Főoldal / Információ

Információ

Könyvvizsgálat, könyvvizsgáló

2012. november 19.

Könyvvizsgálat

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara olyan önkormányzat, amely az 1997-es megalakulása óta eltelt években nem csak a működéséhez szükséges szakmai és szervezeti rendet, hanem a könyvvizsgálat nemzetközi követelményekhez igazodó feltételeit is megteremtette, s egyúttal társadalmi elfogadottságot is szerzett. A könyvvizsgálók megbízói, a kormányzat és a jogszabályokat előkészítő minisztériumok is partnernek tekintik a szervezetet. Szakmánk (egyúttal hivatásunk) az átlagosnál nagyobb hatást gyakorol a környezetre – jelentős szerepet vállalunk a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmezőségi viszonyok objektív megítélésében –, ezért felelősségünk is átlag feletti.

A könyvvizsgálat olyan hivatás, amely minden társadalomban kulcsfontosságú szerepet tölt be az általános és a piaci bizalom, hitelesség megteremtésében, megőrzésében, esetenként helyreállításában. Önkéntes jogkövetésre ösztönzi a vállalkozásokat, és erősíti az ellenőrzöttség tudatát. Egy független szakértő jelenléte az egyik legfőbb visszatartó erő a visszaélések, a csalások elkövetése – fiktív számlák befogadása, bevételek eltitkolása, színlelt szerződések megkötése – ellen, hozzájárul a vállalkozás adózási–számviteli–vagyongazdálkodási színvonalának emeléséhez, a költségvetési bevételek határidőre történő befolyásához, a hitelezők és a befektetők védelméhez, csökkenti a társaságok tőkeköltségeit, alapvető összetevője a pénzügyi stabilitásnak, bizonyosságot szolgáltat a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének valódiságáról.

A könyvvizsgálói vélemény megformálásához, az elvégzendő könyvvizsgálói munka minőségének garantálásához olyan standardokra van szükség, amelyeket minden könyvvizsgáló elfogad, és egységesen alkalmaz. Magyarországon kollégáink a nemzetközi standardokhoz igazodó magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok alapján végzik a könyvvizsgálatot. Minden könyvvizsgálónak be kell tartania ezen előírásokat, mert csak ekkor írhatja azt bárki is a független könyvvizsgálói jelentésében, hogy a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardnak megfelelően járt el.

 

A könyvvizsgálat, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara története dióhéjban

A XIX. század elején a fejlett kereskedelemmel rendelkező Anglia gazdasága ismerte fel először, hogy a névleges állami felügyelet nem elégséges, követelték az ügyvezető és az ellenőrzési hatáskör szétválasztását.

Magyarországon a XX. század első felében történtek kezdeményezések a hazai revízió kialakítására. Volt néhány jeles szakember , akik a szükséges elméleti ismereteken túlmenően megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeztek és esetenként bíróságokon vagy bíróságon kívül könyvszakértőként szerepeltek. Ezek a könyvszakértők 1911-ben megalakították a Magyar Revizorok Szövetségét, mely pár éves munkásság után megszűnt.

Pár szakmai próbálkozást követően az ország gazdasági berendezkedése miatt a könyvvizsgálók mozgástere radikálisan beszűkült. Az 1980-as évek második felében, az államszocialista gazdasági rendszer felbomlásával elindultak a reformtörekvések és újra létrejött a könyvvizsgálat intézményrendszere. 1997-ben elfogadták a 1997. évi LV. törvényt a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről.

A törvény elfogadásával az Országgyűlés elismerte a könyvvizsgálók jogát olyan szakmai önkormányzathoz, amely lehetővé tette, hogy tagjaik – a maguk választotta testületek és tisztségviselők útján – a törvények által meghatározott ügyeiket meghatározzák, valamint szakmai, gazdasági érdekeiket a közérdekkel összhangban képviseljék, és így is hozzájáruljanak a nemzetgazdaság fejlődéséhez.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és tagjaira évek óta fokozatosan nehezedő nyomás hárul. Az uniós és a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelő jogharmonizáció során 2007-ben újrakodifikálták a könyvvizsgálói törvényt, kétszeresére emelve a kötelező könyvvizsgálat árbevétel-határát (50 millió forintról 100 millió forintra). Az újrakodifikált LXXV. törvény megerősítette a kamara jogállását, kibővítette szakmai és hatósági feladatait.

2011 első felében a kormány az "500 milliárd forintos bürokrácia- és adminisztrációs terheket csökkentő csomagjának" keretében a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát első lépésben a 100 millió forintos értékhatárról 200 millió, majd 2014 után 300 millió forintra emelte.

Fontos azonban kiemelni a könyvvizsgálói szakma jelentőségét. A nem könyvvizsgált cégeknél szinte nincs olyan adóellenőrzés, mely ne megállapítással végződne.

Tapasztalataink szerint a könyvvizsgálat nélküli cégekben nagyobb a hajlandóság és a lehetőség a szabályok lazább betartására.

A könyvvizsgált vállalkozások számára hasznot hajthat a könyvvizsgáló jelenléte, mivel a könyvvizsgálónak módja és lehetősége van a jogszabályi döntésekkel ellentétes döntések meghozatalát, könyvelési hibák elkövetését megelőzni, illetve azok súlyosabb következmények nélkül feltárni, a tevékenységgel nem összefüggő költségelszámolásokat kiszűrni. A könyvvizsgáló időben figyelmeztetheti a vállalkozásokat a jogszabályok tényleges, szándékolt vagy véletlen átlépésére, ezzel elkerülhető a hatósági szankció.

Az államnak, a költségvetésnek mindenképpen biztonságot jelent, hogy a gazdálkodó szervezeteknél jelen vannak a könyvvizsgálók.

Értéket teremtenek a költségvetés számára azzal, hogy önkéntes jogkövetésre ösztönzik a vállalkozásokat, erősítik az ellenőrzöttség tudatát. A csőd- és felszámolási eljárás alá került vállalkozások döntő hányada a nem könyvvizsgált társaságokból kerül ki. Ha az értékhatár alatti vállalkozásoknál megszűnik a könyvvizsgáló által biztosított külső fék, akkor növekedhetnek a visszaélések, csökkenhetnek az adóbevételek, romolhat a számviteli adatok megbízhatósága, melyet csak az állam ellenőrző szerepének erősítésével lehet megfékezni. Ez viszont egyáltalán nincs összhangban az állam szerepének, az állami bürokrácia leépítésének, az állami működés költségei csökkentésének törekvéseivel.

 

A kamara feladatai

  • a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése
  • a könyvvizsgálók névjegyzékbe, a könyvvizsgáló társaságok nyilvántartásba vétele,
  • a kamarai tagok és a nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaságok tag- és névjegyzékének hivatalos közzététele,
  • az okleveles könyvvizsgálók képzésével, képesítésével összefüggő vizsgaszervezési feladatok ellátása
  • a könyvvizsgálók működési körébe tartozó törvények és jogszabályok véleményezése
  • a nemzeti könyvvizsgálati standardok meghatározása és közzététele
  • a könyvvizsgálók kötelező továbbképzése
  • könyvvizsgálati munka minőség-ellenőrzése
  • az etikai szabályok közreadása és azok betartatása
  • a könyvvizsgálattal összefüggő szakmai állásfoglalások kiadása

A kamara célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:

  • Szakkönyveket, módszertani útmutatókat, segédleteket ad ki, különböző szakmai rendezvényekkel, országos konferenciák megrendezésével segíti elő a szakma fejlődését.
  • Dolgozik a szakma társadalmi presztízsének növelésén, és tervezi, hogy a vállalkozók részére ismertetőket, tájékoztatókat ad ki a megbízók és a könyvvizsgálók közötti kapcsolatok javítása érdekében.
  • Részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói és számviteli szervezetek munkájában, a megszerzett ismeretanyagot közreadja könyvvizsgálói részére.

A kamara törvényességi felügyeletét a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja.