Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A Társaság tulajdonosai a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek a 2016-os üzleti évben. 2018-ban a tulajdonos úgy döntött, hogy jelentős összegű tőkeemelést hajt végre, amely kis összegű jegyzett tőke emeléssel és nagy összegű tőketartalék emeléssel járt, a jegyzett tőke változás bejegyzésre került a cégbíróságnál. A tőkeemelés hatására a negatív saját tőke probléma megszűnt, az eredménytartalék nem negatív, és a 2018. évi várható veszteség sem fogja ezt a tényt befolyásolni. A 2016. évben lekötött tartalékként kimutatott összeg még nem került visszafizetésre a mai napig, és a tulajdonosok döntése alapján 2018. év végéig sem fog rá sor kerülni. Ennek következtében a 2018. évi beszámolóban a saját tőke pozitív lesz, azonban a beszámolóban továbbra is kimutatásra kerül lekötött tartalékként a korábban pótbefizetés miatt könyvelt összeg.

Kérdés
Könyvvizsgálóként hogyan kell eljárnunk a fenti esetben, milyen könyvvizsgálói jelentést kell adnunk?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A Ptk 3:183. § (1) bekezdése szerint a pótbefizetést a veszteségek fedezésére lehet teljesíteni, továbbá a 3:183. § (5) bekezdése szerint: "A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés idõpontjában a tagjegyzékben szereplõ tagok részére vissza kell fizetni." Az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint: "Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik." A (6) bekezdés szerint „A lekötött tartalék feloldását – a (4) bekezdés szerinti pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.” A fenti hivatkozások alapján a pótbefizetést vissza kell fizetni, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információval, hogy ezt mikor kell megtenni, van-e bármilyen időbeli előírás a visszafizetésre vonatkozóan. Véleményünk szerint a 2018. december 31-i beszámolóról készülő könyvvizsgálói jelentésben minősítéssel nem kell élnünk a fentiek miatt, és figyelemfelhívást sem kell tenni."

2018. december

A könyvvizsgálati vonatkozások előtt először a pótbefizetésre vonatkozó visszafizetési kötelezettséget járjuk körbe.
A Ptk. 3:183. § (1) bekezdése, valamint (5) bekezdése alapján a pótbefizetésre vonatkozó előírások szerint:
- a pótbefizetés a társaság veszteségeinek fedezése céljából,
- a társaság tagjai számára kötelezettségként írható elő, amennyiben
- a társasági szerződés szerint ilyen kötelezettséget a tagok számára a taggyűlés előírhat;
- a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket – a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő – tagok részére, vissza kell fizetni.
A Ptk. nem határoz meg időpontot sem a befizetési kötelezettség előírására, sem a tagok által már teljesített pótbefizetés visszafizetésének az időpontjára. A pótbefizetést a taggyűlés erre vonatkozó határozattal rendelheti el. A veszteség összegét, aminek a fedezetére (pótlására) a pótbefizetést elő lehet írni, a számviteli törvény szerinti éves beszámolóból vagy év közbeni közbenső mérlegből lehet megállapítani. Hasonlóképpen azt is az éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján lehet látni, hogy megszűnt-e a társaság veszteséges gazdálkodása és helyzete, azaz a pótbefizetések nélkül számítva helyreállt-e a társaság saját tőkéje a törvényes előírásoknak megfelelően. Ha az előzőek szerinti számviteli beszámoló már nem mutat veszteséget (aminek következtében a saját tőke már nem negatív, illetve nem kisebb, mint a jegyzett tőke), akkor megállapítható, hogy megszűnt a jogalapja a pótbefizetésre vonatkozó további tagi kötelezettségnek, a pótbefizetés tagok általi további rendelkezésre bocsátásának. Az előzőleg befizetett pótbefizetések esetén ez azt jelenti, hogy a pótbefizetést a társaságnak a tagok részére vissza kell fizetnie, illetve a tagok is követelhetik a pótbefizetés részükre való visszafizetését.
Sem a Ptk., sem a számviteli törvény nem ír elő erre az esetre (a pótbefizetés visszafizetésének az alátámasztására) évközi közbenső mérleg készítési kötelezettséget. Ebből következik, hogy a pótbefizetés teljesítését követő üzleti év (illetve az az utáni üzleti évek) taggyűlés által elfogadott, jóváhagyott éves beszámolója szolgál alapul a saját tőke helyzet bemutatására, amelyből a pótbefizetés (vagy fenntartásának) szükségességét, vagy éppen ellenkezőleg, annak oka fogyottá válását meg lehet állapítani. De ha már év közben is ismert, hogy a saját tőke helyzet rendeződött, és a visszafizetéssel nem szeretnének az éves beszámoló jóváhagyásáig várni, akkor mégis kell közbenső mérleget készíteni a számviteli törvény 21. § (6) bekezdésében foglalt általános szabályra tekintettel.
Mindezek alapján én úgy gondolom, hogy a kérdés szerinti esetben a 2018. évi éves beszámolót tárgyaló taggyűlésen kell a tagoknak az előzőleg teljesített pótbefizetésekkel kapcsolatban határozniuk ezek visszafizetéséről, amennyiben a pótbefizetések már nem szolgálnak veszteségek fedezetéül a jóváhagyott éves beszámoló adataiból megállapíthatóan. Ezért egyetértek azzal, hogy a 2018. évi beszámolóra adandó könyvvizsgálói jelentésben minősítéssel nem kell élni és figyelemfelhívást sem kell tenni a 2018. év végén még a társaságnál lévő, a tagoknak eddig az időpontig vissza nem fizetett pótbefizetések miatt.

Címkék: Konzultációs szolgálatLekötött tartalék