Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egyik ügyfelem (továbbiakban Alvállalkozó) építési engedélyköteles munka megvalósítása során építési szolgáltatást teljesít. Alvállalkozó saját szolgáltatásának teljesítéséhez az általa kiadott egyedi tervek alapján Szubvállalkozóval legyártatja az épületfelügyeleti rendszerhez szükséges erősáramú- és automatika szekrényeket (továbbiakban: Elektromos szekrény). Szubvállalkozó szerződés szerint az Elektromos szekrényt az építés helyszínére fuvarozza, ott Alvállalkozónak átadja, oly módon, hogy az Elektromos szekrény tehergépkocsiról történő lerakodására, majd a villamos munkálatok (kábelek bekötése, beüzemelése) elvégzésére Alvállalkozó köteles.
Felek a közöttük létrejött jogviszonyt vállalkozási jogviszonynak minősítették „Alvállalkozói szerződés” megnevezéssel kötöttek szerződést ÁFA felszámítása mellett.

Kérdés
1. A fent leírt esetben Szubvállalkozó az Alvállalkozó részére az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint miként köteles számla kiállítására? A 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fordított adózás szabályai (azon áthárított adót nem szerepeltet) szerint, vagy a termékértékesítésre vonatkozó általános szabályok (áthárított adó szerepel a számlán) szerint?
2. Változtat-e az adójogi megítélésen, ha Szubvállalkozó szereli be az Elektromos szekrényt?
3. Amennyiben ÁFA továbbhárítására került sor, akkor a szerződés megnevezésére „Szállítási szerződés”esetleg „Adásvételi szerződés” megfelelőbb lenne-e? Szállítási (Adásvételi) szerződésben szerepelhet-e teljesítési visszatartás, teljesítési kötbér? Kötelező-e Szubvállalkozónál a szállítás időpontjára vonatkozó teljesítési dátumra történő számlakiállítás, vagy teljesítésigazoló alapján akkor, amikor Alvállalkozó is kiállíthatja a rész- ill. végszámlákat Megrendelő felé?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint jelen esetben a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, mert a szerződés megnevezése és tartalma is szolgáltatásnyújtásra vonatkozik.
Számomra egyértelműbbé tenné a megítélést, ha a telepítést is Szubvállalkozó végezné, mert az esetben egyértelműen szolgáltatásról és nem termékértékesítésről beszélnénk. "

2017. június

A tárgyban jelzett kérdésre a következő választ adjuk.
A pontos részletek ismeretének hiányában kizárólag a kérdező által megadott háttérre tudunk hagyatkozni. Ezek alapján úgy látjuk, hogy Szubvállalkozó terméket értékesít Alvállalkozó részére. Ezeket a következőkre alapozzuk:
• A szerződés tárgya: termékek gyártása és átadása.
• A termékekkel kapcsolatban Szubvállalkozó nem nyújt külön szolgáltatásokat.
• Szubvállalkozó feladata a termékek leszállítása.
• Véleményünk szerint Alvállalkozó az elektromos szekrényeket rendeli meg a kívánt minőségben, az az érdekkörén kívül áll, hogy azok hogyan készülnek, hogyan gyártja Szubvállalkozó stb.
Következésképpen, a felek közti jogviszonyt a termékértékesítés általános szabályai rendezik, vagyis magyar adóalanyok között az áfa felszámítása kötelező.
Álláspontunk szerint ezen az sem változtat, ha Szubvállalkozó szereli be az elektromos szekrényt. Véleményünk szerint ez is ugyanolyan termékértékesítésnek minősül, hiszen Alvállalkozó érdeke és megrendelése továbbra is az elektromos szekrényről szól. Amennyiben szerelés is történik, attól az még nem lesz ingatlanon végzett szolgáltatás, hanem beolvad a termékértékesítésbe.
Nem értünk egyet a kérdezővel, aki szerint fordított adós szolgáltatás lenne a szerződés tárgya. Egyfelől a leírtak alapján a termékértékesítés jellemző elemei dominálnak, másrészt fordított adózással csak az építési-szerelési munkákat lehet számlázni, amelyek az ingatlan megváltoztatásával járnak. Véleményünk szerint egy elektromos szekrény felhelyezése nem tekinthető ilyennek.
A szolgáltatás-jelleget (és a fordított adózást) csak akkor látnánk elfogadhatónak, ha Szubvállalkozó pl. elektromos rendszer kiépítését vállalja az ingatlanon, ami azzal jár, hogy bekábelezi, beszereli, beállítja az áramköröket stb. Véleményünk szerint jelen esetben nem ez történik.
A szerződés megnevezésével kapcsolatban akár az „Adásvételi szerződés”, akár a „Szállítási szerződés”, vagy a „Vállalkozási szerződés” kifejezést helyesnek látjuk. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy nem a szerződés elnevezése a döntő, hanem annak tartalma. Szubvállalkozó a számláját a saját teljesítésének megvalósulásakor állítja ki, amely így független Alvállalkozó teljesítésétől. A kötbér kikötésének akadályát nem látjuk, mivel az a szerződésszerű teljesítés biztosítéka.
 

Címkék: Lekötött tartalékKonzultációs szolgálat