Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Korábbi időszakban egy általunk könyvvizsgált 100 %-ban önkormányzati tulajdonú társaság esetében az Önkormányzat apporttal kívánt tőkeemelést végrehajtani. Az apport tárgya két telek volt. A telkek nem kerültek átadásra a társaság részére, mert időközben telekrendezés miatt a két telek megszűnt létezni. A hiba 2016. évben feltárásra került.
A kérdező által tett utólagos szóbeli kiegészítés:
Az apporttal történő tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte 2015-ben az új jegyzett tőkét, de az apportot nem tudták átadni/ nem adták át, mert a 2 telek már nem (így) szerepelt a földhivatali nyilvántartásban. Ennek ellenére 2015-ben Telek - Jegyzett tőke szerepelt a mérlegben, melyet a korábbi könyvvizsgáló el is fogadott. A 2016-os év könyvvizsgálatánál szembesült az új könyvvizsgáló a problémával, mely alapján 3 oszlopos beszámolót alkalmazva a telek a tárgyi eszközök közül kiemelésre került és a Jegyzett, de be nem fizetett tőkében került bemutatásra. Ezt a 2016-os beszámolót a tulajdonos önkormányzat elfogadta, azonban most utóbb a polgármester a Jegyzett, de be nem fizetett tőke, mint saját tőke elem soron való kimutatással nem ért egyet.
Kérdés
Az apport meghiúsulásának számviteli rendezése tekintetében kérjük szíves állásfoglalásukat!
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A társaság a 2016. évi beszámolójának középső oszlopában mutatta ki a különbözet, az előző évek módosításai között. Az ingatlanok értéke csökkent, vele szemben a saját tőke csökkenés (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) került kimutatásra."

2017. augusztus

A hatályos előírások értelmében az apportot a cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtásáig rendelkezésre kellett volna bocsátani. Ez alól kivételt arra az esetre fogalmaz meg a törvény, ha Kft. esetében az apport értéke nem éri el a törzstőke 50%-át, részvénytársaság esetében pedig az alaptőke 25 %-át, mert ilyenkor a rendelkezésre bocsátás 3 éven belül is teljesíthető. A kérdésből nem derül ki, hogy a teljesítés halasztására volt-e lehetőség vagy sem. A leírásból úgy tűnik, nem volt lehetőség a halasztásra, mivel a kérdező hibaként jelölte meg a teljesítés hiányát, azaz az apport meghiúsulásáról beszél.
Mivel utólag bebizonyosodott, hogy az apport tényleges átadására nem került sor, véleményem szerint hibázhatott az eljáró jogi képviselő a bejegyzési kérelem benyújtásakor, hiszen a törvényességet ő képviselte ebben az ügyletben, az ő feladata volt ellenőrizni az apport tényleges rendelkezésre bocsátását a bejegyzési kérelem benyújtása előtt. Hibázhatott a könyvvizsgáló is, hiszen a teljesítés nem történt meg, de az apport a könyvekben mégis úgy került bemutatásra, mintha megvalósult volna. A beszámoló tehát tartalmazhatott 2015-ben lényeges hibás állítást.
A leírás alapján tehát biztosan helytelen a telek ingatlanok közötti szerepeltetése, mivel nem történt meg az eszközök rendelkezésre bocsátása. Tekintettel arra, hogy a cégbíróság bejegyezte az apportot, és az közhiteles nyilvántartásként funkcionál, annak változtatásáig a társaságnak a nyilvántartással megegyező összeget kell szerepeltetnie a mérlegében jegyzett tőkeként.
Maga a tőkeemelés tehát megvalósult a cégbírósági bejegyzés miatt, így alapvetően csak a bemutatásban van hiba, amely jelentős hiba lehet a számvitelben, ha megfelel a definíciónak. Ezért egyetértek azzal a megoldással, miszerint a mérleg eszköz oldalát célszerű helyesbíteni, az apportot tehát át kell vezetni az ingatlanokról a jegyzett, de még be nem fizetett tőkére. Sajnos maradéktalanul ez sem jó megoldás a konkrét esetre, hiszen a kérdező is az apport meghiúsulásáról beszél. Az igazán helyes megoldás az apport cégbíróságon való törlésének kezdeményezése lenne, mert a valódiság csak ezzel a változtatással állna helyre.
A kérdéses esetben tehát hiába keletkezett számviteli értelemben jelentős hiba, a jegyzett tőkét nem lehet módosítani cégbírósági bejegyzés nélkül. A cégbírósági bejegyzés a jegyzett tőkén nem tekinthető hibának, azaz egyfajta patthelyzet alakult ki.
Véleményem szerint tehát a 3 oszlopos megoldással a hiba csak részben orvosolható, és a megbízható és valós összkép eléréséhez kezdeményezni kell a jegyzett tőke módosítását is. Ráadásul a jelentős hiba fogalmát is csak részben érinti a módosítás, mivel annak nincs eredményre gyakorolt hatása, de legalább az abszolút összegben számított hiba nem duplázódik. Vizsgálni kell tehát, hogy tényleg jelentős hiba történt-e, mert csak akkor alkalmazható a 3 oszlopos bemutatás.
Ha a törvényi előírások alapján lett volna lehetőség a teljesítés halasztására, akkor is problémás az ügylet, mert maguk a telkek már nem léteznek, ezért ez az út sem lesz járható megoldás az ügylet befejezésére. Maga az átvezetés is tehát csak tűzoltás a probléma kezelésére, de nem tud végleges megoldás lenni. A bejegyzési kérelemben szereplő eszközök (apport lista szerinti) teljesítése ugyanis nem tud megvalósulni utólag sem, mert már nem léteznek ezek az eszközök. Így megítélésem szerint az apport meghiúsult, és kérni kellene ennek törlését is. A saját tőke helyreállítására tett kísérlet tehát nem valósult meg és a jövőben sem tud megvalósulni, ehhez egy teljesen új döntést kell hoznia a tulajdonosoknak. A döntésig pedig marad a kiegészítő mellékletben való magyarázkodás, hiszen helytelen a jegyzett tőke összege, valamint továbbra is fennáll a saját tőke kritikus értéke miatti állapot.
 

Címkék: Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeKonzultációs szolgálatAlapítás és apport