a nyitóegyenlegek vizsgálatát el kell végezni, és ha abban jelentős hibát talál a könyvvizsgáló, akkor azt 3 oszlopos beszámoló formájában kell helyesbíteni (a devizás üzleti évi beszámolóban).

Véleményem szerint, elegendő, ha a társaság a kiegészítő mellékletében közli azt az információt, hogy az áttérési mérleg felülvizsgálatát a társaság könyvvizsgálója a számviteli törvény 145. § (3) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte, és arról milyen véleményt adott. Ebben az esetben az éves beszámoló könyvvizsgálói jelentésében az áttérési mérleg felülvizsgálatát külön nem szükséges és nem kell megemlíteni.

Tájékoztatom arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontját is kikértük a számviteli törvény 145. § (5) bekezdésében előírt, az áttérési mérleg könyvvizsgáló általi hitelesítése tárgyában, megerősítésüket kérve arról, hogy a könyvvizsgálói ellenőrzésnek az áttérési mérleg vizsgálata kapcsán csak a devizanemek közötti átszámítás helyességére kell kiterjednie, de megkeresésünkre még nem érkezett válasz. Az NGM álláspontjáról a későbbiekben tudjuk Önt tájékoztatni.

Címkék: Devizás értékelések