Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Az általunk könyvvizsgált Társaság könyvelése külföldön történik a cégcsoport által használt könyvelési rendszerben (Oracle). Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy mind a számviteli könyvelés dátuma, mind az ÁFA teljesítés dátuma helyett a Társaság a számla keltére könyvelte a gazdasági eseményeket a teljes pénzügyi évben. Mind a kimenő, mind a bejövő számlák között vannak termékértékesítés (beszerzés), illetve szolgáltatás (folyamatos és eseti) nyújtás (igénybevétel). 3 hónap tételes felülvizsgálata után arra a következtetésre jutott a Társaság, hogy az egyes elszámolási időszakokban az ÁFA fizetési kötelezettsége nem változna jelentősen, ezért nem fogják módosítani az eddig alkalmazott gyakorlatot sem visszamenőleg, sem pedig a jövőre nézve. A számviteli beszámolóban lévő egyenlegek helyességét a fordulónap előtti és utáni tranzakciók tételes vizsgálata alapján fogják megfelelően bemutatni.
Kérdés
Milyen jelentést adhat ki ilyen esetben a könyvvizsgáló?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Ha a Társaság a fordulónap előtti és utáni tételek tételes vizsgálatával és módosításával biztosítani tudja, hogy a beszámolóban bemutatott egyenlegek megfeleljenek a 2000. évi C törvény a számvitelről előírásainak, beleértve az ÁFA-val érintett tételek helyes bemutatását is, de sem az ÁFA tételes és teljes éves önellenőrzése sem az év közbeni gazdasági események számviteli teljesítése nem kerül helyesbítésre véleményem szerint adható minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés. A feltárt hibát/hiányosságot pedig vezetői levél keretében kell kommunikálni a Társaság felé kiemelve, hogy ez milyen kockázatokkal jár."

2017. augusztus

A leírásban foglaltak alapján lényegében egyetértek a kérdező álláspontjával.

Minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés akkor adható a beszámolóra, ha a könyvvizsgáló meggyőződött róla, hogy a beszámolóban nincs lényeges hiba. A kérdésben leírt esetben arról kell mindenekelőtt meggyőződnie, hogy

  1. a beszámolóba teljes körűen belefoglalták a beszámolási időszakot érintően bekövetkezett gazdasági eseményeket (a számviteli törvény szerinti „teljesítés”, illetve elszámolási előírások figyelembe vételével), azaz e tekintetben (is) érvényesül a teljesség elve (lásd: a számviteli törvény 15. § (2) bekezdését);
  2. a beszámolóban nem vettek figyelembe olyan gazdasági eseményeket, amelyek a számviteli törvény alapján a beszámolási időszakot megelőző, vagy azt követő üzleti évre vonatkoztak;
  3. a beszámolási időszakot érintő gazdasági eseményeknek az ÁFA teljesítési időpont alapján meghatározott ÁFA vonzata (egyenlegei a beszámolóban) lényeges hibát nem tartalmaznak.

Ehhez jó megközelítésnek gondolom a mérleg fordulónap előtti és utáni gazdasági események tételes felülvizsgálatát, és ennek alapján a számviteli törvény szerint előírt elszámoláshoz képest feltárt hibák helyesbítését. A könyvvizsgálat szempontjából kulcskérdés ugyanakkor az, hogy milyen időtartamot vonnak a tételes felülvizsgálat alá. Ezt a könyvvizsgálónak úgy kell meghatároznia, hogy minimálisra csökkentse annak kockázatát, hogy az időtartam nem kellően körültekintő megválasztása miatt nem tár fel esetleg létező lényeges hibát a helytelenül nem a megfelelő időszakra elszámolt gazdasági eseményekkel kapcsolatban.
Ha az előzőek szerinti tételes felülvizsgálat során feltárt hibákat a társaság helyesbíti, és a könyvvizsgáló megítélése és következtetése szerint a gazdasági események megfelelő beszámolási időszakra való elszámolása és annak adó- és egyéb hatásai tekintetében nem maradt lényeges hiba a beszámolóban, akkor véleményem szerint tiszta vélemény adható a vizsgált beszámolóra.
Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a tételes felülvizsgálattal nem érintett gazdasági események elszámolása körében még így is maradhatnak eltérések, még ha azok mértéke a könyvvizsgáló által meghatározott lényegességi határérték alatt marad is. Különösképpen az egyes ÁFA bevallási időszakokra bevallott ÁFA összegében, amely az önellenőrzések elmaradása miatt egy utólagos adóhatósági vizsgálat során adóhiányok és adóbírság megállapításához vezethet. Amellett, hogy a könyvvizsgáló ezekre a kockázatokra vezetői levélben felhívja a vizsgált társaság vezetésének/az irányítással megbízottaknak a figyelmét, a könyvvizsgálónak át kell gondolnia ennek a vizsgált beszámolási évet követő üzleti évek könyvvizsgálatára gyakorolt hatásait is. Az ISA 450 értelmében ugyanis, az egyértelműen elhanyagolható hiba értékhatárát meghaladó összegű hibákat összesíteni kell és kérni kell a vezetést ezek kijavítására. Amennyiben a vezetés ezeket a hibákat nem helyesbítette, úgy egyfelől a teljességi nyilatkozatban nyilatkoznia kell ezek összegéről és arról, hogy miért nem tette meg ezek helyesbítését. Másfelől, a könyvvizsgálónak az ilyen nem helyesbített hibákat tovább kell vinnie a következő évre (évekre) és a következő évi könyvvizsgálat során értékelnie kell, hogy azok még mindig hatással vannak-e az adott évi beszámolóra (hibát okozhatnak-e az adott évi beszámolóban) vagy nem, és ha igen, akkor a tárgyévre feltárt nem helyesbített hibákkal összesítve együttesen kell megítélni azok hatását a tárgyévre alkalmazott lényegességi határértékhez viszonyítva. Kérdés, hogy hogyan tud megfelelni a könyvvizsgáló ennek a követelménynek, ha az önrevíziók elmaradása miatt létező hibák összegszerűen nem kerülnek meghatározásra. Hosszabb távon ennek olyan következménye is lehet akár, hogy az ilyen hibák halmozott hatása a lényegességi értékhatárt eléri vagy meghaladja, amely esetben már nem lenne adható tiszta vélemény a beszámolóra.
 

Címkék: Konzultációs szolgálatJelentésekSzámlázás