Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Tények:

  1. A Kamara a kiadott útmutatóban a Pmt.27§ (1) bekezdésére figyelemmel biztosítja azt a lehetőséget, hogy a könyvvizsgáló szolgáltatók a Pmt 27§ (1) bekezdésében előírt belső kockázatértékelés elkészítését mellőzzék.
    Amennyiben a könyvvizsgáló előzőek alapján belső kockázatértékelést nem készít, az útmutató 2. pontjában hivatkozott kockázatértékelési szempontokat adott ügyfélnél legkésőbb az ügyfél-átvilágítás módjának (normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás) meghatározása során köteles dokumentáltan értékelni.
  2. A könyvvizsgáló szolgáltató a 2. pontban felsorolt esetekben köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, továbbá a képviselőt (a meghatalmazott és képviselő a továbbiakban: képviselő) azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
  3. A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a könyvvizsgáló szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.
    A Kamara által kiadott Pmt. egységes szabályzat 2.2. sz. mellékletében szereplő tulajdonos azonosítására vonatkozó adatlapot a cég képviselője írja alá, és az alábbi nyilatkozatot teszi: „Alulírott hozzájárulok / nem járulok hozzá ahhoz, hogy a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során bemutatott okiratokról a szolgáltató másolatokat készítsen.”

Kérdés:

  1. A kockázatértékelés elkészítésének mellőzési lehetőségével élő könyvvizsgálónak milyen módon kell dokumentálni az ügyfél-átvilágítás meghatározásának módját?
  2. Több képviselő esetén minden képviselőt azonosítani kell vagy csak azt, aki a szerződést aláírja?
  3. A tulajdonostól kell-e minden esetben személyi okirat másolatot kérni és megőrizni? Ha igen és a tulajdonos személyesen nincs jelen a szerződéskötésnél, szükséges-e közjegyző által hitelesített személyi okirat?
  4. Nem egyértelmű számomra, hogy a cég képviselőjének milyen esetben van lehetősége úgy nyilatkozni, hogy nem járul hozzá ahhoz, hogy a bemutatott okiratokról másolat készítésen a könyvvizsgáló? Az sem egyértelmű, hogy itt a cég képviselője, vagy a tulajdonos személyi okiratáról van-e szó?
    Ha a tulajdonos bemutatja a személyi okiratát, kell-e egyéb ellenőrzést végezni? (pl külföldi tulajdonosnál külföldi cégjegyzékben)

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.

  1. A Pmt és a Kamara által kiadott szabályzat alapján úgy gondoljuk, hogy ha könyvvizsgáló él a kockázatértékelés mellőzésének lehetőségével, akkor is fel kell mérni a kockázatokat annak eldöntése érdekében, hogy normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítást végez. Ennek dokumentálására nem szükséges a kockázatértékelésre vonatkozó kérdések mindegyikére választ adni, csak azt a tényt kell ledokumentálni, ami alapján eldöntötte a könyvvizsgáló az átvilágítás módját.
  2. Eljárásunk során az összes képviselőt azonosítjuk, de nem vagyunk teljesen biztosak eljárunk helyességében.
  3. Ha a tulajdonos személyesen megjelenik, ellenőrizni kell a személyi okiratát. Ha nem jelenik meg, közjegyző által hitelesített személyi okirat másolatot kell kérni. A cég képviselője csak abban az esetben nyilatkozhat úgy, hogy nem járul hozzá a személyi okirat másoláshoz, ha a tulajdonos megjelenik személyesen és a könyvvizsgáló ellenőrzi a személyi okiratát. Ebben az esteben elegendő az ügyfélazonosító adatlapra ráírni, hogy személyesen ellenőrizte a könyvvizsgáló az okiratot.
    Eljárásunk során lemásoljuk a tulajdonos személyi okiratát, de több esetben magyarázni kell, hogy milyen törvényi hivatkozás alapján. Ezért szeretnénk egyértelmű állásfoglalást kérni erre vonatkozóan.

Törvényi hivatkozás:
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény"

2019. január

  1. A kérdés megválaszolásához segítséget nyújtanak a kamara által kiadott és a honlapján megtalálható „Útmutató” (a Pmt. és a Kit. végrehajtásával kapcsolatosan), valamint „Segédlet” (a Pmt. és Kit.-nek való megfelelés ellenőrzéséhez minőségellenőrök részére).

    Az Útmutató I.1. pontja értelmében, amennyiben a könyvvizsgáló él a kockázatértékelés mellőzésének a lehetőségével, abban az esetben is dokumentáltan köteles értékelni az Útmutató 2. pontjában hivatkozott (az Útmutató 1. számú mellékletében meghatározott) kockázati tényezőket, szempontokat, legkésőbb az ügyfél-átvilágítás módjának (normál, egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítás) a meghatározása során.

    A Segédlet eligazítást ad arról, hogy a kamarai Pmt. ellenőrzési kérdőív ide vonatkozó, 2. számú kérdésével kapcsolatban az ellenőrzés milyen követelményeket támaszt a könyvvizsgálóval szemben. E szerint az ellenőrzés azt vizsgálja, hogy az adott ügyfél kockázati besorolása, és ennek alapján az ügyfél-átvilágítás módjának a meghatározása dokumentáltan megtörtént-e, vagyis az adott ügyfél vonatkozásában rendelkezésre áll-e az, hogy
    (1) az ügyfél alacsony, normál vagy magas kockázati kategóriába tartozik és
    (2) a szolgáltató az Útmutató II. 6. a)-c) pontjában foglaltakat (így ennek részeként az útmutató 1. számú mellékletének 1. pontjában meghatározott kockázati tényezőket) megvizsgálta.

    Az (1) szempont tekintetében a kockázati kategóriába történő besorolás dokumentálása történhet az adott ügyféldosszién, az ügyfél-nyilvántartásban, külön kockázatértékelési adatlapon, vagy egyéb olyan módon, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az adott ügyfél alacsony, normál vagy magas kockázati kategóriába lett besorolva.
    A (2) szempont tekintetében a Segédlet rámutat arra, hogy az egyes kockázati tényezők értékelésének dokumentálása bármilyen módon történhet, de abban egyértelműen be kell mutatni, hogy az adott kockázati besorolásra milyen tényezők/indokok alapján került sor. Mivel az egyes kockázati kategóriák egymásra épülnek, a dokumentálás mélysége ebből ésszerűen adódik. A normál kockázati besorolás pl. csak akkor lehet megfelelő, ha az Útmutató 6. a) pontjában hivatkozottak közül egyik kockázati tényező sem áll fenn és az ügyfél nem a 7. pontban meghatározott szervezet. Ennek alátámasztásához az említett pontok szerinti összes kockázati tényező “nemlegességét” dokumentálni szükséges. A magas kockázati besorolás esetén ugyanakkor valóban ésszerűen elegendő lehet az, ha csak azokat a beazonosított kockázati tényezőket rögzítik, amelyek alapján a magas kockázati besorolásra sor került.
    A Segédlet arra is rámutat, hogy a Pmt. szellemiségének megfelelően, az Útmutató 8. pontjában, valamint az Útmutató 1. sz. mellékletének 1. pontjában felsoroltak nem egy teljes körű taxatív, ellenőrzési listaként kezelendők, hanem inkább csak iránymutatások a szolgáltatók részére arra nézve, hogy mely körülmények vethetik fel jellemzően pénzmosás gyanúját. Ezen túlmenően más szempontok is létezhetnek, amelyek kockázati tényezőként való értékelését (és dokumentálását) a szolgáltató indokoltnak tarthatja.
  2. Az, hogy az ügyfél valamennyi képviselőjét azonosítani kell-e, rendszeresen visszatérő kérdés. A kamara korábbi (a jelenleg hatályos Pmt. törvényt megelőző pénzmosás elleni törvény alapján kiadott) Pmt. mintaszabályzata még tartalmazta azt, hogy elegendő csak a könyvvizsgálói megbízási szerződést aláíró képviselő(ke)t átvilágítani, illetve személyazonosságuk igazoló ellenőrzését elvégezni. Az új Pmt. mintaszabályzatban ez a gyakorlati útmutatás már nem található meg. A törvényi szabályozás e kérdés megítélése tekintetében úgy vélem nem változott. Álláspontom szerint, a Pmt. 6-7. §-ainak rendelkezései alapján az ügyfél-átvilágítási intézkedések megtételére a szolgáltató (a könyvvizsgáló) az ügyfél azon képviselőjével kapcsolatban kötelezett, aki az ügyfél részéről a könyvvizsgálóval az üzleti kapcsolatot létesítette, azaz a könyvvizsgálói megbízási szerződést megkötötte (aláírta).  Együttes képviseleti jog esetén, amikor az ügyfél részéről egynél több képviselő aláírásával jöhet csak létre érvényesen a megbízási szerződés, akkor az együttes képviseleti jogot gyakorló (a szerződést aláíró) képviselők személyére vonatkozik az ügyfél-átvilágítási kötelezettség. Véleményem szerint tehát az ügyfél azon más, képviseleti joggal felruházott képviselői, akik a könyvvizsgálói megbízási szerződés létrejötte tekintetében nem gyakorolták képviseleti jogukat (nem voltak a szerződés aláírói), nem tartoznak a könyvvizsgáló szolgáltató általi ügyfél-átvilágítási kötelezettség alá.
  3. A tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére vonatkozóan ismertetett eljárásuk több tekintetben nem felel meg a hatályos Pmt. előírásoknak. Ez abból adódhat, hogy nem megfelelően értelmezik az ügyfél képviselőjének, illetve a tényleges tulajdonosának az azonosítása (átvilágítása) kapcsán a törvényben is megjelenített különbségeket, valamint e két külön átvilágítással kapcsolatban a képviselő (ügyvezető) feladatát. Igyekszem ezeket most itt érthetően megvilágítani.

    Az ügyfél képviselőjének (lásd fentebb a 2. pontban) átvilágításáról a Pmt. 7. §-a rendelkezik. A képviselő Pmt. törvény által előírt adatainak a rögzítése mellett meg kell követelni a képviselő személyazonosságot igazoló okiratának a bemutatását (a Pmt. 7. § (3) bekezdése szerint). A bemutatott személyazonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint a képviselő képviseleti jogosultságát is ellenőrizni kell. A Pmt. 7. § (8) bekezdése értelmében az ügyfél képviselőjének a szolgáltató részére bemutatott, személyazonosságot igazoló okiratáról a szolgáltató másolatot köteles készíteni, amihez nem kell a képviselő hozzájárulását kérni, mivel ez a kötelezettség törvényi előíráson alapul. Ugyanezen okból a képviselő nem tagadhatja meg, hogy az okiratáról a szolgáltató másolatot készítsen. Ha mégis megtagadná, akkor az a megbízás elfogadásának a visszautasítását eredményezné.

    Előzőeken túlmenően, a Pmt. 9. §-a értelmében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője a tényleges tulajdonosáról és annak törvényben előírt személyes adatairól köteles a szolgáltató felé írásban nyilatkozatot tenni (és az ügyfél közszereplői státuszáról is nyilatkozni). Erre a nyilatkozat tételre ad mintát a kérdésben említett adatlap (a kamarai egységes Pmt. mintaszabályzat 2.2 számú melléklete szerinti adatlap). A szolgáltató pedig köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó, az ügyfél képviselőjének nyilatkozatában megadott adatokat a törvényben előírt módok valamelyikével ellenőrizni. Az adatok ellenőrzése végrehajtható nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján a szolgáltató adatigénylésre jogosult. De ha nincs ilyen hozzáférhető nyilvántartás, vagy egyéb okból, a tényleges tulajdonos adatainak ellenőrzése érdekében a szolgáltató kérheti az ügyfél képviselőjétől a tényleges tulajdonos személyazonosságát igazoló okiratának a bemutatását. Ez lehet eredeti okirat (ami nem minden esetben áll a képviselő rendelkezésére, különösen, ha ő maga nem azonos a tényleges tulajdonossal), de lehet hiteles másolat is. A tényleges tulajdonos személyazonosságát igazoló okiratáról azonban a szolgáltatónak nem kell másolatot készíteni, nincs ilyen előírás a törvényben, hanem az okirata megtekintésével az adatai ellenőrzését kell elvégezni. Így azt kell a könyvvizsgálónak dokumentálnia, hogy milyen módon és milyen forrásból vett adatok alapján ellenőrizte a képviselő nyilatkozatában szereplő tényleges tulajdonosi adatok helytállóságát. Előzőekből következik, hogy ha a tényleges tulajdonos adatainak igazoló ellenőrzését a szolgáltatónak bemutatott, személyazonosságot igazoló okirat alapján végzik, abban az esetben (1) a tényleges tulajdonos okiratáról csak a jelenlévő képviselő hozzájárulásával lehet másolatot készíteni, illetve (2) a képviselő megtagadhatja a hozzájárulását ahhoz, hogy a tényleges tulajdonos okiratáról a szolgáltató másolatot készítsen. Hozzáteszem még, hogy a tényleges tulajdonos jelenlétét az átvilágítás megtételéhez a Pmt. nem írja elő.
    Az olyan sajátos esetben, amikor az ügyfél képviselője azonos a tényleges tulajdonossal, annyiban lesz más a helyzet, hogy az ügyfél képviselőjének átvilágítása már magában foglalta a személyazonossági okiratáról való másolat készítését, így a képviselőnek a tényleges tulajdonosról adott nyilatkozatában értelmetlen lenne megtagadnia a saját okiratának (mint a tényleges tulajdonosi minőségben is lévő személy okiratának) a másolásához való hozzájárulását, hiszen ebben az esetben ezzel az okirat másolattal a könyvvizsgáló szolgáltató, a képviselő azonosítása jogcímén, a törvény erejénél fogva, már rendelkezik vagy rendelkezni fog.
    Fentiekkel kapcsolatban, a Pmt. vonatkozó előírásai mellett, ajánlom figyelmébe az említett Útmutató és Segédlet tanulmányozását, amelyek elérhetősége a kamara honlapján:
    https://www.mkvk.hu/szabalyozas/penzmosas/penzmosas_szabalyzatok/Pmt_Kit_utmutato
    https://www.mkvk.hu/szabalyozas/szabalyzatok/penzmosas_ellenorzese/penzmosas

    Fenti válaszok a jelenleg e tárgykörben rendelkezésre álló információkon alapulnak, de tudomásom szerint, a tényleges tulajdonos azonosítása a komplex tulajdonosi struktúrák esetén kérdéskör még folyamatban lévő egyeztetés alatt áll a Pénzügyminisztériummal. Ennek eredményéről később várhatóan szintén kiadásra kerül egy útmutató, amely a kamara honlapjára is felkerül majd, ezért érdemes a honlapot figyelni.

Címkék: Konzultációs szolgálatPénzmosás