Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Ügyfelem (Kft.) 2017. év során jelentős átszervezési tevékenységbe fogott. Ez magában foglalja a korábbi évei számviteli, adó- és gazdasági/működési tevékenységének átvilágítását, javaslatok kidolgozását a múltra és a jövőre vonatkoztatva is, racionalizálás, tevékenység bővítés, szellemi termékek vásárlása, stb. Ezzel párhuzamosan saját üzletrészt is vásárolt a Kft. a tagjaitól, amikhez a megvásárolt üzletrészek értékeinek megállapítására könyvvizsgálói jelentések is készültek.

Kérdés
Az ügyfél az átvilágítás, javaslatok kidolgozása, új üzletág(ak) dokumentációja, tevékenység racionalizálás, stb. költségek tekintetében java részben élne a tárgyévi költség elszámolás helyett az alapítás/átszervezés aktivált értékének kimutatásával. Kérdés, hogy van-e ennek bármilyen minősítő/szűkítő feltétele, előírása azon felül, amit a törvény említ (minőségbiztosítási rendszer például), vagy gyakorlatilag megengedő a törvény és bátran kivehető/aktiválható a tárgyévi elszámolásuk helyett? A szellemi termékeket immateriális javakként veszi fel. A megvásárolt üzletrészek értékét megállapító/alátámasztó könyvvizsgálói jelentésekre kifizetett díjakat az ügyfél szintén szeretné nem tárgyévi tételként elszámolni. Ennek van-e módja? Elhatárolás, vagy alapítás-átszervezés aktivált értéke vagy a részesedés értékéhez hozzáadni?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli törvény 25§(3) alapján az a véleményünk, hogy a jól dokumentált, a tevékenység átvilágítását és az abból levont következtetésekre épített átszervezési (leépítés, módosítás, bővítés) javaslatokat tartalmazó szakértői díjak a tárgyévi eredményből kivehetőek és azokat alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a gazdálkodó (megfelelő belső nyilvántartás és alátámasztás mellett, egyéni nyilvántartó kartonnal, stb.), megfelelően a saját szabályzatainak is. A megvásárolt üzletrészek értékét megállapító/alátámasztó könyvvizsgálói jelentésekre kifizetett díjakat véleményünk szerint ki lehet szedni a tárgyévi költségekből és esetlegesen elhatárolni őket, majd az üzletrészek jövőbeli eladásakor kivezetni az adott évi beszámolóban az eredmény terhére, esetleg, mivel az átszervezési javaslatok között szerepelt a saját üzletrészek megvásárlása, így akár alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutatni. A részesedés értékeként aktiválni kevésbé tűnik ki a törvényből, mint lehetőség."

2018. április

Véleményem szerint az Szt. 25. § (3) bekezdése minden, az alapítás, átszervezéssel kapcsolatos közvetlen költség aktiválását lehetővé teszi, ha az a következő 5 évben várhatóan megtérül a bevételekben. Ezt a megtérülést dokumentálni kell az aktiválás előtt. Ha nem tudják alátámasztani a megtérülést, akkor nem aktiválhatók a felmerült költségek, azokat el kell számolni az eredmény terhére, lásd az óvatosság alapelvét.

A konkrét kérdésben felmerülhetett volna a céltartalékolás kérdése is. A céltartalék képzése egy korábbi felmerülés elszámolása az eredmény terhére, az alapítás, átszervezés egy késleltetett költségelszámolás a gyakorlatban. Hogy melyik módot választja a cég, arról a számviteli politikában kell dönteni.
Én személy szerint egyetértek a kérdező álláspontjával, mert a közvetlen kapcsolat dokumentáltsága mellett az átszervezéssel összefüggő minden költség aktiválható lehet, ha a társaság így dönt. Ez a cég kompetenciája az adott határok között. Természetesen a megtérülésre vonatkozó feltételnek is teljesülnie kell.
Azt azért szeretném hozzátenni, hogy ez a döntés osztalékfizetési korláttal jár, és gyakorlatilag kevesebb osztalékot lehet majd kifizetni ebben az esetben az indulás évében, mint akkor, ha egyébként ezeket a költségeket elszámolták volna az eredmény terhére. (A költségek ugyanis csökkentik a Tao tv. szerint az adóalapot, tehát kevesebb adót kell fizetni, ami az osztalék oldalon viszont növeli a kifizethető összeget.)
A saját üzletrészek visszavásárlása egyfajta beszerzés, amelyre az Szt. 47-51. §-ai vonatkoznak. Értékelni abban az összegben kell, amennyit fizettünk érte és a fordulónapon vizsgálni kell a saját üzletrészek értékvesztésének lehetőségét is. Amennyiben a könyvvizsgáló csak és kizárólag szakértőként működött közre a saját üzletrészek megszerzése érdekében, akkor az Szt. 47. § (2) d) pontja alapján bizony betehető a neki fizetett díj a beszerzési árba.
d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),
A visszavásárolt saját üzletrészek is osztalékfizetési korlátot váltanak ki a könyv szerinti érték összegében. Ha a szakértői díj aktiválása miatt a fordulónapi értékeléskor a saját üzletrész könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja a mérlegkészítéskor ismert piaci értéket, akkor itt is értékvesztést kell elszámolni. A könyvvizsgálói díj aktiválása tehát elgondolkodtató, de nem kizárt a saját részesedés értékében.
Ha a könyvvizsgáló közreműködése az átszervezés érdekében történt és a közvetlen kapcsolat dokumentálható, akkor az alapítás, átszervezés aktivált értékeként is figyelembe vehető a neki fizetett díj összege.
Ezek a döntések a vállalkozás kompetenciájába tartoznak, csak a tv. szerinti feltételeknek kell teljesülnie az aktiválhatósághoz.
 

Címkék: Aktivált saját teljesítmények értékeAlapítás és apportKöltségekCéltartalékokKonzultációs szolgálat