Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A ZRT végelszámolás alatt áll, eddig minden simán lezajlott, a jogszabályok által előírt módon. Elvben 2018.09.28-án fogom összeállítani a „végelszámolás vége” mérlegbeszámolót, és a vele kapcsolatos bevallásokat. Ehhez viszont tisztáznunk kell a következőket. Az alábbi adatok megközelítő pontosságúak, és kerekített összegek: A részvényesek az időben megtartott közgyűlésen úgy döntöttek, hogy a „jegyzett tőkén” felüli összeget (eredménytartalékban van) a részvények névértéke alapján osztják fel. Van a ZRT- nek 1 millió Ft értékű tőketartalékja, mely 2009. év óta van itt, akkor „jött létre”, beolvadással két vállalkozásból, a jelenlegi Zrt, és a beolvadó és beolvasztó vállalkozások eredménytartalékának egyenlege, amit akkor, az akkori Könyvelő tőketartalékba helyezett, s ezt az akkori könyvvizsgálók és a NAV ellenőrzése elfogadott. Ezt az összeget át kell vezetni az eredménytartalékba, és be kell vonni a felosztható vagyonba? Eszközök már nincsenek a nyilvántartásban, a teljes vagyon készpénzben Kerül felosztásra. A ZRT záró vagyona kb. 121 millió Ft körül várható, ennek megoszlása: Jegyzett tőke: 50 millió Ft Eredménytartalék: 70 millió Ft Tőketartalék: 1 millió Ft Összesen: 121 millió Ft

Kérdés
1., kérdés A NAV vizsgálat még hátra van, s különböző kiadásokra 1 millió Ft-ot tervez a ZRT elkülöníteni a 121 Millió Ft- ból.(Bank költség, készpénz kiadások, ügyvédi díj, esetleges NAV bírság, stb.) Ezt hogyan kell könyvelni, és minek a terhére? És ha kevés az elkülönített összeg, azt ki és hogyan fizeti be, illetve, ha marad az elkülönítésből összeg, annak mi lesz a sorsa? 2., kérdés Van 4 részvényes, akiknek jelenleg nem tudjuk a lakcímüket. A részükre jutó vagyonrészt fel nem vett bruttó kötelezettségként kell majd kimutatnunk, és letétbe helyeznünk. Kinél, vagy hol kell ezt letétbe helyezni? 3., kérdés A vagyonfelosztási javaslatban a felosztható vagyon két részből áll: A jegyzett tőke (részvények) névértéken, és a működés során keletkezett eredménytartalék, mely a jegyzett tőkén felüli „nyereség” az egyes magánszemélyek (részvényesek) részére. A vagyonfelosztásban a jegyzett tőke (részvény névértéken) adómentesen kerül kifizetésre, a jegyzett tőkén felüli összeg pedig akóköteles jövedelemként, melyet 15 % SZJA és 14 % EHO terhel. A kérdés: az SZJA összegét és az EHO összegét a ZRT- nek le kell vonnia, és be kell fizetnie a NAV felé, teljeskörűen, vagy csak az SZJA összegét kell levonni és befizetni, s az EHO összegét a részvényesek fogják a „megkapás” tárgyévének SZJA bevallásában bevallani és befizetni.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
1., kérdésre válaszom: A könyvelési tétel: T: eredménytartalék, K: kötelezettségek. Az összeg elszámolását követő rendezésére, hogy ha kevés, vagy ha több, mi lesz a rendezés módja, és ki rendezi, nem találtam választ, hiába néztem végig bármelyik jogszabályt, nem találok erre még utalást sem. 2., kérdésre válaszom: Vagy egy ügyvédi irodában, vagy egy közjegyzőnél, vagy a Cégbíróságon. Nem találtam erre sem megfelelő választ. 3., kérdésre válaszom: Mivel MOST végelszámolásról van szó, a jegyzett tőkén felüli összeg vállalkozásból kivont jövedelemnek számít, s terheli az SZJA és az EHO. Viszont a 2018.0.8.08-án NAV által kiadott tájékoztató (melyet csatolok)felhívja Az adózók figyelmét, hogy ennek elszámolása úgy történik, hogy az SZJA- t a ZRT levonja és befizeti az államkincstárba, de az EHO összegét a magánszemély fogja bevallani és befizetni a tárgyévről készített SZJA bevallásában. "

2018. november

1. A különböző kiadásokra elkülönített összeg a végleszámolás utolsó üzleti évének költségeinek minősül. Azokat a megfelelő költség számlákkal szemben kell a kötelezettségek között állományba venni. A 72/2006-os Kormányrendelet 7. § (4) bekezdése szerint: "A végelszámoló díját, továbbá - amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el - a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a gazdálkodó megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is) a kötelezettségek közé kell beállítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben. A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig - a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan - felmerülő bevételeket a megfelelő bevételek között a követelésekkel szemben kell figyelembe venni."

Abban az esetben, ha a ténylegesen felmerülő összeg az erre kalkulált összegtől eltér, akkor azt a tulajdonosok között kell felosztani (+/– eset is lehet). Megoldás lehet az is, ha a vagyonfelosztási javaslatban rendelkeznek arról, hogy a különbözet kit terhel, illetve kit illet.
1. Arra vonatkozó útmutatást sajnos nem találtam egyik jogszabályban sem, hogy mi a teendő, ha a jogosult tulajdonos lakcíme ismeretlen. Megoldás lehet az ügyvédi, vagy közjegyzői letét, de mindenképpen jogi szakember tanácsát ki kell kérni ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Számviteli szempontból viszont a végelszámolás csak akkor fog befejeződni, ha a nyilvántartások nullára kifutottak [72/2006-os Kormányrendelet 8. § (4) bekezdés].

2. Az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény) 68. §-a rendelkezik a vállalkozásból kivont jövedelem adózásáról. E szerint a vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az értékpapír megszerzésére fordított rész feletti összeget terhel 15%-os Szja. Ennek megfelelően nem automatikusan a jegyzett tőke feletti összeget kell figyelembe venni, hanem tulajdonosonként kell megvizsgálni a vagyonfelosztási javaslat szerint az adott tulajdonost megillető összeget és a tulajdonosnak a részesedés megszerzésére fordított összeg közötti különbözetet. A kérdező által felvázolt eset csak akkor áll fenn, ha az alapító tulajdonos csak a névértéknek megfelelő összeget teljesítette. A részesedés vásárlása esetén, vagy névérték feletti tőkeemelésből származó részesedés esetén eltérő lehet a névérték és a részesedés bekerülési értéke.
Az Szja törvény 68. § (8) bekezdése szerint jogutód nélküli megszűnés esetén a jövedelemszerzés időpontja az utolsó üzleti évről készített beszámoló fordulónapja. Ennek megfelelően ebben a beszámolóban a kötelezettségek között (NAV-val szemben) és tulajdonossal szembeni követelésként ki kell mutatni a fenti Szja összegét.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3a) bekezdése szerint a vállalkozásból kivont jövedelem (Szja törvény szerinti adóalap) után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A 11. § (2) bekezdése szerint: "A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art.-ban meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával." Véleményem szerint ebben az esetben a végelszámolással megszűnő társaság kifizetőnek minősül [a 11. § (11) bekezdésében nem szerepel a kivételek között], így a kivont jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulással kapcsolatban ugyanaz a teendő, mint az Szja-val kapcsolatban (bár ettől eltérő a NAV 60. közleménye). Természetesen itt is figyelembe kell venni a 3. § (3) bekezdése szerint mentességi határt.

Címkék: VégelszámolásKonzultációs szolgálat