Magyar Könyvvizsgálói Kamara

I.A Fegyelmi bizottság feladata a hatályos szabályozás szerint

A Fegyelmi bizottság feladatait a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban törvény) 133.§-ának (1) bekezdése határozza meg, mely szerint a bizottság feladata

• az etikai követelmények és szabályok megtartásának ellenőrzése,
• a fegyelmi eljárások lefolytatása a kamarai tag könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel szemben.

Az alapszabály 339.pontja alapján további feladata

• a fegyelmi-etikai szabályzat kidolgozása,
• a hatályos szabályzat karbantartása,
• etikai, különösen összeférhetetlenségi és könyvvizsgálati függetlenséggel kapcsolatos kérdésekben állásfoglalás kiadása,
• a fegyelmi határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket előterjesztése az elnökséghez.

II.A bizottság munkájának összegzése

A 2009-es évben a Fegyelmi bizottság 11 alkalommal ülésezett és összesen 211 határozatot hozott, amely duplája az előző évinek. A bizottság

• 98 esetben megszüntette az eljárást mivel nem volt bizonyítható, hogy a könyvvizsgáló etikai vétséget követett el;
• további 18 alkalommal az eljárás megszüntetése mellett - az ügy összes körülményeit figyelembe véve – a fegyelmi büntetés kiszabását nem tartotta indokoltnak, így a törvény 177.§-ának (3) bekezdése alapján figyelmeztetésben részesítette a könyvvizsgálót;
• 31 esetben írásbeli megrovást;
• 40 esetben pénzbírságot szabott ki, összesen 6 720 e Ft összegben;
• 17 esetben kizárta a kamarai tagot illetve visszavonta a könyvvizsgáló cég engedélyét;
• 7 esetben pedig közbenső határozat hozott (eljárás felfüggesztése, ügyek egyesítése).

Az elmarasztaló határozatok alapján kiszabott eljárási költség összege 2 640 e Ft volt 2009. évben.

Az ügyszám emelkedését eredményezte

• a kötelező továbbképzésen való részvétel teljeskörűbb nyilvántartása, amelyet a Főtitkári Hivatalban bevezetett integrált informatikai rendszer tett lehetővé, valamint
• a kamarai tag- és hozzájárulási díj tartozások számának emelkedése is.

Az alábbiakban összegezzük, hogy melyek voltak azok az esetek, melynek során a könyvvizsgálók magatartása nem felelt meg a velük szemben elvárt etikai követelményeknek.

A. Szabályzat C) fejezet, 2.2. a, b, c pontja szerinti fegyelmi vétségek

Tagdíj fizetés, adatszolgáltatás és kamarai továbbképzésen való részvétel elmulasztása

Ebben az évben is jelentős számú eljárást folytattunk le az miatt, hogy a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek nem tettek eleget hozzájárulási illetve tagdíjfizetési kötelezettségüknek.

A könyvvizsgáló cégek hozzájárulásának és a természetes személy könyvvizsgálók tagdíjfizetésének elmaradása miatt 35%-kal több vizsgálatot végeztünk az elmúlt évihez képest. 108 eljárást folytattunk le és 38 esetben alkalmaztunk szankciót. 70 esetben megszüntettük az eljárást, mivel a kötelezettség elmulasztása első esetben fordult elő, és a könyvvizsgáló cég illetve a könyvvizsgáló a fegyelmi eljárás megindítását követően, de még a fegyelmi meghallgatás időpontjáig rendezte tartozását rendezte.
Írásbeli megrovást 17 esetben, kizárást 6 esetben alkalmaztunk, mint szankciót. 15 esetben róttunk ki pénzbírságot, összesen 3 260 e Ft összegben. A büntetések kiszabásánál a bizottság következetesen járt el. A szankciók kiszabásnál a fokozatosság elvét érvényesítettük. A kötelezettségüket több ízben megszegőknél először megrovást, majd pénzbírságot szabtunk ki. Kizártuk a tagot (5) vagy törültük a könyvvizsgáló céget (1), ha azok sorozatosan nem tettek eleget a törvényben meghatározott kötelezettségeiknek és a fegyelmi eljárás(ok) során korábban kiszabott pénzbírságaikat sem rendezték a kamarával szemben.

A Fegyelmi bizottság 2009 évben a 2008. évről áthúzódóan 4 esetben tűzte napirendjére az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását. A 2009. június 21-éig adatszolgáltatási kötelezettségüket nem teljesítő kamarai tagok és társaságok tekintetében 2010. első negyedévben folytattunk le fegyelmi eljárást. Ennek magyarázata az, hogy 2009. évben került bevezetésre az adatszolgáltatás elektronikus úton történő teljesítése, melynek során sok kollégánk kért vagy szorult segítségre, és e mellett nagy számban fordult elő a hiányos adatszolgáltatás is. A fentiek miatt a Főtitkári Hivatal 2009. október végén adhatta át névsorát a fegyelmi megbízottnak.

Továbbképzésen való részvétel elmulasztása miatt 54 eljárást folytattunk le, szemben az elmúlt évi 12 esettel szemben. Megszüntettük az eljárást akkor, amikor az oktatási bizottság az utólag becsatolt igazolások alapján illetve az esetleges adminisztrációs tévedés miatt rögzítésre nem került kredit pontok teljesítését elfogadta (18). 36 könyvvizsgálóval szemben alkalmaztunk szankciót, 9 fő esetében a legsúlyosabbat, a kizárást. A kiszabott pénzbírságok összege 1 420 e Ft volt.

B. Szabályzat C fejezet, 2.1. c) pontja szerinti fegyelmi vétség

Szakértelem és kellő gondosság

Az etikai normák betartása megköveteli a könyvvizsgálótól, hogy legyen korrekt és segítőkész, tartsa be a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat és a szerződésben vállalt kötelezettségeit. A hozzáértő szakmai szolgáltatás megkívánja, hogy a munkavégzés során, a szakmai szolgáltatások nyújtása terén kellő gondossággal, alaposan és időben járjon el könyvvizsgáló és jó ítélőképességgel alkalmazza szakmai tudását és felkészültségét. Etikai vétségnek minősül, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabály szerint végzi.

Ebben az évben a korábbi időszakokhoz képest jóval több bejelentés érkezett a könyvvizsgálók vélelmezett szakmai mulasztásának kivizsgálására. 17 esetet tárgyaltunk és néhány esetben a bizonyítási szakasz több hónapot vett igénybe. 10 esetben szüntettük meg az eljárást, mivel bizonyítható módon a könyvvizsgáló nem követett el szakmai mulasztást, vagy annak mértéke nem indokolta szankció kiszabását. Ezekben az esetekben jellemző volt, hogy a bejelentők saját vitás ügyeik megoldására kívánták felhasználni a fegyelmi eljárás eredményét, vagy nem voltak tisztában azzal, hogy mi a feladata a könyvvizsgálónak, vagy saját gondatlanságuk negatív következményeit kívánták áthárítani a könyvvizsgálóra.

A bizottság 7 esetben állapított meg fegyelmi vétséget:

• a könyvvizsgáló a 4400-as standard alapján készített jelentésében a ténymegállapításon túlmenően annak következtetését is levonta annak ellenére, hogy a hivatkozott standard 5. pontja egyértelműen meghatározza, hogy a ténymegállapítások után a jelentés felhasználóira vár az a feladat, hogy a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat értékelje. Ezen túlmenően a bizottság a hivatáshoz méltó magatartással ellentétesnek minősítette a könyvvizsgálói jelentésben foglaltakat;
• a könyvvizsgáló úgy adott ki könyvvizsgálói jelentést egy ügyfele számára, hogy a beszámolóban szereplő adatokat nem vizsgálta;
• a Minőség-ellenőrzési bizottság 4 könyvvizsgáló ellen kezdeményezett fegyelmi eljárást, részben mert a könyvvizsgáló nem tette lehetővé a minőség-ellenőrzés lefolytatását, részben pedig azért, mert a minőségellenőrzés „nem megfelelt” minősítéssel zárult;
• a könyvvizsgáló úgy vállalt el könyvvizsgálati szolgáltatás nyújtására megbízást, hogy nem rendelkezett az adott társaság könyvvizsgálatához és a munka elvégzéséhez szükséges speciális szakmai felkészültséggel.

C. Függetlenségi és összeférhetetlenségi szabályok megsértése

A könyvvizsgálati munkánk során talán az egyik legfontosabb etikai követelmény, hogy a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása mellett nem vehet részt olyan tevékenységben, amely csorbítja, vagy csorbíthatja feddhetetlenségét, objektivitását, függetlenségét, és amely ezáltal összeegyeztethetetlen a szakmai tevékenységek ellátásával.

4 esetben állapította meg a biztosság a függetlenségi és összeférhetetlenségi szabályok megsértését.

• a könyvvizsgáló vezető tisztséget vállalt egy olyan társaságban, amely társaság az általa könyvvizsgált cég könyvelési feladatait látta el;
• nagy összegű kölcsön felvétele a vizsgált társaságtól, és ezáltal tartós adós-hitelező jogviszony keletkezése; (ez esetben a bizottság kizárással sújtotta a könyvvizsgálót);
• közeli hozzátartozó társaságának könyvvizsgálói jelentés kibocsátása;
• üzleti érdekeltség (tulajdoni részesedés) fennállása;

2 könyvvizsgáló esetében a bizottság megszüntető határozatot hozott.

D. Személyes közreműködés tilalmának megsértése

A kamarai törvény 11.§ (1) bekezdésének f) pontja alapján a kamarai tag könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lehet kötelezett.
A fenti előírás megsértése miatt 2 esetben állapított meg etikai vétséget a bizottság. További 2 esetben megszüntette az eljárást, mivel a kamarai tag mulasztása a vizsgálat alapján abban állt, hogy szüneteltetési kérelmét késve nyújtotta be és a státuszmódosításra a fegyelmi meghallgatásig sor került, így a bizottság nem tartotta indokoltnak fegyelmi büntetés kiszabását.

E. Titoktartási kötelezettség megsértése

1 fő esetében állapított meg a bizottság etikai vétséget a titoktartási kötelezettség megsértése miatt.

F. E-mail elérhetőséggel nem rendelkező kamarai tagok fegyelmi ügye

A Kamara Alapszabályának 105. pontja kimondja, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló tevékenységének megkezdésekor és azt követően rendelkezni köteles többek között elektronikus elérhetőséggel. A Főtitkári Hivatal 10 szüneteltető könyvvizsgáló kamarai tag ellen kezdeményezte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
A Fegyelmi bizottság az eljárás vizsgálata kapcsán értelmezési konfliktust érzékelt a Kkt 27. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 22. § b) pontja, a 33. § (1) bekezdése, továbbá az Alapszabály elektronikus elérhetőség fenntartására vonatkozó szabályai között. A bizottság álláspontja szerint nem ítélhető meg egyértelműen, hogy terheli-e gondatlanság a szünetelő kamarai tag könyvvizsgálót az e-mail cím fenttartásának és bejelentésének elmulasztásával.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló jogi helyzetben a bizottság bizonytalanságot állapított meg, úgy határozott, hogy fegyelmi büntetés nem szabható ki.
A Fegyelmi bizottság a fentiek alapján 10 esetben az eljárást megszüntette.

III.Fellebbezések

Az elnökség a 2009–es év során összesen négy fellebbezést bírált el. 2 esetben helybenhagyta a Fegyelmi bizottság döntését. Mindkét esetben szakmai gondatlanság vétsége miatt részesült elmarasztalásban. a könyvvizsgáló. Az elnökség a bizottság határozatát - az „írásbeli megrovást” és az eljárás „figyelmeztetés mellett megszüntetés”-ét – helybenhagyta.
Az elnökség 2 esetben megváltoztatta a Fegyelmi bizottság határozatát. Ezeknél az ügyeknél a kamarai tagok előzetesen felhalmozódott vétségei miatt alkalmazott súlyosabb döntést a bizottság.
Az egyik esetben az elnökség megszüntette az eljárást, mivel a kamarai tag időközben tagságát megszüntette, a másik esetben pedig a kizárást írásbeli megrovás szankcióra változtatta a tartozások részbeni rendezése miatt.

IV.Közfelügyeleti ellenőrzés

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban KKB) 2009. nyarán áttekintette a bizottság gyakorlatát a 2008-ban és a 2009. első félévében lefolytatott fegyelmi eljárások jegyzőkönyvei alapján. A KKB 2009. december hónapban elküldött levelében fogalmazta meg észrevételeit elvégzett vizsgálatuk alapján.

Levelükben két kifogást és egy ajánlást fogalmaztak meg:

• Véleményük szerint a fegyelmi eljárások során kiszabott szankciók számos esetben nincsenek összhangban a feltárt tényekkel és a könyvvizsgáló vétségének súlyával. Különösen aggályosnak tartja ezt a KKB, amikor az összeférhetetlenségi szabályok megsértése a fegyelmi vétség tárgya, illetve ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói ellen folytatott le a bizottság fegyelmi eljárást.

A bizottság áttekintette az észrevétel alapját képező határozatokat. A szankciók meghozatalánál valamennyi körülményt mérlegeltünk, különösen azt, hogy az összeférhetetlenségi helyzet mennyi ideig állt fent. Figyelembe vettük azt, hogy az adott időszakban a függetlenségi követelményeket figyelembe véve a könyvvizsgáló szakmai megítélését, tárgyilagosságát és azt, hogy szakmai alapon történő megítélést gyakoroljon veszélyeztette-e a terhére rótt etikai vétség.

• A Közfelügyelet javaslatot tett arra, hogy a Fegyelmi bizottság fordítson különös hangsúlyt a minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók ellen tett bejelentésekre, és súlyos vétség esetén ez járjon a minősítés megvonásával.

A bizottság egyetért abban, hogy a minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók által elkövetett fegyelmi vétségekre fokozottan kell odafigyelni.

• A Minőség-ellenőrzési bizottság bevonásával végzett fegyelmi eljárás során a KKB megállapítja, hogy a bizottság döntését az segítené, ha a minőség-ellenőr inkább a konkrét panaszra adna választ amellett, hogy végrehajtja a teljeskörű minőség-ellenőrzést.

A Fegyelmi bizottság szakértői névjegyzéket állított fel. A szakértők bevonása nem teszi már szükségessé a minőség-ellenőrzés bevonását a fegyelmi eljárás során

V.Szakértői névjegyzék felállítása

A Fegyelmi bizottság a múlt év végén pályázatot tett közzé minősítéssel rendelkező könyvszakértők és igazságügyi könyvszakértők részére, akiket a bizottság szakértőként kíván igénybe venni az eljárások során.
A bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentők által a könyvvizsgálók ellen megfogalmazott kifogások, az ezekre választ adó és szakértők által készített jelentések biztosítani fogják a szakszerű tényfeltárást és a feltárt tényekkel összhangban lévő szankció kiszabását valamint az eljárási idő lerövidülését.

Budapest, 2010. április 14.

Bohus Zoltánné
a Fegyelmi bizottság elnöke