Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Állásfoglalási kérésünk a Számviteli törvény 43 §-hoz kapcsolódik: (3) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Esetünkben a magyarországi Fióktelepnek, EU tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata van. A Fióktelep működése során elfordul, hogy az anyacég közvetlenül rendezi a Fióktelep kötelezettségeit, de fordított esetre is van példa, amikor a Fióktelep követeléseit a partnerek közvetlenül az anyacég bankszámlájára teljesítik. A Számviteli tv. 43 §-nak (3) megfelelően mutatjuk ki ezeket a követeléseket és kötelezettségeket év közben, de a kérdésünk az év végi teendőkkel kapcsolatos. Ha év végén kompenzáljuk a követeléseket és kötelezettségeket és az egyenleget átvezetjük a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai közé, akkor a Fióktelep könyvelésében kimutatunk egy valótlan eredményt. Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?
Kérdés
Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Szükséges minden év végén összevezetni a kötelezettségeket és követeléseket és az eredményt elszámolni (azaz minden évben megszüntetni a követelés/kötelezettség egyenlegét), vagy a törvény ezen rendelkezése csak az év végi, nem realizált árfolyam-különbözetek elszámolását hivatott szabályozni (az év végi átértékelést az ugyanazon partnerrel szemben fennálló követelésekre és kötelezettségekre ne külön végezzük el , hanem az összevont egyenlegének megfelelően)?"

2017. augusztus

Az Szt. 43. § (3) bekezdése azon követelések és kötelezettségek körére vonatkozóan írja elő a nettósítást, amelyek tekintetében a felek megállapodtak, hogy nem kerül sor azok pénzügyi rendezésére. Ez általában olyan megállapodás, amelyben előre rendezik a felek közötti pénzáramlásokat. Nyilván nem kell összevonni azokat a követeléseket és kötelezettségeket, amelyek pénzügyi rendezésére sor kerül a jövőben, pl. a következő évben. Az előírás célja vélhetően az volt, hogy felesleges követelések és kötelezettségek sorát ne mutassák ki az érintettek a fordulónapon a mérlegben, ezzel feleslegesen növelve a mérlegfőösszeget. Azt nem gondolom, hogy az év végi devizás tételek értékeléséből adódó szabályt szerették volna ráhúzni az azonos partnerekre, ilyen olvasata számomra nincs a törvénynek. A devizás követelések és kötelezettségek év végi átértékelése kötelező az érintettekre vonatkozóan az egyedi értékelés alapelve szerint és nem összevontan kezelendő. Az összevonás kizárólag az eredménykimutatásbeli bemutatást befolyásolja, ott nem lehetséges bruttó módon eljárni. Ettől még az összevonás ténye lecsökkenti az ilyen követelések és kötelezettségek számosságát, így az év végi átértékelés végrehajtása is egyszerűsödhet ezek kivezetése révén. A követelések és kötelezettségek összevonása kicsit félreérthető a kérdező leírása alapján, ezért felhívnám a figyelmet arra, hogy a követelések és kötelezettségek közötti eltérést kizárólag az árfolyamkülönbözet okozhatja, azt kell a pénzügyi műveletek közötti eredményhatásként kimutatni.
Véleményem szerint tehát a követelések és kötelezettségek ilyen jellegű összevonása nem automatikus, mint ahogy a tartósan rendelkezésre bocsátott vagyoni elemeket sem lehet automatikusan a jegyzett tőkébe helyezni, ahhoz is szerződéses alátámasztás szükséges és azt lehet a cégbíróságon benyújtani bejegyzésre. A szabályokat tehát fel kell állítani itt is a nettósítás vonatkozásában, amire a legjobb megoldás a számviteli politikában való rögzítés.
 

Címkék: FióktelepKonzultációs szolgálat