"Egy Kft-t könyvvizsgáltak 2010. május 31. dátummal. A könyvvizsgálóval a 2010.05.31-vel a szerződés lejárt. A könyvvizsgálói jelentés nem került közzétételre. 2010.05.31. időszakot követően a 2009. ever vonatkozóan fontos információk kerültek elő, amely miatt a könyvvizsgálói véleményt meg kell változtatni.
Az új helyzetnek megfelelően, - tekintettel arra, hogy az előző könyvvizsgáló 2010.05.31-vel a megbízása lejárt, meghosszabbításra nem került sor -, akkor egy új könyvvizsgáló 2009. évre vonatkozóan adhat-e ki könyvvizsgálói jelentést?
Az 560-as Magyar Könyvvizsgálati Standard 10. pontja alapján másik könyvvizsgáló is adhat ki 2009. évre vonatkozóan könyvvizsgálói jelentést. "
2010. július
"Milyen jelentést, dokumentumot kell készíteni, ha egy adott társaságnak nincs állandó könyvvizsgálata (árbevétel és egyéb adatai alapján nem kötelezett erre), de élt a befektetett eszközök esetében az értékhelyesbítés lehetőségével és azt könyvvizsgálóval felülvizsgáltatja?
A 700-as standard az éves beszámolóra vonatkozik, a 2400-as esetében a negatív megfogalmazás okoz problémát, a sztv. szerintem az 59.§. (2.) bekezdésében pozitív kifejtést vár a könyvvizsgálótól.
A kamara honlapján erre nem találtam „mintát”."
2010. július
"A cég által az árvízkárosultaknak felajánlott tisztítószer csomag adomány milyen adó ill. járulékfizetési terheket visel 2010-ben?"
2010. július
"Kötelező-e a könyvvizsgálat a közhasznú társaságokból átalakult közhasznú non-profit gazdasági társaságoknál?
Az Adókódex Nonprofit kalauz 2010-es szám 69 oldalán leírtak szerint kötelező a könyvvizsgálat függetlenül az értékhatártól, én azonban nem találtam erre vonatkozóan törvényi előírást."
2010. július
"Egy cégnél elvégeztem a 2008. évre vonatkozó könyvvizsgálatot. A rövid jelentést pdf formában továbbítottam, valamint egy részletes írásbeli jelentést is készítettem számukra, papíralapon.
A megállapodott díjamat ezidáig nem fizették ki. Peres eljárást nem kívánok kezdeményezni a céggel szemben.
Kérdésem: Jogosult vagyok-e a jelentésemet a cégtől, esetleg a cégbíróságtól visszakérni? Tulajdonomat képezi-e mindaddig a jelentés, amíg azt nem fizették ki?"
2010. június
"A tv hivatkozott pontja a következőképpen szól: „ a (17) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége ( ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól ígénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget) a felmerülése adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként ( szellemi termékként ) állományba veszi - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig;” Vállalkozásunk a számviteli politikájában és értékelési szabályzatában a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása körében az alábbiakat rögzítette: a felmerült költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatja ki, és öt év alatt írja le. Tekintettel arra, hogy vállalkozásunkat a számviteli politika készítésekor az az elv vezérelte, hogy a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségek – amennyiben ezek gyakorlatban hasznosítható eredménnyel járnak – ne egy összegben a felmerüléskor, hanem több éven keresztül csökkentsék az eredményt, amortizáció formájában. Akkor jelenjen meg a költség is, amikor bevétel is keletkezik. Ezért döntött az aktiválás és az értékcsökkenés elszámolása mellett. A jogalkotó akkor, amikor egy tevékenységet preferál – ilyen a műszaki fejlesztés is - az adótörvényen keresztül adóalap, illetve adókedvezményt biztosít. Ebben az esetben is erről van szó. Ebből kiindulva a hivatkozott paragrafus – véleményem szerint – az alábbi választási lehetőségeket biztosítja az adózók részére: - ha a vállalkozás a felmerült költségeket nem aktiválja, csökkentésre a felmerülés évében van lehetősége, - ha a vállalkozás a felmerült költségeket aktiválja, két lehetőség közül választhat: 1. felmerülés évében csökkenti az adóalapot, vagy 2. az écs elszámolásának évében, de maximum az écs összegéig csökkenti az adóalapot. Az APEH arra hivatkozva, hogy a számviteli politikában az adózó önként az aktiválás mellett döntött, elesik attól a lehetőségtől, hogy a felmerülés adóévében csökkentse a tárgyévi ráfordításokkal az adóalapját. Az adóalap kedvezmény igénybevételére az écs elszámolásának évében, azzal azonos összegben van lehetősége. Abban egyetértünk, hogy e tevékenység folytatása tulajdonképpen kétszeres adóalap kedvezményre ad lehetőséget: egyrészt a költségkénti elszámolás, másrészt adóalap kedvezmény formájában. Egy összehasonlító táblában szeretném levezetni a különböző eshetőségeket: 1. ha nincs aktiválás, kedvezmény igénybevétele felmerüléskor: (ráfordítások elszámolása 5-8 számlaosztályban) szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. 3.203 adózás előtti eredmény 6.700 adóalap kedvezmény 3.203 adóalap 3.497 2. aktiválás 12.31-én, kedvezmény igénybevétele felmerüléskor: (ráfordítások gyűjtése 114. kísérleti fejlesztésen történik, aktivált érték 113. szellemi termékre kerül át. ) 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. - écs 641 640 641 640 641 adózás előtti eredmény 9.903 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 adóalap kedvezmény 3.203 - - - - - adóalap 6.700 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 3. APEH álláspontja, 12.31-i aktiválás esetén: ( ráfordítások gyűjtése 114. kísérleti fejlesztésen történik, aktívált érték 113. szellemi termékre kerül át.) 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. - écs 641 640 641 640 641 adózás előtti eredmény 9.903 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 adóalap kedvezmény - 641 640 641 640 641 adóalap 9.903 8.621 8.623 8.621 8.623 8.621 Az első esetben a kétszeres kedvezmény az adóévben érvényesítésre kerül. Mivel aktiválás nincs, az écs figyelembevételével történő elszámolhatóság értelmetlen. A §-ban szereplő „vagy” utáni mondatrész nem tartalmaz vesszőt, így azt fogalmazza meg, hogy a kedvezmény nem lehet több, mint az elszámolt écs összege, de nem mondja ki azt, hogy csak az écs elszámolásának évében csökkenthető az adóalap. Mivel a kísérleti fejlesztések több éven keresztül történhetnek és a kimenetelük meglehetősen bizonytalan, a költségek illetve ráfordítások felmerülésekor még nem lehet tudni, hogy aktiválásra egyáltalán sor kerül-e. Ha igaz az APEH érvelése, hogy – mivel a számviteli politikában aktiválás szerepel, a kedvezmény az écs elszámolásának évében jár – egy több éven át tartó, esetleg sikertelen tevékenység esetén, az adózó végleg elesik a kedvezmény igénybevételétől. Méltánytalannak tartanám azt, hogy az a vállalkozás aki az azonnali költségelszámolás mellett döntött, már a felmerülés időpontjában kétszeresen élvezi a kedvezményt, azzal szemben aki az óvatosság szabályát figyelembe véve döntött. Ha igaz lenne az, hogy a felmerülés évében nem csökkenthető az adóalap, a kedvezmény utólag már nem érvényesíthető, holott a tevékenység elismert. Ez véleményem szerint a jogalkotó szándékával ellentétes! A számviteli törvény különböző elszámolási lehetőségeket biztosít, a vállalkozónak kell a számviteli politikájában rögzítenie, hogy e lehetőségek közül melyiket alkalmazza. Így van ez a műszaki fejlesztés elszámolása esetében is, de például a maradványérték figyelembevételével történő écs elszámolásánál is. Ha a maradványérték figyelembevétele miatt számvitelileg nincs értékcsökkenés elszámolva, az adótörvényben foglalt mértékig, ebben az esetben is van adóalap csökkentési lehetőség. Egy más példa: a kisvállalkozások esetében az új eszközbeszerzés, valamint ingatlan értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítása érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adóalap, függetlenül attól, hogy az aktiválásra illetve az écs elszámolására csak a következő években kerül sor. Nem gondolom, hogy a jogalkotót más szándék vezérelte akkor, amikor a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos döntést meghozta, és kizárná azt a vállalkozót aki számvitelileg az aktiválást választ. A Tao.tv. 7§ (1) t pontja véleményem szerint csak azt korlátozza, hogy amennyiben az écs elszámolásának időpontjában él a vállalkozó a kedvezménnyel, az nem lehet több, mint az elszámolt écs, és nem azt mondja ki, hogy az csak az écs elszámolásának időpontjában vehető az figyelembe.
Az APEH -nak van igaza vagy a mi álláspontunk fogadható el?"
2010. június
"Ügyfelem közül ketten is hasonló szituációba kerültek. Egyikük irodaház létesítését határozta el, melyet a későbbiekben bérbeadás útján kíván hasznosítani. A beruházás előkészítése megtörtént, a telekingatlan a saját tulajdonában van, azonban a beruházást ténylegesen nem tudja megkezdeni, mert a banki finanszírozás és a gazdasági helyzet bizonytalan. Terveit azonban nem adta fel, és a jövőbeni beruházást folyamatosan népszerűsíti, különböző marketing eszközök segítségével jövőbeni bérlőket keres. ( minél több bérlőt tud a banknak mutatni, annál biztosabb, hogy a banki megadja a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket). Másik ügyfelemnél is hasonló a helyzet, de ő az értékesítésre szánt ingatlanokat népszerűsíti, azonban ezek az ingatlanok még meg sem épültek, értékesítési bevételt még nem számol el velük kapcsolatban. Az építkezések több évig is elhúzódhatnak.
Mi a helyes elszámolása ezen marketing költségeknek?
Helyes eljárás lehet-e az, hogy ezen költségeket a társaság a felmerülésükkor időbelileg elhatárolja, és a beruházás esetén majd aktiváláskor, az értékesítésre szánt ingatlanok esetében pedig az értékesítés arányában feloldja. Véleményem szerint az összemérés elve ebben az esetben érvényesülne a leginkább."
2010. június
"Egy RT-be be kívánnak olvasztani egy Kft-t. Az átalakulással a Kft megszűnik, az Rt jogutódként működik tovább.
Az Rt éves beszámolót készít, a Kft egyszerűsített éves beszámolót. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezet alapja a 2009.12.31-i éves beszámoló ill. egyszerűsített éves beszámoló lesz.
Milyen formátumban kell az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet és vagyonmérleget elkészíteni: A részletes éves beszámolónak megfelelő mérleg-sémát kell-e alkalmazni, vagy elegendő az egyszerűsített éves beszámoló formátuma? Ha éves beszámoló-formátumot kell készíteni, akkor a beolvadó Kft-nek meg kell-e változtatnia a számviteli politikájában a beszámoló készítés módját, és egy éves beszámolót kell a tagoknak elfogadni, vagy elég, ha az elfogadott egyszerűsített éves beszámolót átdolgozzák?
(Könyvelői oldalról merült fel az egyszerűsítés igénye, és ezzel a véleménykülönbség, ezért kérem az írásbeli állásfoglalásukat.)
Véleményem szerint a Számviteli törvény általános előírásai szerint kell eljárni. Mivel a beolvasztó Rt – aki jogutódként fog tovább műköni - éves beszámolót készít, az átalakulási vagyonmérlegnek (tervezetnek) is ebben a formában kell elkészülnie. Az első döntés alapja a társaságok 2009.12.31-i beszámolói lesznek. Ezért a Kft-nek is már ebben a formában kell elkészítenie a 2009. évi beszámolóját, ha ezt kívánják a döntés alapjaként felhasználni."
2010. június
"Kft. jogelődjének tulajdonosa 2007. szeptember 27. napján kötött kamarai tag könyvvizsgálóval Megbízási szerződést a könyvvizsgálói feladat ellátására.
Tekintettel arra, hogy a Kft. a könyvvizsgáló által elvégzett munka minősége miatt nem kívánta tovább folytatni a megbízási szerződést, törvény adta lehetőségével élve 2009. november 11. napján taggyűlés keretében a megbízási szerződést megszűntette, és új könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződést. Ezen tényről levélben tájékozatta az első könyvvizsgálót.
Ügyfelem jogi képviselője útján vitatja, hogy az első könyvvizsgáló által 2009. novemberében kiállított számla jogosságát, mely a szerződés szerint minden jogalapot nélkülöz, mivel 2009. gazdasági évre vonatkozóan könyvvizsgálói munkát nem végzett..
A 2009. évi beszámoló könyvvizsgálatáért kéri a munkadíjat, annak ellenére, hogy "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."
A kérdés az, hogy amennyiben naptári évhez igazodó üzeleti év szerint működik a cég, és a taggyűlés 2009. november 11. napján felmondta a könyvvizsgáló megbízási szerződését, jogosult-e a könyvvizsgáló munkadíjat felszámítani, ha a Megbízási szerződés értelmében: "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."
2010. május
"A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. tv. rendelkezéséeinek alkalmazásával kapcsolatban keletkezett felvetés alapján kérjük állásfogallásukat.
A törvény a köztulajdonban álló gazdasági táraságok fogalmát – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseinek alapulvételével – úgy határozza meg, hogy az államhoz vagy a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatokhoz kötődő jogi, személyek többségi befolyása alatt álló társaságok tartozzanak ebbe a körbe.
Az említett törvény korlátozza az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, valamint az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát, melynek létrehozása a 4. § (1) bekezdése értelmében kötelező. Az említett jogszabályhelyi szöveg – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottságot követően – azzal folytatódik, hogy a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot.
Mindezek ismeretében a Tulajdonosi Tanácsadó Bizottság ülésén kérdésként merült fel az, hogy a 2009. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó tárasságok vonatkozásában – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottság mellett – minden esetében kötelező-e a könyvvizsgáló alkalmazása is."
2010. május
Egy építési vállalkozó ügyfelem 2009.évben építési engedélyhez kötött, ezért fordított ÁFA –s beruházásra kapott megbízást, amit 2009. decemberében adott át. A szerződés szerint ügyfelem részszámlák illetve végszámla kibocsátására volt jogosult. A végszámlát a decemberi tényleges átadás ellenére 2010. 01.04 teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a került levonásra, amelynek pénzügyi rendezése csak 5év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések egy alvállalkozó kivételével- amely ugyancsak 2010.január 4-i teljesítési időponttal nyújtotta be számláját – 2009.évben elszámolásra kerültek.
Hogyan járunk el helyesen :
- Ha a végszámla teljes összegét 2009.évi bevételként számoljuk el ( mivel a beruházás átadás-átvétele 2009.évben megtörtént) és az alvállalkozó által 2010.évben benyújtott számlaértékét is 2009.évre határoljuk vissza.
- Vagy a számlára feltűntetett teljesítési időpontot (Január04) vegyük alapul és a végszámlához kapcsolódó alvállalkozói teljesítéseket aktiváljuk 2009.évben.
- Nem sértjük meg a számviteli törvény szerinti óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartás címen 5 évig pénzügyileg rendezésre nem kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként tartjuk nyilván a társaság könyveiben. Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni, amennyiben igen milyen összegben.
2010. április
Társaságunk EVA-s társaságként könyvvizsgálattal és számviteli szolgáltatás végzésével foglalkozik. A tevékenységet szeretnénk 73.11 hirdetésszervezési tevékenységgel bővíteni. A jogszabályok áttekintése alapján nem találok ezzel kapcsolatban tiltó rendelkezést. Érdeklődőm, hogy jól értelmezem-e a kamarai törvényt.
2010. április
A vállalkozás a beruházáshoz kapcslodó árfolyamvesztesége miatt a tavalyi évben jelentős veszteséget szenvedett el, amely a banki hitelképességét is kizárta.
Van-e arra lehetősége, hogy mivel nem határolta el a veszteséget, ezt 2008. év önellenőrzése keretében megtegye, és a hiba jelentős volta miatt újra közzétegye a beszámolóját? Ha igen, akkor mi történik a már kibocsátott könyvvozsgálói jelentéssel?
2010. április
"A" Kft "B" "C" és "D" társaságban 100 %-os, "E" társaságban 50 %-os, "F" társaságban 33 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezett, szavazati aránya a befektetésekkel azonos volt. A vállalatcsoport összesített adatai alapján konszolidált beszámoló készítésére volt kötelezett 2008. évben és az előző években. A "C" és "D" társaságban a befektetés minimális msértékű, a társaságok között üzleti kapcsolat nincs, ezért az anyavállalat úgy döntött, hogy 2009.-től mentesíti a két társaságot a bevonás alól. 2009. év közepén a "B" társaságban levő részesedésének 1/3-ad részét értékesítette, a társasági szerződésben úgy döntöttek, hogy a szavazati jogok többségét az úk tulajdonos gyakorolja.
2009. évre vonatkozóan kell-e konszolidált beszámolót készítenie az anyavállalatnak?
Véleményem szerint nem kell, mivel anyavállalti minősége csak a két kicsi, jelentéktelen mértékű befektetéssel bíró (együttesen az anyavállalati saját tőkéjének 0,13 %-a) vállalat esetében áll fenn, ahol csak tőkekonszolidációt kellene végeznie.
2010. április
Egy Önkormányzat ugyanazon a napon (2007. december 20.) két szerződést kötött egy XKft-el: engedményezési szerződést és üzletrész átruházási szerződést.
1.Engedményezési szerződés: engedményező az XKft
engedményes az Önkormányzat
kötelezett az ZKft
Az XKft kijelenti, hogy a ZKft-el szemben 95 millió Ft tagi kölcsön nyújtásból eredő követelése van (65 millió működési és 30 millió beruházási).
Az XKft a szerződés aláírásával egyidejűleg az Önkormányzatra (engedményesre) engedményezi (ruházza át) a fenti 95 milliós követelését 45 millió forint értékben, amelyet az Önkormányzat ki is fizet.
2. Üzletrész átruházási szerződés: az XKft térítésmentesen átadja a 100%-os üzletrészét (tulajdonjogát) a ZKft-ben az Önkormányzatnak.
Az Önkormányzat egy külső szakértővel értékeltette a ZKft vagyonát, aki megállapította, hogy a ZKft piaci értéke 0, jegyzett tőkéje 3 millió forint, kötelezettségei meghaladják az eszközök értékét és elveszítette a saját tőkéjét.
A fenti két ügyletre vonatkozó dokumentumokból (XKft tagi határozatai, Képviselő-testületi előterjesztések, Képviselő-testületi határozatok, stb,) egyértelműen megállapítható, hogy a 100 %-os üzletrész térítésmentes átruházásának feltétele volt az XKft követeléseinek megvásárlása (engedményezése). A fenti külső szakértő szerint is a két szerződés együtt értelmezhető.
Kérdéseim:
1. az Önkormányzatnál, hogyan és hol kell nyilvántartásba venni, könyvelni a 95 millió forint követelés 45 millió forintért történő engedményezését (mérlegben és mérlegen kívül)?
2. Az Önkormányzat könyveiben milyen értéken kell szerepeltetni a ZKft 100 %-os üzletrészét: 0 Ft, 3 millió forint, mérlegben vagy mérlege kívül 0 forinttal?
3. A két szerződést lehet-e „összevontan” kezelni, azaz 45 millió forint az Önkormányzat 100 %-os részesedése a ZKft-ben.
2010. április
"Egy társaságnál az APEH megállapítások kimerítik a jelentős összegű hiba fogalmát a 2005-2006 évekre. Megszületett a másodfokú határozat, amelyet bizonyít, hogy az APEH folyószámlára is felkerültek az egyes adónemeknél a "jogerős határozatok". A társaság bírói úton megtámadta a határozatot. A társaság könyvvizsgálója nem fogadja el a három oszlopos mérleg szükségességét, mert a Sztv. 19. § (3) bekezdése értelmében a társaság " vitatja és fellebbezett" a határozat ellen.
Annak ellenére, hogy a társaság vitatja az APEH másodfokú, jogerős határozatát kell-e három oszlopos mérleg?
A Sztv 19. § (3) bekezdésében a "nem vitatott, nem fellebbezett" kitétel csak a jogerős határozat előtt vizsgálandó. Ha már van jogerős határozat és az egyéb feltételek is adottak három oszlopos beszámolót kell készíteni. A vitatás, az el nem ismerés, a bírósági megtámadás nem írja felül a 19. § (3) bekezdésében szereplő "jogerőssé vált megállapításokat".
2010. április
"Számviteli Törvény 145. § (3) szerinti könyvvizsgálatra kaptam megbízást, mely szerint:
"A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 146-149. § szerint kell forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni."
A forintról EUR-s könyvelésre áttérő társaság 2009-ben alakult nem volt könyvvizsgálva és nincs is választott könyvvizsgálójuk. Ezért nem tudok könyvvizsgált adatokra támaszkodni.
Abban kérném a segítségüket, hogy
(1) kell-e könyvizsgálnom a devizás áttérési mérleg (amit könyvvizsgálni kell) alapjául szolgáló egyszerűsített éves beszámolót és arról is kell-e jelentést kiadni? (nyilvánvalóan ez többlet megbízás lenne a SZT 145-höz képest viszont nem vagyok és nem is leszek választott könyvvizsgálójuk)
(2) vagy elegendő könyvvizsgálni a devizás áttérési mérleg alapjául szolgáló egyenlegeket és csak arról kell meggyűződni a könyvvizsgálati standardoknak megfelelően, hogy azok hű és valós egyenlegek?
(3) milyen szövegezésű könyvvizsgálói jelentést kell kiadnom a (2) esetben, ha ott nemcsak arról kell nyilatkozni, hogy az átváltás a SZT. szerint történt meg (mivel az (1) esesetben lenne külön kv. jelentés és az áttérésnél gyakorlatilag csak az átváltásról kellene nyilatkozni ha jól gondolom)
(4) illetve van-e a Kamarának bármilyen iránymutatása ilyne ügyben?"
2010. április
"A számviteli törvény 141. § (9) bekezdése szerint a beolvadás kapcsán a beolvadó társaságtól átvett eszközöket a végleges vagyonmérleg szerinti értékben kell állományba venni.(Ez eltérhet a beolvadó társaság által kimutatott könyv szerinti értéktől.) Amennyiben a végleges vagyonmérleg szerinti érték egyezik az átadó cégnél kimutatott könyv szerinti értékkel, van-e lehetőség bruttó értékként a vagyonmérlegben szereplő értéket kimutatni, új maradványértéket és várható hasznos élettartamot meghatározni vagy ugyanúgy kell tovább folytatni, ahogy a jogelőd tette. Mi a teendő, ha eltér egymástól a fenti két érték?"
2010. február
"Kérdésünk a Minőségellenőrzési Szabályzattal kapcsolatos.
Cégünk két fő könyvvizsgálót foglalkoztat asszisztensek nélkül önállóan dolgozunk, kisebb cégeknek.
A Kamara honlapján megtaláltuk a mintaszabályzatokat. Korábban egy előadáson azt a tájékoztatást kaptuk, hogy elég nekünk is az egyénileg dolgozó könyvvizsgálók minta szabályzata alapján elkészíteni a Szabályzatunkat (Egyéni, asszisztensek nélkül dolgozó könyvvizsgálók minőségellenőrzési feladataira vonatkozó szabályzat ), így ennek megfelelően készítettük el a saját példányunkat.
Kérdésünk, az hogy helyesen jártunk -e el, vagy függetlenül a méretünktől, mivel ketten dolgozunk a " A kis és közepes könyvvizsgáló társaságok minőségellenőrzési elveire és eljárásaira vonatkozó szabályzat" ajánlásai alapján kell a saját Szabályzatunkat elkészíteni."
2009. december
"A Kft. 3 000 eFt. jegyzett tőkét leszállította 500 eFt.-ra. 10 000 eFt. szabadon felhasználható az eredménytartaléka. A társaság az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni.
A jegyzett tőke leszállításával arányos eredménytartalék-kivonás lehetőség illetve kötelezettség?"
2009. december
"Az átalakuló mezőgazdasági egyéni cégnél a vagyonleltárban a korábban kapott fejlesztési támogatással vásárolt tárgyi eszközök nyilvántartási értéke tartalmazza az értékcsökkenésként nem elszámolható fejlesztési támogatás összegét is. A kapott fejlesztési támogatásoknak megfelelő összeget be kell-e állítani az átalakulással létrejövő kft tőketartalékába."
2009. december
"Milyen kötelezettsége van a könnyvvizsgálónak , ha a 2008 évi beszámoló nem készült el időben?
Két olyan cégnél vagyok könyvvizsgáló, ahol a mai napig a 2008 évi beszámolót nem készítették el.
- Az egyiknél 2009 február óta APEH vizsgálat folyik, és a könyvelési anyagot nem adta vissza a hivatal, mivel kapcsolódó vizsgálatot folytat a partner cégnél, ezért a vizsgálat időtartamát többször meghosszabította.
A bizonylatok hiányában a beszámolót a főkönyvelő nem tudta összeállítani, így a könyvvizsgálat is ellehetetlenült.
- A másik cégnél a beszámoló összeállítása a mai napig nem történt meg(itt személyi problémák léptek fel a könyvelés elvégzése során,az ügyvezető tájékoztatása szerint új főkönyvelő lesz szeptember végétől aki majd elkészíti a beszámolót) "
2009. december
"Mit lehet tenni, ha valamelyik Cég nem tesz eleget a beszámolójának nyilvánosságra hozatalában.
Ügyfelemnek jelentős összegű követelése áll fenn egy Céggel szemben. Április végéig nem küldte be a beszámolóját papiralapon és azóta sem küldte be elektronikusan.
Két szék között elveszik a bába: a Cégbiróság nem kéri be, mert a Cég elektronikusan is beküldhette, a Céginfo. Szolgálat nem intézkedik, mert papir alapon is beadhatta.
Az APEH elismeri, hogy a beszámoló leadási kötelezettség teljesitésének ellenörzése az ő feladata és közlik, hogy tudomásul vették."
2009. november
"Lehetőség van fejlesztési tartalék képzésére a TAO előírása szerint, amit a tárgyévet követő 4 éveen használhat fel a társaság jövőbeni beruházásainál. ( Tulajdonképpeni előrehozott értékcsökkenési elszámolásról van szó).
Az eszköz aktiválása után a fejlesztési tartalék igénybevételének (figyelembevételének mi a helyes eljárása? Az aktiválás után előszőr a még el nem számolt értékcsökkenést írjukle, majd a futamidő hátralévő részében veszem figyelembe az előrehozott (már elszámolt) értékcsökkenést vagy fordítva ?
Természetesen ez azoknál az eszközöknél fordul elő, ahol a beruházás értéke magasabb, mint a figyelembe vett fejlesztési tartalék.
A probléma azért merült fel, mert az általunk megvásárolt tárgyi eszköz program a leírási időszak elején veszi figyelembe a fejlesztési tartalékot, addig nem érvényesít az adóalapnál elszámolható leírást, amíg a fejlesztési tartalék le nem íródik.
Véleményünk szerint ez helytelen elszámolás, de a programozó cég nem változtat az elszámolás módján addig amíg hivatalos szakértői véleményt nem kap."
2009.október
"Egy könyvvizsgált ügyfelemmel kapcsolatosan büntetőügyben tanúként kíván a rendőrség meghallgatni.
Kérem szíves útmutatásukat, mi az ilyenkor követendő eljárás. Érzésem szerint az üzleti titok megtartása miatt tanúként nem nyilatkozhatok, de nem találtam erre vonatkozóan a kamarai tv-ben útmutatást. Éppen ezért kérem, hogy válaszukban a jogszabályi hivatkozást is szíveskedjenek elküldeni!"
2009. október
"Az "A" Kft-ből kiválik a "B" Kft. A kiváláskor egy ingatlan kerül át az új Kft. tulajdonába. A régi Kft. 9 éve vásárolta az ingatlant, akkor az Áfát visszaigényelte. Azóta Áfá-san adja bérbe. A kiváláskor kell-e Áfá-t fizetni? Az új Kft. áfa mentesen kiadhatja-e bérbe?"
2009. október
"Önkormányzati csatornázási projektre pályázik. Amennyiben elnyeri a pályázati támogatást, megvalósitásra kerül a csatornázás. Ennek projektnek a könyvvizsgálatára kértek fel.
Érdeklődöm, hogyha nincs önkormányzati minősitésem elvállalhatom-e a megbizást, illetve adhatok-e ajánlatot a könyvvizsgálatra."
2009. október
"Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy tájékoztasson ha átalakulást, beolvadást, kiválást könyvvizsgálunk, akkor a kamara által kiadott formanyomtatvány vagy formai követelmény van e erre vonatkozó záró jelentésre.
Ha igen akkor hol találom meg, ha nem akkor az egy oldalás záró jelentés elég e, vagy egy hosszabb jelentést kell leadnom."
2009. október
"Állásfoglalásukat szeretném kérni a 2006. évi IV. tv.131. (3) szerinti ügyvezetői nyilatkozattal kapcsolataosan:
1: Az ügyvezetőnek a mérlegelfogadó taggyűlésen elegendő-e nyilatkoznia, vagy minden egyes -már a kötelezettségek között kimutatott összegből történő - kifizetés alkalmával nyilatkoznia kell ? Elfogadható-e az a gyakorlati megoldás, miszerint a nyilatkozatot a mérlegelfogadó taggyűlési határozatba belefoglalják (az ügyvezető egyben tag is) és ezáltal megvalósul az elektronikus beküldés, vagy mindenképpen külön nyilatkozat megtételére és a cégbíróságnak való elektronikus beküldésre van szükség?
2. Az osztalékelőlegről való döntéskor is terheli-e az ügyvezetőt a 131.§ (3) szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége?
Az osztalékelőleggel kapcsolatosan további kérdésem: A közbenső mérleg alapján elhatározott osztalékelőleg fizetése történhet-e több részletben (akár több hónapon keresztül) amennyiben ezt a taggyűlési határozatban rögzítik?"
2009. október
"Egy gazdasági társaságban korábban a saját tőke terhére tőkeemelés történt, a saját tőke a megemelt jegyzett tőke értékét is meghaladja.
Az üzletrész tulajdonosa beapportálhatja-e ezt az eredeti jegyzési értéken egy másik társaságba."
2009. október
"Hogyan kell a tulajdonos („A”cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedés növekedését?
„A” cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik” „B” Kft-ben.
„B” Kft jelentős vagyonfelértékeléssel, kedvezményezett átalakulással Zrt-vé alakult, jegyzett tőkéjét a vagyonfelértékeléssel egyidejűleg jelentősen felemelte, melynek bejegyzése a tárgyévben megtörtént.
Az átalakulás során tulajdoni arányok nem változtak, így„A” cég részesedése jelentősen megnőtt „B” Zrt jegyzett tőkéjében.
Hogyan kell ezt megjeleníteni „A” cég nyilvántartásában, megfelelő-e az alábbi megoldás?
Régi részesedés kivezetése: 88 - 17
Új részesedés állományba vétele: 17 - 98
Kérdések
1., A fenti események jelentősen megnövelik „A” cég adózás előtti eredményét.
A kedvezményezett átalakulás révén szerzett részesedéssel kapcsolatos rendkívüli bevétel „A” cégnél adóalapcsökkentő-e?
2., Ha nem adóalap csökkentő, elhatárolható-e, halasztott bevételként elszámolható-e ez a rendkívüli bevétel és ha igen, milyen időszakra?
3., Lehetséges-e az a megoldás, hogy „A” cég a könyvelésben a beszerzési értéken változatlanul marad ez a részesedés, és csak a kiegészítő mellékletben utalnak a részesedés növekedésére?"
2009. október
"EU pályázat benyújtásának előfeltételeként az előző két év (2007. és 2008.) auditált beszámolójára van szükség, az ügyfél azonban az előző két év adatai alapján nem volt könyvvizsgálatra kötelezett, ezért sem választott könyvvizsgálója nem volt, sem a szükséges auditált beszámolókkal nem rendelkezik. A pályázati kiírásnak mindenben megfelel és a beszámoló auditját is elvégeztetné, de erre már csak utólag kerülhet sor.
Kérdésem, hogy az előző két üzleti év auditálása milyen formában történhet meg ebben az esetben?"
2009. július
"A könyvvizsgálói szerződésem 2009. május 30-án lejárt. Az éves beszámolót (az ismételt közzétételre előkészített 2007. évi éves beszámolót sem) a taggyűlés nem fogadta el 2009. május 30-ig.
Kérdésem az, hogy 2009. évi július hónapban záradékolhatom-e a 2008. évi éves beszámolót?"
2009. július
"Egy részvénytársaság saját részvényt kíván visszavásárolni. Ehhez közbenső mérleget készít.
Kérdésem az lenne, hogy a könyvvizsgálónak kell-e záradékkal ellátni a közbeső mérleget és eredménykimutatást ahhoz, hogy a közgyűlés dönthessen a visszavásárlásról."
2009. március
"Egy ügyfelem elhatározta, hogy saját részére, hosszú távú használatra, ingatlankomplexumot kíván létrehozni egy általa tulajdonolt építési telken. Az ingatlanokat később szállodaként, vagy bérbeadás útján kívánja hasznosítani. Sajnos a hozzáférhető szakirodalomban nem találtam egyértelmű leírást, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a szóban forgó vállalkozásnak nincsenek saját alkalmazottai, saját erőforrásai, kizárólag pénzeszközei, és egy fővállalkozót kíván megbízni a beruházás lebonyolításával, kivitelezésével egészen a tervezéstől a megvalósításig, az engedélyek megszerzéséig. Kollégákkal folytatott megbeszéléseken több álláspont is kialakult. Az egyik szerint a kivitelezőtől beérkezett számlákat, és az egyéb , a bekerülési értékben figyelembe veendő tételeket ( banki kamat, árf. különbözet stb.) közvetlenül az 1. számlaosztályba, a beruházások közé kell könyvelni. A másik álláspont szerint – tekintettel arra, hogy nem beszerzés történik – a saját előállítású eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a kivitelező számláját igénybevett szolgáltatásként kell könyvelni, az egyéb bekerülési értékbe figyelembe veendő tételeket is ott kell rögzítni, ahova azokat alapesetben a számviteli tv. rendeli, és év végén vagy az aktíválást megelőzően az előállítási költségen kell a beruházások között állományba venni az aktívált saját teljesítményekkel szemben.
Kérem írják meg, hogy a fenti két elszámolási módszer küzül melyik a helyes, amennyiben egyik sem, akkor mi a helyes elszámolási mód mind a kivitelezőtől befogadott számlák, mind pedig a kapcsolódó egyéb tételek ( kamat stb) esetében.
További kérdésem lenne, hogy álláspontjuk szerint a fent leírt eset megfelel-e a jelenleg hatályos , Általános Forgalmi adóról szóló törvényben használt, a saját vállalkozásban megvalósított beruházásra vonatkozó fogalomnak, ill. alkalmazandóak – e az ezzel kapcsolatos szabályok."
2009. április
"Egy társaság a tulajdonosi szerkezet megváltoztatása céljából szabad eredménytartalékát üzletrész visszavásárlásra kívánja fordítani. Milyen értékelési eljárást célszerű alkalmazni a visszavásárlási érték illetve az azt követő eladási érték meghatározása szempontjából? Előzetesen szóba került a visszavásárolt üzletrész térítésmentesen történő juttatása is."
2009. április
"Alapítvány felkérését vállalalva kell-e elfogadó nyilatkozatot küldeni, mivel a fővárosi bírósághoz tartoznak és nem a cégbírósághoz."
2009. április
"Alapítvány felkérését vállalalva kell-e elfogadó nyilatkozatot küldeni, mivel a fővárosi bírósághoz tartoznak és nem a cégbírósághoz."
2009. március
"Kedvezményezett eszközátruházás során a tao-törvény szerinti bejelentéssel éltek, s nem fizették meg az adót. Az eszközök szétválás során történő visszaadásával meg kell-e fizetni, vagy a szétváláskor a vagyonmegosztás arányában továbbvihető ez a kötelezettség, a meg nem fizetett társasági adó?"
2009. március
"2008 év folyamán az Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztár - amely pénz forgalmi szemléletű kettős könyvvitelt vezet- részvényei - az mostani tőzsdei válság miatt - jelentős összegű értékvesztés képződött. A számviteli törvényi előírása szerint évvégén értékvesztést kell elszámolni ha az jelentős összegű és tartósnak bizonyul. A 252/2000 kormány rendelet 22.§ 9. bekezdés b) pontja szerint az értékvesztést tőkeváltozás csökkenéseként kell lekönyveli.
Kérdéseim a következők:
- A fentiekben leírt jelentős összegű értékvesztés leírása most kötelező-e?
- Az egészségpénztár dönthet-e arról, hogy nem számolja el az értékvesztést bizonytalan helyzet miatt?
- A válság jelenleg ismert leírása kimeríti-e a Tartósság fogalmat?"
2009. március
"Egy befektető cégcsoport egyik cége részesedés megvásárlására hosszú lejáratú banki hitelt vett fel CHF-ben.
A cég jelenleg veszteséges, mivel fizeti kamatokat, viszont még nincs árbevétele és 2008 évben osztalékot sem kap.
2008-ban az évvégi átértékelésnél igen jelentős összegű árfolyam vesztesége keletkezett, ami még inkább rontja a cég saját tőkéjét.
Kérdés: ilyen esetben is mindenképpen el kell számolni a teljes árfolyam veszteséget, vagy esetleg el lehet határolni későbbi időszakokra, amikor a lesz fedezete?"
2009. március
"Milyen hatással van a társasági adó alapra a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott teljes részesedés értékvesztésének elszámolása, ha a részesedés felszámolási eljárás miatt szűnik meg?"
2009. március
"Saját részvény visszavásárlása
Zrt. saját részvény visszavásárlásakor korlátként a Számviteli törvény 35 § (7 ) bekezdését kell csak figyelembe venni, vagy a 39 § (5) bekezdését is."
2009. március
"Magyarországon bejegyzett Kft. (csak magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkezik) osztalékot fizetne - német állampolgár magánszemély tulajdonosai részére.
A tulajdonosok egy évben 183 napnál kevesebbet tartozkodnak Magyarországon.
A kettős adózés elkerülése érdekében hogyan kell eljárni asz osztalék adó megfizetése, illetve az esetleges osztalékelőleg megfizetése szempontjából."
2009. március
2009. február
2009. február
2009. február
2009. február
"Szerződésem szerint évközben 50 % könyvvizsgálói díj számlázására vagyok jogosult az évközi vizsgálat elvégzését követően. Ezt elvégezve, 2008. novemberében kiállítottam a fentiek alapján a számlát, amelyet a mai napig nem egyenlítettek ki fizetési nehézségek miatt.
A fordulónap után (december 31.) rendes felmondással nem élhetek a szerződésem szerint.
Hamarosan az éves beszámoló könyvvizsgálatára kerülne sor és a további 50 % kiszámlázására, amelynek kiegyenlítésére kevés esélyt látok, mivel még az előző számlámat sem fizették ki.
Kérdésem: élhetek-e könyvvizsgálóként a Ptk. 281. §. (2) bekezdése szerint leírtakkal, azaz:
"Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha ...a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn."
Tehát megtagadhatom- e addig az éves beszámoló könyvvizsgálatának elvégzését - tekintve a mérlegleadási és egyéb határidőkre - amíg a lejárt határidejű korábbi számlámat ki nem egyenlítik."
2009. február
"Cégünktől az Európai Bizottság egy olyan igazolást kér egy EU-s projekt auditálása kapcsán, amellyel bizonyítjuk, hogy cégünk, a Volán C & Audit Zrt tagja nemzetközileg elismert ellenőrző szervnek.
approved auditor who is a member of an internationally recognised supervisory body...."
Érdeklődnék, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemzetközileg elismert ellenőrző szervnek számít-e, és ha nem akkor mire gondol a Bizottság."
2009. február
2009. január
2009. február
"Saját üzletrész bevonása"
"Saját üzletrész bevonását határozta el egy társaság. 2008. november 23-án. A cégbírósági bejegyzés kelte 2009. január 13., hatályos 2008. november 23-tól. Kérdés: lekönyvelhető-e 2008. évi eredmény terhére a saját üzletrész bevonása?"
2009. január
2009. február
"Átalakulásnál vagyonmérleg, vagyonleltár ellenőrzését végezheti -e szünetelő kamarai tag?"
2009. január
"Kellemetlen ügyemben kérem véleményüket, állásfoglalásukat, miszerint az egyik ügyfelem(gazdasági társaság; KFT), ahol könyvvizsgáló vagyok, huzamosabb ideje (több, mint 2 éve ) nem fizeti a díjamat.
A díj nem fizetés egyrészt a nagyfokú árbevétel kiesése miatt következett be, másrészt a hiányos forgótőkét pótolta a könyvvizsgáló
és a könyvelő meg nem fizetett díjával. Hát itt tartunk.
A tulajdonos elmondása szerint most eladásra kínálja cégét(jelenleg ez van folyamatban), és szándéka szerint az értékesített javakból kíván kifizetni.
Több személyes és hivatalos levélváltás jegyzőkönyv erősíti meg a tartozás tényét.
A 2007-s évre e miatt is figyelemfelkeltő záradékot adtam a cégnek.
törvény), nem mintha ez sokat jelentett volna az esetben, ha nem kívánják valami okból megfizetni a díjunkat.
Az utolsó felszólításom révén a felszámolási eljárást is kilátásba helyeztem, jobb híján, de furcsán néz ki, amikor a könyvvizsgáló kéri a a felszámolási eljárás elindítását.
A követelés behajtás épp ilyen kellemetlen dolog a számomra.
A helyzet pikantériája, hogy a cég 2008-tól már nem kötelezhető a könyvvizsgálatra, és így áttekintésem sem lehet a dolgok felett, és különben is egy eladott cégnél még a jogutódlással is az új cégtulajdonos hozza a könyvvizsgálóját.
A dilemmámat az is jelenti, ha tovább várok, és nem lépek, akkor nem kapom meg a díjamat, ha a felszámolás felé lépek, akkor a tulajdonos szerint " nem kapok semmit se" figyelmeztetés ért."
2008. november
1) Ugyanannál a banknál egyik folyószámláról a másikra történő átutalásnál (nem történik átváltás forintra) keletkezik-e árfolyam különbözet? (szerintem nem, mivel egyik zsebből a másikba került)
2) Ugyanannál a banknál a bankszámlán illetve alszámláján lekötés történik, keletkezik-e árfolyam különbözet?(álláspontom szerint nem)"
2008. november
2008. november
A számviteli törvény 141.§ (3) bekezdése csak az átalakulással megszűnő társaságra írja elő a beszámolókészítési kötelezettséget, ( például szétválás esetében) a változatlan formában továbbműködő társaságra nézve (amelyből a kiválás történt) ilyen kötelezettséget a számviteli törvényben nem találtam!"
2008. november
A hivatkozott válasz az alábbi: „2008 január 1-től a villamos energiáról szóló számla külön tételként tartalmazza a szénipari szerkezetátalakítási támogatás összegét a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Tv 147 §. alapján. Így a villamos energiáról szóló számla teljes összegét nem lehet automatikusan egy összegben anyagköltségként elszámolni, azt tartalma szerint meg kell bontani. Az elektromos áram számláján külön soron szereplő szénipari szerkezetátalakítási támogatás nem része az áramszolgáltatás ellenértékének, ezért anyagköltségnek sem könyvelhető, azt egyéb ráfordítások között kell elszámolni."
Véleményem szerint a fenti vélemény ellentétes a számviteli törvény beszerzési árra (47-51. §) vonatkozó előírásával, mert én úgy ítélem meg, hogy ez a tétel a villamos energia vásárlással összefügg, tehát része a beszerzési értéknek, így azt anyagköltségként kell elszámolni."
2008. október
2008. október
2008. október
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívül egyéb szakmai szolgáltatásként a bejegyzett könyvvizsgáló jogosult gazdálkodó értékelésére.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott Igazságügyi Könyvszakértők Módszertani Útmutatója a könyvszakértői tevékenységgel kapcsolatban rögzíti, hogy a könyvszakértői feladatok közé tartozhat például részesedések piaci értékének a meghatározása.
Fentiekre tekintettel, tisztelettel kérem annak megerősítését, hogy egy bejegyzett könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő jogosult társaságok értékelésére, üzleti értékének megállapítására, egy társaságban lévő részesedés piaci értékének a megállapítására. Kérdésem feltevését indokolta, hogy egyes bejegyzett könyvvizsgálók, akik igazságügyi adó-, könyv- és tőkepiaci szakértőként is tevékenykednek, vitatják a bíróságon folyó eljárás során a pénzügyi intézményi minősítéssel is rendelkező bejegyzett könyvvizsgálók, igazságügyi könyvszakértők kompetenciáját a cég-, illetve részesedés értékelés területén. Ezen szakértők, akiknek az igazságügyi szakértői véleménye felülvizsgálatra került, a cég-, illetve részesedés értékelést önálló, a tőkepiaci szakértői tevékenységhez tartozó kompetenciának tekintik.
Véleményem szerint az ilyen irányú megkülönböztetés a jogszabályi előírásokból nem olvasható ki, és ha ez a köztudatban elterjedne, akkor a Kamarai törvényben rögzített, könyvvizsgálók által végezhető tevékenységgel összeütközésbe kerülnek, és több könyvvizsgáló kollega érdekét sértené."
2008. szeptember
2008. szeptember
"2007 évben a társaság 40 millió osztalékelőleget fizetett 25 % osztalék utáni SZJA levonásával. 2008 áprilisában a taggyűlés elfogadta az éves beszámolót és az osztalékot 40 millió forintban határozta meg.
A végleges osztalék viszont csak részben adózik 25 %-kal, van 35 %-os része is. Kérdésem, hogy mivel ilyenkor nincs újabb osztalékkifizetés - osztalékelőleg értéke megegyezik a végleges osztalékkal - , nincs kifizetői levonásra lehetőség, az osztalék utáni SZJA különbözetet a magánszemélynek a 66. § (7) b, pontja szerint az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában vallja be, az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe és a különbözetet is csak a 2008. évi adóbevallásának leadási határidejekor kell megfizetnie, tehát 2009. május 20-ig?
A 0808M bevallásban nem találtam az osztalékelőleg és az osztalék különbözetének elszámolására szolgáló rublikát.
Kérdésem még, hogy a 14 % ehot is hasonlóan csak a 2008 évi SZJA bevallásában kell rendeznie a magánszemélynek?"
2008. szeptember
"Egy társaság a jegyzett tőkéjét 50%-al kívánja leszállítani tőkekivonással. Ezáltal az eredménytartalék és a tőketartalék is csökken arányosan. A kérdésem a fejlesztési tartalékként képzett lekötött tartalék arányos része. Úgy gondolom, hogy a lekötött tartalék nem csökkenthető 50 %-al. Viszont a lekötött tartalék is része a saját tőke jegyzett tőkén felüli részének, ezért kérdésként merült fel, hogy esetlegesen ennek az értéke nem fizethető-e ki az eredménytartalékból?
A másik kérdésem: E társaságnál a jegyzett tőke felemelése korábban az eredménytartalékból történt. Ez a tény befolyásolja-e a tőkeleszállítást valamilyen módon? Úgy gondolom, hogy nem, csak annyiban, hogy a tőkeleszállítás kifizetésénél e jegyzett tőke résznél le kell vonni a 25%-os Szja-t és esetleges 14 %os Eho-t."
2008. szeptember
2008. június
a./ Mivel a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, akkor lehet-e eszközként állományba venni, utána értékcsökkenést elszámolni?
b./ Ha pedig szolgáltatásnyújtás (bérlet) a nyílt végű pénzügyi lízing, akkor milyen számla-összefüggések alkalmazásával kell a könyvelésben e gazdasági eseményeket elszámolni, mind a tőke törlesztőrészleteit, mind a kamatrészt időbelileg elhatárolni, különös tekintettel az első részlet (20-30%-os önrész) időarányosan magas értékére?
c./ Ha bérletnek minősül, akkor a tőkerészt lehet-e közvetlen költségnek tekinteni, ha olyan géplízingről van szó, amely gépórában kifejezhető kapcsolatba hozható a gyártott alkatrészek mennyiségével?
2008. május
2008. május
"Negatív adózott eredmény mellett lehet-e eredménytartalékot bevonni osztalék fizetés céljára?"
2008. május
2008. március 3.
"Hogyan ítéli meg a könyvvizsgáló a megfelelő bizonylatok nélkül elszámolt tagi kölcsönt?"
Mi történik a cégértékkel, ha az azt alátámasztó körülmények változnak (pl. ingatlan eladásra kerül)?