Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Az általam könyvvizsgált Kft. felkért, hogy segítsek elkészíteni új számviteli politikájukat és egyéb pénzügyi szabályzataikat.

Kérdés
Összeférhetetlen-e a megbízás elvállalása a beszámoló könyvvizsgálatára kapott megbízással?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A 2014. május 17-től érvényes etikai szabályzat "B) A könyvvizsgálói hivatás magatartási szabályai 3. Összeférhetetlenség szabályai része kimondja: "3.1.2. Nem lehet egyéb üzleti kapcsolat – ide nem értve a Kkt. 3. § (2) bekezdésének a) és b) pontjába tartozó tevékenységeket – a könyvvizsgáló és/vagy a könyvvizsgáló cég, valamint az ügyfél (megbízó) és/vagy érdekeltségei között." A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. § (2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is. Véleményem szerint a szabályzatok elkészítése egyfajta szakértői tevékenység, amely nem jelent részvételt a könyvelési folyamatokban, így nem összeférhetetlen a könyvvizsgálói megbízatással."

2017. szeptember

A Kamarai törvény (a 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről, a továbbiakban: „Kkt.”) 3. §-a a könyvvizsgáló által végezhető tevékenységeket szabályozza. A törvény ezen paragrafusában nem tér ki arra a fontos tényre, hogy egyes, a könyvvizsgálaton kívüli egyéb szakmai tevékenységeket ugyanazon ügyfélnél végezheti-e a könyvvizsgáló. Azt mindig az adott helyzetben és a konkrétan nyújtott egyéb szolgáltatás jellege alapján lehet csak eldönteni, hogy a könyvvizsgáló által végzett egyéb szolgáltatás veszélyezteti-e a könyvvizsgáló függetlenségét, illetve összeférhetetlen-e a könyvvizsgálói feladatával? Az összeférhetetlenség egyik tipikus esete például az, hogy bár a könyvvizsgáló nyújthat könyvviteli szolgáltatást általában véve {Kkt.3.§.(2) bek. d) pontja}, de nem nyújthat ilyen szolgáltatást ugyanazon ügyfélnél ahol könyvvizsgálatot is végez.

Ugyanez a helyzet az Ön által feltett kérdés esetében is. Azaz, a könyvvizsgáló szakmai kompetenciája alapján szakszerűen el tuja készíteni egy társaság számviteli törvény által előírt szabályzatait, számviteli politikáját, de ez a Kkt. 62. § (3) bekezdése alapján a könyvvizsgáló függetlenségét veszélyeztető helyzetnek minősül, a kamarai etikai szabályzat értelmében pedig nemcsak veszélyezteti a függetlenséget, hanem egyértelműen összeférhetetlen akkor, ha ezt a feladatot annál az ügyfélnél vállalná el a könyvvizsgáló, ahol a könyvvizsgálati tevékenységét is végzi.

A könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról szóló kamarai szabályzat (etikai szabályzat) 2017. július 1-jétől módosult. (Itt hívom fel a figyelmét arra, hogy az Ön által hivatkozott, 2014. május 17-től érvényes etikai szabályzat már nem hatályos!) A jelenleg hatályos kamarai etikai szabályzat 7. g) pontja értelmében: „Könyvvezetés, könyvelés: Az Sztv-ben előírt szabályzatok elkészítése, …”. Az etikai szabályzat „A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységgel össze nem egyeztethető tevékenységek” alcím alatti 47. b) pontja értelmében pedig ugyanazon ügyfélnél, ugyanazon időszakra a könyvelést, illetve a könyvek vezetését nem végezheti sem a könyvvizsgáló cég, sem a könyvvizsgáló (sem a megbízásért felelős könyvvizsgálati munkacsoport más tagja) vagy az előzőek közeli hozzátartozója stb. (A további tiltásokat az etikai szabályzat hivatkozott pontja részletesen taglalja, lásd lentebb.) Az etikai szabályzat tehát egyértelműen összeegyeztethetetlennek tartja ugyanazon ügyfélnél a könyvvizsgálat mellett a könyvviteli szolgáltatás nyújtását, amelybe az etikai szabályzat értelmében a számviteli törvényben előírt szabályzatok elkészítése is beletartozik.

A kamarai etikai szabályzat előírásai az IESBA Etikai kódex rendelkezésein alapulnak, amelynek egyik fő etikai alapelve az önellenőrzés tilalma (azaz, a könyvvizsgáló függetlenségét sértené, ezért nem megengedett, hogy olyan tevékenységet lásson el az ügyfelénél, amelyet a könyvvizsgálat során ellenőriznie kell, tehát ez által saját magát ellenőrizné.) A számviteli törvény előírásai által előírt szabályzatok vizsgálata a könyvvizsgáló egyik feladata. A számviteli politika célja az, hogy a számviteli törvény keretein belül a társaság olyan szabályokat határozzon meg, amely leghűebben segítse a társaságot abban, hogy az így elkészített éves beszámoló megbízható és valós képet adjon a vállalkozás pénzügyi, vagyoni, jövedelmezőségi helyzetéről. Ha ezeket a számviteli politikákat, szabályokat alapjaiban a könyvvizsgáló határozná meg, hisz ő készítené el a szabályzatokat, akkor fennállna az önellenőrzés veszélye, illetve ténye. A számviteli törvény által készítendő szabályzatok esetében tehát egyértelműen fennáll az önellenőrzés veszélye, hiszen a könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a társaság szabályzatait is, formai és tartalmi megfelelés szempontjából egyaránt.

Az Etikai szabályzat előzőekben hivatkozott rendelkezései:

7. g) Könyvvezetés, könyvelés: Az Sztv-ben előírt szabályzatok elkészítése, a bizonylatok kontírozása, a könyvelési összesítések (feladások) készítése, könyvelése, a könyvviteli zárlathoz szükséges különféle számítások (ideértve az adókkal kapcsolatosakat is) végzése és az (egyszerűsített) éves beszámoló, elkészítése.
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységgel össze nem egyeztethető tevékenységek
47. A könyvvizsgálói feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen bármely szakmai szolgáltatás nyújtása, valamint a szakmai szolgáltatásokhoz nem kapcsolódó bármely egyéb tevékenység ellátása, ha annak hatására a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem képes a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet megfelelően ellátni. A könyvvizsgáló e körben is köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az önellenőrzés, érdekeltség, érdekképviselet, bizalmi viszony vagy megfélemlítés, illetve az ügyfelek közötti érdekellentét veszélyét. Ennek esetei különösen az alábbiak lehetnek:
a) A könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, valamint azon könyvvizsgálói hálózat más tagja, amelyhez a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég tartozik, által végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel összefügg a megbízó részére teljesítendő vagy teljesített szakmai és egyéb szolgáltatás.
b) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása mellett ugyanazon ügyfélnél, ugyanazon időszakra a könyvelést, illetve a könyvek vezetését
ba) a könyvvizsgáló cég,
bb) azon könyvvizsgálói hálózat más tagja, amelyhez a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég tartozik,
bc) a megbízásért felelős könyvvizsgálati munkacsoport tagja, annak közeli hozzátartozója,
bd) vagy olyan gazdálkodó látja el, amelyben az előbbiek befolyással, jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, látja el.
 

Címkék: Konzultációs szolgálat