Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Ügyfelünk termékforgalmazási keretmegállapodás keretében értékesít termékeket partnerei felé. A szerződés határozott idejű (1 évre szól) és tartalmaz egy visszaszállítási lehetőséget az eladatlan termékekre vonatkozóan a szerződés lejártakor, egy végső elszámolás keretében. A szerződés ide vonatkozó része az alábbi: 1. Forgalmazó záró elszámolás formájában köteles írásban tájékoztatni Eladót a nála eladatlan készletként nyilvántartott termékről. 2. Forgalmazó a záró elszámolás alapján el nem adott, nála készletként nyilvántartott, a vásárolt teljes mennyiség 10%-át meg nem haladó mennyiséget – saját költségén – visszaszállíthatja Eladónak. Eladó a bontott, sérült, megváltozott csomagolású terméket nem köteles visszavásárolni. 3. Eladó a Forgalmazótól befogadott, bontatlan, sérülésmentes, változatlan csomagolású, visszaszállított termékek Forgalmazó által már megfizetett értékét 100%-ban visszafizeti Forgalmazónak. Amennyiben Forgalmazó a visszaszállított termékért még egyáltalán nem fizetett ellenértéket, ebben az esetben Eladó erről helyesbítő számlát állít ki. 4. A visszáruként befogadott, visszaszállított termék ellenértékét Eladó a visszaszállítás napjától számított 14 napon belül utalja vissza Forgalmazónak, illetve jogosult a visszaszállított termék ellenértékét a Forgalmazó esetlegesen fennálló tartozásába beszámítani.
Kérdés
Kérdésünk tehát a fentiekkel kapcsolatban az alábbiak: 1. Jól értelmezzük-e, hogy a szerződés szerinti visszaszállítás esetében minden esetben az Eladó állít ki helyesbítő számlát? 2. Jól értelmezzük-e, hogy nem helyes az az elv, amely szerint a Forgalmazó állít ki számlát a visszaszállított termékekről, mivel vele semmilyen megállapodás nem született az alkalmazandó árról?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Álláspontunk a visszaszállított termékekkel kapcsoltban az, hogy Eladó minden esetben helyesbítő számlát állít ki a visszaszállított termékekről, mint visszáruról függetlenül attól, hogy a korábbi számla kiegyenlítésre került-e már vagy sem és nem a Forgalmazó számlázza ki az Eladó részére, mint saját termékének értékesítését. Indokaink a következők: Véleményünk szerint nem beszélhetünk két jogügyletről, hiszen az értékesítés folyománya a visszavétel lehetősége. Már csak azért sem beszélhetünk két jogügyletről, mert nincs a felek között egy olyan megállapodás, amely szerint a Forgalmazó adott feltételekkel és áron értékesíti a termékét. Ha azt feltételeznénk, hogy a két ügylet teljesen elkülönül egymástól, akkor a Forgalmazó miért pont olyan áron értékesíti a termékeiket, amennyiért megvette? A szerződés fenti 3. pontja nem szerencsésen ugyan, mert csak a ki nem fizetett tételekre vonatkoztat, de egyértelműen leírja, hogy helyesbítő számlát állít ki az Eladó. A fenti 4. pontban is egyértelműsítve van, hogy visszáruról van szó és hogyan történik a pénzügyi rendezés az egyes esetekben. Véleményünk szerint számvitelileg is kifogásolható a Forgalmazó által történő számlázás, mert az Eladó által kibocsátott számla nyilvánvalóan tartalmazza az Eladó árrését is, visszaszállítás esetében pedig a készlet, amely változatlan formában kerül vissza, az árréssel növelt áron kerül bevételezésre és az Eladó kimutat egy olyan árbevételt, amelyet valójában nem realizált. A fenti szerződés meghatározza a maximálisan visszaszállítható mennyiséget, de van olyan szerződés is, amikor a teljes készlet visszakerülhet (100%-os visszavételi lehetőség), tehát ha a Forgalmazó extrém esetben él ezzel a lehetőséggel, akkor tulajdonképpen nem történik változás a készletmennyiségben, a készlet egy jóval magasabb értéken kerülne kimutatásra a könyvekben egy nem realizált árbevétellel együtt, holott a raktárban nem változott semmi. Adójogilag (elsősorban ÁFA tekintetében) nincs különbség a két eljárás között."

2017. augusztus

A kérdés megválaszolásához úgy látjuk, hogy feltétlenül különbséget kell tenni a visszáru és a visszaszállított áru között, vagyis hogy a felek egy új ügylet kertében járnak-e el, avagy az eredeti ügylet módosul valamilyen okból kifolyólag.

Véleményünk szerint ha a szerződés a felek között teljes egészében meghiúsult, akkor az eredeti értékesítésről szóló számlát sztornózni kell. Bár ilyen eset nem szerepelt a leírásban, mégis elképzelhetőnek tartjuk.

Abban az esetben, amikor csak részben hiúsul meg a felek közti alap-szerződés (ti. adásvétel) és csak néhány terméket kell visszaküldeni, ez helyesbítő számla kiállítását teszi szükségessé az eladónál.

Amennyiben az ügylet nem meghiúsult, hanem visszáruzás történik azt két külön ügyletként kell kezelni. Első lépésként az eladó eladta a forgalmazónak, majd a forgalmazó azt később (bizonyos feltételek, vagy idő beállta esetén) visszaértékesíti az eladó részére. Ez csak akkor fordulhat elő, ha az alapügylet (eladó értékesítése a forgalmazó felé) már teljes egészében végbement, így a visszaértékesítést új ügyletként kell értelmezni, melyet a forgalmazó számláz az eladó felé.

A kérdező azt említi, hogy nincs két külön ügylet a felek között, hanem a szerződéses konstrukció eredménye és része a visszavétel, mintegy lezárása a konstrukciónak. Ebben az estben (szemben a fenti általános szabályokkal) helyes, hogy az eredeti eladó állítja ki a helyesbítő számlát, ugyanis nem külön értékesítés történik, hanem az eredeti ügylet módosul. Ezt csak akkor látjuk azonban elfogadhatónak, ha a felek szerződése külön rendelkezik a visszaküldési lehetőségről, mintegy opcióról (tehát a forgalmazó nem azért küldi vissza, mert pl. hibás a termék, hanem egyszerűen a szerződés alapján lehetősége van erre, amellyel él). Ilyenkor elfogadható az az álláspont, hogy az eredeti ügylet módosul, melyet értelemszerűen az eladónak kell számlakorrekcióval rendeznie.

Amennyiben tehát egy ügylet keretein belül mozgunk, az eladó módosítja/sztornózza a számláját, míg ha egy lezárt ügyletet követően kerül sor a visszaértékesítésre, mint külön tranzakcióra, akkor valóban a forgalmazó számláz az eladó felé. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szerződés birtokában az egyes passzusok alapján feltétlenül tisztázni szükséges, hogy a kérdező által vizsgált társaságnál melyik eset forog fent.

Címkék: Konzultációs szolgálatVisszáru