Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A kérdéses ügyben szerepel: „A” Kft. „B” Kft.,”C” Kft., „Z ”természetes személy és „Y” természetes személy. Tulajdon viszonyok: „A” Kft-nek a többségi tulajdonosa „B” Kft. „B” Kft-nek a kisebbségi tulajdonosa „C” Kft. „C” Kft-nek többségi tulajdonosa „Z” természetes személy, kisebbségi tulajdonosa „Y” természetes személy A tulajdoni és a szavazati arányok megegyeznek. Egyéb kapcsolat: „Y” természetes személy „Z” természetes személy felesége. Ügyvezetés: "A" Kft. ügyvezetője "C" Kft. jogi személy ("B" Kft. taggyűlési határozata alapján). "C" Kft. döntése alapján az "A" Kft ügyvezetőjeként meghatározott/kijelölt természetes személy "Z". "Y" nem ügyvezetője az "A" Kft-nek. "B" Kft. ügyvezetőjét - az egyébként kisebbségi (szavazati és tulajdoni) joggal rendelkező - "C" Kft. jelöli, és a "B" Kft. taggyűlése választja. "C" Kft. ügyvezetője "Y" (vagyis "Z" felesége). "Z" nem ügyvezetője a "C" Kft-nek.

Kérdés
a) Az "A" és a "C" Kft-k. kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek-e, vonatkozik-e rájuk transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség. b) Amennyiben igen, úgy a "C" és "A" Kft.-k között létrejött szerződés tekintetében milyen módszerrel állapítható meg a szokásos piaci ár?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, ezért nem vonatkozik rájuk a transzferár nyilvántartási kötelezettség. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni, d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg"

2107. november

A kapott információk alapján úgy látjuk, hogy a Ptk. szerinti többségi, illetve meghatározó befolyásgyakorlás révén, továbbá az ügyvezetés egyezőségére tekintettel sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony „A” Kft és „C” Kft között.

A jogszabály szövege alapján ugyan nem állapítható meg kapcsoltsági viszony, de a kérdésben felvázolt struktúra már felveti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelmét és azt, hogy a cégstruktúra felállításának fő célja az volt, hogy a kapcsoltsági viszonyt kiküszöböljék „A” és „C” társaság között. Az „A” és „C” Kft-k között ugyanis nagyon szoros a személyi összefonódás: a két társaság ügyvezetését önállóan ellátó Z és Y természetes személyek házastársak. Jelenleg a Tao törvény nem írja elő, hogy a közeli összetartozókat egy személynek kellene tekinteni az ügyvezetés egyezőségének vizsgálatakor. Azonban a jogszabályszöveg ilyen irányú módosítása felmerülhet a jövőben, a közeli hozzátartozók tulajdoni/szavazati arányainak összeszámítására vonatkozó szabállyal analóg módon.

A jogszabályszöveg változatlansága esetében is felmerül, hogy amennyiben az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy valós gazdasági, kereskedelmi indokok nem álltak fenn a cégstruktúra kialakításakor, hanem annak ilyen módon történő felállítását a fent nevezett kapcsoltság elkerülése hívta életre, úgy a kapcsoltságot megállapíthatja az adóhatóság és ennek megfelelően a transzferár szabályok kötelező alkalmazását is elvárhatja.

Amennyiben megvalósul a kapcsolt vállalkozási jogviszony, akkor a létrejött szerződéses kapcsolatok (ügyletek) tekintetében egyedileg kell megítélni, hogy a Tao törvény 18. § (2) pontjában nevesített összehasonlító árak módszere, viszonteladási árak módszere, költség és jövedelem módszer, ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, nyereség-megosztásos módszer vagy, egyéb módszer szerint kell-e meghatározni a szokásos piaci árat, illetve hogy egyáltalán kell-e transzferár nyilvántartást készíteni, figyelemmel a széles körben alkalmazható mentesítési szabályokra.

Mivel az eset számos körülménye támaszt további aggályokat, ezért a kockázatok minimálisra csökkentése végett egy állásfoglalás-kérés benyújtását javasoljuk az illetékes hatósághoz, amelyben lehetőség szerint a cégcsoport ilyen kialakításának gazdasági és kereskedelmi okait is kifejtik.

Ezen felül szeretnénk jelezni, hogy álláspontunk jelentősen módosulhat, amennyiben további információk alapján megállapítható, hogy Z és felesége, valamint az ő közeli hozzátartozóinak további tulajdoni, illetve szavazati arányai az egyes ismertetett (illetve számunkra nem is látható további) társaságokban összeszámítva meghaladják a jogszabályi mértéket.

Címkék: Kapcsolt vállalkozásKonzultációs szolgálat