Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



„A”Kft. befektetési céllal újonnan alakuló társaság alapításánál 50 millió Ft készpénz jegyzett tőkével szállnak be az alapított „B” Kft-be. A többi alapító magánszemély és szoftver apporttal szállnak be a „B”Kft-be. Társasági szerződésbe rögzítésre került, hogy „A” Kft társasági szerződés aláírásakor fizet 25 millió Ft-ot és a második 25 millió forintot a cégbejegyzést követő 90 napon belül fizeti ki. A társasági szerződés aláírásakor a 25 millió Ft átutalása megtörtént. A cégbíróság a társaságot 2018. október 05. alapítással 2018. november 11-én bejegyezte. „A” Kft-nek a második 25 millió forintot 2019. február 11-ig kellett volna átutalni „B” Kft bankszámlájára. Az átutalás a mérlegkészítés napjáig, 2019. február 28. nem történt meg (nem történik meg).

Kérdés
„A” Kft, mint befektető Kft könyveiben hogyan kell szerepelni az ügyletnek? Ha kell, akkor hogyan kell könyvelni a ki nem fizetett 25 millió Ft befektetést.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Számviteli törvény 49.§. (4). bekezdése szerint a befektetést pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni a befektetett pénzügyi eszközök között. Pénzügyileg az első 25 millió Ft teljesült, így az szerepel a 17-es számlaosztályban a „B” Kft cégbírósági bejegyzésének napjával. Továbbá a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a biztos kötelezettségek között a második 25 millió Ft-ot, mint ki nem fizetett befektetést.
 

Az „A” befektető Kft. a részesedését csak a már teljesített összegben mutathatja ki a könyveiben. A befizetés első 25 mFt-ját a befizetéskor az egyéb követelésekre lehet könyvelni: T 3. Egyéb követelések – 3. Elszámolási betétszámla 25 mFt.
Az egyéb követelésből akkor lesz részesedés, amikor azt a cégbíróság bejegyezte:
T 1. Részesedések (kapcsolt, jelentős, egyéb)  – K 3. Egyéb követelések 25 mFt.
A nem teljesített rész nem mutatható ki a könyvekben, és nem lehet előírni kötelezettségként sem. A másik fél könyveli a bejegyzést, és a nem teljesített összeg a jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegsoron szerepel addig, amíg azt nem teljesítik. A befektetést élvező vállalkozás tehát kimutatja a tulajdonosokkal szembeni követelését a mögöttes közhiteles nyilvántartás miatt, de a tulajdonosok nem vehetik fel kötelezettségként a mérlegbe a nem teljesített részt és ebből nem lehet részesedés érték sem. Hasonló lenne a helyzet az ázsió nem teljesítése tekintetében is, mivel azt nem jegyzi be a cégbíróság, így a teljesítésig ezek nem mutathatók ki. Annak természetesen semmi akadálya, hogy a 0. számlaosztályban ezt a kötelezettséget állományba vegyék. Az „A” befektető Kft. kiegészítő mellékletében a még ki nem fizetett 25 mFt-ról, mint a mérleg fordulónapján fennálló, jövőbeni biztos kötelezettségről információt kell közölni a számviteli törvény 90.§ (4) bek. a) pontja alapján.

A beszámoló készítéskor viszont a „B” Kft-nek is információt kell arról szolgáltatni, hogy a szerződés szerinti határidőre nem teljesült a tőke rendelkezésre bocsátása és ennek vannak-e olyan kockázatai, hogy esetleg nem is fog teljesülni. (Lásd lejárt követelésekkel kapcsolatos kiegészítő melléklet szabály! 88. § (1), 90. § (2))