Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"IFRS alkalmazó Kft 2018. január 10-én Zrt.-vé alakult, a bejegyzés megtörtént. A Kft.-t ezen a napon átalakulás miatt a cégbíróság törölte. A Zrt. az adószámát 2017. december 27-én kapta meg. Én az átalakuláshoz kapcsolódóan a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket, valamint a végleges vagyonmérleget, vagyonleltárt könyvvizsgálom.

Kérdés
A Kft.-nek az átalakulás napjára alkalmaznia kell-e a Számviteli törvény 141. § (3) bekezdést, és az állandó könyvvizsgáló által auditált megszűnő beszámolót közzé kell-e tennie? A Zrt.-nek az adószám dátumához tartozik-e valamilyen bevallási, közzétételi kötelezettsége?
Ha a Kft. a megszűnő beszámolót nem auditáltatja és nem teszi közzé, annak az én vagyonmérlegre, vagyonleltárra vonatkozó jelentésemre van-e valamilyen hatása? A Kft. állandó könyvvizsgálója és jogászai azon az állásponton vannak, hogy nem kell nekik közzétenni beszámolót az átalakulás, mint megszűnés napjára.

 

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a Kft.-nek közzé kellene tennie a megszűnés miatt az átalakulás napjára az auditált beszámolóját, és zárnia kell az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait. A Zrt. pedig ugyanezen napon a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár adataival nyitja meg a könyvelését. A Zrt.-nek adószám dátumára szerintem csak az ügyvezetőt kell bejelenteni és a 08-as bevallást benyújtani."

2018. április

A kérdező által feltett kérdésre adott válasza jelentős részben megfelel a jogszabályi előírásoknak.
A Számviteli törvény 4. § (1) bekezdése szerint: "A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni."
A Számviteli törvény 9. § (1) bekezdése szerint: "Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével."
A Számviteli törvény 9/A. § (1) bekezdésének d) pontja szerint: "Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze: d) a 155. § alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság."
A Számviteli törvény 114/A. § 1. pontja szerint: "éves beszámoló: az IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások című standard szerint összeállított egyedi pénzügyi kimutatások."
A Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) 141. § (3) bekezdése szerint: "Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni."
Fenti jogszabály helyek egyértelműen bizonyítják, hogy a megszűnő társaságnak fenti szabályok szerinti éves beszámolóját az IFRS-ek szabályai szerint össze kell állítani, illetve közzé kell tenni.
A Számviteli törvény 154. § (1) bekezdése szerint: "Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni."
Mivel a 141. § (3) bekezdése szerint az átalakulás miatt megszűnő társaságnak a számviteli törvény szerint az IFRS szabályai alapján összeállított beszámolóját kell közzétennie, és könyvvizsgálatra kötelezett, így természetes, hogy ezt auditáltatni is kell.

Ha a társaság fenti beszámoló készítési és közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget, de a végleges vagyonmérlegeket és vagyonleltárakat elkészíti, és azok megfelelnek az Átalakulási törvény (2013. évi CLXXVI. törvény) és a Számviteli törvény előírásainak (különös tekintettel a 136-141. §-okra, illetve 114/E §-ra), akkor ezekkel kapcsolatban készített könyvvizsgálói jelentés lehet minősítés nélküli is.
Ebben az esetben, a teljességi nyilatkozatban feltétlenül szerepeltetni kell, hogy a társaság vezető tisztségviselői elismerik fenti előírások szerinti beszámoló készítési kötelezettségüket. Ha ezt a teljességi nyilatkozatot ilyen formában nem írják alá, akkor természetesen ennek hatása lehet a könyvvizsgálói jelentésre is.
Ki kell emelni azt a szempontot is, hogy ha az állandó könyvvizsgáló nem végzett vizsgálatot, az átalakulás napját megelőző időszakra, akkor a vagyonmérlegeket hitelesítő könyvvizsgáló munkájának a mennyisége feltehetően jóval jelentősebb lesz (bár az állandó könyvvizsgáló könyvvizsgálata sem csökkentené a felelősségét).

A jogutód társaság nem az átalakulás napján, hanem az átalakulás napját követő napon nyitja meg nyilvántartásait (Szt. 141. § 3a. bekezdés).

A jogutód társaságnak a kérdező által felsorolt kötelezettségein kívül adóelőleg bevallást is be kell nyújtania (TAO trv. 26. § 3. bekezdés).
 

Címkék: Számviteli törvényKözzétételÁtalakulásKonzultációs szolgálat