Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A társaság tulajdonosai 2018. év végén jegyzett tőke emelésről döntöttek és ezzel együtt pénzbeli tőketartalék emelésről is. A cégbíróság a tőkeemelést 2018. decemberében bejegyezte. A tulajdonosok azonban a mérleg fordulónapjáig csak a tulajdonosi határozatban foglalt összeg felét utalták át.

Kérdés
A fennmaradó 50% nem utalt tőketartalékot hogyan kell az év végi beszámolóban bemutatni?

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
A számviteli törvény 36. § (3) bekezdése alapján a 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik. Ezek alapján a tőketartalék növekedése a jegyzett tőke bejegyzés napjával könyvelhető, azonban felmerül a kérdés, hogy egyéb követelésként vagy jegyzett de be nem fizetett tőkeként mutatható ki a beszámolóban, amely kérdésre a választ nem találjuk. Segítségüket előre is köszönjük!"
 


Véleményem szerint a nem teljesített tőketartalékot nem lehet bemutatni a beszámolóban. Ennek okai a következők:
A Ptk. ugyan nem határoz meg semmiféle szabályt arra nézve, hogy a tőketartalékot hogyan, milyen módon kell teljesíteni és azt sem, hogy mikor, de a számviteli törvény tartalmaz iránymutatást a megoldásra.
Az Szt. szerint csak az a tőketartalék számolható el, amelyet befizettek, vagy amelyet eszköz formájában rendelkezésre bocsátottak. A törvény úgy fogalmaz, hogy „átadtak”, azaz rendelkezésre bocsátottak. A tőketartalék nincs bejegyezve a cégbíróságon sem, tehát jegyzett, de be nem fizetett tőkeként – követelésként a tulajdonsokkal szemben – sem mutatható ki. Az Szt. szerint a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
36. § (1) b) *  az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,
A kérdéses esetben tehát nem valósult meg az átadás, így azt elszámolni sem lehet. De ez igaz a másik fél oldaláról is, mert nem teljesítés nem mutatható ki a részesedés bekerülési értékében sem. Amit a tőkeemelő nem teljesített, az sem mutatható ki kötelezettségként, mert csak a teljesített rész lehet a részesedés értékében benne. A lényeg az, hogy követelésből nem lehet tőkét rendezni az Szt. kógens szabályai szerint. Ilyen eset a jegyzett, de még be nem fizetett tőkén kívül nincs a törvényben.
A számviteli törvény szövege tehát azt gondolom, hogy egyértelmű, mert csak a teljesített tőkeemelés összege mutatható ki a beszámolóban. Ráadásul a jegyzett tőke felemelése és a tőketartalék növekedése között közvetlen kapcsolatnak kell lennie, és dokumentálni kell, hogy az ázsió a tőkeemelés következtében keletkezett. Ha pl. ezek időben eltérnek, mert mondjuk csak a jegyzett tőkére eső részt teljesítették, a tőketartalékba kerülő részt nem, akkor nem valósul meg magának a tőkeemelésnek a célja sem, így vitatható még az is, hogy a tőkeemelés egyáltalán jogszerű volt-e? Pl. jegyzett tőke felemelése nélkül a tőketartalékba juttatni vagyont nem lehet.

Második szakértő kiegészítése:

Szakértő kollégám álláspontja összhangban áll a kérdező kolléga által is hivatkozott, a számviteli törvény 36. § (3) bekezdésében foglaltakkal. Ezzel kapcsolatban szeretnék rámutatni arra, hogy az Ön által idézett „cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik” kitétel a tőketartalék 36. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének elszámolására csak az e mondatot követő a)-c) esetekre vonatkozik. Így például arra az esetre, ha az ázsiós tőkeemelésnél „az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént”.  Amennyiben ez nem így van, mert a tőkeemeléshez az eszközt csak a tőkeemelés cégbírósági bejegyzésének időpontját követően adták át, akkor a 36. § (3) bekezdésének a)-c) pontjait követő törvényi előírás lép érvénybe, amely úgy rendelkezik, hogy:
 [könyvviteli elszámolása…a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik]
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve a cégbejegyzést követően [történik], az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg.


A számviteli törvény tehát minden kétséget kizáróan rendezi, és attól teszi függővé a jegyzett tőkeemeléssel járó tőketartalék emelés könyvelésének az időpontját, hogy a tőkeemelést szolgáló eszközt a tőkeemelés cégbírósági bejegyzésének az időpontjáig átadták-e, vagy csak a cégbírósági bejegyzés napját követően bocsátották a társaság rendelkezésére. Utóbbi esetben csak az eszköz átadás napjával lehet a tőketartalék növekedését lekönyvelni.

A kérdés szerinti esetben tehát, a fentebb idézett törvényi előírás alapján teljesen egyértelmű, hogy csak a mérleg fordulónapjáig rendelkezésre bocsátott (átutalt és a társasághoz beérkezett pénzösszegnek megfelelő) tőketartalék-emelést lehet a tárgyévi mérlegben tőketartalék-növekedésként kimutatni. A mérleg fordulónapjáig még nem teljesített tőketartalék-emelést majd csak a tárgyévet követő évben, a pénzügyi teljesítés (átadás) tényleges napjával lehet a könyvekben tőketartalékként elszámolni.