Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Zrt. javadalmazási MRP-t alapít, melynek keretében 100 E Ft pénzbeli hozzájárulást teljesít. A Zrt nem pénzbeli hozzájárulásként 5.000 E Ft névértékű, 500.000 E Ft visszavásárlási értékű saját részvényt ad át az MRP szervezetnek. Az MRP résztvevői az MRP-ben ingyenesen szereznek tagi részesedést

Kérdés
1. Az ingyenesen átadott részvények nyilvántartási értékével (500.000 EFt) a Zrt társasági adóalapját meg kell-e növelni? 2. Az átadott részvények értékét a pénzügyi műveletek ráfordításai közt kell elszámolni vagy felmerülhet-e a személyi jellegű ráfordításkénti elszámolás? 3. Adótanácsadó véleménye: személyi jellegű ráfordítás és időbeli elhatárolás alkalmazása tekintettel arra, hogy a Zrt eltérő üzleti éves, a javadalmazási politikai elszámolás pedig naptári évre szóló. (üzleti év forduló napja:2018.07.31, értékelés időszaka:2018.01.01-2018.12.31-ra vonatkozik)

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
1. A Zrt társasági adóalapját nem kell megnövelni a TAO tv.3.sz. mell.A/13.pontja alapján, mivel az MRP vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2. Egyeztetéseink alapján pénzügyi ráfordításnak minősül. 3. Nem értünk egyet az adótanácsadóval."

2018. július

A javadalmazási MRP konstrukciónak az a lényege, hogy a foglalkoztató vagy anyavállalata egy olyan szervezetet hoz létre, amely a cég értékpapírjainak egy részét a munkajövedelmek kifizetésére fordítja, de úgy, hogy az értékpapírt nem kell közvetlenül átadnia a munkavállalóknak. Az MRP szervezetben a társaság munkavállalói tagi részesedést kapnak, és ez által tudnak hozzájutni az MRP-nek átadott értékpapírok hozamához. Bár a munkavállalók tulajdonosai lesznek az MRP szervezetnek, részesedésük kizárólag arra jogosítja őket, hogy kifizetésben részesüljenek a szervezeten keresztül, szavazati joguk vagy beleszólásuk sem az MRP szervezet ügyeibe, sem pedig azon keresztül a munkáltató ügyeibe nincsen. Az előzőkből következik, hogy nincs közvetlen kapcsolat a részvények átadása és a magánszemélyek között, mert az átadáskor nem keletkezik a magánszemélyeknek sem jövedelme, ezért véleményem szerint nem jöhet szóba az a megoldás, ahol a Zrt. az átadást személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelhetné. Egy közvetlen kapcsolat esetén valóban a személyi jellegű ráfordítások között kellene elszámolni a juttatást, mint minden élőmunkához kapcsolódó költséget.
A Zrt. a saját részvények átadását a javadalmazási MRP szervezet részére csak az Szt. térítés nélküli átadásának szabályai szerint tudja könyvelni. Mivel a saját részvények a forgóeszközök között az értékpapírok csoportjába tartozik, az átadást is az általános szabályok szerint kell végrehajtani, azaz úgy, ahogy egy forgatási célú értékpapírt térítés nélkül átadnak. Nincs konkrét (külön) szabály nevesítve a saját részvényekre. A forgatási célú értékpapírok térítés nélküli átadását a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni az eszköz kivezetésekor. T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai – 3. Saját részvények, üzletrészek a könyv szerinti értékkel. Mivel a visszavásárolt saját részvények osztalékfizetési korlátot keletkeztettek a visszavásárláskor, ezt a korlátot is meg kell szüntetni. T 4. Lekötött tartalék – K 4. Eredménytartalék a részvények könyv szerinti értékével. Mivel a vagyon átadása végleges, nem nagyon beszélhetünk a ráfordítás időbeli elhatárolásáról sem, mert azt az átadáskor kell elszámolni. A térítés nélküli átadások időbeli elhatárolása az Szt. szerint csak akkor jöhet szóba, ha jogszabály alapján történő kötelező átadásokról lenne szó. Lásd az Szt. 33. § (6) bekezdését!
(6) * Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként ki lehet mutatni a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét. A térítés nélkül átadott eszköz (beruházás) időbelileg elhatárolt nyilvántartás szerinti értékét - az átadáskor meghatározott módon és időtartamon belül - kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni. A (6) bekezdés szerint tehát csak olyan eszköz jogszabály szerinti átadásáról van szó, amelyeket egyéb ráfordításként kell könyvelni. Az értékpapírok nem tartoznak ide.
A tao. tv. szerinti megítéléssel is egyetértek. A javadalmazási MRP nem végezhet vállalkozási tevékenységet, ezért a térítés nélkül átvett juttatás nem növeli az adó alapját sem a hivatkozott pont szerint. Érdekességként szeretném megjegyezni, hogy az IFRS szerint beszámolót készítő, ha térítés nélkül átadja a saját részvényeit egy MRP szervezetnek, amelyet az IFRS szerint nem tud ráfordításként elszámolni, mégis csökkentheti az adózás előtti eredményét ennek saját tőkében elszámolt összegével. Lásd a Tao tv. 18/B. § (1)-(2) bekezdését. Ezzel a szabállyal oldották meg, hogy az Szt. szerint ráfordításként elszámolt összeghez hasonlóan kivehető legyen az adóalapból a könyv szerinti érték az átadónál.

Szt. 85. § (3) m) * a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet;
 

Címkék: Konzultációs szolgálat