2010. január 18.
11. Könyvvizsgálói összeférhetetlenség
12. Könyvvizsgálati kötelezettség gazdasági társaságnál
13. Könyvvizsgálati kötelezettség alapítványnál
14. A könyvvizsgálat hatóköre
15. A teljességi nyilatkozat
16. A könyvvizsgálói engedély érvényessége
17. A könyvvizsgálói jelentés
21. Könyvvizsgáló választása és visszahívása
22. Könyvvizsgáló bejelentése APEH-hez, Cégbírósághoz
23. Könyvvizsgáló díjazása, a díj minősítése
24. Könyvvizsgáló felelőssége
25. Könyvvizsgálói megbízás és annak felmondása
26. Könyvvizsgáló könyvvizsgálaton kívüli munkavállalása
27. Könyvvizsgáló feladatának kiterjesztése
28. Könyvvizsgálói tevékenység mellett vállalható feladatok
29. Könyvvizsgáló záradékának meghatározása, módosítási lehetősége
30. Könyvvizsgálói gyakorlat megszerzése társaság tevékenysége
32. Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdések
41. Társaságok átalakulása
42. Társaságok konszolidációja
43. Közhasznú társaság tevékenységének meghatározása
44. Társaságok apportja
45. Társaságok tőkerendezése
51/1. Aktiválható-e a bérbe adott ingatlanon a felújítás költsége?
51/2. Hogyan lehet állományba venni a lakásszövetkezet tulajdonában álló tárgyi eszközöket?
51/3. Hogyan kell könyvelni a szoftver vásárlásával és bevételezésével kapcsolatos költségeket?
51/4. Kisajátítás esetén a kártalanítás mikor számolható el?
51/5. Az ELÁBÁ fogalmába tartoznak-e az étel, ital előállításához felhasznált anyagok?
51/6. Hogyan kell elszámolni a használtcikk kereskedelemben az áruk állagjavító munkáit?
51/7. Fejlesztési tartalék képzés miatt lehet-e negatív az eredménytartalék?
51/8. Dönthet-e a könyvvizsgáló az értékhelyesbítés választásáról?
51/9. Hogyan kell meghatározni a szokásos piaci árat?
11/1. Vállalhat-e megbízást a könyvvizsgáló korábbi munkáltatójánál?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41. § (5) bekezdése, valamint a Könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzatának összeférhetetlenségre vonatkozó pontja szerint a könyvvizsgáló korábbi munkáltatójánál, megbízójánál a jogviszony megszűnését követő 3 éven belül nem vállalhat könyvvizsgálói megbízást.
(5) Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig.
11/2. Melyek a könyvvizsgáló függetlenségére és a könyvvizsgálói összeférhetetlenségre vonatkozó törvényes előírások?
A könyvvizsgálói függetlenséget a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban Kk tv.) fogalmazza meg.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) könyvvizsgálói összeférhetetlenséggel foglalkozó 41. § (5) bekezdése leszögezi, hogy nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, tagja, részvényese. Nem választható könyvvizsgálóvá a gazdasági társaság tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, valamint a gazdasági társaság munkavállalója, e minőségének megszűnésétől számított három évig.
A fenti kiemelt idézetek mellett a hivatkozott törvények és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai szabályzata részletes tájékoztatást ad e témában.
A könyvvizsgálói függetlenség felméréséhez segítséget ad a Kisvállalkozások könyvvizsgálatának speciális szempontjai c. MKVK által közreadott módszertani útmutató II/A1. sz. ellenőrző listája.
12/1. Mikor kötelező a könyvvizsgálattal foglalkozó társaság éves beszámolóját könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni?
Könyvvizsgálattal foglalkozó gazdasági társaságok beszámolójának auditálására az általános szabályok vonatkoznak.
12/2. Kötelező-e a könyvvizsgálat felszámolás alatt lévő társaságnál?
Nem kötelező, de nem is tiltják a vonatkozó jogszabályok.
12/3. Mikor szükséges szakértő munkáját igénybe venni?
A könyvvizsgálónak mérlegelni kell az alábbiakat:
(a) a pénzügyi kimutatások adott tételének lényegessége
(b) a hibás állítás kockázata a megfontolás tárgyát képező ügy jellege és összetettsége alapján,
(c) a rendelkezésre álló egyéb könyvvizsgálati bizonyítékok mennyisége és minősége.
A könyvvizsgálathoz általában szükséges szakértőt igénybe venni az alábbi esetekben (620/6. pont)
Amennyiben a könyvvizsgáló tevékenysége során olyan kérdés megválaszolására is megbízást kap, amely nem, vagy nem kizárólag könyvvizsgálói kompetenciába tartozik és nincs megfelelő ismerete, akkor a kérdés megválaszolásához szakértőt kell igénybe vennie.
12/4. Milyen esetben jelentkezik ismételt közzétételi kötelezettség?
Ismételt közzétételi kötelezettségre akkor van szükség, ha a feltárt hibák a megbízható, valós képet is lényegesen befolyásolják, azaz a saját tőkére gyakorolt hatásuk jelentős. (Számviteli törvény 3. § (3) bekezdés 5. pontja szerint)
Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek . Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).
12/5. Mikor kötelező a könyvvizsgálat átalakuló társaság esetében?
Az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig szintén meghaladta az 50 főt.
12/6. Végezhető-e utólagosan könyvvizsgálat?
A beszámoló utólagos könyvvizsgálatának nincs akadálya, erről könyvvizsgálói jelentés kiadható, amelynél azonban figyelembe kell venni a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban foglaltakat.
Az utólagos könyvvizsgálatnál hatóköri korlátozás lehet, ha a könyvvizsgáló nem tudja, vagy a késői megbízás következtében, nem lehetséges elvégezni azokat az eljárásokat, amellyel véleményét megalapozhatná.
12/7 végezhető-e megismételt könyvvizsgálat?
Elvileg lehetséges, de a megbízás elvállalása előtt, javasoljuk, hogy hívja fel a megbízó figyelmét a következőkre:
A beszámolóról hitelesítő záradék nem adható.
A könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezési célokra nem használható fel, mivel
a beszámolóról már egy jelentés letétbe helyezésre került
az adott időszakban a könyvvizsgáló nem volt a vállalkozás bejegyzett könyvvizsgálója.
13/1. Van-e könyvvizsgálati kötelezettség az alapítványoknál?
Kötelező a könyvvizsgálat, ha az alapítvány vállalkozási tevékenységéből származó árbevétele, létszáma az általános szabályok szerinti értékhatárt túllépi, illetve minden esetben kötelező a közhasznú társaságnál és a közalapítványnál.
Az alapítványok éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban számviteli törvény), illetve a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályozza.
Tekintettel arra, hogy az alapítványokat nem a cégbíróság, hanem a bíróság jegyzi be, a számviteli törvényben előírt közzétételi szabályok (amelyek a cégbíróságon bejegyzett vállalkozókra vonatkoznak) nem alkalmazhatók. Jelenleg nincs olyan hatályos számviteli jogszabály, amely kötelezően előírná az alapítványi beszámolók közzétételét és a bíróságok, illetve ügyészségek (mint törvényességi felügyeletet gyakorlók) nem rendelkeznek olyan apparátussal, amely a beszámolókat fogadni tudná.
Az alapítványoknak tehát számviteli jogszabályból adódóan nincs beszámoló közzétételi kötelezettségük, azonban saját elhatározásból dönthetnek úgy, hogy az elkészített és jóváhagyott, kötelező könyvvizsgálat esetén (amennyiben a vállalkozási bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az százmillió forintot meghaladja) könyvvizsgálóval auditált beszámolójukat közzéteszik. Az ily módon való közzététel történhet helyi, vagy országos sajtóban, kábeltévén, illetve az alapítvány tevékenységi körére jellemző szaksajtóban egyaránt, ennek konkrét módját és idejét az alapítvány számviteli politikájában célszerű rögzíteni.
Amennyiben az alapítvány kiemelkedően közhasznú minősítéssel is rendelkezik, úgy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 5. § b) pontja szerint a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy az országos sajtó útján kell nyilvánosságra hoznia.
13/2. Mikor kötelező a könyvvizsgálat közhasznú szervezetnél?
A 224/2000.(XII. 19.) számú Kormányrendelet 19 § (1) bekezdés értelmében az egyéb szervezetek, közhasznú szervezetek kötelesek könyvvizsgálót megbízni az éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) felülvizsgálatával abban az üzleti évben, amikor a megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozási tevékenységből elért (ár) bevételük meghaladta az 100 millió forintot, vagy az átlagosan foglalkoztatottak száma szintén meghaladja az 50 főt.
A közhasznú társaságoknál a Ptk. 59. § (2) bekezdése alapján minden estben kötelező könyvvizsgáló választása.
59. §.
(2) A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését.
14/1. Része-e a könyvvizsgálatnak a költségvetési kapcsolatok ellenőrzése?
A könyvvizsgálat keretében a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően kerül sor a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésére. A könyvvizsgálat célja a beszámoló megbízható és valós képének megítélése.
E vélemény kialakításához a könyvvizsgálónak kell eldönteni, hogy az adókötelezettségeket rendszervizsgálat, és/vagy alapvető vizsgálati eljárások keretében ellenőrzi. A könyvvizsgálatnak tehát része a költségvetési kapcsolatok ellenőrzése is, de az ellenőrzés a teljes beszámoló és a beszámoló részeinek és tételeinek a felülvizsgálatára irányul.
15/1 Milyen dátummal kell kiállítani a teljességi nyilatkozatot?
A 700. számú könyvvizsgálati standard szerint a teljességi nyilatkozat dátuma meg kell, hogy egyezzen a könyvvizsgáló helyszíni vizsgálatának utolsó napjával, valamint a könyvvizsgálói jelentés időpontjával. A vizsgált társaság éves beszámolójának teljességi nyilatkozat dátuma nem lehet korábbi, mint a társaság éves beszámolójának dátuma.
Az 580. számú könyvvizsgálati standard szerint a vezetés teljességi nyilatkozatát a vezetés azon tagjai írják alá, akik elsődleges felelősséggel tartoznak a gazdálkodó szervezetért, annak pénzügyi-számviteli rendjéért és szabályszerűségéért (rendszerint a vezér-/ügyvezető igazgató és a gazdasági igazgató).
A kérdés már nem aktuális.
17/1. Elegendő-e rövid könyvvizsgálói jelentést készíteni?
A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard előírásai szerint rövid jelentést kell készíteni, de a könyvvizsgáló választása szerint készíthet hosszú jelentést is.
A standard nem zárja ki, hogy a könyvvizsgáló a rövid jelentés mellett a gazdálkodásról, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről részletes elemzést is készítsen és ezt a megbízónak, átadja, de ennek megnevezése nem lehet könyvvizsgálói jelentés.
17/2. A könyvvizsgálat során vizsgálni kell-e a környezetvédelmet?
A könyvvizsgálat során vizsgálni szükséges a környezetvédelmet, hogy az ezzel kapcsolatos kiegészítések valóságtartalmáról nyilatkozhassunk. Vizsgálni szükséges e körülményeket azért is, mivel a vállalkozás folytatása attól is függ, hogy a cég betartja-e a környezetvédelmi előírásokat. Ha ugyanis nem tartja be, a Környezetvédelmi Felügyelőség akár be is szüntetheti a tevékenységét. Ezzel pedig a vállalkozás folytatása elvének érvényesülése sérülhet.
Véleményünk, hogy ezeken, könyvvizsgálati feladatokon túl más kötelezettsége nincs a könyvvizsgálónak, és nem is kötelezhető sem adatlapok kitöltésére, sem aláírására. A környezetvédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatások ellenőrzése, mellékletek ellenőrzése/kitöltése ezért egyéb számviteli szolgáltatásnak minősíthető.
17/3. Melyek a csomagolási hulladék kezelésével kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok?
A számviteli törvény beszámolóra vonatkozó előírásai meghatározzák a kiegészítő mellékletben szerepeltetendő információkat. Ezek között szerepel az is, hogy - az EU környezetvédelmi beszámolásról szóló ajánlásával összhangban - a kiegészítő mellékletben információt kell adni a vállalkozás a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről is. A könyvvizsgálat hatókörébe tartozik ezért a kiegészítő melléklet véleményezésével kapcsolatosan a környezetvédelmi kimutatások vizsgálata is.
A gyakorlatban elterjedt, hogy a hulladékkezeléssel külső szolgáltatót bíznak meg. A hulladékkezelési feladatokat átvállaló szolgáltató jelentéskészítési kötelezettséget ír elő a kötelezett számára, melyet - auditált beszámoló esetén - könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. A szóhasználat nem megfelelő, mert könyvvizsgálói hitelesítő záradékkal az éves beszámolót lehet ellátni. A kötelezett által készített jelentés ellenőrzéséről a könyvvizsgáló a 2400. számú „Megbízás a pénzügyi kimutatások átvilágítására" standard szerinti jelentést készít. Erre vonatkozóan a feladatot külön könyvvizsgálói megbízásban kell meghatározni.
17/4. Meg kell-e egyezni az éves beszámoló, a könyvvizsgálói jelentés és a teljességi nyilatkozat dátumának?
A könyvvizsgálói jelentés és a teljességi nyilatkozat dátumának meg kell egyezni, amelyek nem lehetnek korábbiak, mint az éves beszámoló dátuma. (Az esetleges felelősségi kérdések miatt célszerű, ha a három dokumentum dátuma megegyezik.)
17/5. Az igazgatósági ülésre előterjesztett éves beszámoló felülvizsgálatáról a könyvvizsgáló kiadhatja-e a végleges könyvvizsgálói jelentést?
Nem, mert az igazgatóság készíti az éves beszámolót, és a könyvvizsgálónak az utolsó bizonyítékok egyike, hogy az igazgatóság jóváhagyja az előterjesztést, azaz az éves beszámolót a közgyűlés elé terjeszti.
17/6. Az igazgatósági ülést követően a könyvvizsgáló kiadhatja-e a végleges könyvvizsgálói jelentést?
Az igazgatósági ülést követően a könyvvizsgáló kiadhatja a végleges könyvvizsgálói jelentést, amelynek a dátuma megegyezhet az igazgatósági ülés dátumával, vagy annál későbbi lehet.
(Ugyanezt az elvet lehet alkalmazni a korlátolt felelősségű társaságok esetén is, amikor az ügyvezető által a taggyűlésre készített éves beszámolóról ad ki könyvvizsgálói jelentést a könyvvizsgáló.)
17/7. A könyvvizsgáló készíthet-e könyvvizsgálói jelentést „csak" a közgyűlés (taggyűlés) részére?
A könyvvizsgáló készíthet jelentést a közgyűlés (taggyűlés) részére, ez esetben viszont a hatókörét a könyvvizsgálói jelentésben korlátozni kell. (Célszerű, ha ez a „Független könyvvizsgálói jelentés" megnevezése alatt is megjelenik). Valamint célszerű felhívni a figyelmet - vélemény (záradék után) -, hogy a közgyűlés (taggyűlés) határozatait nem tartalmazza.
17/8. Ha a könyvvizsgáló „csak" a közgyűlésre (taggyűlésre) készített könyvvizsgálói jelentést, kell-e készíteni a közgyűlés után egy másik jelentést?
Ha a könyvvizsgáló a közgyűlésre (taggyűlésre) készített könyvvizsgálói jelentést, akkor természetesen a közgyűlést (taggyűlést) követően [a közgyűlés (taggyűlés) napjával, vagy azt követő időponttal] új jelentést kell készíteni. Ez esetben a könyvvizsgálati bizonyítékok beszerzését, beleértve a teljességi nyilatkozatot is, a könyvvizsgálói jelentés dátumáig ki kell terjeszteni
17/9. Ha a könyvvizsgáló az igazgatósági ülést (ügyvezető előterjesztését) követően (a közgyűlés (a taggyűlés elé terjesztett éves beszámolóról) kiadja a könyvvizsgálói jelentését és a közgyűlés (taggyűlés) azt változatlan formában jóváhagyja, kell-e a könyvvizsgálónak új jelentést kiadnia?
Ha az igazgatóság (ügyvezetés) éves beszámolóra vonatkozó előterjesztését a közgyűlés (taggyűlés) változatlan formában jóváhagyja, a könyvvizsgálónak (ha már a végleges jelentést korábban kiadta) nem kell új jelentést készítenie.
17/10. Ha az igazgatóság (ügyvezetés) által a közgyűlés (taggyűlés) elé terjesztett éves beszámolóban szereplő osztalék javaslatát nem fogadja el, és a könyvvizsgáló kiadta a „végleges könyvvizsgálói jelentést", mi a könyvvizsgáló feladata?
Ha a társaság közgyűlése (taggyűlése) osztalék tekintetében (és csak osztalék tekintetében) megváltoztatja az éves beszámolót, akkor a könyvvizsgálónak csak az osztalék tekintetében ki kell terjeszteni a vizsgálat hatókörét a könyvvizsgálói jelentés dátumáig, (amely nem lehet korábbi mint az éves beszámolót elfogadó közgyűlés, taggyűlés) és a könyvvizsgálói vélemény (záradék) után figyelem felhívással kell élnie, amelyben felhívja a könyvvizsgáló a figyelmet, hogy korábban (milyen dátummal adott ki könyvvizsgálói jelentést) és a hatókörét csak az osztalék fizetés tekintetében terjesztette ki a könyvvizsgálói jelentés dátumáig.
17/11. Ha az igazgatóság (ügyvezetés) által a közgyűlés (taggyűlés) elé terjesztett éves beszámolót - amelyről a könyvvizsgáló már korábban kibocsátotta a „végleges könyvvizsgálói jelentést" - nem csak osztalék tekintetében (más ok miatt, vagy más ok és osztalék miatt) megváltoztatatja, mi a teendője a könyvvizsgálónak?
Ha a könyvvizsgáló az igazgatóság (ügyvezetés) közgyűlési (taggyűlése) előterjesztése alapján kiadta a „végleges könyvvizsgálói jelentést" és a közgyűlés osztalék kifizetésen kívül más vonatkozásban is megváltoztatja az éves beszámolót, akkor a könyvvizsgálónak a korábbi jelentését vissza kell vonnia, új jelentést kell kiadni (annak a minősítése is változhat), és az új jelentésében utalni kell arra, hogy a korábban kiadott könyvvizsgálói jelentését visszavonta.
A könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról az érdekelteket célszerű közvetlenül is tájékoztatni.
17/12. Minőségellenőrzési Általános kérdőív 3.10. pontja tartalmazza a következő kérdést:
Elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztek-e be a pénzeszközök létezésére, értékelésére, besorolására?”
A hivatkozások / 505. témaszámú standard külső megerősítések címszó alatt a példák között szerepel a banki megerősítés.
Értelmezési problémaként felmerült, hogy kötelező-e a banki megerősítések (egyenlegközlők) használata.
A hivatkozott standard 2. pontja a következőket tartalmazza:
„A könyvvizsgálónak kell meghatároznia, hogy a külső megerősítések használata szükséges-e a pénzügyi kimutatások bizonyos állításainak alátámasztását szolgáló elegendő és megfelelő bizonyíték beszerzéséhez. Ennek meghatározásánál a könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie a lényegességet, az eredendő és ellenőrzési kockázat becsült szintjét, valamint azt, hogy más tervezett könyvvizsgálati eljárásokból származó bizonyítékok hogyan csökkentik a könyvvizsgálati kockázatot elfogadhatóan alacsony szintre a pénzügyi kimutatásokban szereplő adott állításokat illetően.”
A könyvvizsgáló mérlegelési körébe tartozik, hogy milyen módszert választ a pénzeszközök létezésének, értékelésének, besorolásának vizsgálatára és ahhoz milyen bizonyítékot tart elegendőnek és megfelelőnek.
Konklúzió
A banki megerősítés, az egyenlegközlő bekérése csak egy a könyvvizsgáló által alkalmazható módszerek közül, amely különösen hatékony módja az összes banki kapcsolat és tétel feltárásának. A Szakértői Bizottság javasolja a banki egyenlegközlők alkalmazását. De a könyvvizsgáló más úton is meggyőződhet a bankokkal kapcsolatos tételek helyességéről, teljességéről.
17/13. A könyvvizsgálónak mérlegkészítés időpontjáig vagy az audit napjáig kell figyelembe venni az ügyvédi nyilatkozatot?
Az 501. témaszámú standard Könyvvizsgálati bizonyítékok – Kiegészítő módszerek alkalmazása specifikus tételekre C Rész 35. pontja alapján:
„A könyvvizsgáló a peres ügyek alakulását egészen a könyvvizsgálói jelentés keltezése napjával bezárólag veszi figyelembe.”
Konklúzió:
Az ügyvédi nyilatkozatot a könyvvizsgálat során a mérleg fordulónapra vonatkozóan kell bekérni, majd a jelentés kiadását megelőzően a jelentés keltezésének napjára ismételten be kell kérni. Ez a második ügyvédi levél esetében elegendő az esetleges bekövetkezett változások, új események megadása, illetve annak megerősítése, hogy nem történt változás a korábbi ügyvédi nyilatkozat óta.
21/1. Vállalhat-e nem könyvvizsgálattal foglalkozó társaságnál tagsági, vagy választott tisztségviselői viszonyt az egyéni vállalkozóként főfoglalkozásban könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgáló természetes személy?
A Magyar Könyvvizsgáló Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV törvény alapján nem összeférhetetlen, ha a természetes személy könyvvizsgáló egyéni vállalkozói engedéllyel végzi a könyvvizsgálatot és mellette személyesen közreműködő tagja vagy vezető tisztségviselője más könyvvizsgáló társaságnak.
Ha nem könyvvizsgálói társaságban a vezető tisztségviselői tisztséget munkaviszony keretében látja el- a Gt. átmeneti rendelkezéséig- vagy a munkaviszonnyal azonos elbírálású közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatják, akkor könyvvizsgálóként nem lehet tagja a Kamarának, illetve tevékenységét szüneteltetnie kell.
21/2. Lehet-e ugyanazon munkaviszony keretében ellátni az ügyvezetői és könyvvizsgálói teendőket a könyvvizsgálói társaságnál?
A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosította a vezető tisztségviselők jogviszonyára vonatkozó jogi szabályozást. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban Könyv tv.) foglaltak szerint kamarai tag csak
- a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál
- más kamarai tagnál
- a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál
állhat munkaviszonyban,
A vezető tisztségviselő munkaviszony-létesítésének lehetősége főszabállyá vált, amely főszabály alól kivételt képez az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja és az egyszemélyes részvénytársaság részvényese, valamint a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja, azonban ezeknél is rendelkezhet úgy az alapító okirat, illetve a társasági szerződés, hogy e személyek részére is biztosítja kifejezett rendelkezéssel a munkaviszony létesítésének lehetőségét.
A vezető tisztségviselő a feladatát önállóan látja el, és csak a jogszabályoknak, a társasági szerződés rendelkezéseinek, a társaság korábban hozott határozataiban foglaltaknak van alávetve, részére a tag (részvényes) főszabályként nem adhat utasítást. E főszabály alól csak a korlátolt felelősségű társaságnál és részvénytársaságnál van kivétel, ha a társaság egyszemélyes. Ilyen esetben az egyetlen tag, illetve részvényes írásban utasítást adhat a vezető tisztségviselőnek, aki az utasítást köteles végrehajtani, de az utasítás végrehajtása során tett vezető tisztségviselői intézkedéseivel a társaságnak okozott kártérítési felelősség (Gt. 30. §) nem terheli.
A vezető tisztségviselő és az ügyvezető testület hatáskörét a legfőbb szerv csak abban az esetben és körben vonhatja el, amennyiben ezt a Gt. vagy a társasági szerződés lehetővé teszi.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 2007. szeptember 1-jétől hatályos
22. § (2)
bekezdése szerint:
"A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni."
E szakasz alapján, ha a b) pont kerül alkalmazásra, a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja törvény) szempontjából a vezető tisztségviselő díjazására és a juttatásaira a munkaviszonyból származó jövedelemre, illetve a munkáltató által adható juttatásokra megfogalmazott szabályokat kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja
szerint az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában munkaviszonynak minősül minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony is, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell. A hivatkozott b) pontban az 1992. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a vezető tisztségviselő díjazása bérnek minősül, azaz az egyéb feltételek megvalósulása esetén érvényesíthető rá az adójóváírás. Továbbá a munkavállalóra vonatkozó szabályok szerint részesülhet minden olyan adómentes vagy a munkáltatónál adóköteles juttatásban, amelynek biztosítását a munkáltató számára az szja törvény lehetővé teszi.
A Gt. fenti szabálya és a
Munka Törvénykönyvének 13. § (1)-(2) és (5)
bekezdésekben található rendelkezések összevetése alapján a hivatkozott szakasz b) pontjának választása esetén munkaszerződést kell kötni. A Munka Törvénykönyvének említett szakaszai szerint törvény, törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály, kollektív szerződés tekinthető munkaviszonyra vonatkozó szabálynak. A Munka Törvénykönyve is e körbe tartozik, és a
Munka Törvénykönyvének 76. § (1)
bekezdése előírja, hogy a munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A
Gt. 22. § (2)
bekezdése nem értelmezhető eltérő törvényi rendelkezésként, tehát írásbeli munkaszerződés kötése ez esetben is kötelező.
21/4. A könyvvizsgálati szerződésnek mi a jellege?
A könyvvizsgálati szerződésre a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó általános előírásait kell alkalmazni, melynek során figyelembe kell venni a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvény előírásait is.
21/5. Jogosult-e az átalakuló társaság könyvvizsgálója az átalakulási vagyonmérleg tervezet és végleges vagyonmérleg hitelesítésére?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 73. § (4) bekezdése szerint a vagyonmérleg tervezeteket és végleges vagyonmérlegeket független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az átalakuló társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult. Ugyanakkor a felülvizsgáló könyvvizsgáló nem lehet az átalakulással létrehozandó gazdasági társaság könyvvizsgálója. Ez a korlátozás 3 évig áll fenn.
21/6. Kötelező-e a könyvvizsgálót választani, vagy elegendő-e megbízást adni részére?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény könyvvizsgálatról szóló X. fejezetének 155. § (2) bekezdése szerint kötelező a könyvvizsgálat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál.
A 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező a könyvvizsgálat azon vállalkozások esetében, ahol az (éves szintre az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt."
Jogelőd nélkül alapított vállalkozásnál - az előzőek alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni."
A (3) bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik arra az esetre, ha a vállalkozás más jogszabályi kötelezettség, vagy saját elhatározása alapján a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
A paragrafus (6) bekezdése előírja, hogy ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozás legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérleg fordulónapja előtt - választani.
A paragrafus (7) bekezdése szerint a fenti könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható.
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41. § (2) a következő esetekben írja elő a kötelező jelleggel
41. § (1) Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.
A társaságnál könyvvizsgálói tevékenység igénybevétele főszabályként szabadon választható, csak a következő esetekben kötelező: részvénytársaságnál és azoknál a társaságoknál, amelyeknél azt törvény előírja a köztulajdon védelme érdekében. A 2007. évi LXXV. törvény 226. §-ával módosított Gt. 41. § (2) bekezdése értelmében 2008. január 1-jétől már részvénytársaságnál sem kötelező a könyvvizsgáló választása. A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja meg és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő megbízási szerződés lényeges tartalmát.
Könyvvizsgálatot a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 2007. évi LXXV. törvény szerint kizárólag a könyvvizsgálói kamara tagja és a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság végezhet, akiknek nyilvántartási számát, nevét és címét a kamara évenként közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben, valamint biztosítja, hogy a nyilvános adatok internetes honlapján folyamatosan megtekinthetők legyenek .
Ha a társaság a névjegyzékből nem természetes személyt, hanem könyvvizsgálói társaságot választ, akkor a megválasztott könyvvizsgálói társaság köteles kijelölni azt a természetes személy könyvvizsgálót, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős, akinek tartós távolléte esetére helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. A könyvvizsgáló személyére vonatkozóan a Gt.41.§ (5) bekezdése összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.
Kötelező könyvvizsgáló választás esetén a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról szóló 2006. évi IV. törvény 12. § (1) bekezdése f.) pontja írja elő, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni az első könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét).
A fentiekből következik, hogy amennyiben valamely vállalkozás vonatkozásában a Gt. vagy valamely más jogszabály kötelezően előírja a könyvvizsgáló választását, úgy azt a vállalkozás létesítő okiratában fel kell tüntetni, a cégadatokkal együtt az illetékes cégbíróságon be kell jelenteni.
A cégnyilvántartásról szóló törvény „szükség szerint" kitétele azt jelenti, hogy nem minden esetben kötelező a könyvvizsgálót választani, ahol viszont jogszabályi kötelezettség áll fenn, ott értelemszerűen a cégbírósági bejelentés is kötelező.
21/7. Kell-e auditálás az önkormányzatnál, ha 300 millió Ft-ot nem éri el a költségvetési volumen, bár még hitelállománnyal rendelkezik?
Az 1990. évi LXV. törvény 92/A § (2) bekezdése szerint a könyvvizsgálati kötelezettség a hiteltörlesztés utolsó évéig tart.
(2) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni.
21/8. Átalakulással létrejövő társaságban könyvvizsgálóvá választható-e az, aki könyvvizsgáló asszisztensként vett részt a vagyonmérleg tervezet és vagyonleltár tervezet ellenőrzésében?
A Gt. 73. § (4) bekezdése szerint három éven belül nem jelölhető a jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálóvá az átalakult társaságban az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonleltárt és mérleget ellenőrizte. Ez a tilalom nem vonatkozik a könyvvizsgáló asszisztensére. Ha az ellenőrzés könyvvizsgáló társaság keretében történt, akkor a könyvvizsgáló társaság sem lehet kijelölt könyvvizsgálója az átalakulással létrejött cégnek. Ennek megfelelően a volt asszisztens is csak akkor lehet a jogutód könyvvizsgálója, ha nem alkalmazottja (közreműködő tagja) a könyvvizsgáló társaságnak.
21/9. Ki jogosult a könyvvizsgáló visszahívására?
A törvény előírása nem tiltja a társaság azon jogát, hogy a könyvvizsgálót visszahívja és másik könyvvizsgálót/könyvvizsgáló társaságot válasszon.
A társasági könyvvizsgáló megválasztása, a vele kötendő szerződés lényeges tartalmának meghatározása, a könyvvizsgáló visszahívása a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik. (Ezzel szemben, ha egy társaság pl. könyvviteli tanácsadást vesz igénybe egy - társasági könyvvizsgálónak nem minősülő - könyvvizsgáló társaságtól, a cég kiválasztása, a szerződéskötés - hacsak maga a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - az ügyvezetés hatáskörébe tartozik.)
A társaság könyvvizsgálóját a társaság legfőbb szerve választja, és a legfőbb szerv határozatában foglalt lényegi feltételek alapján a társaság ügyvezetése köt vele polgári jogi megbízási szerződést. A számviteli törvény kompetenciája, hogy a könyvvizsgálói szolgáltatás igénybevételét meghatározott esetekben kötelezővé tegye.
Alapvető követelmény a könyvvizsgálók nyilvántartásában való szerepeltetése. Ennek feltételeit a könyvvizsgálói törvény határozza meg. Társasági könyvvizsgáló jogi személy és egyéni könyvvizsgáló egyaránt lehet, jogi személy esetén személyében felelős természetes személy könyvvizsgálót is választania kell a társaság legfőbb szervének. Új elem, hogy a személyében felelős könyvvizsgáló tartós távolléte esetén helyettes könyvvizsgáló kijelölésére is lehetőség van.
A Gt. 41. § (5) bekezdése összeférhetetlenségi szabályként rögzíti, hogy a társaság alapítója, tagja, részvényese, továbbá - jogviszonya fennállta alatt és annak megszűnésétől számított három évig - a társaság vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa, továbbá a társaság munkavállalója sem lehet könyvvizsgáló.
A könyvvizsgáló függetlenségének fontos garanciáját jelentheti megbízatása időtartamának alsó és felső határa. Tekintettel arra, hogy a társasági könyvvizsgáló közérdekvédelmi funkciót lát el, és - hangsúlyozottan - nem minősül a társaság szervének, a könyvvizsgáló megbízás legmagasabb időtartama változatlanul 5 év. Garanciális jelentősége van, hogy - az 1997. évi Gt. rendelkezéseitől eltérően - a törvény a könyvvizsgálói megbízás legrövidebb idejét is meghatározza. Eszerint a megbízatás időtartama nem lehet rövidebb, mint a könyvvizsgálót megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották.
A Gt. 42. § (1) bekezdésének a könyvvizsgáló függetlenségét biztosító további garanciális szabálya, hogy a társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a jelentésében tett megállapítások, illetve a könyvvizsgálói záradék magadásának elutasítása.
Megerősíti ezt a Szt. 155/A. § (1) bekezdése, miszerint a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében a vállalkozó az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.
A Gt. 42. § (2) bekezdés - külön törvény rendelkezése alapján - lehetővé teszi az újraválasztás kizárását is.
A törvény nem ír elő a cégbíróság részéről tájékoztatási kötelezettséget a visszahívott könyvvizsgáló felé.
21/10. Önkormányzati könyvvizsgáló választható-e határozatlan időre?
A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban ajánlásként éves szerződéskötés szerepel.
Ennek számos indoka van, hogy miért célszerű éves megállapodást kötni. Így egyik legfontosabb oka, hogy ebben az esetben évente megvizsgálható, hogy akarja-e a könyvvizsgáló, hogy a cég továbbra is ügyfele maradjon.
Nem kifogásolható a határozott időre történő szerződés sem, amennyiben a szerződés időtartama megegyezik a könyvvizsgálóvá megválasztás időtartamával.
A határozatlan időtartamra szóló szerződés alapfeltétele, hogy a megbízás is ilyen időhorizontra szóljon, amit azonban a Gt nem enged meg. Ily módon a határozatlan időtartamú szerződés megkötésének jogi akadálya ugyan nincs, de nem konform a Gt előírásaival.
Önkormányzatok könyvvizsgálatára nincs kötelező előírás az időtartamot illetően, ezért könyvvizsgálati szerződés határozatlan időre is köthető.
21/11. Szükséges-e pénzügyi intézményi minősítés zálogház könyvvizsgálatához?
A saját jogon zálogházi tevékenységet végző zálogház könyvvizsgálói feladatainak ellátásához „pénzügyi intézményi minősítés" szükséges.
22/1. Kötelező-e a könyvvizsgáló bejelentése az APEH-hez illetve a cégbírósághoz?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdésének (c) pontja előírja, hogy az adózó köteles bejelenteni a megválasztott könyvvizsgáló nevét, adóazonosító számát és lakhelyét az illetékes adóhatóságnak. Adatbejelentő lapon kell ezt megtenni azoknál az adózóknál, akik cégnyilvántartásban nem szerepelnek.
A cégnyilvántartásban szereplő társaságok a könyvvizsgálót a gazdasági társaság alapításakor az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) jelölik ki. Ezt követően a könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg (Gt. 41.§ (1) bekezdés). A könyvvizsgálót első kijelölés esetén a létesítő okiratba foglalás és annak az illetékes Cégbírósághoz történő benyújtása útján, később pedig a változásbejegyzésre irányuló szabályok szerint kell - kötelező jelleggel - bejelenteni az illetékes Cégbírósághoz.
1. Cégek esetén a vezető tisztségviselő és könyvvizsgáló adatait a cégbejegyzési nyomtatvány, változásbejegyzési nyomtatvány alapján a Cégbíróság továbbítja az APEH-hez. A cég a vezető tisztségviselő bejelentési kötelezettségét tehát a Cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemmel teljesíti, ez az ún. egyablakos rendszer lényege és az APEH nyomtatványon cégek esetén ezért nem található a vezető tisztségviselő, illetve a könyvvizsgáló adata.
2. Cégek esetén a vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló jogviszonyának kezdő- és záró-időpontját is fel kell tüntetni a cégbejegyzési/változásbejegyzési kérelmen, ezt az adatot az Art. módosított 16. § (3) bek. c) pontja alapján a Cégbíróság továbbítja az APEH-hez. Pl. egy kft. esetén be nem jelentett szervezeti képviselőről akkor beszélhetünk, ha a korábbi ügyvezető 5 éves határozott jogviszonya már lejárt, de ezt követően új ügyvezetőt nem jelentettek be a Cégbírósághoz és ezáltal az APEH-hez sem. Mivel a módosítás alapján az egyablakos rendszerben már nem csak a szervezeti képviselő azonosítására szolgáló adatok állnak majd az APEH rendelkezésére, hanem a jogviszony időtartamának adatai is, egyértelműen megállapítható lesz, ha a jogviszony időtartamának lejártát követően újabb ügyvezetőt a cég nem jelent be (azaz nincs az adóhatósághoz bejelentett szervezeti képviselője).
3. Azoknak az adatoknak a köre, amelyet a cégek közvetlenül az adóhatósághoz jelentenek be, az Art. 17. § (3) bekezdésében szerepelnek, minden más adat, amelyet a 16. § (3) bekezdés felsorol, de a 17. § (3) bekezdésben nem szerepel, az egyablakos rendszerben (azaz a Cégbíróság útján) jelentendő be.
4. A tulajdonosok adóazonosító jelét azért kell külön bejelenteni közvetlenül az adóhatósághoz, mert a cégeljárásban ezt az adatot a Cégbíróság nem igényli, nem áll a cégbíróság rendelkezésére, így nem tudja az adatot az adóhatóságnak átadni. Az ügyvezetőt pedig azért nem kell külön az adóhatósághoz bejelenteni, mert ez az adat a cégeljárásban a Cégbíróság rendelkezésére áll, és azt az adóhatósággal a Cégbíróság közli.
5. Ha az ügyvezető-változást a cég a cégjogi szabályoknak megfelelően a Cégbírósághoz bejelentette, akkor eleget tett egyúttal az adóhatósági bejelentési kötelezettségének is, az adószáma felfüggesztésére nincsen ok.
6. Az Art. 16. § (3) bekezdése és 17. § (3) bekezdése alapján a szervezeti képviselő adóazonosító számát nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, ezért nincsen erre a bejelentésre nyomtatványon lehetőség.
23/1. Jogosult-e a könyvvizsgáló sikerdíj elszámolására?
Nem jogosult, mivel a könyvvizsgálati munka (auditálás) jellegével nem egyeztethető össze a sikerdíj elszámolás.
Ha a megbízás kifejezetten gazdasági tanácsadásra, adótanácsadásra, adóellenőrzésre vonatkozik, nem kifogásolható a megtakarításhoz kötött díjazás, ha a feltételeket előzetesen szerződésben rögzítették.
23/2. Minek minősül a könyvvizsgálónak fizetett megbízási díj?
A könyvvizsgáló részére fizetett megbízási díj egyéb személyi jellegű kifizetésnek minősül, amennyiben magánszemélyként megbízási szerződés alapján, és nem egyéni vállalkozóként, vagy könyvvizsgáló társaságként, annak alkalmazottjaként végzi a könyvvizsgáló a feladatát.
23/3. Köthető-e árbevételhez a könyvvizsgálói díj? Veszélyezteti-e a függetlenséget?
A könyvvizsgálói díjjal a kamarai törvény és az etikai szabályzat foglakozik:
2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja
54. § (1) A kamarai tag könyvvizsgálónak, a könyvvizsgáló cégnek joga van a megfelelő díjazáshoz.
A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díja szabad megállapodás tárgya.
(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjazásra a feladat jellege, időigénye, a feladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az egyéb kalkulálható költségei figyelembevételével ad ajánlatot.
(3) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díjának függetlennek kell lennie a megbízónak nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, azok semmilyen módon nem befolyásolhatják a díjat.
(4) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység díjazásának megállapítása nem alapulhat feltételeken.
(5) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem fizethet jutalékot ügyfélszerzésért, és nem kaphat jutalékot azért, hogy harmadik félnek ügyfelet ajánljon.
(6) A kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire, elsődleges szempontjaira ajánlást adhat ki.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról
2.4. Amennyiben a könyvvizsgálat díját az ügyfél legfőbb döntéshozó testülete (közgyűlése, taggyűlése stb.), döntéshozója határozza meg, úgy a könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég csak olyan könyvvizsgálói szerződést írhat alá, amely a jóváhagyott összegtől nem tér el. Tilos a szerződésben olyan feltételt elfogadni, amely a díjazást a könyvvizsgálói jelentés tartalmához köti. A szerződéses díjakon kívül a könyvvizsgáló ügyfelétől más - a szokásos mértékű ajándékot meghaladó értéket képviselő - juttatást nem fogadhat el.
Konklúzió
A könyvvizsgálói díj szabad megállapodás tárgya. Egyetlen tiltás van, a díjazást nem lehet a könyvvizsgálói jelentés tartalmához kötni. Ugyanakkor szükséges annak végiggondolása is, hogy, az árbevétel csak egy tényező azok közül, amit a könyvvizsgálati díj kalkulációjakor figyelembe célszerű venni.
A KKT 54. paragrafusa 6. Bekezdésének megfelelően a kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati díjak meghatározásának elveire adhat ki ajánlást. A Díj Bizottság javaslatát az Elnökség már kétszer tárgyalta. A kidolgozott Segédlet- jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységért járó díjak meghatározásának szempontjai - a MKVK honlapjáról letölthető.
24/1. Megtámadható-e a könyvvizsgáló záradéka?
A könyvvizsgáló jelentését a 700. (Független könyvvizsgálói jelentés a pénzügyi kimutatásokról) és a
701. (Független könyvvizsgálói jelentés minősítéssel) témaszámú standard előírásai szerint köteles elkészíteni. Ebben rögzíti egyetértő, esetleg eltérő véleményét. Amennyiben a jelentésben rögzített záradék nem megalapozott, vagy elfogultságot tükröz, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Bizottságánál lehet eljárást kezdeményezni.
A könyvvizsgáló a Ptk. szabályai és megkötött szerződése szerint felelős az adott véleményéért.
24/2. Hogyan kell értelmezni a könyvvizsgáló felelősségét a beszámolót alátámasztó leltár elfogadásában?
A leltár formai és tartalmi követelményeit a számviteli törvény (69. §), valamint a vizsgált társaság belső szabályzatai pontosan meghatározzák.
A könyvvizsgáló kompetenciájába tartozik annak elbírálása, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alkalmasak-e a beszámoló hitelességének alátámasztására. Ha teljes bizonyosságot e dokumentumokból nem lehet szerezni, akkor a könyvvizsgálói jelentésben kell ezt megfogalmazni.
25/1. Könyvvizsgálói megbízás felmondása esetén visszafizetendő-e a könyvvizsgálói díj?
A könyvvizsgálati megbízásra vonatkozó szerződés lejárata előtti felmondás esetén a díjazás a szerződésben rögzítettek szerint állapítható meg. Célszerű ezért már a szerződéskötéskor körültekintően eljárni.
25/2. Milyen módon bontható fel a könyvvizsgálóval kötött szerződés?
A könyvvizsgálatra vonatkozó szerződést az ügyvezetés a társaság legfőbb szervének döntése és felhatalmazása alapján a Ptk. szabályai szerint köti meg. A szerződést a Ptk. szabályai szerint lehet felbontani is, de a felmentést ebben az esetben is a közgyűlés/taggyűlés jogosult megtenni.
A szerződés felbontható a könyvvizsgáló részéről is, azonban fordulónapot követő felmondás esetén a felmondásnak egyéb (jogi-, etikai-, anyagi) kihatásai is lehetnek.
25/3. Új megbízás esetén kötelező-e a kapcsolatfelvétel az előző könyvvizsgálóval? Van-e előírás a kérhető információk körét illetve terjedelmét illetően?
Több standard illetve szabályzat foglalkozik a témával. Ezek a következők:
210. témaszámú standard - A könyvvizsgálati megbízások feltételei
8. pont A könyvvizsgálói megbízó levélben szerepeltethetők az előző könyvvizsgálóval (ha van ilyen) való kapcsolatfelvételre vonatkozó kitételek első könyvvizsgálat esetén
300. témaszámú standard – A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése
28. (b) pont A könyvvizsgálónak az első könyvvizsgálat megkezdése előtt kommunikálnia kell az előző könyvvizsgálóval, ha könyvvizsgálóváltás történt, a megfelelő etikai követelményeknek megfelelően.
510. témaszámú standard – Első megbízás – nyitóegyenlegek
6. pont Ha az előző időszak pénzügyi kimutatásait egy másik könyvvizsgáló auditálta, a tárgyidőszak könyvvizsgálója úgy szerezhet elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot a nyitó egyenlegekről, hogy átvizsgálja az előző könyvvizsgáló munkapapírjait. Ilyen esetekben a jelenlegi könyvvizsgáló az előző könyvvizsgáló szakértelmét és függetlenségét is mérlegeli. Ha az előző időszak könyvvizsgálói jelentését minősítették, akkor a könyvvizsgáló különleges figyelmet fordít a tárgyidőszakban arra a körülményre, amely ennek a minősítésnek a kiváltója volt. (Magyarázatok 1)
Magyarázatok a 6. ponthoz
ad 6) 1 Az új könyvvizsgálónak a munkapapírok átnézésével általánosan meg kell győződnie arról, hogy az előző beszámolót hitelesítő könyvvizsgáló megfelelően végezte el munkáját, de fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem jelentheti az időszak újbóli auditját. Lényegében ez az előző audit munkapapírjainak nagy vonalakban történő átnézését jelenti, hogy az új könyvvizsgáló meg tudja ítélni, hogy a korábbi könyvvizsgáló eljárásaira tud-e támaszkodni annak mérlegelésekor, hogy a nyitó egyenlegek nem tartalmaztak-e lényeges hibás állításokat. Mivel az új könyvvizsgáló áttekintése erre a célra irányul, tájékozódik arról, hogy a korábbi könyvvizsgáló milyen eljárásokat végzett és milyen következtetésekre jutott, de nem szerez információkat arról, hogy a korábbi könyvvizsgáló milyen alapon választotta ki eljárásait vagy a vizsgált minta nagyságát. Ha az új könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a régi könyvvizsgáló munkájára nem tud támaszkodni, vagy hogy azok a saját megítélése szerint nem elegendőek, kiegészítő eljárásokat végez a nyitó egyenlegek lényeges hibás állításoktól való mentességének alátámasztására.
2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről
67.§ (2) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, akinek/amelynek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása megszűnik, erre figyelemmel a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásához szükséges és arányos adatszolgáltatást teljesít annak a kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, akinek/amelynek a megbízó a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására megbízást kíván adni vagy adott.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szabályzata a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról
6.5. (3) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését, ha az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, akinek/amelynek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása megszűnik, erre figyelemmel a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásához szükséges és arányos adatszolgáltatást teljesít annak a kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, akinek/amelynek a megbízó a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására megbízást kíván adni vagy adott. [Kkt. 67. § (2)]
7. Együttműködés a könyvvizsgálók között
Általános követelmény, hogy a könyvvizsgálók egymással szemben korrekt, kollegiális kapcsolatot tanúsítsanak.
7.1. Jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során kapcsolatba került könyvvizsgálóknak készséggel kell egymás szakmai munkáját támogatniuk és a szükséges felvilágosítást megadniuk. Alapos ok nélkül nem lehet a kért felvilágosítást vagy véleményt megtagadni. A könyvvizsgáló nem adhat félrevezető információt. Az egymás közötti szakmai tapasztalatcsere keretében is kötelező a titoktartás.
7.3. Minden olyan esetben, amikor egy másik könyvvizsgálót, illetve könyvvizsgáló céget bíznak meg vagy választanak meg, a könyvvizsgálónak javasolt az előző könyvvizsgálónál tájékozódni és megismerkedni a vizsgálandó cégre vonatkozó információkkal. Az információkérés előtt az újonnan felkért, illetve megválasztott könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek meg kell kísérelnie felderíteni annak okát, hogy miért kíván a megbízó más könyvvizsgálót megbízni. Ilyen esetben az előző könyvvizsgáló köteles együttműködni az új könyvvizsgálóval.
Konklúzió
A 300. témaszámú standard 28. (b) és az etikai szabályzat 7.1. pontja tartalmazza a „kell” szót a kötelező kapcsolatfelvételre válaszolva, de mindkét esetben csak általánosságban. Amikor konkrét szabályozásra kerül sor (nyitó egyenlegek, adatszolgáltatás, stb.) az előírások árnyaltabban fogalmaznak és indirekt módon szabályoznak a titoktartáson, együttműködésen keresztül.
A kérhető információk körére és terjedelmére vonatkozóan szintén indirekt a szabályozás „Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a könyvvizsgálói tevékenység ellátásához szükséges és arányos adatszolgáltatás.”
Összességében a kapcsolatfelvétel a nyitó adatok alátámasztását és az új megbízással kapcsolatos általános tájékozottságot szolgálná, de nem feltétel nélkül. Ezen adatok más módszerekkel is megszerezhetők, illetve alátámaszthatók, ezért a kapcsolat felvétele csak egy ezen módszerek közül.
26/1. Lehet-e könyvvizsgálói tevékenységet végezni munkaviszony melletti mellékfoglalkozásban?
Könyvvizsgálói tevékenység 2002. január 1. napjától csak főfoglalkozásban végezhető. A kamarai törvény 10. § (1) bekezdése alapján a kamarai tag csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más kamarai tagnál, illetve a Kamaránál állhat munkaviszonyban.
Kivételes esetben a kamarai törvény 11 § (2) bekezdése alapján a könyvvizsgáló mentesülhet a fenti előírások alól, ha a munkavállaló munkaadója írásban nyilatkozik arról, hogy a kamarai tag a feladatát függetlenségének csorbítása nélkül el tudja látni, valamint, hogy a munkaviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a kamarai tag független könyvvizsgálói tevékenységét, akkor a könyvvizsgáló kamarai tag lehet, s így könyvvizsgálóként működhet.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabálya az alábbiak szerint szabályozza a Tagsági viszony létesítését.
Kkt. 10. § (1) Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a Magyar Köztársaság területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal.
(2) A kamarai tagfelvétel tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el.
48. A felvételt a „Kamarai tagfelvételi kérelem természetes személy könyvvizsgáló részére" adatlapon lehet kérni. Az adatlap letölthető a kamara honlapjáról és igényelhető a főtitkári hivatalnál.
11. § (1) A kamarába - kérelem alapján - tagként fel kell venni azt a természetes személyt, aki megfelel a következő feltételeknek:
a) a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,
b) rendelkezik az e törvényben meghatározott okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel,
c) a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesítette a szakmai kompetencia vizsgát, ha e kötelezettség alól a 104. § (2) bekezdése alapján nem mentesül,
d) büntetlen előéletű,
e) vállalja, hogy más kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél létesített munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem áll [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
f) vállalja, hogy könyvvizsgáló cégen kívül más gazdálkodó szervezetben (szervezetben) személyes közreműködésre tagként, vezető tisztségviselőként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megkezdésének időpontjától nem lesz kötelezett [ide nem értve a (2) bekezdés szerinti jogviszonyt],
g) a kamara alapszabályában meghatározott mértékű, a Magyar Köztársaság területén végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó könyvvizsgálói felelősségbiztosítással rendelkezik,
h) a kamara alapszabályában és a kamara önkormányzati szabályzataiban foglaltakat magára kötelezőnek ismeri el,
i) vállalja a kamarai tagdíj megfizetését,
j) nem esik a 12. §-ban felsorolt kizáró okok alá,
k) az előírt igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltétel teljesítésétől - indokolt esetben - el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.
63. Az alapszabály 62/a. pontja alapján, a Kkt. 11. § (2) bekezdésének alkalmazásával aktív kamarai tagsága mellett fenntartott, a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszonyban álló kamarai könyvvizsgáló e jogviszonya fennállása alatt kiadott első könyvvizsgálói jelentését követő 3 évben két alkalommal minőségellenőrzésen esik át. Az alapszabály hatálybalépését megelőzően, a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszonyoknak megfelelő jogviszonyban álló kamarai tag könyvvizsgálóknál lefolytatott minőségellenőrzések beleszámítanak a jelen pont szerinti minőségellenőrzésbe.
64. Az alapszabály 63. pontja szerinti minőségellenőrzés eredményét a felvételi bizottságnak meg kell küldeni. Ha mindkét minőségellenőrzés eredménye „megfelelt", akkor a Kkt. 11. § (1) bek. e) és/vagy f) pontja szerinti jogviszony nem akadályozza a könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását, a kamarai tag a könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni. Ha bármelyik minőségellenőrzés eredménye „nem felelt meg" minősítés, akkor felvételi bizottság a 62/b. pont szerinti határozatot hoz. Egyéb esetekben a minőségellenőri jelentések és a nyilatkozatok tartalmának vizsgálatával a felvételi bizottság mérlegelési jogkörében dönt a Kkt. 11. § (2) bekezdése szerinti kedvezmény további fenntartásáról.
65 Ha a kamarai tag könyvvizsgáló az alapszabály 60. és/vagy 63. pontjában foglaltakat nem teljesíti, a kamara felvételi bizottsága a Kkt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hivatalból megállapítja tagsági viszonyának megszűnését.
26/2. Lehet-e könyvvizsgálói tevékenységet főfoglalkozású tagsági viszonyban végezni?
A könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. törvény (kamarai törvény) alapkoncepciója, hogy a Kamara tagja vagy egyéni vállalkozóként, vagy könyvvizsgáló cég tagjaként, alkalmazottjaként végezze tevékenységét. A könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő cég személyesen közreműködő tagja - e jogviszonyára tekintettel - végezhet könyvvizsgálatot.
26/3. Mi a teendő akkor, ha a könyvvizsgáló nem könyvvizsgálói munkaviszonyát fenn kívánja tartani?
Amennyiben a könyvvizsgáló munkaviszonyát fenn kívánja tartani, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától tagsági viszonyának szüneteltetését kell kérnie, amellyel egyidejűleg kamarai igazolványát le kell adnia. A kamarai tagsági viszony szüneteltetésének ideje alatt könyvvizsgálói tevékenység nem folytatható.
Amennyiben azonban a 26/1-nél kifejtettek szerint rendelkezik az MKVK engedélyével, akkor lehetősége van a munkaviszonyának a fenntartására.
27/1. A megbízók támaszthatnak-e külön kívánságokat a könyvvizsgálókkal szemben?
A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján kell elvégezni. E munka során a könyvvizsgáló független szakértőként köteles eljárni. A feladat ellátása során megbízója nem utasíthatja őt. A könyvvizsgálat célja a beszámolóról való véleményalkotás. Ha a könyvvizsgálat körébe tartozó egyes részfeladatokról külön jelentés készül, ez a könyvvizsgálói megbízási szerződésben foglaltak szerint végezhető. Egyéb - a függetlenséget veszélyeztető - feladatot a könyvvizsgáló nem vállalhat.
27/2. Vállalhat-e belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzat intézményeinél az önkormányzat választott könyvvizsgálója?
Az átfogó belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat elkülönült ellenőrzési rendszerek, melyeknek egy személy által történő végzése összeférhetetlen. A választott könyvvizsgáló belső ellenőrzési feladatokat nem végezhet annál a cégnél, ahol ő a kijelölt könyvvizsgáló.
27/3. Végezhet-e könyvvizsgálói társaság igazságügyi könyvszakértői tevékenységet?
Igazságügyi szakértői tevékenységet az a társaság végezhet, amelyet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - kérelemre - felvett a névjegyzékbe és van igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel, ill. nincs felfüggesztve .
Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság azt a társaságot veszi fel a névjegyzékbe, amelyben a tagok több mint 50%-a igazságügyi szakértő.
Könyvvizsgálói végzettséggel rendelkező személyek a következő szakterületeken jogosultak szakértői tevékenységet végezni:
- biztosítás;
- könyvszakértés;
- pénzpiac;
- tőkepiac;
- audiovizuális médiával összefüggő gazdasági kérdések.
Alapul vett hatályos jogszabályok: 2005. évi XLVII. törvény és a 9/2006 (II. 27.) IM rendelet;
27/4. Uniós támogatások elszámolásánál a könyvvizsgálói ellenőrzési feladatokat vállalhatja-e a társaság bejegyzett könyvvizsgálója?
A könyvvizsgáló ügyfelétől való függetlenségét a könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. törvény, a Kamara alapszabálya, az Etikai Szabályzat, valamint a Gt. is rögzíti.
Az Etikai Szabályzat megfogalmazása ezzel kapcsolatosan:
„1.2. A könyvvizsgáló nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását, a kötelezettségek betartását, korlátozná tárgyilagosságát, függetlenségét, befolyásolná szakmai meggyőződését. Ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújt az ügyfélnek, akkor ügyelnie kell arra, hogy a szakmai szolgáltatás során ne vegyen át vezetői feladatokat, és ne hozzon az igazgatóság, a vezetés felelősségi körébe tartozó vezetői döntéseket."
Az auditálási munka során a támogatások ellenőrzése a könyvvizsgálat tárgyát képezi. Ha ezzel kapcsolatosan részletesebb ellenőrzési feladatokkal is megbízzák a könyvvizsgálót - s ebben az esetben a támogatás elszámolásához kapcsolódó külön megbízás szerinti ellenőrzési feladatok ilyennek minősíthetők - ennek elvégzésével többletbizonyítékokhoz jut, ami nem veszélyezteti a függetlenségét. E munka során sem vállalhat át azonban vezetői feladatokat, a támogatás kiírása pedig pontosan tartalmazza a könyvvizsgálati ellenőrzési előírásokat.
A Gt. 40. § (2) bekezdése megfogalmazza továbbá, hogy a könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a szerződésben foglalt feladatait.
Ezzel az előírással sem ellentétes azonban az, ha a könyvvizsgáló az egyébként is elvégzett ellenőrzéseit adott területen részletesebben, külön kérés szerint elvégzi, és erről ellenőrzési jelentésben ad számot.
Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy - amennyiben a támogatás kiírása nem tiltja azt - a bejegyzett könyvvizsgáló függetlenségének sérelme nélkül vállalhatja a könyvvizsgált társaságnál az uniós támogatások ellenőrzési feladatait.
Ezen ellenőrzés kereteiben végzett feladatokra célszerű a könyvvizsgálati szerződés keretében kitérni.
28/1. Jogosult-e a könyvvizsgáló vállalkozása keretében lakásbérbeadási tevékenységet folytatni?
A könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. törvény (kamarai törvény) 18. § értelmében kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység körébe tartozó és a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásokat nyújtani. A kamarai tag könyvvizsgáló folytathat minden olyan egyéb tevékenységet is, amely nem ütközik a törvény, a kamara alapszabálya, valamint etikai szabályzata rendelkezéseibe. Ezek közé tartozik kizárólag saját ingatlan vonatkozásában a 68.20. Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
28/2. Hogyan értelmezhető az egyszemélyes Kft könyvvizsgáló tulajdonosának a munkaviszonya?
Az egyszemélyes Kft egy olyan speciális vállalkozási forma, mely lényegét tekintve egyéni vállalkozás, formáját tekintve azonban társaság A vezető tisztségviselő munkaviszony-létesítésének lehetősége főszabállyá vált, amely főszabály alól kivételt képez az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja és az egyszemélyes részvénytársaság részvényese, valamint a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja, azonban ezeknél is rendelkezhet úgy az alapító okirat, illetve a társaság szerződés, hogy e személyek részére is biztosítja kifejezett rendelkezéssel a munkaviszony létesítésének lehetőségét.
29/1. Milyen könyvvizsgálói jelentéssel lehet ellátni az auditált felszámolási mérlegeket?
Könyvvizsgálatot felszámolás alatt lévő szervezetek esetében is a számviteli törvény és a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásai alapján kell elvégezni.
A könyvvizsgáló felszámolás alkalmával a felszámolás alatt lévő szervezetek közbenső és zárómérlegét is ellenőrizheti a felszámoló megbízása alapján. Az ellenőrzésről készült jelentésben a vizsgált beszámolóról kell nyilatkoznia, véleményezve, hogy azok mennyiben felelnek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ha tehát a felszámolási beszámoló megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,tiszta jelentés adható ki. A vállalkozás folytatásával kapcsolatos kérdés korlátozó vélemény kiadását önmagában nem indokolja, hiszen a megfelelő toldat (FA) használata a beszámolót olvasókkal tudatja a tevékenység várható befejezését, Ezen tényre figyelemfelhívó megjegyzéssel is célszerű figyelmeztetni.
29/2. Az éves beszámoló közzététele során a független könyvvizsgálói jelentést, vagy annak csak vélemény/záradék részét kell közzétenni?
A könyvvizsgáló könyvvizsgálatát a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásai szerint köteles elvégezni, és dokumentálni.
Véleményét független könyvvizsgálói jelentésbe kell foglalnia, mely tartalmazza a záradékot is.
A Számviteli törvény 156. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a könyvvizsgáló az éves beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli független könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni, és azt megbízójának átadni. A könyvvizsgálói jelentés a beszámolóval együtt teljes terjedelmében közzétételre kell, hogy kerüljön.
29/3. Mikor jogosult a könyvvizsgáló a korábban kiadott jelentését visszavonni?
A könyvvizsgáló jelentésével kapcsolatos eljárási szabályokat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok tartalmazzák. Külön iránymutatásokat fogalmaz meg az 560. témaszámú standard a fordulónap utáni események kezelésével kapcsolatosan. Ennek megfelelően, ha a beszámoló elfogadásáig a könyvvizsgáló tudomására jutnak olyan információk, amelyek lényegesen befolyásolják a könyvvizsgáló jelentését, az abban megfogalmazott záradékot, akkor a standardban megfogalmazottak szerint köteles eljárni. (Beszámoló módosítás kérése, jelentés visszavonás, módosítás, új jelentés átadása, tájékoztatás, stb.)
29/4. Mi az eljárási rend, ha a könyvvizsgáló az általa korábban kiadott és a társaság legfőbb szerve által tudomásul vett jelentését visszavonja?
A korábban kiadott független könyvvizsgáló jelentés visszavonásával kapcsolatosan külön iránymutatásokat fogalmaz meg az 560. témaszámú standard a fordulónap utáni események kezelésével összefüggően.
Ha a társaság legfőbb szerve által elfogadott beszámoló nyilvánosságra hozatala után úgy ítéli meg a könyvvizsgáló, hogy könyvvizsgálói jelentése visszavonására kényszerül, akkor erről mindazokat tájékozatni kell, akik e korábbi könyvvizsgálói jelentésről tájékozódhattak.
Ha ezt a tájékoztatást a gazdálkodó szervezet legfelső vezetése nem teszi meg, a könyvvizsgáló gondoskodik ennek megtételéről, értesítve a tulajdonosokat és hitelezőket, valamint a cégbíróságot, továbbá kezdeményezi rendkívüli köz/taggyűlés összehívását is.
29/5. Milyen előírások vonatkoznak a beszámoló, valamint a független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezésére?
A letétbehelyezés megtörténtével kapcsolatosan a könyvvizsgálóra vonatkozóan törvény nem ír elő kötelezettséget. Azonban a könyvvizsgáló - különösen minősített jelentés esetén - juthat arra a következtetésre, hogy meg kell győződnie a letétbehelyezésről, illetve ennek kötelezettségére fel kell hívnia ügyfele figyelmét.
A következő évi könyvvizsgálat során a könyvvizsgálónak célszerű meggyőződnie a beszámoló, valamint a független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezéséről.
30/1 Könyvvizsgálói bejegyzéshez szükséges gyakorlatot mikor és hogyan lehet megszerezni?
A kamrai tagfelvételhez szükséges 3 év kötelező szakmai gyakorlatot a Mentori Szabályzat előírásainak megfelelően kell a könyvvizsgálói oklevél megszerzését követően letölteni.
30/2. Foglalkoztatható-e könyvvizsgáló asszisztens vállalkozói szerződéssel?
A Kamarai Törvény értelmében a 3 éves szakmai gyakorlatot munkaviszony, illetve tagsági viszony keretében kell megszerezni. Ezért a vállalkozói szerződéssel való foglalkoztatás - a szakmai gyakorlat megszerzése érdekében - nem fogadható el.
31/1 Mikor végezhet könyvvizsgálói tevékenységet egy könyvvizsgáló társaság?
A könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. Törvény alapján könyvvizsgálói társaság könyvvizsgálói tevékenységet abban az esetben folytathat, ha:
a) a társaság cégnyilvántartásban szereplő, könyvvizsgálati tevékenységet folytató cég
b) kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet,
c) a szavazati jogok többségével a kamarai tagok rendelkeznek,
d) vezető tisztségviselői között többségben vannak a nem szüneteltető kamarai tagok
A könyvvizsgáló társaság akkor végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, ha a fenti feltételek maradéktalanul teljesülnek, valamint a Kamara a társaságot nyilvántartásba veszi és erről igazolást ad.
31/2. Átruházható-e másra a könyvvizsgálói jelentés aláírási joga, ha a munkát egy könyvvizsgáló cég vállalta, meghatározva az auditáló természetes személyt?
A cégjegyzékben bejegyzett könyvvizsgáló társaság és a személyében felelős természetes személy bejegyzett könyvvizsgáló nem ruházhatja át az aláírási jogot a könyvvizsgálati szerződésben vállalt megbízás teljesítésére vonatkozóan.
Gt. 41. §
(4) Ha a társaság legfőbb szerve jogi személyt választ a társaság könyvvizsgálójává, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére - tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.
Ha a társaság a névjegyzékből nem természetes személyt, hanem könyvvizsgálói társaságot választ, akkor a megválasztott könyvvizsgálói társaság köteles kijelölni azt a természetes személy könyvvizsgálót, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős, akinek tartós távolléte esetére helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.
42. § (1) A társaság legfőbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása.
(2) Külön törvény a társasági könyvvizsgáló újraválasztását kizárhatja.
31/3. Környezetvédelmi szakértői feladatok elvégzésére vállalkozhat-e könyvvizsgáló társaság?
EU környezetvédelmi programok előkészítésében, lebonyolításában, valamint minőségbiztosítási-, szervezetfejlesztési-, humánerőforrás-gazdálkodási, és kommunikációs kampány kidolgozási tanácsadási feladatok, valamint környezetszennyezés felmérési, tényfeltárási szakanyag készítése, kockázatelemzés, tervezés, valamint szakanyagok, háttéranyagok készítése, kidolgozása a TEAOR 84.12 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás alá tartozik, melynek ellátása nem ellentétes a 2007. évi LXXV. Törvény (kamarai törvény) előírásaival.
32/1. Önkormányzat által közalapítvány részére fejlesztési célú pénzátadás útfelújításra való felhasználását hogyan kell kezelni?
Az önkormányzati kezelésében lévő utak felújításának elvégzésére az önkormányzat közalapítványt bíz meg, melyhez támogatást nyújt.
Az önkormányzat által nyújtott támogatások elszámolására, felhasználásra vonatkozóan az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: áht.) 13/A. §-a tartalmaz kötelező érvényű előírást, mely szerint
„ (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.
(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli."
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak vizsgálnia kell, hogy az alapítvány a kapott támogatást a megállapodásban foglalt feladatra, illetve célra használta-e fel.
Amennyiben a támogatás felhasználása és elszámoltatása megfelel az áht. előírásainak, úgy azt rendezettnek kell tekinteni, az önkormányzatnak az elvégzett felújítást a nyilvántartásában nem kell szerepeltetni.
41/1. Mikor kezdheti meg működését az átalakult társaság?
Az átalakuló gazdasági társaság (ok) jogutód társasága az átalakulás bejegyzésének időpontjával jön létre. A Gt 69. § (4) bekezdése szerint a jogutód társaság működését legkorábban a cégbejegyzést követő napon kezdheti meg, ezt megelőzően a jogelőd(ök) a korábbi formájukban tevékenykedhet(nek).
41/2. Egyszemélyes Kft átalakulásakor szükséges-e könyvvizsgáló közreműködése?
Az egyszemélyes Kft. a Gt. szerint a korlátolt felelősségű társaságok speciális fajtája. Átalakulására vonatkozóan nincsenek eltérő - Kft-re általában vonatkozó - szabályoktól különböző előírások.
41/3. Átalakulás után jogutódlással létrejövő Rt vagyonmérlegében lehet-e saját termelésű készlet?
Az átalakulás után kialakuló részvénytársaság vagyonmérlegében lehet saját termelésű készlet.
41/4. Átalakult társaság köteles-e átalakulás után nyitómérleget készíteni?
Igen, az átalakulással létrejött társaság a cégbejegyzést követő 90 napon belül köteles nyitómérleget készíteni.
41/5. Hogyan számolandó el az átalakulási vagyonmérleg tervezetben az esetleges vagyonvesztés?
A Számviteli Törvény 140. § (5) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre.
41/6. Milyen indokolt eltérések lehetnek a vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg között?
A két időszak között bármilyen gazdasági esemény számviteli elszámolása okozhat eltérést.
A vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg között a saját tőke vonatkozásában indokolt eltérést csak a két fordulónap közötti időszak eredménye jelenthet. Ez alól kivételt képezhet a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő támogatás, amely a végleges vagyonmérlegben a saját tőke módosításaként elszámolandó el.
A Szvt. 141. § (4), (5) bekezdése szerint, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke eltér a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke értékétől, a különbözettel - a változás tartalmának és előjelének megfelelően - a tőketartalékot, az eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketartalék módosítása során, ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni.
Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke, lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt, összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.
41/7. A vagyonvesztés korlátozhatja-e az átalakulást?
A vagyonmérleg-tervezetben szereplő saját tőke nagyságára vonatkozóan az általános előírások érvényesek. Ennek megfelelően, ha két egymást követő évben a társaság nem rendelkezik a társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével, akkor a társaságnak gondoskodnia kell meghatározott időn belül a saját tőke biztosításáról pótbefizetéssel, vagy az alaptőke leszállításával. Az átalakulás során ezekre a körülményekre is tekintettel kell lenni.
41/8. Milyen időpontra vonatkozóan kell elkészíteni az átalakulási vagyonmérleg tervezetet?
A Számviteli Törvény 136-140. §-ai figyelembe vételével kell a vagyonmérleg tervezetet és a vagyonleltár tervezetet elkészíteni, az általános beszámoló készítési előírások szerint.
A vagyonmérleg-tervezet fordulónapját az átalakulásról hozott első döntéskor kell a társaság legfőbb szervének meghatározni. A második döntést az így meghatározott fordulónaptól legfeljebb 90 napon belül meg kell tenni.
A Gt. 71. § (1) bekezdése - főszabályként - úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulást két lépcsőben határozhatja el. Az 1997. évi Gt. merev előírásaihoz képest rugalmasabb szabályozást tartalmaz a törvény 71. § (1) bekezdése, amely lehetőséget ad arra, hogy ilyen tartalmú társasági szerződési felhatalmazás esetén a vezető tisztségviselők saját belátásuk szerint, a legfőbb szerv ülésének ilyen tartalmú döntése nélkül is elvégezhessék az átalakulás érdemi eldöntését segítő dokumentumok összeállítását. Ezt nyilván a tagság körében végzett felmérés, információgyűjtés eredményeképpen vállalja fel a társaság ügyvezetése, és értelemszerűen a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját is neki kell meghatároznia. A „kétlépcsős" döntési folyamatban előírtakhoz hasonlóan itt is ad a jogalkotó egy ésszerű időpontot, melynél régebbi az átalakulási alapdokumentáció fordulónapja nem lehet.
Kivételt képez fentiek alól az az eset, ha a Gt 73. § (2) bekezdése alapján, a vagyonmérleg tervezet alapjául a Számviteli Törvény szerinti éves beszámoló mérlegét fogadják el, feltéve, hogy annak fordulónapja az átalakulásról szóló második döntés időpontját legfeljebb 6 hónappal előzte meg és ha a társaság az átértékelés lehetőségével nem él.
41/9. Milyen kapcsolatban kell állnia a társaság könyvvizsgálójának és az átalakulást ellenőrző könyvvizsgálónak, figyelemmel a számviteli törvény 141. § (3) bekezdésében foglaltakra?
A számviteli törvény 141. § (3) bekezdése szerinti, az átalakulás napjára, mint fordulónapra elkészített beszámoló az általános szabályok szerint könyvvizsgálatra kötelezett. Ugyanakkor az átalakulás miatt a jogutód társaság vagyonmérlegét is el kell készíteni, melyet független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
A záró-beszámoló auditálása a bejegyzett könyvvizsgáló feladata, és a könyvvizsgálatra vonatkozó magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásai szerint kell elvégezni azt.
Az átalakulási vagyonmérleg elkészítése a társaság feladata, melyet nem a bejegyzett könyvvizsgáló, hanem a társaságtól független, más könyvvizsgáló ellenőriz. Az ellenőrzés során támaszkodik az auditált beszámolóra, és a bejegyzett könyvvizsgáló munkáját, mint külső szakértő jelentését veheti figyelembe.
Mindkét könyvvizsgáló azért a munkáért tartozik felelősséggel, ami feladatkörébe tarozik.
41/10. Átalakulás után van-e könyvvizsgálati kötelezettség, ha a beolvadás előtt a beolvadó társaságnál az fennállt, de a beolvasztónak a beolvadás előtt nem volt ilyen kötelezettsége.
A számviteli törvény 155. § (3) bekezdése alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 100 millió forintot és az átlagos állományi létszám az 50 főt. Mivel a beolvasztó Kft jogutódja mind a két beolvasztás előtti társaságnak, ezért adataik összeadásával kell meghatározni, hogy mentesülhet-e a könyvvizsgálat alól. Feltehetően az összevont adatok meghaladják a 100 millió Ft-ot, hiszen a beolvadónál már eleve 100 millió Ft felett volt az árbevétel, a beolvasztó árbevétele pedig ezt növeli tovább.
A törvény ilyenképpen való értelmezését támasztja alá az is, hogy amennyiben jogelőd nélkül alakult volna a cég, akkor is számításba kellene vennie, hogy részesülhet-e mentességben, a törvény (4) bekezdésében foglaltak szerint.
A számítás szerint, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni.
42/1. Befolyásolja-e a konszolidációt az anya- vagy leányvállalat részére adott minősített záradék/vélemény?
A számviteli törvény 10. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően - ha a feltételek fennállnak - konszolidált éves beszámolót kell készíteni. A számviteli törvény csak a 116.-117. §-ban foglalt esetekben ad ez alól felmentést. Nem lehet eltekinteni a konszolidálástól, ha ezt az anya- vagy leányvállalat elutasító záradéka indokolná.
43/1. A közhasznú társaság bevétel elszámolását (közhasznú és vállalkozási tevékenységének elkülönítését) mi határozza meg?
A közhasznú társaság tevékenységi körét - annak közhasznú, és vállalkozási tevékenységre történő elhatárolását - az alapító okiratban kell meghatározni. Az elhatárolásra csak tartalmi előírásokat fogalmaz meg a törvény, pontos megfogalmazása az alapító okirat feladata. A közhasznú tevékenység mentes a társasági adó fizetése alól, míg az egyéb tevékenység társasági adó fizetésére kötelezett.
Az új Gt. 2006. július 1.-én lépett hatályba, de úgy rendelkezett, hogy a nonprofit társaságokra vonatkozó rendelkezések csak fél évvel később lesznek hatályosak. Így csak 2007. július 1-től hozható létre nonprofit társaság. Azt is előírja az új Gt. hogy 2007. július 1-je után közhasznú társaság nem alapítható.
A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaságok pedig 2009. június 30-ig közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhetnek tovább.
Milyen választási lehetőségei vannak ezeknek a kht.-knek ebben az átmeneti két évben?
A közhasznú társaság a 2007. július 1-jét követő két éven belül
- társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább (vagyis nem kell lefolytatnia egy átalakulási eljárást, elegendő, ha a társasági szerződést módosítja, ha tulajdonképpen azonos nonprofit korlátolt felelősségű társasági formát választja)
- más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át (pl., ha nonprofit részvénytársasági forma mellett döntenek) vagy
- jogutód nélküli megszűnését határozhatja el.
Minden kht. 2009. június 30-ig köteles a cégbíróságnál a nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszűnését a cégbíróságnak bejelenteni. Ha egyik lépést sem teszi meg, e határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a kht.-val szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza.
Az új Gt. átmeneti szabályai egyértelművé teszik azt is, hogy ahol törvény közhasznú társaságot említ, azon 2009. július 30-ig közhasznú társaságot, illetve nonprofit gazdasági társaságot kell érteni.(Kivételt állapít meg az új Gt. 365.§-ának (6)bekezdése, amelynek értelmében közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni a 365.§ ( 6 ) bekezdésében felsorolt jogszabályhelyeken. Vagyis a felsorolásban, szereplő törvényekben a nonprofit betéti társaság vagy nonprofit közkereseti társaság nem érthető a nonprofit gazdasági társaság alatt.)
Az új Gt. 366. §-ának (1) bekezdése 2007. július 1-jével a Kszt. 2. §- ának (1) bekezdését kiegészíti, így akkortól közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett nonprofit gazdasági társaság is.
Így 2007. június 30-ig a közhasznúsági nyilvántartásban (az alapítványok, egyesületek stb. mellett) kht.-k szerepelhetnek,
2007. július 1. és 2009. június 30. között kht.-k és nonprofit gazdasági társaságok egyaránt,
2009. július 1.-je után pedig csak nonprofit gazdasági társaságok.
2009. július 1-jén hatályát veszti a Ptk. kht.-t szabályozó 57-60. §-a, valamint a gazdálkodó szervezet fogalmát meghatározó 685. §-a c) pontjában a „közhasznú társaság" szövegrész.
A 2009-ben átalakuló közhasznú társaság
2009. július 1-jétől a társasági adóban a nonprofit gazdasági társaságok közül csak azokra vonatkozik a különleges adózás (adómentesség), amelyek rendelkeznek az adóév végén közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással. Így a közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaság az adóév egészére a következők szerint fizeti az adókat:
- a társasági adóban nem érvényesítheti a közhasznúsági időszakára az adómentességet;
- az adóév egészére különadót kell fizetnie, bár a közhasznú társaság nem volt a különadó alanya;
- a helyiadóban a közhasznú társaságot megillető mentesség az éves elszámolású adónál nem érvényesíthető, azaz az adót az adóév egészére meg kell fizetni;
- az adóév egészére fizet innovációs járulékot, bár nem volt a közhasznú társaság a járulék alanya.
Az átmeneti rendelkezés szerint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit kft.-vé átalakuló közhasznú társaság a Tao. tv. előírásai alapján az adóév egészére megállapított társasági adót csökkentheti, választása szerint:
- a 2009. adóévben a közhasznú társaságként történő működése alatt a Tao. tv. 6. számú mellékletének 2009. június 30-án hatályos C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételhez viszonyított arányos részével, a bevételi arányt két tizedesjegyre számítva, vagy
- a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján a 2009. június 30-án hatályos Tao. tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján számított adómentességnek megfelelő adót levonva állapítja meg;
a Htv. alapján a helyi iparűzési adó alapját, a különadó törvény szerinti különadó-alapot, továbbá az innovációs járulékalapot (együtt: adóalap), választása szerint
- az adóév egészére megállapított adóalapnak a nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásbavétel napjától az adóév utolsó napjáig eltelt működés naptári napjai arányában, két tizedesjegyre számítva, vagy
- az adóév egészére megállapított adóalapból a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján számított adóalapot levonva állapítja meg.
A második lehetőség választása esetén a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára - az Szt. szerinti - közbenső mérleget kell készíteni, amelyet könyvvizsgálóval nem kell auditáltatni, de amelyet az adókötelezettség megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.
Növelni kell az adózás előtti eredményt a Tao. tv. 2009. június 30-án hatályos 13. §-ának (2) bekezdése szerint nyilvántartott adómentes saját tőke összegével annak a közhasznú társaságnak, amelyik 2009-ben ilyen tevékenységet folytatott, de az adóév végén olyan nonprofit kft., amely nem rendelkezik közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással, továbbá ha olyan gazdasági társasággá alakult át, amely nem rendelkezik közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással.
Hatálybalépés: 2009. január 1-jén, rendelkezéseit a 2008. adóévi adókötelezettségre is lehet alkalmazni.
Módosítások
A Tao tv. 5. számú mellékletének 4. és 5. pontjában az
„illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság" szövegrész helyébe az
„illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társság" szövegrész lép.
A módosítás a tartalékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságokat kiveszi a társasági adóalanyok közül.
44/1. Van-e lehetőség a cégbírósághoz bejelentett apportlistában szereplő eszközök kicserélésére?
A tőkeemelés apport-szolgáltatás révén az eszközök átadásával, és a cégnyilvántartás módosításával hajtható végre. Az apportot a társasági szerződésben foglaltak szerint kell a társaság rendelkezésére bocsátani, és az alaptőke emelést bejegyeztetni. A Cégbíróság felé megküldött apportlistától utólag eltérni nem lehet.
Az apportként kapott eszközök „cseréje" a szokásos üzletmenet keretében történhet, értékesítési-, csere-szerződés alapján, az általános szabályok szerint, azzal, hogy az apportot szolgáltató az eszközök értékéért 5 évig felelősséggel tartozik.
44/3. Ki írhatja alá a megszűnt társaság beszámolóját?
Beolvadás esetén a beolvadó társaság - az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napjával - megszűnik, jogutódlással. Jogutódja az átvevő társaság.
A beolvadás folytán megszűnő társaság az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napjára készíti záró beszámolóját, amelyet kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 20. § (5) bekezdése alapján a beszámolót a vállalkozás képviseletére jogosult vezetője köteles aláírni. Erre az jogosult, akit a vállalkozás alapító okiratában felruháztak, aláírását az aláírási címpéldányban megjelölt módon kell gyakorolnia
A megszűnő társaság beszámolóját csak az előbbiekben leírt képviselő írhatja alá, erre vonatkozó kötelezettségének még a törlést követően is eleget kell tennie.
A könyvvizsgálói feladatokat a megszűnő beszámolóval kapcsolatosan is csak a társaság választott könyvvizsgálója láthatja el, akinek megbízása a záró beszámoló elfogadásáig szól. Mind a tisztségviselők, mind a könyvvizsgáló megbízása csak ezt követően szűnik meg.
Abban az esetben, ha beolvadás napját követően a beolvadó társaság tisztségviselői - nem tudván a bejegyzés tényéről - jognyilatkozatot tesznek, jóhiszeműen járnak el, mivel az átalakulás bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést még nem kapták meg.
Az átalakulásról hozott végső döntést (második döntést) követően a vállalkozás nevében tett jognyilatkozat, szerződés, számla, stb. dokumentumaiban minden esetben hivatkozni kell az átalakulásra, vagyis a cégnév mellett fel kell tüntetni az „átalakulás alatt" megjelölést. Ebből a külső felek tudomást szereznek az átalakulásról (a cégközlönyben való közzététel mellett).
Az átalakulást követő második döntés alkalmával az egyesülő felek megállapodhatnak a megszűnő társaságnak a beolvadás időpontjáig tartó időszakra vonatkozó jognyilatkozataira, azok korlátaira is. A megszűnő társaság tisztségviselői által tett jognyilatkozatok azonban a jogutódra kötelezettséget jelentenek.
45/1. Az Rt. tulajdonosai végleges pénzbefizetéssel növelhetik-e a társaság tőketartalékát?
1998. évtől, ha az Rt tulajdonosok nem a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolva teljesítenek végleges pénzbefizetést, akkor azt az Szvt. előírásai szerint támogatásként kell elszámolni (költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatást egyéb bevételként, fejlesztésre kapott támogatást rendkívüli bevételként) az átvevőnél.
A társaság tőketartalékát a tulajdonosok csak az Szvt. 36. § (1) bekezdésének megfelelően a tőkeemeléssel egyidejűleg növelhetik, ami a tulajdonosoknál befektetési bekerülési értékként könyvelendő.
Egyéb módon tőketartalékba történő átadás nem végezhető.
Ettől eltérő a pótbefizetés elszámolása, mivel a kapott pótbefizetés összegét lekötött tartalékba kell helyezni, az átadónál pedig az eredménytartalék terhére kell elszámolni, a pénzmozgással egyidejűleg.
45/2. Kft saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének összhangját milyen módon kell biztosítani, és ezzel kapcsolatban mi a könyvvizsgáló feladata?
A Gt. 143. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a társaság, működőképességének helyreállítása történhet pótbefizetéssel, a jegyzett tőke leszállításával, más társasági formába való átalakulással.
A könyvvizsgálónak a tervezett intézkedéseket véleményeznie kell. Ha a társaság a beszámolóját követő második évben a beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodik, a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását.
Amennyiben a társaság tőkehiányos működésének megszüntetésére a Kft nem intézkedik, a könyvvizsgáló köteles észrevételt tenni a cégbíróságnál.
51/1. Aktiválandó-e a bérbe adott ingatlanon a felújítás költsége?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26 § (2) bekezdése rögzíti az ingatlan fogalmát, valamint előírja, hogy az egységes épületet egy egységként kell aktiválni.
Az épület egészére vagy egyes részeire vonatkozó felújítási költséget aktiválni kell. Az értékcsökkenési leírás alapja a felújítási költség aktivált összegével növelt bekerülési érték.
51/2. Hogyan lehet állományba venni a lakásszövetkezet tulajdonában álló tárgyi eszközöket?
A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a lakásszövetkezet tulajdonában álló, a lakásszövetkezet gazdasági tevékenységét szolgáló ingatlanokat (telkek és épületek) a tárgyi eszközök között a jegyzett tőkével szemben állományba lehet venni. A rendelet nem foglal állást az értékeléssel kapcsolatban, tehát az állománybavétel lehet könyvszerinti-, vagy piaci értéken.
Az állományba-vételt követően a könyvszerinti érték helyesbítését piaci értékre csak az értékelési tartalékkal szemben lehet elszámolni.
51/3. Hogyan kell könyvelni a szoftver vásárlásával és bevezetésével kapcsolatos költségeket?
A szoftverek ellenértékét-amelyek nem saját tulajdonúak, nem kapcsolódnak ingatlanhoz- 2005.01.01-től az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni.
A bevezetéssel kapcsolatban felmerülő (oktatás, bevezetés, stb.) költségek esetében az alábbiak figyelembevételével kell eljárni:
A törvény az eszközök beszerzési és előállítási költségei helyett bevezette az eszközök bekerülési értékének fogalmát. A törvény meghatározása szerint minden, az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható beszerzési, előállítási költség a bekerülési érték részét képezi. Nagyon fontos jellemzője a bekerülési értéknek az, hogy azokat a felmerült tételeket kell a bekerülési érték meghatározása során figyelembe venni, amelyek az eszközhöz közvetlenül kapcsolódnak, továbbá amelyeknek az eszközhöz való kapcsolódása megfelelő mutatók, jellemzők segítségével biztosított.
A bekerülési érték szabályozásával a törvény az összemérés számviteli alapelv követelményének teljesülését segíti elő. A cél az, hogy a beszerzéshez kapcsolódó költségek abban az időszakban csökkentsék az eredményt, amikor azok fedezete - az adott eszköz használata során - az (ár)bevételben megjelenik.
A rendszerkövetési díj, folyó évi költségként, szükség szerint átmenő passzívaként könyvelendő.
A Szvt. 25. § (6) bekezdése szerint 2005.01.01-től a korábbi években szellemi termékként elszámolt szoftverekre vonatkozóan átrendezésre nincs lehetőség.
51/4. Kisajátítás esetén a kártalanítás mikor számolható el?
Az 2007.évi CXXIII tvr. 8. § (1) bekezdése szerint kisajátítás esetén kártalanításra van lehetőség.
8. § (1) A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ingatlan tulajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor
A kártalanításért kapott pénzösszeget, vagy a csereingatlant csak a határozat jogerőre emelkedése után lehet a könyvekben a megfelelő számlákon könyvelni. Ameddig a határozat nem jogerős, addig előlegnek tekintendő a kártalanításként kapott juttatás.
51/5. Az ELÁBÉ fogalmába tartoznak-e az étel, ital előállításhoz felhasznált nyersanyagok?
Az étel, ital előállításához felhasznált nyersanyagok a vendéglátás alapanyagköltségeként számolandók el és nem tartoznak az ELÁBÉ fogalmába.
51/6. Hogyan kell elszámolni a használt cikk kereskedelemben az áruk állagjavító munkáit?
Használt termékek beszerzésével és továbbértékesítésével kapcsolatosan gyakran felmerülhet a javítás, reparálás, adjusztálás szükségessége, hogy ezáltal a termék kedvezőbb, jobb megjelenésű, eladhatóbb legyen.
Az elszámolás módját az határozza meg, hogy az áruval kapcsolatos tevékenység milyen módon változtatja meg az áru eredeti használhatóságát. Ha a termék eredeti beszerzési formájában használhatatlan volt, akkor az eladásra késztermék saját tevékenység eredményeképpen jön létre. Ebben az esetben az import beszerzés anyagköltségként számolandó el, és a többi - a forgalomba hozhatóság érdekében felmerült - költséggel együtt a saját termelésű készlet önköltségében jelenik meg
Amennyiben a megvásárolt termék eladható lenne vásárolt állapotában is, az elvégzett munkák a termék megjelenését teszik szebbé, eladhatóbbá, a terméket a végzett munkák ellenére is árunak kell tekinteni, és így minősíteni. A beszerzést ebben az esetben árubeszerzésként kell könyvelni, míg a felmerülő egyéb költséget saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell könyvelni.
Az eladott áruk beszerzési értékeként az általában változatlan formában értékesített vásárolt anyagok, áruk (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt) bekerülési értékét kell számításba venni. Az általában változatlan forma arra utal, hogy az adott vállalkozónál azon értéknövelő tevékenységet, műveleteket közvetlenül nem végeznek, de nem zárja ki azt, hogy azon mások - például bérmunkában - ne végezzenek értéknövelő munkákat, akár olyat is, amelynek eredményeként maguk az áru jellemzői is megváltoznak. A törvény szerint - az eddigiektől eltérően - nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított saját termelésű készletek értékét, ugyanis az áruvá minősítés torzítja a megbízható és valós összképet (valójában kétszer kerül a költségek között elszámolásra). Az eladott áruk beszerzési értékét növeli az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke, de csökkenti a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke. Nem része az eladott áruk beszerzési értékének az áruk leltározási hiányainak, többleteinek beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítmények, a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke, továbbá az áruk, az alvállalkozói teljesítmények értékvesztésének összege.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény (2006.01.01-től) bevezette a hulladékkereskedelemben a fordított adózást. Ennek az a lényege, hogy a hulladék belföldi értékesítése után nem az eladónak, hanem a hulladékot saját nevében beszerzőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. A vevő a fizetendő adót önadózás keretében vallja be. Amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, a levonási jog ugyanabban a bevallásban gyakorolható. A hulladékot adóalanyként értékesítő az általa kibocsátott számlában ÁFA-t nem tüntethet fel. Azonban a számlában szövegesen utalnia kell arra, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett. A hulladékot beszerző visszatérítésnél a megfizetettség szabály a nettó érték megfizetésére vonatkozik.
Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték azokat a rendelkezéseket, amelyek a hulladékkereskedelem különbözeti adózására vonatkozik. A különbözeti adózás fejezetében lévő termékforgalomból kikerült a jogszabály vagy hatóság által minősített hulladékra való utalás, valamint a kifejezetten hulladék továbbértékesítésére vonatkozó szabályok is kikerültek a törvényből
51/7. Fejlesztési tartalékképzés miatt lehet-e negatív az eredménytartalék?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény előírásai szerint az adózó azon adóév adóalapjának megállapításánál, amelynek első napja 2002-ben volt, az adózás előtti eredményt csökkentheti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével. Az adóalap csökkentési lehetőség legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 20 százaléka 2003-tól 25 %-a , 2008-tól 50%-a és legfeljebb 500 millió forint lehet. (E rendelkezést az adózó utolsó adóévében és a végelszámolás időszaka alatt nem alkalmazhatja.)
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 38. § (3) bekezdés g) pontja alapján az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni - többek között - a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.
E paragrafus (5) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő.
A saját elhatározáson alapuló lekötött tartalék-képzésre - tiltó rendelkezés hiányában - az általános előírások vonatkoznak, amely nem tiltja, hogy az eredménytartalék emiatt negatív összegűvé váljon.
A törvények további feltételt nem szabnak, így a fenti feltételek fennállása esetén a társasági adóalap csökkenthető. Ugyanakkor ez az értelmezés összhangban áll azzal a jogalkalmazói szándékkal, mely azt kívánja kikényszeríteni, hogy a beruházásra elkülönülő forrás ne válhasson osztalék-kifizetéssel tulajdonosi jövedelemmé. A vonatkozó előírás szerint így akkor jár az adókedvezmény, ha a felhasznált eredmény is a társaságban marad.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ez az adóalap kedvezmény a későbbi adóalap csökkenés előrehozását jelenti, hiszen ezen beruházási tartalékból megvalósított tárgyi eszközöknél a társasági adóalap csökkentéseként érvényesíthető értékcsökkenés elszámoltnak tekintendő.
51/8. Dönthet-e a könyvvizsgáló az értékhelyesbítés választásáról?
Nem a könyvvizsgáló, hanem a cég joga és kötelessége dönteni az értékhelyesbítés választásáról. Az értékhelyesbítés módját, kötbér, stb. a számviteli politikában rögzíteni szükséges.
51/9. Hogyan kell meghatározni a szokásos piaci árat?
(1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról)
18.§ (2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a.) Összehasonlítható árak módszerével, melynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon.
b.) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal.
c.) Költség és jövedelem módszerével, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.
d.) Egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a.-c. pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettséget a 22/2009 (X.16.) PM rendelet szabályozza. Amennyiben a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik a társaságra, úgy a számviteli politikában javasolt a szokásos piaci ár meghatározásának rögzítése.
A megfelelő ár kiválasztását a kapcsolat jellegére tekintettel célszerű szabályozni.
Tájékoztatás: Állásfoglalásaink nem tekinthetők a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben szabályozott jogi iránymutatásnak. Az állásfoglalások szakmai véleménynek minősülnek, kötelező erővel nem bírnak, azokra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet
2010. január 11.