Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Ügyfelünk, amely egy nemzetközi konszern magyarországi tagvállalata a naptári évnek megfelelően zárja üzleti könyveit, de az idei évtől át akar térni eltérő üzleti éves vállalkozássá. A konszern többi vállalata azok alapító okirata szerint „minden év február utolsó napjával”, mint mérlegfordulónappal készíti beszámolóját.

Kérdés
Nem tudjuk miként lehetséges ez Magyarországon. Az eljáró ügyvéd szerint a cégeljárásra szolgáló „kérelem” formanyomtatványon be kell írni az eltérő üzleti év mérlegfordulónapját, azonban kizárólag egy nap adható meg. Tekintettel arra, hogy a februári hónap a naptár egyetlen olyan hónapja, amely nem fix hosszúságú, ezért nem választható sem a 02.28, sem a 02.29. nap.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat
Az első esetben szökőév esetén nem teljesülne a konszern azon elvárása, hogy február utolsó napja legyen a mérleg fordulónapja, hiszen ilyen esetben 02.29. (amikor van) már a következő üzleti év része lesz, amely a szándékokkal ellentétes volna. A második esetben viszont a cég olyan napot jelölne meg fordulónapként, amely 4 esetben 3-ban nem is létezik. Azzal természetesen tisztában vagyunk, hogy a fentiek eljárásjogi kérdések, nem pedig számviteliek, de bármelyiket is jegyzi be az eljáró bíróság a számviteli problémák elő fognak jönni a következő évek valamelyikében."

2018. február

Valóban olyan technikai kérdésről van szó, amely a cégbejegyzéssel függ össze és persze számviteli kérdéseket vet fel. Azt gondolom, hogy a megoldás az általánosan használt szabályokból következik. Ilyenkor az a kérdés, hogy abban az évben, amikor a szökőévben a február hónap 29. napja létezik, teszünk-e bármit másként, mint egy december 31-ére megjelölt fordulónapon. Azt gondolom, hogy nem, mert csak annyi történik, hogy az év napjainak a száma eggyel több lesz. Ebből a logikából kiindulva olyan napot a cégbíróságon megjelölni nem lehet, ami nem fordul elő minden üzleti évben. Bejegyeztetni tehát csak a február 28.-át lehet. Mindig ez lesz a fordulónap, a szökőévben is. Szökőévben most persze feltűnő lesz, hogy a következő üzleti év első napja nem március 1-jével kezdődik, hanem február 29-vel, de a magyar szabályok szerint nem fog tudni más megoldást találni a problémára. Gondoljunk arra, hogy a szökőévben sem hozzuk előre a fordulónapot december 30-ra és kezdődik a következő év december 31-el csak azért, mert 1 nappal hosszabb lett az üzleti év. Most a következő üzleti év lesz 1 nappal hosszabb.

Hiába született tehát olyan döntés, hogy a hónap utolsó napja a fordulónap, az nem értelmezhető sem a cégbejegyzéskor, sem az adózási bejelentéskor, amikor egyetlen nap jelölhető meg az üzleti év fordulónapjaként. Ez tehát nem tud más lenni, mint február 28.
Találtam több céget, ahol egyébként ezt a gyakorlatot követik, náluk mindig február 28-ra készül a számviteli beszámoló és ezt jelölték meg az adózásban is.

Második szakértő álláspontja:
Egyetértek azzal, hogy olyan dátumot a cégbíróságon a mérleg fordulónapjaként megjelölni nem lehet, ami nem fordul elő minden üzleti évben, ezért a cégírósági és adózási célú bejelentésekben február 28-át kell megjelölni. De ez a konkrét dátum szerint való megjelölése a mérlegfordulónapnak, véleményem szerint, elsősorban technikai jellegű okok miatt szükséges az egyes hatóságok számára.

A számviteli törvény ide vonatkozó előírásai azonban nem így rendelkeznek. A számviteli törvény értelmében az üzleti év (normál üzleti év) 12 naptári hónapból áll. Az üzleti évről a beszámoló készítését pedig a törvény az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal rendeli el a gazdálkodó számára. Az üzleti év utolsó napja álláspontom szerint az üzleti év utolsó hónapjának utolsó napját jelenti. Ilyen módon teljesül a 12 naptári hónap időtartamú üzleti év törvényben rögzített követelménye. A kérdés szerinti esetben, ez az utolsó nap szökőévben február 29-e lesz, nem szökőévben február 28-a. Február végi mérlegfordulónap esetén nem pusztán arról van szó ugyanis, hogy a teljes üzleti év szökőévben egy nappal hosszabb lesz, mint más években, hanem arról, hogy az a plusz egy nap éppen az adott hónap utolsó napja tekintetében okoz, dátum szerint eltérést. De ez nem változtat azon a tényen, hogy minden évben március első napján kezdődik az üzleti év, és a következő év február utolsó napján ér véget. Nem értek ezért egyet szakértő kollégám azon érvelésével, hogy szökőévben a december 31-i fordulónapot sem hozzuk előbbre december 30-ára. Pontosan azért nem, mert a törvény nem úgy határozza meg az üzleti évet, hogy az mindig 365 naptári napból áll, hanem úgy, hogy az 12 naptári hónapból áll. Ha szökőévben a február 28-i mérlegfordulónap tartása miatt a következő üzleti év február 29-én kezdődne, akkor az az üzleti év 12 naptári hónapból plusz egy naptári napból állna, ami nem felelne meg a törvényben foglalt üzleti év fogalmának.

Amint arra is található példa a gyakorlatban, hogy minden évben február 28-i mérlegfordulónapra készítik el a beszámolót, úgy arra is akadnak példák, hogy a február 28-i mérlegfordulónap hatóságok részére való bejelentése mellett, szökőévekben február 29-i mérlegfordulónapra szól a beszámoló, mivel ez a nap volt az adott üzleti év utolsó hónapjának az utolsó napja.

Számviteli törvény:

11. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - a naptári évvel.
(4) Az üzleti év időtartama - az (5)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével - 12 naptári hónap.
„17. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a 11. § szerinti üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, …”

Címkék: Beszámoló készítésKonzultációs szolgálat