Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Társaság 2016-ban képzett céltartalékot. 2018-ban kiválással szétválnak. Kiváló szeretné magával vinni a fejlesztési tartalékot. Van-e erre lehetősége, és milyen feltételekkel?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint mind a változatlan formában továbbműködő, mind a kiváló társaság továbbviheti a fejlesztési tartalékot azzal a kitétellel, hogy az átalakulás éve két évnek minősül a felhasználásra nyitva álló idő tekintetében (számviteli és társasági adó törvény alapján)."

2018. június
 

A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (5) bekezdése szerint "E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell." A fenti jogszabály a fejlesztési tartalékkal kapcsolatban csak a jogutód nélküli megszűnés esetében ír elő szankciókat, a jogutóddal történő megszűnésnél nem. A korábban képzett fejlesztési tartalék így kiválás esetén mindkét jogutódnál érvényesíthető. Mivel a jogutódok közötti megosztásra vonatkozóan sincs konkrét szabály, abban az esetben, ha a szétválási szerződésben erről konkrét rendelkezés nem született, akkor a vagyonmegosztás (mérlegfőösszeg) arányában jogosultak a jogutódok a fejlesztési tartalék felhasználására. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 21. § (1) bekezdése szerint: "A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette." Ez azt jelenti, hogy a szétválási szerződésben a felek meghatározhatják, hogy melyik jogutó milyen összegben használhatja fel a korábban képzett fejlesztési tartalékot. Természetesen ezen döntésnek megfelelően kell a lekötött tartalékot is megosztani a jogutódok között. A számviteli törvény szerinti üzleti év megegyezik a Társasági adótörvény szerinti üzleti évvel. Mivel az a társaság, amelyikből kiválnak, a kiválás napjával nem zárja le a nyilvántartásait, az üzleti éve sem szakad meg, az (általános esetben) január 1-től december 31-ig tart. Ennek megfelelően az a társaság, akiből kiváltak egy üzleti évként kell, hogy figyelembe vegye a kiválás adóévét a fejlesztési tartalék felhasználása szempontjából. Az a társaság, amely a kiválással új társaságként létrejött, első adóévként a kiválás napja és december 31. közötti időszakot tekinti első üzleti évének. Ezt, függetlenül annak hosszától egy adóévnek kell tekinteni a fejlesztési tartalék felhasználása szempontjából. A kiválással létrejött társaság jogelődjének és a jogutódnak az üzleti évét külön kell kezelni, így a kiválással létrejött jogutód szempontjából a kiválás éve két adóévnek minősül. Fentiek miatt csak részben helyes az a megközelítés, hogy kiválás esetén a kiválás napját is magában foglaló évet két adóévnek kellene tekinteni. Ez a kiválással létrejött társaság esetén igaz, annál, amelyből a kiválás történt csak egy adóévnek kell tekinteni. Így a jogutódok fejlesztési tartalék felhasználásának határideje el fog térni egymástól.

Címkék: Konzultációs szolgálatFejlesztési tartalék