Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A Pmt. a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő definíciót adja: 2007. évi CXXXVI tv. 3. § r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, ...továbbá re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
Kérdés
Ha az ügyfelünk tulajdonosa nem magánszemély, hanem 100 %-ban egy másik társaság, akkor a fenti re) pont szerint (... természetes személy hiányában a jogi személy ... vezető tisztségviselője) melyik jogi személy vezető tisztségviselőjét kell azonosítani: az ügyfelünk vezető tisztségviselőjét vagy az ügyfelünk tulajdonosának vezető tisztségviselőjét?
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint nem az ügyfelünk, hanem az ügyfelünk tulajdonosának vezető tisztségviselőjét kell azonosítani, de a megfogalmazás szerintem nem egyértelmű. Ha magánszemély lenne a tulajdonos, akkor az ra) és rb) pontok szerint a tényleges tulajdonos "az a természetes személy, aki jogi személyben .... befolyással rendelkezik", itt a jogi személy egyértelműen az ügyfelünket jelentené, hiszen benne van a magánszemélynek befolyása. Ezen logika mentén az re) pontban említett "jogi személy" kifejezés is az ügyfelünket kell, hogy jelentse, de ennek nem látom sok értelmét."

2017. augusztus

A kérdés a pénzmosás elleni 2007. évi CXXXVI. tv. (Pmt. tv.) tényleges tulajdonosra vonatkozó rendelkezéseinek az értelmezésére vonatkozik. Mindjárt azzal kezdem, hogy a kérdés beküldésének az időpontjában a hivatkozott törvény helyett már egy másik törvény, a 2017. évi LIII. törvény szabályozza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos szolgáltatói kötelezettségeket és eljárásrendet, amely új törvény 2017. június 26-án lépett hatályba. Az e törvény által életbe léptetett új és módosított követelményekről a kamara honlapján részletes összefoglaló található az alábbi linken:
https://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/Osszefoglalo_Pmt_20170706
A kérdéssel érintett rendelkezés az új Pmt.-ben az „Értelmező rendelkezések” között a 3.§ „38. tényleges tulajdonos” címszó alatti részének f) alpontjában található, a korábban érvényben volt törvényben foglaltakkal megegyező tartalommal:
„38. tényleges tulajdonos:
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;”

A kérdés, valamint az arra adott válasz szempontjából tehát nincs különbség a régi és az új Pmt. e rendelkezésének az értelmezése tekintetében!

A kérdező válaszával nem értek egyet. A kérdésben vázolt esetben nem az ügyfél nem magánszemély tulajdonosának (azaz anyavállalatának) a vezető tisztségviselője minősül az ügyfél tényleges tulajdonosának, hanem az ügyfél vezető tisztségviselője. Tehát, a második következtetésében leírtak szerint kell eljárni, vagyis ahogyan írta: „Ezen logika mentén az re) pontban említett "jogi személy" kifejezés is az ügyfelünket kell, hogy jelentse…” Ez az értelmezés adódik magából a Pmt. törvény alanyi hatályából is, ami egyfelől a szolgáltatót (könyvvizsgálat esetében a könyvvizsgálói tevékenységet végző egyéni vállalkozó könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget), másfelől a szolgáltatás igénybe vevőjét (az ügyfelet) jelenti, hiszen az ügyfél átvilágítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését írja elő a törvény a szolgáltató számára. Amikor tehát a tényleges tulajdonosról kell az ügyfélnek nyilatkozatot adnia a (könyvvizsgáló) szolgáltató számára, akkor az ügyfél közvetlen vagy közvetett tényleges tulajdonosáról van szó. Így, ha az ügyfélnek nincs közvetlen vagy közvetett tényleges tulajdonosa vagy az nem ismert, akkor ilyen esetben az ügyfél vezető tisztségviselőjét tekinti a jogszabály a tényleges tulajdonosnak. Ennek véleményem szerint az az „értelme”, hogy ha nincs vagy nem ismert(ek) a tényleges tulajdonos(ok), akkor is meg kell nevezni az ügyfél-azonosítási eljárás során a szolgáltató felé egy olyan természetes személyt, aki az adott szolgáltatói szerződéssel (úm. könyvvizsgálói megbízási szerződéssel) kapcsolatban a tényleges tulajdonos helyett (és nevében) eljár. Ez a személy pedig nem más, mint az ügyfél vezető tisztségviselője, hiszen a szolgáltatóval (könyvvizsgálóval) ő köti meg a szerződést a (könyvvizsgálói) szolgáltatás igénybevételére.

Szeretném felhívni a figyelmét még arra, hogy ha az ügyfelének 100%-ban egy másik társaság (anyavállalat) a tulajdonosa, az nem jelenti azt, hogy az ügyfélnek nincs tényleges tulajdonosa, és ezért egyből automatikusan az ügyfél ügyvezetője minősülne a tényleges tulajdonosnak! Meg kell nézni ilyenkor azt, hogy az ügyfél anyavállalatának (vagy a fölötte álló anyavállalatnak stb.) ki(k) a tulajdonosa(i), vagyis az ügyfél szemszögéből nézve ki(k) az ügyfél közvetett (az anyavállalatán vagy annak anyavállalatán keresztül tényleges tulajdonosi jogokkal bíró) tényleges tulajdonosa(i). Ha ilyen közvetett tulajdonos beazonosítható, akkor az ügyfél ügyvezetőjének erről a közvetett tényleges tulajdonosról kell nyilatkozatot adnia a könyvvizsgáló szolgáltató részére. Mivel azonban a gyakorlatban a közvetett tényleges tulajdonos beazonosítása nem ritkán még az ügyfél ügyvezetője számára sem megoldható feladat, mivel a tényleges tulajdonos(ok) az ügyfél felett egy vagy akár több szinttel feljebb is lehet(nek) egy vállalatcsoport összetett tulajdonosi struktúrájában (kapcsolati hálójában), ezért ilyen esetben, amikor a tényleges tulajdonos az ügyfél által nem ismert, a korábbi Pmt. törvény Ön által hivatkozott re) pontja, illetve a jelenleg hatályos Pmt. törvény 3. § 38. pontjának f) pontja szerinti rendelkezés alapján eljárva, szintén az ügyfél ügyvezetője minősül tényleges tulajdonosnak. Ilyen esetben, a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot az ügyfél ügyvezetőjének ennek megfelelő tartalommal kell megadnia a szolgáltató felé.
 

Címkék: Konzultációs szolgálatPénzmosásTényleges tulajdonos