Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy cégnél („A Kft”) 2016-ban Nav ellenőrzés volt. Az „A Kft ” korábban egy pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. A pályázati pénzből beszerzett eszközöket, gépeket nem az „A Kft” használta, hanem egy másik cég, a „B Kft”. Mivel a pályázati feltétel szerint 3 évig a pályázatot nyerő cégnek kell hasznosítani a pályázati pénzen vásárolt eszközöket, az „A Kft”az eszközök használatáért nem számlázott ki díjat a „B Kft” felé. Az „A Kft” elszámolta az eszközök értékcsökkenési leírását ( T 57 - K 139 ) és a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. (T483-K 96 ). A NAV megállapítása, hogy az „A Kft”-nek azon pályázati eszközök, gépek értékcsökkenését, - amelyeket a „B Kft” használt és az „A Kft” az eszközök gépek használatáért a „B Kft”-nek nem számlázott ki díjat - , el kellett volna határolnia. Ugyancsak az „A Kft” nem számolhatta volna el bevételként a kapott pályázati összegből az értékcsökkenéshez kapcsolódó bevételt. NAV a fentiek miatt Társasági adóhiányt állapított meg, amelyet az „A Kft” rendezett. Mivel az összeg jelentős volt, az „A Kft” a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta, a kifogásolt értékcsökkenést ( T 39 K 57 ) és a pályázati bevételből elszámolt összeget is visszakönyvelte (T 96 - K 483)., és 2016-ban az „A Kft” háromoszlopos mérleget készített. 2017-ben a pályázatban kikötött 3 év eltelik, így az „A Kft” visszakönyveli a NAV megállapításai alapján elszámolt időbeli elhatárolásokat, és kiszámlázza „B Kft” részére a „B Kft”által használt eszközök használati díját
Kérdés
Kérdés 1.) Az „A Kft” helyesen járt- e el 2016-ban, amikor a NAV megállapításai alapján időbelileg elhatárolta az értékcsökkenést és a pályázati bevételt és háromoszlopos mérleget készített ? 2.) 2017-ben úgy gondoljuk, hogy az „A Kft” helyesen jár el, amikor a NAV megállapítás alapján elszámolt az elhatárolásokat visszakönyveli? Mielőbbi szíves válaszukat köszönjük.
A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Úgy gondolja a cég, hogy helyesen járt el, és 2017-ben is helyesen fog eljárni."

2017. augusztus

A válasz megfogalmazásánál tudomásul kell venni, hogy a konzultációs szolgálat számára nem ismert sem a támogatási szerződés, sem a NAV határozata. Így a megfogalmazott válaszban a leírtakat kész tényként kezeltük.
Az 1. kérdéshez:
Nem értek egyet a kérdésben szereplő megoldással és ennek legfőbb oka az, hogy a megállapított hiba is téves véleményem szerint. Én értem az adóhatóság álláspontját, aki helyre akarja állítani az adóalapot, csak azzal a megoldással, amelyet megfogalmaztak a helyreállítás érdekében, tévútra viszik a számviteli valós bemutatás követelményét. (Vagy a társaság, vagy a NAV!) Az Szt. egyébként sem ismer olyan lehetőséget, hogy egy meglévő eszköz után elszámolt amortizációt el lehetne számolni aktív időbeli elhatárolásként. Ez alapvetően mond ellent az óvatosság elvének. A leírás alapján az aktív időbeli elhatárolásra azért lenne szükség, mert az ezzel kapcsolatos bevételek a jövőben keletkeznek majd. Ez téves megállapítás, hiszen a bevétel már megkeletkezett, csak nem számolták el. A hiba tehát az el nem számolt bevétel tekintetében merül fel. Ha pedig térítés nélkül nyújtott szolgáltatásnak minősítjük, akkor meg azért nem lehet elhatárolni, mert a jövőben nem keletkezik bevétel.)
Véleményem szerint tehát a hiba az volt a leírás alapján, hogy az „A” kft. „elfelejtette” megtéríttetni a „B” Kft-vel az eszközök használatát, azaz nem számlázott ki bérleti díjat. Így az „A” Kft. tulajdonképpen térítés nélkül nyújtott szolgáltatást a „B” kft. részére. Az adóalapot tehát az ingyenesen nyújtott szolgáltatás bevételének elszámolásával kellene helyreállítani az egyes években, és nem az amortizáció és a támogatási bevétel könyvekből való eliminálásával.
Természetesen el tudok képzelni olyan számviteli megoldást is, amely arról szól, hogy jogtalanul használták fel a támogatási pénzt, vissza kell fizetni azt, és helyre kell állítani az eredeti állapotot, stb. Sajnos ebben az esetben sem jó az a megoldás, amit leírtak a kérdésben.
Az adóhatóság célja az adólap helyreállítása volt az egyes években, de az az út, amelyet megismertünk megoldásként, az véleményem szerint nem felel meg az Szt. előírásainak. Önmagában tehát a 3 oszlopos megoldás jó lenne a számviteli hiba kezelésére, de véleményem szerint nem az a hiba, amit leírtak, hanem hiányzik az egyes évekből a ki nem számlázott bevétel, amivel az adóalapot meg kellene növelni. Az amortizáció és a támogatás elszámolását a leírás alapján nem tartom téves könyvelésnek, az megfelel a valóságnak. Ebből következően azok az elhatárolások, amelyekről a kérdésben írtak, azok helytelen megoldások az Szt. szerint, így a 3 oszlopos javítás is téves információt közöl a beszámolót olvasóval. Ettől az adóalap helyreállhat, de a számviteli megoldás biztosan nem lesz jó. A 2017. évi folytatás logikusan következik a fentiekben leírtakból.
 

Címkék: Konzultációs szolgálat