Az alábbi oldalakon a 2006. szeptember 1. óta működő konzultációs szolgálathoz beérkezett érdekesebb, szakmailag fontos kérdéseket tesszük közzé.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a Konzultációs szolgálat szakértőjének szakmai véleménye nem tükrözi a kamara hivatalos véleményét. A Konzultációs szolgálat válasza a jelenlegi jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított kollégák közti szakmai véleménycserének és álláspontnak tekinthető.
Az adott vélemény a jelenlegi jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított szakmai vélemény és álláspont, azonban - az Alkotmánybíróság döntése alapján - nem jelenti azt, hogy a felhasználónak joga van ezt hivatalos véleményként bírósági vitában felhasználni, és erre, mint egyedüli mértékadó álláspontra hivatkozni. Az állásfoglalás nem veszi figyelembe az egyedi feltételek sajátosságait és ebből fakadó kockázatát.
Kérjük Önöket, hogy kérdésüket az erre rendszeresített űrlapon tegyék fel - annak minden pontját kitöltve, beleértve az Önök által megfelelőnek ítélt válasz megadását."Bérelt ingatlanon végzett felújításhoz kapcsolódóan kapott kártérítés elszámolása
Háttér
Egy ügyfelünk (szálloda) 2010. évben az általa bérelt ingatlanon bekövetkezett káresemény miatt a károk helyreállítása során jelentős összegű értéknövelő beruházásokat is végrehajtott, melynek összegét könyveiben bérelt ingatlanon végzett felújításként aktiválta.
Ügyfelünk a kár bekövetkeztekor a bérlet ingatlanon végezett beruházás eszközeire vonatkozóan saját nevére kötött érvényes vagyonbiztosítással rendelkezett, ezért saját biztosítójától a bérelt ingatlanon keletkezett károk megtérítésére kártérítést kapott. szálloda és a bérbeadó közötti bérleti szerződés arról rendelkezik, hogy az esetleges károk helyreállíttatása a bérlő feladata
A szálloda a kapott kártérítés teljes összegét 2010. évben egyéb bevételként számolta el.
A káresemény következtében a szálloda, mint bérbevevő által helyreállított, és újonnan aktivált eszközök közül, csak egy eszköz szerepelt már a káreseményt megelőzően önálló eszközként a nyilvántartásokban, melynek selejtezése a kár bekövetkezte után nem történt meg 2010-ben. A káresemény során érintett többi eszköz a szálloda bérbeadójánál volt/van nyilvántartva. A szálloda a kapott kártérítés összegét sem részben, sem egészben nem adta tovább bérbeadója számára.
Ügyfelünk előző éves beszámolójának könyvvizsgálatát egy másik könyvvizsgáló végezte, aki a fentiekben részletezett elszámolással kapcsolatban az összemérés elvére történő hivatkozással azt az álláspontot képviselte, hogy a kapott kártérítés egyösszegű elszámolása nem helyes, mert annak a kártérítés során felújításként aktivált összegre jutó részét az aktivált költségek értékcsökkenésével arányosan lehetne csak bevételként elszámolni, azaz a kártérítés felmerülésének évében a kapott összeg egy részét el kellett volna határolni. Véleménye szerint ennek következtében az egyéb bevételek az el nem határolt összeggel túlértékeltek voltak, amelyet a könyvvizsgáló jelentős hibának minősített, ezért véleményét, korlátozott záradékkal látta el.
Kérdés
2011. december
"Hitelintézet 2001.óta általános kockázati céltartalékot nem képez, a korábban megképzett összeget mérlegében kimutatja. A felhasználásával kapcsolatban kérdezem, hogy mikor köteles a hitelintézet az általános kockázati céltartalékot felhasználni? Pl.megteheti-e azt, hogy ha a követelés fejében átvett eszközre vagy követelésre további értékvesztés elszámolása válik szükségessé, akkor nem használja fel a korábban megképzett általános kockázati céltartalékot, hanem a tárgyévi eredménye terhére számolja el értékvesztést, mivel az eredménye ezt lehetővé teszi és csak akkor használja fel az általános kockázati céltartalékot, ha a tárgyévi eredmény oly mértékben csökkenne, hogy a különböző prudenciális mutatók /szav.tőke, fizetőképességi mutató/ minimális szintjét nem érné el?
Hitelintézet 2001.óta általános kockázati céltartalékot nem képez, a korábban megképzett összeget mérlegében kimutatja. A felhasználásával kapcsolatban kérdezem, hogy mikor köteles a hitelintézet az általános kockázati céltartalékot felhasználni? Pl.megteheti-e azt, hogy ha a követelés fejében átvett eszközre vagy követelésre további értékvesztés elszámolása válik szükségessé, akkor nem használja fel a korábban megképzett általános kockázati céltartalékot, hanem a tárgyévi eredménye terhére számolja el értékvesztést, mivel az eredménye ezt lehetővé teszi és csak akkor használja fel az általános kockázati céltartalékot, ha a tárgyévi eredmény oly mértékben csökkenne, hogy a különböző prudenciális mutatók /szav.tőke, fizetőképességi mutató/ minimális szintjét nem érné el?"
2011. november
"Az ügyfelem egy pénzügyi vállalkozás. Lejárt követeléseket vásárol és azokat hajtja be. Előfordul, hogy a követelések fejében ingatlanokat vesz át. Az ingatlanok árverezési jegyzőkönyv alapján kerülnek a könyvekbe. Mivel a végrehajtási költség az eszközhöz kapcsolható és az "aktiválásig" felmerül, ezért az ügyfél a beszerzési ár részének tekinti.
Kérdésként merült fel, hogy a végrehajtó költsége a beszerzési ár része-e? A 250-es kormányrendelet az egyéb ráfordítások között nevesíti a végrehajtási költséget. "
2011. november
"A víz, gáz-és villamosenergia számlákban szereplő alapdíj anyagköltség vagy igénybevett szolgáltatás? A vízdíjszámlában szerepel a csatornadíj, ezt hogyan kell elszámolni?"
2011. november
"A napokban egy átalakulási audit-megbízással kerestek meg bennünket. A szerződés kötésekor merült fel az alábbi probléma.
A két, külön-külön is könyvvizsgálatra kötelezetett cég beolvadással egy cég kíván lenni. Az átalakulás tervezett időpontja 2010. december 31. (Ezen tény a cégbíróság felé még lett bejelentve.)
A könyvelés tájékoztatása alapján a választott könyvvizsgáló kolléga úgy informálta a társaságot, hogy ilyen esetben nincs külön éves záró beszámoló készítési kötelezettség, így könyvvizsgálat sem, hanem ezt egy beszámoló elkészítésével, és annak auditálásával „ meg lehet úszni”.
Így még nem készült el az évet lezáró beszámoló sem.
Véleményünk szerint a fentiek nem szabályosak. Álláspontunk szerint külön-külön el kell készíteni az üzleti évet lezáró beszámolókat, majd ezek adataiból kiindulva az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet, majd a végleges vagyonmérleget. Az üzleti évet lezáró beszámolót a választott könyvvizsgáló ellenőrzi, míg az átalakulásit egy másik független könyvvizsgáló.
Kérjük önöket, hogy erősítsék meg álláspontunkat. Vagy, amennyiben tévednénk, írják meg a követendő eljárást, illetve az ezeket szabályozó jogszabályi hivatkozásokat.
(Zárójelben megjegyeznénk, hogy tudomásunk szerint a Gt. törvény nem engedélyezi a visszamenőleges dátum választását. Jelen estben a 2010. december 31.-et.)"
2011. augusztus
"Egy Kft Kutatás Fejlesztés keretében (kb. másfél évig folyik, most a közepén tart) több dolgot hoz létre: úgymint szellemi termékeket (riasztó program, webfelületek ezek kezelésére), prototípusok, különböző eszközök.
A kérdésem ezek aktiválásával függ össze. A társaság döntése szerint K+F költségeket azonnal elszámolja költségként, tehát K+F-ként aktiválásra nem kerül az egész ezzel kapcsolatos költség.
Így például a szellemi termék fejlesztésével és tervezésével kapcsolatos költségek így kerültek elszámolásra (áfát nem érintve):
T 52 igénybevett szolgáltatások – K 454 Szállítók.
A prototípussal és leendő eszközökkel kapcsolatos anyagbeszerzések és munkák pedig így kerültek elszámolásra:
T 51 Anyagköltség – K 454 Szállítók.
T 52 igénybevett szolgáltatások – K 454 Szállítók.
T 54 Bérköltség, T 56 Bérjárulékok – K 47 Röv. Lej. kötelezettségek
Most tart olyan fázisban a fejlesztés, hogy egyes szellemi termékek és eszközök már valóban készen vannak és használatba lesznek véve, ezért szerintem azok kiemelendők a költségek közül az eszközök és készletek közé.
A K+F költségeire nyert a társaság pályázati pénzt X %-ban támogatást.
Abban vagyok bizonytalan, hogy aktiválás során kell-e a K+F számlát használni, tehát egy kész szellemi termék közvetlen költségeinek aktiválása így helyes-e:
T 112 K+F – K 582 SEEÁÉ (az igénybe vett szolgáltatások és bérek közül a közvetlen ktg)
T 413 Eredménytart. – K Lekötött tart.
T 114 Szellemi termék – K 112 K+F
VAGY így kell-e ezt megtenni
T 114 Szellemi termék – K 582 SEEÁÉ ez esetben viszont kell-e:
T 413 Eredménytart. – K Lekötött tart.
A pályázatból erre eső bevételi rész akkor ezzel párhuzamosan és arányosan az értékcsökkenéssel együtt számolódik el éveken keresztül.
Azért vagyok bizonytalan a K+F számla alkalmazásában, mert az alapdöntés a társaság részéről a költségelszámolás és nem minden költség K+F-ként történő aktiválása, de pl. ezen szellemi termék
A prototípus aktiválását is K+F számlán keresztül mutatja be szakkönyv és mivel nem MINDEN K+F költség aktiválását határozta el a társaság ott is bizonytalan vagyok kell-e alkalmazni, mert akkor . (T 112 K+F – K 5 SEEÁÉ, T STK – K 112 K+F, T 5 SEEÁÉ – K 5 STV ÁV)"
2011. június
"Egy magyar vállakozásnál külföldi kivitelező, több év alatt végezte a gépberuházás kivitelezését. Devizában kerültek a részszámlák kiállításra a teljesítmények alapján. A mérleg fordulónapon megtörténtek a devizás szállítói kötelezettségek átértékelése és az összevont árfolyamkülönbözet az eredmény terhére került elszámolásra, ez az érték tartalmazta a beruházási számlák nem realizált árfolyam különbségét is.
A számviteli törvény szerint a beruházás aktiválása során a szállítói számlák kifizetésekor realizált árfolyam különbség a bekerülési ár része.
Az elszámolásokból következik, hogy a számviteli nyilvántartásokban a beruházási számlák árfolyam különbsége, csak a tárgyévi árfolyamváltozást mutatja, az előző években felmerült árfolyamkülönbség összevontan elszámolásra került.
A beruházás aktiválása során a bekerülési érték részét képezi “a devizakötelezettségnek az eszköz üzembehelyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete”.
Helyesen éretelmezzük-e a törvényi előírást, ennek alapján az előző években elszámolt árfolyamkülönbözeteket visszavesszük, aktiváljuk és évekre visszamenőleg önellenőrizzük a társasági és különadó bevallásokat, mivel jelentős összegű a “ feltárt hiba”, ezért ismét közzé kell tenni a beszámolót?
- 2000. évi C. törvény 60. § (3) szakasza összevont árfolyam különbözet elszámolása
- 2000. évi C. törvény 47. § (4) szakasza bekerülési értéknél az üzembehelyezésig elszámolt árfolyam különbség aktiválása"
2011. augusztus
"A Számv.-tv 2/A.§ (3) bekezdése értelmében az Eva-tv. hatálya alól a Számv.-tv hatálya alá visszakerülő bt-re a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A (4) bekezdés előírja, hogy bt-nek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegben az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a törvényi előírásoknak megfelelő összegben , a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegben felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
Kérdésem, hogy a nyitó mérlegben a saját tőkén belül, az eszközök és kötelezettségek különbözetét a tőketartalékba vagy az eredménytartalékba kell figyelembe venni."
2011. augusztus
"Tudtok-e nekem arra válaszolni, hogy annál a kft-nél, akinél állandó könyvvizsgáló vagyok, vizsgálhatom-e a pályázaton elnyert támogatás elszámolását.
Kiadhatok-e a támogatás elszámolásáról igazolást, vagy másik független kollégát kell felkériük?"
2011. augusztus
"Cégünk, az “A” vállalkozás követelést mutat ki a “B” társaság felé. 2010. 12. 21-ig az “A” cég 99 %-os tulajdonosa(alapítója) volt a “B” cégnek, ezzel az időponttal teljes egészében értékesítette a tulajdososi részvényeit, megszünt a részesedése “B”-ben.
“B” vállalkozás 2011. 05. 07-től csődeljárás alatt áll, melynek eredményeként valószínűsíthető, hogy a hitelezők az eredeti követeléseik 90 %-át elengedik majd a “B” cég javára.
A csődegyezség során elengedett követelés behajthatatlan követelésnek minősül-e?
Mindkét oldalról nézve, az elegedett követelés, illetve kötelezettség könyvelése?
Amennyiben a “B” cégnél az elengedett követelések eredménynövelő hatást váltanak ki majd a 2011. évi eredményelszámolásnál, elképzelhető-e, hogy ebből fakadóan társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik?"
2011. augusztus
"A pénzügyi szervezetek a 2011. évben különadó fizetésére kötelezettek. Ezt az adót akkor is teljes egészében ki kell fizetniük, ha valamilyen oknál fogva kikerülnek a törvény hatálya alól. Ügyfelünk a 2011-es év során átalakul, azonban a tevékenységét az átalakulás után is folytatja. Az átalakulás során egy másik társaság olvad be ügyfelünkbe. Az átalakulás során vagyonmérleget kell készíteni, amelynek fordulónapja év közben lesz.
Indokolt-e a pénzügyi szervezetek különadóját teljes egészében lekönyvelnie a társaságnak az évközi zárás során? Ki kell-e mutatni kötelezettségként a fenti adót annak ellenére, hogy még nem esedékes vagy csak az időarányos részt kell elhatárolni? Amennyiben csak az időarányos rész kerül elhatárolásra, a fennmaradó részre kell-e céltartalékot képezni?
Véleményünk szerint a fenti adókötelezettséget az esedékesség időpontjában kell kötelezettségként kimutatni. Tekintettel arra, hogy a fenti adó egy teljes évre vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy a még nem esedékes összeg időarányos részét elhatárolni kell."
2011. augusztus
"Cégünk kutatás-fejlesztésre a GOP keretén belül visszafizetési kötelezettség nélküli, nem de minimis támogatásban részesült, melyet rendkívüli bevételként könyveltünk, időben elhatároltunk. Így ez a bevétel rendkívüli eredményt jelent. A támogatáshoz kapcsolódó kutatás- fejlsztési célú költségek az 5-ös számlaosztályban jelennek meg, csakúgy, mint a saját rezsis kutatási költségek, ezért az üzemi tevékenység eredményét csökkentik. Fentiek miatt az üzemi tevénység eredménye és a rendkívüli eredmény nincs szinkronban.
Helyesen könyveltük-e a GOP támogatást a rendkívüli bevételek között, vagy az egyéb bevételek között kell-e könyvelni, mert akkor a szokásos vállalkozási tevékenység eredménye reális képet adna."
2011. augusztus
"A könyvvizsgálatra kötelezett társaság 2011. március 31-i fordulónappal lezárt üzleti évének beszámolóját elkészítette foritntban. A könyvvizsgáló tiszta záradékkal látta azt el. A tulajdonosok döntése alapján ezzel a nappal könyvei vezetésénél áttért foritntról USA dollárra. A Szt. 145.§. (5). bek. alapján az áttérés napjával külön mérleget készített a választott devizanemben.
A Szt. 145.§. (5) bek. szerint, a létesítő okiratban rögzített devizában elkészített külön mérleget hogyan kell a könyvvizsgálónak hitelesíteni? Függetlene könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani, vagy valamilyen más formátumu és tartalmu okmányt kell kibocsátani pl. könyvvizsgálói véleményt. "
2011. augusztus
"Egy kft, akivel megbízási szerződésem van könyvvizsgálatra, a mai napig nem készítette el a végleges beszámolóját. Így jelentősen késik a beadás.
Mi a teendő ilyenkor? Milyen záradék adható ki akkor, ha rendben találom a könyvelést ? Megszegte a számviteli törvény előírásait. Korlátozni kell?"
2011. augusztus
"A gazdasági társaságnál (kft) a 2009. évi beszámoló lezárása és könyvvizsgálata (tiszta jelentés) után APEH vizsgálat indult, mely színlelt ügyletet tart fel.
A könyvvizsgálói jelentést az APEH határozat alapján visszavontuk. Időközben új könyvvizsgáló társaságot választott a kft a 2010. évi beszámoló vizsgálatára.
Kérdésünk lenne, hogy mivel a jelentésünket visszavontuk a feltárt tények alapján kötelesek vagyunk-e a 2009. évet újra könyvvizsgálni, vagy az új könyvvizsgáló végzi el az ismételten közzéteendő beszámoló könyvvizsgálatát."
2011. augusztus
""A" vállalkozás beolvad "B" vállalkozásba. A beolvadás könyvszerinti értéken történik átértékelés nélkül."A" vállalkozás jegyzett tőkéje 10 egység, tőketartaléka 10 egység, eredménytartaléka -4 egység, lekötött tartaléka 2 egység. A lekötött tartalékot a cég tulajdonosa több évvel ezelőtt pótbefizetés címén nyújtotta a Társaságnak. "B" vállalkozás jegyzett tőkéje 5, tőketartaléka 5, eredménytartaléka 10 egység. Nincsenek egymással szembeni részsesedései, követelése, kötelezettsége. Új tulajdonosok nem lépnek be régiek nem lépnek ki. Az átalakulással létrejövő cég vagyommérleg-tervezetének különbözetek oszlopában nem szerepel semmi. Az átalakulással létrejövő cég vagyonmérleg-tervezetében az egyes saját tőke elemek simán összeadódnak, illetve a rendezés oszlopban ezt a tulajdonosok úgy szeretnék megváltoztatni, hogy a lekötött tartalékot átvezetnék az eredménytartalékba. Így az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérle-tervezetének utolsó oszlopában az alábbi számok szerepelnének: Jegyzett tőke: 10+5=15, tőketartalék 10+5=15, eredménytartalék -4+10+2=8, lekötött tartalék: 0.
Kérdés
A) A beolvadás során az átalakulással létrejövő cég vagyonmérleg- tervezetében lehetséges-e a rendezés oszlopban a fenti lekötött tartalékot átvezetni az eredménytartalékba? B) Ha az A) válasz szerint nem lehet, és éppen ezért az átalakulás második döntése alkalmával úgy döntenek a tulajdonosok, hogy a pótbefizetést visszautaltatják, akkor az átalakulással létrejövő cég vagyonmérlegtervezetben lehet-e a lekötött tartalékot a különbözetek oszlopban a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségekhez átvezetni?
A) Álláspontom szerint lehetséges, mivel a cégek tulajdonosai szabadon átrendezhetik a saját tőkét az átalakulás során, feltéve, hogy az átrendezés után mindem elem pozítív marad, azaz a saját tőke nem kevesebb, mint a jegyzett tőke. B) Álláspontom szerint ezt kell csinálni, hogy a vagyonmérleg-tervezet az átalakulás időpontjában majdan meglévő tőkehelyzetet tükrözze (hiszen addigra már a pótbefizetést visszafizették.) "
2011. július
"Hogy történik az olyan eszközök időbeli elhatárolásának bevételként történő elszámolása,- amelyek támogatott eszközök és a maradványértékük több, mint a támogatás mértéke? Példa: egy társaság egy adott eszköz beszerzéséhez támogatásban részesült 90 %-os mértékben. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került,- az az adott eszköz értékcsökkenésével azonos mértékben kerül bevételként elszámolásra. Az eszköz maradványértéke 20 %.
Még a passzív időbeli elhatároláson van összeg,- ugyanakkor écs-t már nem számolunk el rá. Mi a jó megoldás ? "
2011. július
"Három azonos (családi) tulajdonosi körbe tartozó kft összeolvad (két kft beolvad a harmadikba) - az a kft, amelybe a másik kettő beolvad, árbevétele alapján könyvvizsgálatra kötelezett, azonban legalább az elmúlt két év beszámolója nem volt könyvvizsgálattal alátámasztva, ennek indoka nem ismert - a független könyvvizsgáló felelőssége az átalakulások könyvvizsgálatánál "csak" a vagyonmérleg-tervezetek, vagyonleltár-tervezetek (vagyonmérlegek, vagyonleltárak) felülvizsgálata alapján kiadott független könyvvizsgálói jelentésben megfogalmazott véleményéért/záradékra és a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerinti munka végzésére vonatkozik
Befolyásolja-e az egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatának hiánya az átalakulást ellenőrző könyvvizsgáló munkáját és a kiadott jelentés minősítését?"
2011. július
"A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan. A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat. Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően. A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.
A tények alapján a nonprofit közhasznú Kft-k könyvvizsgálata csak az értékhatár túllépés miatt kötelező. Mi a helyzet a közalapítványok könyvvizsgálatával? Egyes közalapítványokat az szja 1%-nak gyűjtésére hoz létre egy önkormányzat. A közalapítványnak sem a bevétele sem az eredménye nem teszi lehetővé, hogy a könyvvizsgálati díjat kifizethessék. Értelmezésem szerint 2009. július 01.-től ezeknél a szervezeteknél sem kötelező a könyvvizsgálat. Kérem segítségüket a fenti problémámban."
2011. július
"Két Kft átalakulna beolvadással. Az egyik Forintban vezeti a könyveit, a másik devizában. A továbbiakban is devizában szeretnék a könyveket vezetni.
Kérdésem, hogy elkezdhetik-e így az átalakulást, vagy előbb a másik cégnek is át kell térni devizás könyvvezetésre, és csak azt követően alakulhatnak át? Ha átalakulhatnak így is, milyen módszerrel kell a Forintos cég beszámolóját devizára átszámítani?"
2011. június
"Önkormányzat által (100%) alapított kft átalakult kiemelten közhasznú nonprofit kft-vé és a vagyonkezelői szerződésben átadott eszközöket a nonprofit-nek. A vagyonkezelői jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése feltétele-e a vagyonkezelő könyveiben történő kimutatásához ill. erre a dátumra kell-e kimutatni vagy a szerződés aláírásának időpontjára?"
2011. június
"Egy általunk könyvvizsgált cég könyvelési anyagát 2011. március hónapban a területileg illetékes Rendőrkapitányság lefoglalta, így a társaság mérlegét a Könyvelő Iroda nem tudta elkészíteni. A cég ügyvezetője ezt követően kérelmezte a rendőrségtől, hogy a könyv eléshez szükséges bizonylatokról másolati példányt küldjön meg részükre a mérleg elkészítéséhez és közzétételéhez. A rendőrség a bizonylatok kiadását megtagadta, így nem készíthető el a 2010. évi beszámoló."
2011. június
"Ügyfelem befektetési célbó vásárolt aranytömböt. Kérem segítségüket annak eldöntésében, hogy árukészlet vagy a forgatási célbó vásárolt értépapírok között kell-e nyilvántartani. Mérlegkészítéskor mi a helyes eljárás? A beszerzési ár és a mérlegfordulónap érvényes ár különbözetének elszámolása? Ügyfelem könyvelőjével e témában vitám van"
2011. június
"Egy önkormányzat által alapított közalapítvány 100%-os tulajdonosa egy nonprofit Kft-nek. A nonprofit Kft. saját tõkéje a fordulónapon negatív, ezért úgy ítélem meg, hogy komfort levél bekérése szükséges a tulajdonos közalapítványt képviselõ kuratóriumtól, annak elnöke aláírásával. A probléma az, hogy a bíróságon jelenleg bejegyzett kuratóriumot az önkormányzat leváltotta, és helyettük újat nevezett ki, akik bejegyezése még nem történt meg, hónapok óta húzódik; nem tudni miért! Jelenleg a tulajdonosnak nincs döntésképes testülete, amibõl következik, hogy nincs aki a komfortlevelet aláírja, a beszámolót kuratóriumi ülésen megtárgyalja, a beszámolóról határozatot hozzon, hogy a beszámoló idõben közzétehetõ legyen!
Az ügyvezetés beszámolót elkészítette, a könyvvizsgálatot elvégeztem (nincs aláírt komfort levél, vagy nyilatkozat az aláírás megtagadásáról); a beszámoló megbízható és valós képet mutat...
Kérdésem, mikor adhatok ebben az esetben záradékot?"
2011. június
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény hatálybalépésekor természetesen mindenkinek illett tanulmányozni a törvény szövegét. Ugyanakkor így utólag felmerülnek még kérdések, melyeket szeretnénk megérteni ill. választ kapni.
Véleményem szerint ezek a kérdések most azért is aktuálisak, mert a gazdasági válság miatti ügyfélkiesések következtében, valamint a tervezett értékhatár emeléssel lehetséges, hogy sok könyvvizsgáló kénytelen lesz a szakmáját ill. hivatását feladni ill. sok-mindent átgondolni. Emellett sok szüneteltető tagnak szűnt meg a korábbi munkahelye, vagy a válság miatt elbocsátották a korábbi munkahelyéről így gondolkodnak a könyvvizsgálói tevékenység végzésében. Tehát a probléma a tagság (aktív ill. szüneteltető) zömét érintheti.
A kérdéseim a következők lennének:
2011. június
"Egyre gyakoribb, hogy elektronikus formában küldik a cégek a számlát. Az elektronikus számlák alaki és tartalmi kellékeire ugyanúgy vonatkozik a számviteli törvény, mint a papír alapú számlákra, tehát az elektronikus számlák esetében is el kell végezni a kontírozást, méghozzá úgy, hogy a kontírozási adatok egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva kerüljenek csatolásra (számviteli törvény 167 §). Jelenlegi állásfoglalások szerint kontírozási adatokat a számlán nem lehet feltüntetni, a kontírozási adatok és a számla egyértelmű, elválaszthatatlan módon történő hozzárendeléséről, az utólagos módosítás lehetőségének kizárásáról a kontírozást végzőnek kell gondoskodnia.
Hogyan lehet eleget tenni a számviteli törvény rendelkezéseinek a számla kontírozására vonatkozóan elektronikus számla esetében? Tényleg nem elfogadható a kinyomtatott számlán történő kontírozás?"
2011. június
"Választott könyvvizsgálóként végezzük egy ügyfelünknél a folyamatos könyvvizsgálatot. A szerződés utolsó éve a 2010. évi üzleti év, a szerződés 2011. május hónapban lejár. Az ügyfél a gazdasági válság hatására nagyon nehéz anyagi helyzetben van. A könyvvizsgálati szerződés értelmében havi díjazásban állapodtunk meg. 2010. július hónaptól a kibocsátott számláinkat nem fizette ki. Jelenleg a tartozása 10 havi könyvvizsgálati díj, valamennyi fizetési határidőn túli tartozás.
Kérdésünk, hogy ilyen helyzetben kötelesek vagyunk-e a szerződés szerinti munka teljesítésére, vagy esetleg van lehetőség elállni a szerződéstől a díjazás nem fizetése miatt. "
2011. június
"Egy társaság, amelynek könyvvizsgálói vagyunk, végelszámolásról dönt.
A végelszámolási döntéssel párhuzamosan szükséges-e a könyvvizsgálati szerződés módosítása, tekintettel a beszámoló készítési időszakok változására? A végelszámolási időszak könyvvizsgálatáról szóló szerződés megköthető-e a társaság anyavállalatával?"
2011. május
"Egy Kft-Zrt-vé alakul 2011.01.01-vel. Ebben az esetben a társaság 2010.12.31-vel egy éves auditált beszámolót készít, majd a 2011.01.01-i napra egy újabb egy napos beszámolót állít össze.
A társaság 2011.01.01-én tevékenységet nem végzett, viszont a bér, az écs a kiszámlázott és beérkezett számlák időarányos része terheli ezt az egy napot.
A 2011.01.01-re vonatkozó beszámoló összeállításánál a fenti tények elhanyagolhatók-e? A költség haszon elvre hivatkozva a 2011.01.01 napi beszámoló megegyezhet-e a 2010.12.31-i beszámolóval? Ennek dokumentálására elegendő-e a 2010 évi ter és tény összehasonlítása alapján annak valószínűsítése, hogy, ha a 2011 évi terv hasonló arányban teljesül, akkor a január 1-re eső eredmény hatás elhanyagolható lesz?"
2011. május
"Egyik közhasznú nonprofit ügyfelünk felmerült költségeit az anyavállalat utólag támogatás keretében igény benyújtása alapján biztosítja a társaságnak.
A Társaság elhatárolhatja-e a felmerült, költségek fedezetére utólagosan igényelt és kapott támogatások összegét?
Véleményünk szerint az egyéb bevételek között a ténylegesen kapott támogatások mutathatók ki (Számviteli törvény 77.§ (2) d) pont)."
2011. március
"A 250/2000 kormányrendelet alapján a vásárolt követelés vételára felett realizált bevételt az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell könyvelni. Azonban az eredménykimutatásban két soron is szerepel ilyen bevétel. Egyrészt a "Kapott jutalék és díjbevételek"-nél, másrészt a "Pénzügyi műveletek nettó eredménye"-nél.
Kérdés, hogy melyikre vonatkozik a kormányrendelet előírása, mivel ez befolyásolja a különadó alapját is."
2011. március
"A Bt egyetlen beltagja elhunyt, az örökösök nem kívántak tagok lenni a Bt-ben. A társaság két kültagja közül az egyik lett a Bt képviselője arra az átmeneti időre, amíg a Bt átalakulását Kft-vé be nem jegyzi a cégbíróság, ezt követően pedig ez a kültag lesz a jogutód kft ügyvezetője. Elkészült a közbenső mérleg a tag halála napjára. Az elhunyt tagra jutó vagyonrész áll egyrészt a törzsbetétjéből, másrészt a felhalmozott eredménytartalék rá eső részéből. A tagra jutó saját tőke rész nagysága a törzsbetétje arányában került meghatározásra.
Kérdésem, hogy a tagra jutó vagyonrészt milyen adókötelezettség terheli: - kvázi osztalékként viselkedik, és kifizetőként a Bt le kell, hogy vonjon az örökösök részére kifizetendő bruttó összegből 16% SZJA-t és 14% EHO-t? - vagy a tag hagyatékának minősül-e és ez után a tag örökösének öröklési illetéket kell-e fizetnie? (örökösök: az elhunyt tag neje, valamint 2 felnőtt gyermeke. Mindhárman egyenlő arányban örökölnek, mivel az özvegyi haszonélvezeti jogot megváltják)
Úgy vélem, hogy, ez a vagyonrész örökségként kezelendő, nem kvázi osztalékként és így az SZJA törvény 1. melléklet 7.1 pontja szerint SZJA mentes, viszont öröklési illeték köteles. "
2011. március
"Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor a saját termelésű vetőmagot önköltségi áron veszi figyelembe. Ez az önköltség azonban nagyon magas is lehet pl. a kedvezőtlen időjárás miatt.
Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor - ha saját termelésű vetőmagot használnak fel, és ennek önköltsége (a kedvezőtlen időjárás miatt) lényegesen meghaladja a vásárolható vetőmag árát - az irreális önköltséget, vagy egy reális, értékvesztés utáni értéket (árat) kell-e figyelembe venni?
Az eszközök értékének a meghatározásakor azok reális értékét kell megcélozni a mérleg készítésekor. Ha mezei leltár értéke indokolatlanul nagyra nő, az értékvesztés elszámolása indokolt lehet."
2011. március
"Egy társaság térítés nélkül kapott tulajdoni részesedést megtestesítő befektetett pénzügyi eszközt. Az átadónál kimutatott könyvszerinti érték 35 millió Ft. Az átvevő vizsgálata alapján a kapott részesedés piaci értéke 150 millió Ft.
Milyen értéken kell az átvevőnél ezt a részesedést kimutatni, és milyen mérlegsorokon, mekkora összeget kell szerepeltetni?
Véleményem szerint az átvett eszközt 35 millió Ft-on kell a befektetett pénzügyi eszközökben szerepeltetni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (a 98-on keresztül vezetve), majd a könyvszerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet (115 millió Ft) a befektetett pü-i eszközök értékhelyesbítésén és az értékelési tartalékon kell kimutatni.
Jelenleg ez az ügylet 150 millió Ft-on került nyilvántartásra a befektetett pénzügyi eszközökön és 150 milló Ft-ot könyveltek el (98-on keresztül) a passzív időbeli elhatárolásba."
2011. március
"A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 2011. január 2-ai hatállyal módosította, kiegészítette A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 92/A. §-át. Az új szabályozás szerint amennyiben az önkormányzat éven túli hitelt vesz fel vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület köteles előzetesen könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni.
2011. február
"Ügyfelem 2010-re egyáltalán nem akar értékcsökkenési leírást elszámolni eszközeire arra való hivatkozással, hogy a válság miatt eredménye nem lenne megfelelő sem a hiteléhez, sem az esetleges pályázatokhoz. A törvény erre nem ad lehetőséget, de ezt nem fogadják el. Könyvvizsgálóként mit tehetek?"
2011. február
"A Kft ügyvezetője a megbízási szerződést tavaly aláírta a könyvvizsgálatra, azonban taggyülési határozatot, annak kivonatát, illetve taggyűlési határozat számot nem tudott ezidáig az elfogadói nyilatkozatomra produkálni. A pénzmosási adatlapot (külföldi állampolgár, aki külföldön tartózkodik, de az ügyvezetőn kívül ő is jegyzi egy személyben a céget ) a másik ügyvezetőre vonatkozóan nem adta át részemre. Vezetői levélben január hónapban az ügyvezető figyelmét felhívtam, hogy ezeket pótolja mert a könyvvizsgálatot ellehetetlenítheti.
Folytathatom-e a cég könyvvizsgálatot ilyen hiányosságokkal, vagy jobban teszem ha elállok tőle?"
2011. február
"Társaságunk 2010-ben alakult, 2010. évi árbevétele 104 MFt, a létszám nem éri el az 50 főt. 2010 és 2011 évre kötelező-e könyvvizsgálat lefolytatása társaságunknál, vagy csak 2012-től? Az árbevétel szintje várhatóan mindig 100Mft felett lesz."
2011. február
"Egyik ügyfelünk devizás bankszámláján mind a jóváírásokat, mind a terheléseket adott napi MNB árfolyamon könyveli. (Az MNB árfolyam a választott árfolyam.) A devizás bankszámlát év végén átértékeli az MNB árfolyamra, ekkor számolja el összevontan az árfolyam különbözetet. Helyesen jár-e el?
Véleményünk szerint nem jár el helyesen, mert a felhasználásokat bekerülési értéken kellene elszámolnia, mit FIFO módszerrel vagy átlagár módszerrel lehet meghatározni.
A Számviteli törvény 62.§ (4) bekezdése azt mondja, hogy: ”Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték."
2011. február
"Kft vesztesége miatt a saját tőke pótlására a tulajdonosok a pótbefizetés mellett döntenek. Kérdésem, hogy a pótbefizetés csak pénzeszközzel ( készpénz vagy átutalás) teljesíthető, vagy kompenzálással is az alábbiak alapján: többségi tulajdonosnak jelentős követelése áll fenn a leányvállalata felé tagi hitel folyósítás, illetve áruszállítás miatt. A pótbefizetést úgy kívánja végrehajtani, hogy pénzmozgás nélkül taggyűlési jegyzőkönyv alapján a leányvállalat a szállító és a saját tőke között kompenzál. (két lépésben oly módon, hogy előírja követelésként a pótbefizetést , majd összevezeti a követelést a szállítóval)
Kérdésem, hogy elfogadható-e ez az eljárás, vagy csak tényleges pénzmozgással hajtható végre, mivel a pótbefizetés célja a működés fenntartása.
Megítélésem szerint a pótbefizetést pénzügyileg kell rendezni, pénzmozgással egyidejüleg könyvelendő."
2011. február
"Egy ügyvéd ismerősöm kért meg, hogy egy közbenső mérleget / felszámolás miatt készült/ illetve annak írásos dokumentumát nézzem át és szakmailag segítsek értelmezni értékelni.
A társaság műszaki gépekkel rendelkezik és a felszámolás második évében is még termelt.
Sem az első közbenső mérlegnél, sem a második közbenső / jelen / mérlegnél nincs az eszközökre amortizáció elszámolva.
Nem értem, hogy ez hogy lehetséges, illetve mi az a törvényi hely - ha van ilyen - ami megengedi hogy ÉCS-t ne számoljon el a felszámolás ideje alatt a társaság?
Hol találok olyan irodalmat, ahol a felszámolásra vonatkozóan speciális számviteli és egyéb előírások vonatkoznak?
A közbenső mérlegre a Sztv. 21.§-a vonatkozik, felszámolásnál is ezt a törvényi helyet kell követni és bár a könyvek lezárását nem teszi lehetővé a törvény, de ez lenne az "indok" az amortizáció elhagyásának?
A fent említett paragrafus 3. pontja felsorol a forduló napra vonatkozó korrekciós tételeket, melyben szerepel a terven felüli écs. fogalma, ezen pontból "következtetve" meg indokolt lenne az amortizáció elszámolása is.
Főleg ha arra gondolunk, hogy évekig elhúzódhat a felszámolás,- jelen esetben is- de ha nem akkor is minden évben a mérlegben a valós értéken történő kimutatás egyik indoka az amortizáció elszámolása a tárgyi eszközöknél."
2011. február
"Szerződés 6.1.pontja Tekintettel arra, hogy a …… Kft. a jelen szerződésben – a 6.1. pontban kifejezetten rögzítettek szerint – kizárólagos együttműködési lehetőséget biztosít a ……. Kft. részére, a Felek kifejezetten akként állapodnak meg, hogy a …… Kft. a jelen szerződés hatályba lépésének napján (Jelen szerződés azon a napon lép hatályba, amikor a …….. Kft. az összes meglévő, a jelen szerződés 1. sz. mellékletében feltüntetett eszközét a …….. Kft. …. pontban megjelölt raktárhelyiségébe átszállítja.) 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint hűségdíjat banki átutalással megfizet a …… Kft. részére. A hűségdíjat a ……. Kft. a jelen szerződés tartama alatt a jelen szerződés 6./ fejeztében neki biztosított elsőbbségi jogaira tekintettel fizeti meg azzal a kifejezett rendelkezéssel, hogy a próbaidő lejártakor további 1.000.000.-Ft fizet, ezt követően pedig az alábbi díjazást fizeti meg a sikeres együttműködés érdekében: -amennyiben minden naptári évforduló időpontjáig az előző évben a ……. Kft. által ……… Kft-nek kifizetett összes díj nettó összege eléri a 40.000.000.Ft-t, abban az esetben a ……… Kft – az évfordulót követő hónap(ok) díjából -köteles jóváírni, a fenti összeg alapján számított 3%-t siker díjként. Az összes díj a ……. Kft. által ……… Kft-nél elköltött összes díjat jelenti, kivéve a pótlásra kifizetett összegek, ezeket a számolásnál nem kell figyelembe venni. A ……….. Kft. a jelen szerződés aláírásával kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a fenti hűségdíj megfizetésével – tekintettel a jelen szerződéssel és együttműködéssel részére biztosított gazdasági előnyre és a ………. Kft-től nyert kizárólagosságra – kifejezetten egyetért. Felek rögzítik egyúttal, hogy amennyiben a …… Kft. a hűségdíjat a jelen szerződés hatályba lépésének napján indított banki átutalással nem fizeti meg a …….. Kft. részére, abban az esetben a ……. Kft. – súlyos szerződésszegésre hivatkozással – azonnali hatályú, rendkívüli felmondással élhet.
A hűségdíj minősíthető-e költségnek, vagy ráfordításnak? Ha nem, akkor miként kell számításba venni?
A szerződésben foglalt hűségdíj, felfogható egy biztosítási (opciós) díjnak is. Mint ilyen az adónál követelésként, míg a kapónál kötelezettségként szerepelhet. Amennyiben a hűségdíjat szolgáltatásként veszem figyelembe, akkor költségként, vagy ráfordításként számolhatom el."
2011. február
"A gazdasági társaság műanyag csomagolást (pl. tubus) termel (évente több millió darabot). A különböző méretű és színű csomagolást nyomdai alvállalkozóhoz szállítja, ahol színes nyomattal látják el. A nyomattal ellátott terméket visszaszállítják, majd értékesítik. A visszaszállított, nyomattal ellátott termék mennyisége kevesebb, mint az odaszállított üres termék. A nyomda csak a hibátlan nyomatokat számlázza. A társaság az így keletkező veszteséget selejtezési veszteségként az egyéb ráfordítások között számolja el. A számviteli politika tartalmazza az elszámolás módját. (A társaság könyvvizsgálója több éven keresztül a big four egyike volt. Az elszámolás módja nem merült fel kérdésként.) A selejt arány egyedi, mert függ a nyomási sorozat nagyságától, a grafika bonyolultságától, a színek számától és az alkalmazott nyomtatási technológiától. A nyomat nélküli értékesítés lehetősége erősen korlátozott, de nem lehetetlen. Az adóhatóság ellenőrzés során nem fogadta el a selejtkénti elszámolást. Véleménye szerint ez térítés nélküli átadás, amelynek több milliós ÁFA és társasági adó alap hiány vonzata van. Az alvállalkozó nyilatkozatát nem tartja elegendő bizonyítéknak. A társaság tételes készletnyilvántartást vezet. Az egyes selejtezésekről megállapítható, hogy mely nyomatokhoz kapcsolódnak. 2010-től a társaság saját nyomdagépén készíti a nyomatokat. Természetesen itt is keletkezik veszteség. A selejt megsemmisítése nehezem bizonyítható, mert a hulladék elszállításának elszámolása m3-ben történik.
Milyen elszámolási vagy bizonyítási módszer alkalmazása szolgálná jobban az elszámolások alátámasztását?
2010. december"
"Az Önkormányzatnak hová kell bejelentenie választott könyvvizsgálója adatait? (Vállalkozások esetében az elfogadó nyilatkozat alapján a cégbírósághoz jelenti a cég)."
2010. december
"Milyen záradékot kell adni annak a Kft-nek 2009 évre amelynek az ügyvédi nyilatkozat alapján a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő büntető ügy kapcsán zár alávételt rendelt el. A büntető ügy tárgya a Kft több dolgozóját érinti, iparjogvédelmi jogok és gazdasági titok megsértése bűntettben. Azaz a vád szerint a cégben más szabadalmát használták fel. Az elsőfokú ítélet az ügyvédi levél szerint 2010 december előtt nem várható.
Az elrendelt zárlat nagyságrendekkel nagyobb, mint a cég teljes vagyona. Ha a per nem lenne tisztazáradékot lehetne adni a cégnek.
Milyen záradékot kell adni az alábbi esetben ?"
2010. október
"Van egy 2009.februárban alakult cégem, ami külföldi többségű tulajdonban van.
A tulajdonos át akart térni a szeptember 30-val záródó üzleti évre és ezt be is adta a Cégbíróságra.
A Cégbíróság pedig bejegyezte ezt. Szerintem ez ellentétes a Számviteli Törvény 11§-val, ami előírja a 3 lezárt évet vagy a tulajdonos személyében bekövetkezett változást. A tulajdonos nem változott csak az elmúlt évben nevet változtatott, de a cégjegyzékszáma,aszékhelye ugyanaz. Szerintem ez nem számít olyan változásnak, amit a SZT előír."
2010. október
"Anyagköltség a helyi adóban
A társaság mérlegében saját termelésű készletei vannak ( befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék), más készlete nincs, sem áru, sem anyag. Megfelel-e a helyi adó alapjának a számviteli beszámoló eredmény-kimutatásában szereplő tárgyévi anyagköltség, csökkentve a saját rezsis beruházásként aktivált tehénre jutó anyagköltséggel ??? Van- e más korrekciós tényező, amelyet figyelembe kellene vennie a számítás során?
Kérdés
Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó társaság helyi adó kiszámításával kapcsolatban kérdezem, hogy a helyi adó alapjánál hogyan kell értelmezni a számviteli törvény szerinti anyagköltség fogalmat?
A helyi adó törvény véleményem szerint nem szól saját termelésű készletekkel kapcsolatos korrekcióról, ha van ilyen szeretném kérni iránymutató segítségüket. Törvényi hivatkozások: Számviteli törvény 3§ 5. vásárolt készletek: az anyagok [alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag, alkatrészek, a 28. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti eszközök], az áruk (kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek, a közvetített szolgáltatások), a készletre adott előlegek; 6. saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék-, hízó- és egyéb állatok; 28. § (1) A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. (2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),103 c) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). (3) A készletek között kell kimutatni továbbá a) használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, b) a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják, c) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül - a 23. § (5) bekezdése szerint - átsoroltak. (4) A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget kell kimutatni.104 78§1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. (2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.240 (3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. (4) Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni. (5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. (6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. Helyi adó törvény: Az adó alapja 39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. Értelmező: 36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 37. anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 40. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 38. anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk; 39. az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó árbevétel: a 22. pont i) alpontja szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36. és a 37. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség; 40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette; "
"Az átalakulás illetékjogi megítélése
Jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező anya KFT be akarja olvasztani az ugyancsak nagy vagyonnal rendelkező leány KFT-jét. Az átalakulás megfelel a kedvezményezett átalakulás valamennyi kritériumának, ezért illetékmentes volna. A tulajdonosok egyidejűleg cégformaváltást is elhatároztak: ZRT-ként folytatnák a beolvadás után. A létrejövő ZRT viszont a jogelőddel nem azonos, hanem egy teljesen új jogalany lesz.
A tulajdonjog változás bekövetkezik, vagyis beáll az illetékfizetési kötelezettség? Megoldás-e ha két lépésben történik meg a cél elérése, először beolvad, az biztosan illetékmentes, majd később cégformát vált?
Adó szaklap 2010/3. számában Nagyné dr. Farkas Anikó cikkéből idézek: "A Gt.-ben szabályozott átalakulások Az összeolvadás során az egyesülő társaságok vagyonának a létrejövő új társaság általi megszerzése, valamint beolvadás esetén a beolvadó társaság tulajdonában lévő eszközök az átvevő társaság általi átvétele során a tulajdonos változása következik be, csakúgy, mint a különválás során létrejövő új társaságoknál, illetve kiválásnál a kiváló társaság(ok)hoz kerülő vagyon esetén. E tranzakciók tehát a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esnek, és csak akkor nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget, ha az ügylet megfelel a kedvezményezett átalakulás fentebb bemutatott definíciójának, illetőleg más illetékmentességet biztosító szabály alkalmazható (például közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok átalakulása esetén az Itv. 5. §-a szerinti személyes illetékmentesség). Ha azonban kiválásnál az ingatlan –vagy más visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá eső vagyontárgy –a fennmaradó társaságnál marad, annak tulajdonosa nem változik, tehát ez esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség sem keletkezik. A kizárólag társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulás során létrejövő jogutód társaság a jogelőddel nem azonos, hanem egy teljesen új jogi személy vagy jogalany lesz. A jogelőd tulajdonában álló vagyontárgyak a jogutód társaság tulajdonába kerülnek, vagyis tulajdonjog-változás következik be. Ezt nem befolyásolja az a tény sem, hogy a társaságok tagjainak személye a legtöbb ilyen esetben nem változik. Tehát illetékköteles jogügyletről van szó. Ha azonban társaságiforma-váltás során valóban „csak” a társaság formája változik, vagyis a tagok személye, részesedési aránya nem változik, illetve az őket megillető részesedés értéke nem csökken, akkor valószínűleg teljesül a kedvezményezett átalakulás azon feltétele, mely szerint „a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez”. Ha pedig az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak tekinthető, kiterjed rá az illetékmentességet biztosító szabály hatálya. " Szívesen elfogadnám az idézett részt, de a VALÓSZÍNŰLEG kifejezés miatt el vagyok bizonytalanodva. A TÁNYA törvényben a kedvezményezett átalakulás felsorolásában a cégformaváltás nincs megjelölve, csak az egyesülés és a szétválás. Talán ez sem véletlen? "
2010. október
"Alultőkésítés a beruházás időtartama alatt
Az APEH honlapján 2010. 07.15-én megjelent a fenti témával kapcsolatos állásfoglalás (csatolom), mely szerint a beruházási időszakban az aktivált kamatra is alkalmazni kell a társasági adóalapnövelést. Érthetetlen, hogy miért kell megnövelni az adóalapot, amikor az eredményt nem érinti az aktivált kamat, csak később az eszköz aktiválásakor az amortizáció elszámolásakor.
Önök hogy értelmezik ezt a szabályt?"
2010. október
"Egy Kft-t könyvvizsgáltak 2010. május 31. dátummal. A könyvvizsgálóval a 2010.05.31-vel a szerződés lejárt. A könyvvizsgálói jelentés nem került közzétételre. 2010.05.31. időszakot követően a 2009. ever vonatkozóan fontos információk kerültek elő, amely miatt a könyvvizsgálói véleményt meg kell változtatni.
Az új helyzetnek megfelelően, - tekintettel arra, hogy az előző könyvvizsgáló 2010.05.31-vel a megbízása lejárt, meghosszabbításra nem került sor -, akkor egy új könyvvizsgáló 2009. évre vonatkozóan adhat-e ki könyvvizsgálói jelentést?
Az 560-as Magyar Könyvvizsgálati Standard 10. pontja alapján másik könyvvizsgáló is adhat ki 2009. évre vonatkozóan könyvvizsgálói jelentést. "
2010. július
"Milyen jelentést, dokumentumot kell készíteni, ha egy adott társaságnak nincs állandó könyvvizsgálata (árbevétel és egyéb adatai alapján nem kötelezett erre), de élt a befektetett eszközök esetében az értékhelyesbítés lehetőségével és azt könyvvizsgálóval felülvizsgáltatja?
A 700-as standard az éves beszámolóra vonatkozik, a 2400-as esetében a negatív megfogalmazás okoz problémát, a sztv. szerintem az 59.§. (2.) bekezdésében pozitív kifejtést vár a könyvvizsgálótól.
A kamara honlapján erre nem találtam „mintát”."
2010. július
"A cég által az árvízkárosultaknak felajánlott tisztítószer csomag adomány milyen adó ill. járulékfizetési terheket visel 2010-ben?"
2010. július
"Kötelező-e a könyvvizsgálat a közhasznú társaságokból átalakult közhasznú non-profit gazdasági társaságoknál?
Az Adókódex Nonprofit kalauz 2010-es szám 69 oldalán leírtak szerint kötelező a könyvvizsgálat függetlenül az értékhatártól, én azonban nem találtam erre vonatkozóan törvényi előírást."
2010. július
"Egy cégnél elvégeztem a 2008. évre vonatkozó könyvvizsgálatot. A rövid jelentést pdf formában továbbítottam, valamint egy részletes írásbeli jelentést is készítettem számukra, papíralapon.
A megállapodott díjamat ezidáig nem fizették ki. Peres eljárást nem kívánok kezdeményezni a céggel szemben.
Kérdésem: Jogosult vagyok-e a jelentésemet a cégtől, esetleg a cégbíróságtól visszakérni? Tulajdonomat képezi-e mindaddig a jelentés, amíg azt nem fizették ki?"
2010. június
"A tv hivatkozott pontja a következőképpen szól: „ a (17) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége ( ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól ígénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget) a felmerülése adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként ( szellemi termékként ) állományba veszi - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig;” Vállalkozásunk a számviteli politikájában és értékelési szabályzatában a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása körében az alábbiakat rögzítette: a felmerült költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatja ki, és öt év alatt írja le. Tekintettel arra, hogy vállalkozásunkat a számviteli politika készítésekor az az elv vezérelte, hogy a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségek – amennyiben ezek gyakorlatban hasznosítható eredménnyel járnak – ne egy összegben a felmerüléskor, hanem több éven keresztül csökkentsék az eredményt, amortizáció formájában. Akkor jelenjen meg a költség is, amikor bevétel is keletkezik. Ezért döntött az aktiválás és az értékcsökkenés elszámolása mellett. A jogalkotó akkor, amikor egy tevékenységet preferál – ilyen a műszaki fejlesztés is - az adótörvényen keresztül adóalap, illetve adókedvezményt biztosít. Ebben az esetben is erről van szó. Ebből kiindulva a hivatkozott paragrafus – véleményem szerint – az alábbi választási lehetőségeket biztosítja az adózók részére: - ha a vállalkozás a felmerült költségeket nem aktiválja, csökkentésre a felmerülés évében van lehetősége, - ha a vállalkozás a felmerült költségeket aktiválja, két lehetőség közül választhat: 1. felmerülés évében csökkenti az adóalapot, vagy 2. az écs elszámolásának évében, de maximum az écs összegéig csökkenti az adóalapot. Az APEH arra hivatkozva, hogy a számviteli politikában az adózó önként az aktiválás mellett döntött, elesik attól a lehetőségtől, hogy a felmerülés adóévében csökkentse a tárgyévi ráfordításokkal az adóalapját. Az adóalap kedvezmény igénybevételére az écs elszámolásának évében, azzal azonos összegben van lehetősége. Abban egyetértünk, hogy e tevékenység folytatása tulajdonképpen kétszeres adóalap kedvezményre ad lehetőséget: egyrészt a költségkénti elszámolás, másrészt adóalap kedvezmény formájában. Egy összehasonlító táblában szeretném levezetni a különböző eshetőségeket: 1. ha nincs aktiválás, kedvezmény igénybevétele felmerüléskor: (ráfordítások elszámolása 5-8 számlaosztályban) szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. 3.203 adózás előtti eredmény 6.700 adóalap kedvezmény 3.203 adóalap 3.497 2. aktiválás 12.31-én, kedvezmény igénybevétele felmerüléskor: (ráfordítások gyűjtése 114. kísérleti fejlesztésen történik, aktivált érték 113. szellemi termékre kerül át. ) 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. - écs 641 640 641 640 641 adózás előtti eredmény 9.903 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 adóalap kedvezmény 3.203 - - - - - adóalap 6.700 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 3. APEH álláspontja, 12.31-i aktiválás esetén: ( ráfordítások gyűjtése 114. kísérleti fejlesztésen történik, aktívált érték 113. szellemi termékre kerül át.) 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. - écs 641 640 641 640 641 adózás előtti eredmény 9.903 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 adóalap kedvezmény - 641 640 641 640 641 adóalap 9.903 8.621 8.623 8.621 8.623 8.621 Az első esetben a kétszeres kedvezmény az adóévben érvényesítésre kerül. Mivel aktiválás nincs, az écs figyelembevételével történő elszámolhatóság értelmetlen. A §-ban szereplő „vagy” utáni mondatrész nem tartalmaz vesszőt, így azt fogalmazza meg, hogy a kedvezmény nem lehet több, mint az elszámolt écs összege, de nem mondja ki azt, hogy csak az écs elszámolásának évében csökkenthető az adóalap. Mivel a kísérleti fejlesztések több éven keresztül történhetnek és a kimenetelük meglehetősen bizonytalan, a költségek illetve ráfordítások felmerülésekor még nem lehet tudni, hogy aktiválásra egyáltalán sor kerül-e. Ha igaz az APEH érvelése, hogy – mivel a számviteli politikában aktiválás szerepel, a kedvezmény az écs elszámolásának évében jár – egy több éven át tartó, esetleg sikertelen tevékenység esetén, az adózó végleg elesik a kedvezmény igénybevételétől. Méltánytalannak tartanám azt, hogy az a vállalkozás aki az azonnali költségelszámolás mellett döntött, már a felmerülés időpontjában kétszeresen élvezi a kedvezményt, azzal szemben aki az óvatosság szabályát figyelembe véve döntött. Ha igaz lenne az, hogy a felmerülés évében nem csökkenthető az adóalap, a kedvezmény utólag már nem érvényesíthető, holott a tevékenység elismert. Ez véleményem szerint a jogalkotó szándékával ellentétes! A számviteli törvény különböző elszámolási lehetőségeket biztosít, a vállalkozónak kell a számviteli politikájában rögzítenie, hogy e lehetőségek közül melyiket alkalmazza. Így van ez a műszaki fejlesztés elszámolása esetében is, de például a maradványérték figyelembevételével történő écs elszámolásánál is. Ha a maradványérték figyelembevétele miatt számvitelileg nincs értékcsökkenés elszámolva, az adótörvényben foglalt mértékig, ebben az esetben is van adóalap csökkentési lehetőség. Egy más példa: a kisvállalkozások esetében az új eszközbeszerzés, valamint ingatlan értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítása érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adóalap, függetlenül attól, hogy az aktiválásra illetve az écs elszámolására csak a következő években kerül sor. Nem gondolom, hogy a jogalkotót más szándék vezérelte akkor, amikor a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos döntést meghozta, és kizárná azt a vállalkozót aki számvitelileg az aktiválást választ. A Tao.tv. 7§ (1) t pontja véleményem szerint csak azt korlátozza, hogy amennyiben az écs elszámolásának időpontjában él a vállalkozó a kedvezménnyel, az nem lehet több, mint az elszámolt écs, és nem azt mondja ki, hogy az csak az écs elszámolásának időpontjában vehető az figyelembe.
Az APEH -nak van igaza vagy a mi álláspontunk fogadható el?"
2010. június
"Ügyfelem közül ketten is hasonló szituációba kerültek. Egyikük irodaház létesítését határozta el, melyet a későbbiekben bérbeadás útján kíván hasznosítani. A beruházás előkészítése megtörtént, a telekingatlan a saját tulajdonában van, azonban a beruházást ténylegesen nem tudja megkezdeni, mert a banki finanszírozás és a gazdasági helyzet bizonytalan. Terveit azonban nem adta fel, és a jövőbeni beruházást folyamatosan népszerűsíti, különböző marketing eszközök segítségével jövőbeni bérlőket keres. ( minél több bérlőt tud a banknak mutatni, annál biztosabb, hogy a banki megadja a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket). Másik ügyfelemnél is hasonló a helyzet, de ő az értékesítésre szánt ingatlanokat népszerűsíti, azonban ezek az ingatlanok még meg sem épültek, értékesítési bevételt még nem számol el velük kapcsolatban. Az építkezések több évig is elhúzódhatnak.
Mi a helyes elszámolása ezen marketing költségeknek?
Helyes eljárás lehet-e az, hogy ezen költségeket a társaság a felmerülésükkor időbelileg elhatárolja, és a beruházás esetén majd aktiváláskor, az értékesítésre szánt ingatlanok esetében pedig az értékesítés arányában feloldja. Véleményem szerint az összemérés elve ebben az esetben érvényesülne a leginkább."
2010. június
"Egy RT-be be kívánnak olvasztani egy Kft-t. Az átalakulással a Kft megszűnik, az Rt jogutódként működik tovább.
Az Rt éves beszámolót készít, a Kft egyszerűsített éves beszámolót. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezet alapja a 2009.12.31-i éves beszámoló ill. egyszerűsített éves beszámoló lesz.
Milyen formátumban kell az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet és vagyonmérleget elkészíteni: A részletes éves beszámolónak megfelelő mérleg-sémát kell-e alkalmazni, vagy elegendő az egyszerűsített éves beszámoló formátuma? Ha éves beszámoló-formátumot kell készíteni, akkor a beolvadó Kft-nek meg kell-e változtatnia a számviteli politikájában a beszámoló készítés módját, és egy éves beszámolót kell a tagoknak elfogadni, vagy elég, ha az elfogadott egyszerűsített éves beszámolót átdolgozzák?
(Könyvelői oldalról merült fel az egyszerűsítés igénye, és ezzel a véleménykülönbség, ezért kérem az írásbeli állásfoglalásukat.)
Véleményem szerint a Számviteli törvény általános előírásai szerint kell eljárni. Mivel a beolvasztó Rt – aki jogutódként fog tovább műköni - éves beszámolót készít, az átalakulási vagyonmérlegnek (tervezetnek) is ebben a formában kell elkészülnie. Az első döntés alapja a társaságok 2009.12.31-i beszámolói lesznek. Ezért a Kft-nek is már ebben a formában kell elkészítenie a 2009. évi beszámolóját, ha ezt kívánják a döntés alapjaként felhasználni."
2010. június
"Kft. jogelődjének tulajdonosa 2007. szeptember 27. napján kötött kamarai tag könyvvizsgálóval Megbízási szerződést a könyvvizsgálói feladat ellátására.
Tekintettel arra, hogy a Kft. a könyvvizsgáló által elvégzett munka minősége miatt nem kívánta tovább folytatni a megbízási szerződést, törvény adta lehetőségével élve 2009. november 11. napján taggyűlés keretében a megbízási szerződést megszűntette, és új könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződést. Ezen tényről levélben tájékozatta az első könyvvizsgálót.
Ügyfelem jogi képviselője útján vitatja, hogy az első könyvvizsgáló által 2009. novemberében kiállított számla jogosságát, mely a szerződés szerint minden jogalapot nélkülöz, mivel 2009. gazdasági évre vonatkozóan könyvvizsgálói munkát nem végzett..
A 2009. évi beszámoló könyvvizsgálatáért kéri a munkadíjat, annak ellenére, hogy "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."
A kérdés az, hogy amennyiben naptári évhez igazodó üzeleti év szerint működik a cég, és a taggyűlés 2009. november 11. napján felmondta a könyvvizsgáló megbízási szerződését, jogosult-e a könyvvizsgáló munkadíjat felszámítani, ha a Megbízási szerződés értelmében: "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."
2010. május
"A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. tv. rendelkezéséeinek alkalmazásával kapcsolatban keletkezett felvetés alapján kérjük állásfogallásukat.
A törvény a köztulajdonban álló gazdasági táraságok fogalmát – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseinek alapulvételével – úgy határozza meg, hogy az államhoz vagy a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatokhoz kötődő jogi, személyek többségi befolyása alatt álló társaságok tartozzanak ebbe a körbe.
Az említett törvény korlátozza az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, valamint az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát, melynek létrehozása a 4. § (1) bekezdése értelmében kötelező. Az említett jogszabályhelyi szöveg – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottságot követően – azzal folytatódik, hogy a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot.
Mindezek ismeretében a Tulajdonosi Tanácsadó Bizottság ülésén kérdésként merült fel az, hogy a 2009. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó tárasságok vonatkozásában – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottság mellett – minden esetében kötelező-e a könyvvizsgáló alkalmazása is."
2010. május
Egy építési vállalkozó ügyfelem 2009.évben építési engedélyhez kötött, ezért fordított ÁFA –s beruházásra kapott megbízást, amit 2009. decemberében adott át. A szerződés szerint ügyfelem részszámlák illetve végszámla kibocsátására volt jogosult. A végszámlát a decemberi tényleges átadás ellenére 2010. 01.04 teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a került levonásra, amelynek pénzügyi rendezése csak 5év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések egy alvállalkozó kivételével- amely ugyancsak 2010.január 4-i teljesítési időponttal nyújtotta be számláját – 2009.évben elszámolásra kerültek.
Hogyan járunk el helyesen :
- Ha a végszámla teljes összegét 2009.évi bevételként számoljuk el ( mivel a beruházás átadás-átvétele 2009.évben megtörtént) és az alvállalkozó által 2010.évben benyújtott számlaértékét is 2009.évre határoljuk vissza.
- Vagy a számlára feltűntetett teljesítési időpontot (Január04) vegyük alapul és a végszámlához kapcsolódó alvállalkozói teljesítéseket aktiváljuk 2009.évben.
- Nem sértjük meg a számviteli törvény szerinti óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartás címen 5 évig pénzügyileg rendezésre nem kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként tartjuk nyilván a társaság könyveiben. Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni, amennyiben igen milyen összegben.
2010. április
Társaságunk EVA-s társaságként könyvvizsgálattal és számviteli szolgáltatás végzésével foglalkozik. A tevékenységet szeretnénk 73.11 hirdetésszervezési tevékenységgel bővíteni. A jogszabályok áttekintése alapján nem találok ezzel kapcsolatban tiltó rendelkezést. Érdeklődőm, hogy jól értelmezem-e a kamarai törvényt.
2010. április
A vállalkozás a beruházáshoz kapcslodó árfolyamvesztesége miatt a tavalyi évben jelentős veszteséget szenvedett el, amely a banki hitelképességét is kizárta.
Van-e arra lehetősége, hogy mivel nem határolta el a veszteséget, ezt 2008. év önellenőrzése keretében megtegye, és a hiba jelentős volta miatt újra közzétegye a beszámolóját? Ha igen, akkor mi történik a már kibocsátott könyvvozsgálói jelentéssel?
2010. április
"A" Kft "B" "C" és "D" társaságban 100 %-os, "E" társaságban 50 %-os, "F" társaságban 33 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezett, szavazati aránya a befektetésekkel azonos volt. A vállalatcsoport összesített adatai alapján konszolidált beszámoló készítésére volt kötelezett 2008. évben és az előző években. A "C" és "D" társaságban a befektetés minimális msértékű, a társaságok között üzleti kapcsolat nincs, ezért az anyavállalat úgy döntött, hogy 2009.-től mentesíti a két társaságot a bevonás alól. 2009. év közepén a "B" társaságban levő részesedésének 1/3-ad részét értékesítette, a társasági szerződésben úgy döntöttek, hogy a szavazati jogok többségét az úk tulajdonos gyakorolja.
2009. évre vonatkozóan kell-e konszolidált beszámolót készítenie az anyavállalatnak?
Véleményem szerint nem kell, mivel anyavállalti minősége csak a két kicsi, jelentéktelen mértékű befektetéssel bíró (együttesen az anyavállalati saját tőkéjének 0,13 %-a) vállalat esetében áll fenn, ahol csak tőkekonszolidációt kellene végeznie.
2010. április
Egy Önkormányzat ugyanazon a napon (2007. december 20.) két szerződést kötött egy XKft-el: engedményezési szerződést és üzletrész átruházási szerződést.
1.Engedményezési szerződés: engedményező az XKft
engedményes az Önkormányzat
kötelezett az ZKft
Az XKft kijelenti, hogy a ZKft-el szemben 95 millió Ft tagi kölcsön nyújtásból eredő követelése van (65 millió működési és 30 millió beruházási).
Az XKft a szerződés aláírásával egyidejűleg az Önkormányzatra (engedményesre) engedményezi (ruházza át) a fenti 95 milliós követelését 45 millió forint értékben, amelyet az Önkormányzat ki is fizet.
2. Üzletrész átruházási szerződés: az XKft térítésmentesen átadja a 100%-os üzletrészét (tulajdonjogát) a ZKft-ben az Önkormányzatnak.
Az Önkormányzat egy külső szakértővel értékeltette a ZKft vagyonát, aki megállapította, hogy a ZKft piaci értéke 0, jegyzett tőkéje 3 millió forint, kötelezettségei meghaladják az eszközök értékét és elveszítette a saját tőkéjét.
A fenti két ügyletre vonatkozó dokumentumokból (XKft tagi határozatai, Képviselő-testületi előterjesztések, Képviselő-testületi határozatok, stb,) egyértelműen megállapítható, hogy a 100 %-os üzletrész térítésmentes átruházásának feltétele volt az XKft követeléseinek megvásárlása (engedményezése). A fenti külső szakértő szerint is a két szerződés együtt értelmezhető.
Kérdéseim:
1. az Önkormányzatnál, hogyan és hol kell nyilvántartásba venni, könyvelni a 95 millió forint követelés 45 millió forintért történő engedményezését (mérlegben és mérlegen kívül)?
2. Az Önkormányzat könyveiben milyen értéken kell szerepeltetni a ZKft 100 %-os üzletrészét: 0 Ft, 3 millió forint, mérlegben vagy mérlege kívül 0 forinttal?
3. A két szerződést lehet-e „összevontan” kezelni, azaz 45 millió forint az Önkormányzat 100 %-os részesedése a ZKft-ben.
2010. április
"Egy társaságnál az APEH megállapítások kimerítik a jelentős összegű hiba fogalmát a 2005-2006 évekre. Megszületett a másodfokú határozat, amelyet bizonyít, hogy az APEH folyószámlára is felkerültek az egyes adónemeknél a "jogerős határozatok". A társaság bírói úton megtámadta a határozatot. A társaság könyvvizsgálója nem fogadja el a három oszlopos mérleg szükségességét, mert a Sztv. 19. § (3) bekezdése értelmében a társaság " vitatja és fellebbezett" a határozat ellen.
Annak ellenére, hogy a társaság vitatja az APEH másodfokú, jogerős határozatát kell-e három oszlopos mérleg?
A Sztv 19. § (3) bekezdésében a "nem vitatott, nem fellebbezett" kitétel csak a jogerős határozat előtt vizsgálandó. Ha már van jogerős határozat és az egyéb feltételek is adottak három oszlopos beszámolót kell készíteni. A vitatás, az el nem ismerés, a bírósági megtámadás nem írja felül a 19. § (3) bekezdésében szereplő "jogerőssé vált megállapításokat".
2010. április
"Számviteli Törvény 145. § (3) szerinti könyvvizsgálatra kaptam megbízást, mely szerint:
"A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 146-149. § szerint kell forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni."
A forintról EUR-s könyvelésre áttérő társaság 2009-ben alakult nem volt könyvvizsgálva és nincs is választott könyvvizsgálójuk. Ezért nem tudok könyvvizsgált adatokra támaszkodni.
Abban kérném a segítségüket, hogy
(1) kell-e könyvizsgálnom a devizás áttérési mérleg (amit könyvvizsgálni kell) alapjául szolgáló egyszerűsített éves beszámolót és arról is kell-e jelentést kiadni? (nyilvánvalóan ez többlet megbízás lenne a SZT 145-höz képest viszont nem vagyok és nem is leszek választott könyvvizsgálójuk)
(2) vagy elegendő könyvvizsgálni a devizás áttérési mérleg alapjául szolgáló egyenlegeket és csak arról kell meggyűződni a könyvvizsgálati standardoknak megfelelően, hogy azok hű és valós egyenlegek?
(3) milyen szövegezésű könyvvizsgálói jelentést kell kiadnom a (2) esetben, ha ott nemcsak arról kell nyilatkozni, hogy az átváltás a SZT. szerint történt meg (mivel az (1) esesetben lenne külön kv. jelentés és az áttérésnél gyakorlatilag csak az átváltásról kellene nyilatkozni ha jól gondolom)
(4) illetve van-e a Kamarának bármilyen iránymutatása ilyne ügyben?"
2010. április
"A számviteli törvény 141. § (9) bekezdése szerint a beolvadás kapcsán a beolvadó társaságtól átvett eszközöket a végleges vagyonmérleg szerinti értékben kell állományba venni.(Ez eltérhet a beolvadó társaság által kimutatott könyv szerinti értéktől.) Amennyiben a végleges vagyonmérleg szerinti érték egyezik az átadó cégnél kimutatott könyv szerinti értékkel, van-e lehetőség bruttó értékként a vagyonmérlegben szereplő értéket kimutatni, új maradványértéket és várható hasznos élettartamot meghatározni vagy ugyanúgy kell tovább folytatni, ahogy a jogelőd tette. Mi a teendő, ha eltér egymástól a fenti két érték?"
2010. február
"Kérdésünk a Minőségellenőrzési Szabályzattal kapcsolatos.
Cégünk két fő könyvvizsgálót foglalkoztat asszisztensek nélkül önállóan dolgozunk, kisebb cégeknek.
A Kamara honlapján megtaláltuk a mintaszabályzatokat. Korábban egy előadáson azt a tájékoztatást kaptuk, hogy elég nekünk is az egyénileg dolgozó könyvvizsgálók minta szabályzata alapján elkészíteni a Szabályzatunkat (Egyéni, asszisztensek nélkül dolgozó könyvvizsgálók minőségellenőrzési feladataira vonatkozó szabályzat ), így ennek megfelelően készítettük el a saját példányunkat.
Kérdésünk, az hogy helyesen jártunk -e el, vagy függetlenül a méretünktől, mivel ketten dolgozunk a " A kis és közepes könyvvizsgáló társaságok minőségellenőrzési elveire és eljárásaira vonatkozó szabályzat" ajánlásai alapján kell a saját Szabályzatunkat elkészíteni."
2009. december
"A Kft. 3 000 eFt. jegyzett tőkét leszállította 500 eFt.-ra. 10 000 eFt. szabadon felhasználható az eredménytartaléka. A társaság az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni.
A jegyzett tőke leszállításával arányos eredménytartalék-kivonás lehetőség illetve kötelezettség?"
2009. december
"Az átalakuló mezőgazdasági egyéni cégnél a vagyonleltárban a korábban kapott fejlesztési támogatással vásárolt tárgyi eszközök nyilvántartási értéke tartalmazza az értékcsökkenésként nem elszámolható fejlesztési támogatás összegét is. A kapott fejlesztési támogatásoknak megfelelő összeget be kell-e állítani az átalakulással létrejövő kft tőketartalékába."
2009. december
"Milyen kötelezettsége van a könnyvvizsgálónak , ha a 2008 évi beszámoló nem készült el időben?
Két olyan cégnél vagyok könyvvizsgáló, ahol a mai napig a 2008 évi beszámolót nem készítették el.
- Az egyiknél 2009 február óta APEH vizsgálat folyik, és a könyvelési anyagot nem adta vissza a hivatal, mivel kapcsolódó vizsgálatot folytat a partner cégnél, ezért a vizsgálat időtartamát többször meghosszabította.
A bizonylatok hiányában a beszámolót a főkönyvelő nem tudta összeállítani, így a könyvvizsgálat is ellehetetlenült.
- A másik cégnél a beszámoló összeállítása a mai napig nem történt meg(itt személyi problémák léptek fel a könyvelés elvégzése során,az ügyvezető tájékoztatása szerint új főkönyvelő lesz szeptember végétől aki majd elkészíti a beszámolót) "
2009. december
"Mit lehet tenni, ha valamelyik Cég nem tesz eleget a beszámolójának nyilvánosságra hozatalában.
Ügyfelemnek jelentős összegű követelése áll fenn egy Céggel szemben. Április végéig nem küldte be a beszámolóját papiralapon és azóta sem küldte be elektronikusan.
Két szék között elveszik a bába: a Cégbiróság nem kéri be, mert a Cég elektronikusan is beküldhette, a Céginfo. Szolgálat nem intézkedik, mert papir alapon is beadhatta.
Az APEH elismeri, hogy a beszámoló leadási kötelezettség teljesitésének ellenörzése az ő feladata és közlik, hogy tudomásul vették."
2009. november
"Lehetőség van fejlesztési tartalék képzésére a TAO előírása szerint, amit a tárgyévet követő 4 éveen használhat fel a társaság jövőbeni beruházásainál. ( Tulajdonképpeni előrehozott értékcsökkenési elszámolásról van szó).
Az eszköz aktiválása után a fejlesztési tartalék igénybevételének (figyelembevételének mi a helyes eljárása? Az aktiválás után előszőr a még el nem számolt értékcsökkenést írjukle, majd a futamidő hátralévő részében veszem figyelembe az előrehozott (már elszámolt) értékcsökkenést vagy fordítva ?
Természetesen ez azoknál az eszközöknél fordul elő, ahol a beruházás értéke magasabb, mint a figyelembe vett fejlesztési tartalék.
A probléma azért merült fel, mert az általunk megvásárolt tárgyi eszköz program a leírási időszak elején veszi figyelembe a fejlesztési tartalékot, addig nem érvényesít az adóalapnál elszámolható leírást, amíg a fejlesztési tartalék le nem íródik.
Véleményünk szerint ez helytelen elszámolás, de a programozó cég nem változtat az elszámolás módján addig amíg hivatalos szakértői véleményt nem kap."
2009.október
"Egy könyvvizsgált ügyfelemmel kapcsolatosan büntetőügyben tanúként kíván a rendőrség meghallgatni.
Kérem szíves útmutatásukat, mi az ilyenkor követendő eljárás. Érzésem szerint az üzleti titok megtartása miatt tanúként nem nyilatkozhatok, de nem találtam erre vonatkozóan a kamarai tv-ben útmutatást. Éppen ezért kérem, hogy válaszukban a jogszabályi hivatkozást is szíveskedjenek elküldeni!"
2009. október
"Az "A" Kft-ből kiválik a "B" Kft. A kiváláskor egy ingatlan kerül át az új Kft. tulajdonába. A régi Kft. 9 éve vásárolta az ingatlant, akkor az Áfát visszaigényelte. Azóta Áfá-san adja bérbe. A kiváláskor kell-e Áfá-t fizetni? Az új Kft. áfa mentesen kiadhatja-e bérbe?"
2009. október
"Önkormányzati csatornázási projektre pályázik. Amennyiben elnyeri a pályázati támogatást, megvalósitásra kerül a csatornázás. Ennek projektnek a könyvvizsgálatára kértek fel.
Érdeklődöm, hogyha nincs önkormányzati minősitésem elvállalhatom-e a megbizást, illetve adhatok-e ajánlatot a könyvvizsgálatra."
2009. október
"Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy tájékoztasson ha átalakulást, beolvadást, kiválást könyvvizsgálunk, akkor a kamara által kiadott formanyomtatvány vagy formai követelmény van e erre vonatkozó záró jelentésre.
Ha igen akkor hol találom meg, ha nem akkor az egy oldalás záró jelentés elég e, vagy egy hosszabb jelentést kell leadnom."
2009. október
"Állásfoglalásukat szeretném kérni a 2006. évi IV. tv.131. (3) szerinti ügyvezetői nyilatkozattal kapcsolataosan:
1: Az ügyvezetőnek a mérlegelfogadó taggyűlésen elegendő-e nyilatkoznia, vagy minden egyes -már a kötelezettségek között kimutatott összegből történő - kifizetés alkalmával nyilatkoznia kell ? Elfogadható-e az a gyakorlati megoldás, miszerint a nyilatkozatot a mérlegelfogadó taggyűlési határozatba belefoglalják (az ügyvezető egyben tag is) és ezáltal megvalósul az elektronikus beküldés, vagy mindenképpen külön nyilatkozat megtételére és a cégbíróságnak való elektronikus beküldésre van szükség?
2. Az osztalékelőlegről való döntéskor is terheli-e az ügyvezetőt a 131.§ (3) szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége?
Az osztalékelőleggel kapcsolatosan további kérdésem: A közbenső mérleg alapján elhatározott osztalékelőleg fizetése történhet-e több részletben (akár több hónapon keresztül) amennyiben ezt a taggyűlési határozatban rögzítik?"
2009. október
"Egy gazdasági társaságban korábban a saját tőke terhére tőkeemelés történt, a saját tőke a megemelt jegyzett tőke értékét is meghaladja.
Az üzletrész tulajdonosa beapportálhatja-e ezt az eredeti jegyzési értéken egy másik társaságba."
2009. október
"Hogyan kell a tulajdonos („A”cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedés növekedését?
„A” cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik” „B” Kft-ben.
„B” Kft jelentős vagyonfelértékeléssel, kedvezményezett átalakulással Zrt-vé alakult, jegyzett tőkéjét a vagyonfelértékeléssel egyidejűleg jelentősen felemelte, melynek bejegyzése a tárgyévben megtörtént.
Az átalakulás során tulajdoni arányok nem változtak, így„A” cég részesedése jelentősen megnőtt „B” Zrt jegyzett tőkéjében.
Hogyan kell ezt megjeleníteni „A” cég nyilvántartásában, megfelelő-e az alábbi megoldás?
Régi részesedés kivezetése: 88 - 17
Új részesedés állományba vétele: 17 - 98
Kérdések
1., A fenti események jelentősen megnövelik „A” cég adózás előtti eredményét.
A kedvezményezett átalakulás révén szerzett részesedéssel kapcsolatos rendkívüli bevétel „A” cégnél adóalapcsökkentő-e?
2., Ha nem adóalap csökkentő, elhatárolható-e, halasztott bevételként elszámolható-e ez a rendkívüli bevétel és ha igen, milyen időszakra?
3., Lehetséges-e az a megoldás, hogy „A” cég a könyvelésben a beszerzési értéken változatlanul marad ez a részesedés, és csak a kiegészítő mellékletben utalnak a részesedés növekedésére?"
2009. október
"EU pályázat benyújtásának előfeltételeként az előző két év (2007. és 2008.) auditált beszámolójára van szükség, az ügyfél azonban az előző két év adatai alapján nem volt könyvvizsgálatra kötelezett, ezért sem választott könyvvizsgálója nem volt, sem a szükséges auditált beszámolókkal nem rendelkezik. A pályázati kiírásnak mindenben megfelel és a beszámoló auditját is elvégeztetné, de erre már csak utólag kerülhet sor.
Kérdésem, hogy az előző két üzleti év auditálása milyen formában történhet meg ebben az esetben?"
2009. július
"A könyvvizsgálói szerződésem 2009. május 30-án lejárt. Az éves beszámolót (az ismételt közzétételre előkészített 2007. évi éves beszámolót sem) a taggyűlés nem fogadta el 2009. május 30-ig.
Kérdésem az, hogy 2009. évi július hónapban záradékolhatom-e a 2008. évi éves beszámolót?"
2009. július
"Egy részvénytársaság saját részvényt kíván visszavásárolni. Ehhez közbenső mérleget készít.
Kérdésem az lenne, hogy a könyvvizsgálónak kell-e záradékkal ellátni a közbeső mérleget és eredménykimutatást ahhoz, hogy a közgyűlés dönthessen a visszavásárlásról."
2009. március
"Egy ügyfelem elhatározta, hogy saját részére, hosszú távú használatra, ingatlankomplexumot kíván létrehozni egy általa tulajdonolt építési telken. Az ingatlanokat később szállodaként, vagy bérbeadás útján kívánja hasznosítani. Sajnos a hozzáférhető szakirodalomban nem találtam egyértelmű leírást, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a szóban forgó vállalkozásnak nincsenek saját alkalmazottai, saját erőforrásai, kizárólag pénzeszközei, és egy fővállalkozót kíván megbízni a beruházás lebonyolításával, kivitelezésével egészen a tervezéstől a megvalósításig, az engedélyek megszerzéséig. Kollégákkal folytatott megbeszéléseken több álláspont is kialakult. Az egyik szerint a kivitelezőtől beérkezett számlákat, és az egyéb , a bekerülési értékben figyelembe veendő tételeket ( banki kamat, árf. különbözet stb.) közvetlenül az 1. számlaosztályba, a beruházások közé kell könyvelni. A másik álláspont szerint – tekintettel arra, hogy nem beszerzés történik – a saját előállítású eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a kivitelező számláját igénybevett szolgáltatásként kell könyvelni, az egyéb bekerülési értékbe figyelembe veendő tételeket is ott kell rögzítni, ahova azokat alapesetben a számviteli tv. rendeli, és év végén vagy az aktíválást megelőzően az előállítási költségen kell a beruházások között állományba venni az aktívált saját teljesítményekkel szemben.
Kérem írják meg, hogy a fenti két elszámolási módszer küzül melyik a helyes, amennyiben egyik sem, akkor mi a helyes elszámolási mód mind a kivitelezőtől befogadott számlák, mind pedig a kapcsolódó egyéb tételek ( kamat stb) esetében.
További kérdésem lenne, hogy álláspontjuk szerint a fent leírt eset megfelel-e a jelenleg hatályos , Általános Forgalmi adóról szóló törvényben használt, a saját vállalkozásban megvalósított beruházásra vonatkozó fogalomnak, ill. alkalmazandóak – e az ezzel kapcsolatos szabályok."
2009. április
"Egy társaság a tulajdonosi szerkezet megváltoztatása céljából szabad eredménytartalékát üzletrész visszavásárlásra kívánja fordítani. Milyen értékelési eljárást célszerű alkalmazni a visszavásárlási érték illetve az azt követő eladási érték meghatározása szempontjából? Előzetesen szóba került a visszavásárolt üzletrész térítésmentesen történő juttatása is."
2009. április
"Alapítvány felkérését vállalalva kell-e elfogadó nyilatkozatot küldeni, mivel a fővárosi bírósághoz tartoznak és nem a cégbírósághoz."
2009. április
"Alapítvány felkérését vállalalva kell-e elfogadó nyilatkozatot küldeni, mivel a fővárosi bírósághoz tartoznak és nem a cégbírósághoz."
2009. március
"Kedvezményezett eszközátruházás során a tao-törvény szerinti bejelentéssel éltek, s nem fizették meg az adót. Az eszközök szétválás során történő visszaadásával meg kell-e fizetni, vagy a szétváláskor a vagyonmegosztás arányában továbbvihető ez a kötelezettség, a meg nem fizetett társasági adó?"
2009. március
"2008 év folyamán az Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztár - amely pénz forgalmi szemléletű kettős könyvvitelt vezet- részvényei - az mostani tőzsdei válság miatt - jelentős összegű értékvesztés képződött. A számviteli törvényi előírása szerint évvégén értékvesztést kell elszámolni ha az jelentős összegű és tartósnak bizonyul. A 252/2000 kormány rendelet 22.§ 9. bekezdés b) pontja szerint az értékvesztést tőkeváltozás csökkenéseként kell lekönyveli.
Kérdéseim a következők:
- A fentiekben leírt jelentős összegű értékvesztés leírása most kötelező-e?
- Az egészségpénztár dönthet-e arról, hogy nem számolja el az értékvesztést bizonytalan helyzet miatt?
- A válság jelenleg ismert leírása kimeríti-e a Tartósság fogalmat?"
2009. március
"Egy befektető cégcsoport egyik cége részesedés megvásárlására hosszú lejáratú banki hitelt vett fel CHF-ben.
A cég jelenleg veszteséges, mivel fizeti kamatokat, viszont még nincs árbevétele és 2008 évben osztalékot sem kap.
2008-ban az évvégi átértékelésnél igen jelentős összegű árfolyam vesztesége keletkezett, ami még inkább rontja a cég saját tőkéjét.
Kérdés: ilyen esetben is mindenképpen el kell számolni a teljes árfolyam veszteséget, vagy esetleg el lehet határolni későbbi időszakokra, amikor a lesz fedezete?"
2009. március
"Milyen hatással van a társasági adó alapra a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott teljes részesedés értékvesztésének elszámolása, ha a részesedés felszámolási eljárás miatt szűnik meg?"
2009. március
"Saját részvény visszavásárlása
Zrt. saját részvény visszavásárlásakor korlátként a Számviteli törvény 35 § (7 ) bekezdését kell csak figyelembe venni, vagy a 39 § (5) bekezdését is."
2009. március
"Magyarországon bejegyzett Kft. (csak magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkezik) osztalékot fizetne - német állampolgár magánszemély tulajdonosai részére.
A tulajdonosok egy évben 183 napnál kevesebbet tartozkodnak Magyarországon.
A kettős adózés elkerülése érdekében hogyan kell eljárni asz osztalék adó megfizetése, illetve az esetleges osztalékelőleg megfizetése szempontjából."
2009. március
2009. február
2009. február
2009. február
2009. február
"Szerződésem szerint évközben 50 % könyvvizsgálói díj számlázására vagyok jogosult az évközi vizsgálat elvégzését követően. Ezt elvégezve, 2008. novemberében kiállítottam a fentiek alapján a számlát, amelyet a mai napig nem egyenlítettek ki fizetési nehézségek miatt.
A fordulónap után (december 31.) rendes felmondással nem élhetek a szerződésem szerint.
Hamarosan az éves beszámoló könyvvizsgálatára kerülne sor és a további 50 % kiszámlázására, amelynek kiegyenlítésére kevés esélyt látok, mivel még az előző számlámat sem fizették ki.
Kérdésem: élhetek-e könyvvizsgálóként a Ptk. 281. §. (2) bekezdése szerint leírtakkal, azaz:
"Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha ...a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn."
Tehát megtagadhatom- e addig az éves beszámoló könyvvizsgálatának elvégzését - tekintve a mérlegleadási és egyéb határidőkre - amíg a lejárt határidejű korábbi számlámat ki nem egyenlítik."
2009. február
"Cégünktől az Európai Bizottság egy olyan igazolást kér egy EU-s projekt auditálása kapcsán, amellyel bizonyítjuk, hogy cégünk, a Volán C & Audit Zrt tagja nemzetközileg elismert ellenőrző szervnek.
approved auditor who is a member of an internationally recognised supervisory body...."
Érdeklődnék, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemzetközileg elismert ellenőrző szervnek számít-e, és ha nem akkor mire gondol a Bizottság."
2009. február
2009. január
2009. február
"Saját üzletrész bevonása"
"Saját üzletrész bevonását határozta el egy társaság. 2008. november 23-án. A cégbírósági bejegyzés kelte 2009. január 13., hatályos 2008. november 23-tól. Kérdés: lekönyvelhető-e 2008. évi eredmény terhére a saját üzletrész bevonása?"
2009. január
2009. február
"Átalakulásnál vagyonmérleg, vagyonleltár ellenőrzését végezheti -e szünetelő kamarai tag?"
2009. január
"Kellemetlen ügyemben kérem véleményüket, állásfoglalásukat, miszerint az egyik ügyfelem(gazdasági társaság; KFT), ahol könyvvizsgáló vagyok, huzamosabb ideje (több, mint 2 éve ) nem fizeti a díjamat.
A díj nem fizetés egyrészt a nagyfokú árbevétel kiesése miatt következett be, másrészt a hiányos forgótőkét pótolta a könyvvizsgáló
és a könyvelő meg nem fizetett díjával. Hát itt tartunk.
A tulajdonos elmondása szerint most eladásra kínálja cégét(jelenleg ez van folyamatban), és szándéka szerint az értékesített javakból kíván kifizetni.
Több személyes és hivatalos levélváltás jegyzőkönyv erősíti meg a tartozás tényét.
A 2007-s évre e miatt is figyelemfelkeltő záradékot adtam a cégnek.
törvény), nem mintha ez sokat jelentett volna az esetben, ha nem kívánják valami okból megfizetni a díjunkat.
Az utolsó felszólításom révén a felszámolási eljárást is kilátásba helyeztem, jobb híján, de furcsán néz ki, amikor a könyvvizsgáló kéri a a felszámolási eljárás elindítását.
A követelés behajtás épp ilyen kellemetlen dolog a számomra.
A helyzet pikantériája, hogy a cég 2008-tól már nem kötelezhető a könyvvizsgálatra, és így áttekintésem sem lehet a dolgok felett, és különben is egy eladott cégnél még a jogutódlással is az új cégtulajdonos hozza a könyvvizsgálóját.
A dilemmámat az is jelenti, ha tovább várok, és nem lépek, akkor nem kapom meg a díjamat, ha a felszámolás felé lépek, akkor a tulajdonos szerint " nem kapok semmit se" figyelmeztetés ért."
2008. november
1) Ugyanannál a banknál egyik folyószámláról a másikra történő átutalásnál (nem történik átváltás forintra) keletkezik-e árfolyam különbözet? (szerintem nem, mivel egyik zsebből a másikba került)
2) Ugyanannál a banknál a bankszámlán illetve alszámláján lekötés történik, keletkezik-e árfolyam különbözet?(álláspontom szerint nem)"
2008. november
2008. november
A számviteli törvény 141.§ (3) bekezdése csak az átalakulással megszűnő társaságra írja elő a beszámolókészítési kötelezettséget, ( például szétválás esetében) a változatlan formában továbbműködő társaságra nézve (amelyből a kiválás történt) ilyen kötelezettséget a számviteli törvényben nem találtam!"
2008. november
A hivatkozott válasz az alábbi: „2008 január 1-től a villamos energiáról szóló számla külön tételként tartalmazza a szénipari szerkezetátalakítási támogatás összegét a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Tv 147 §. alapján. Így a villamos energiáról szóló számla teljes összegét nem lehet automatikusan egy összegben anyagköltségként elszámolni, azt tartalma szerint meg kell bontani. Az elektromos áram számláján külön soron szereplő szénipari szerkezetátalakítási támogatás nem része az áramszolgáltatás ellenértékének, ezért anyagköltségnek sem könyvelhető, azt egyéb ráfordítások között kell elszámolni."
Véleményem szerint a fenti vélemény ellentétes a számviteli törvény beszerzési árra (47-51. §) vonatkozó előírásával, mert én úgy ítélem meg, hogy ez a tétel a villamos energia vásárlással összefügg, tehát része a beszerzési értéknek, így azt anyagköltségként kell elszámolni."
2008. október
2008. október
2008. október
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívül egyéb szakmai szolgáltatásként a bejegyzett könyvvizsgáló jogosult gazdálkodó értékelésére.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott Igazságügyi Könyvszakértők Módszertani Útmutatója a könyvszakértői tevékenységgel kapcsolatban rögzíti, hogy a könyvszakértői feladatok közé tartozhat például részesedések piaci értékének a meghatározása.
Fentiekre tekintettel, tisztelettel kérem annak megerősítését, hogy egy bejegyzett könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő jogosult társaságok értékelésére, üzleti értékének megállapítására, egy társaságban lévő részesedés piaci értékének a megállapítására. Kérdésem feltevését indokolta, hogy egyes bejegyzett könyvvizsgálók, akik igazságügyi adó-, könyv- és tőkepiaci szakértőként is tevékenykednek, vitatják a bíróságon folyó eljárás során a pénzügyi intézményi minősítéssel is rendelkező bejegyzett könyvvizsgálók, igazságügyi könyvszakértők kompetenciáját a cég-, illetve részesedés értékelés területén. Ezen szakértők, akiknek az igazságügyi szakértői véleménye felülvizsgálatra került, a cég-, illetve részesedés értékelést önálló, a tőkepiaci szakértői tevékenységhez tartozó kompetenciának tekintik.
Véleményem szerint az ilyen irányú megkülönböztetés a jogszabályi előírásokból nem olvasható ki, és ha ez a köztudatban elterjedne, akkor a Kamarai törvényben rögzített, könyvvizsgálók által végezhető tevékenységgel összeütközésbe kerülnek, és több könyvvizsgáló kollega érdekét sértené."
2008. szeptember
2008. szeptember
"2007 évben a társaság 40 millió osztalékelőleget fizetett 25 % osztalék utáni SZJA levonásával. 2008 áprilisában a taggyűlés elfogadta az éves beszámolót és az osztalékot 40 millió forintban határozta meg.
A végleges osztalék viszont csak részben adózik 25 %-kal, van 35 %-os része is. Kérdésem, hogy mivel ilyenkor nincs újabb osztalékkifizetés - osztalékelőleg értéke megegyezik a végleges osztalékkal - , nincs kifizetői levonásra lehetőség, az osztalék utáni SZJA különbözetet a magánszemélynek a 66. § (7) b, pontja szerint az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában vallja be, az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe és a különbözetet is csak a 2008. évi adóbevallásának leadási határidejekor kell megfizetnie, tehát 2009. május 20-ig?
A 0808M bevallásban nem találtam az osztalékelőleg és az osztalék különbözetének elszámolására szolgáló rublikát.
Kérdésem még, hogy a 14 % ehot is hasonlóan csak a 2008 évi SZJA bevallásában kell rendeznie a magánszemélynek?"
2008. szeptember
"Egy társaság a jegyzett tőkéjét 50%-al kívánja leszállítani tőkekivonással. Ezáltal az eredménytartalék és a tőketartalék is csökken arányosan. A kérdésem a fejlesztési tartalékként képzett lekötött tartalék arányos része. Úgy gondolom, hogy a lekötött tartalék nem csökkenthető 50 %-al. Viszont a lekötött tartalék is része a saját tőke jegyzett tőkén felüli részének, ezért kérdésként merült fel, hogy esetlegesen ennek az értéke nem fizethető-e ki az eredménytartalékból?
A másik kérdésem: E társaságnál a jegyzett tőke felemelése korábban az eredménytartalékból történt. Ez a tény befolyásolja-e a tőkeleszállítást valamilyen módon? Úgy gondolom, hogy nem, csak annyiban, hogy a tőkeleszállítás kifizetésénél e jegyzett tőke résznél le kell vonni a 25%-os Szja-t és esetleges 14 %os Eho-t."
2008. szeptember
2008. június
a./ Mivel a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, akkor lehet-e eszközként állományba venni, utána értékcsökkenést elszámolni?
b./ Ha pedig szolgáltatásnyújtás (bérlet) a nyílt végű pénzügyi lízing, akkor milyen számla-összefüggések alkalmazásával kell a könyvelésben e gazdasági eseményeket elszámolni, mind a tőke törlesztőrészleteit, mind a kamatrészt időbelileg elhatárolni, különös tekintettel az első részlet (20-30%-os önrész) időarányosan magas értékére?
c./ Ha bérletnek minősül, akkor a tőkerészt lehet-e közvetlen költségnek tekinteni, ha olyan géplízingről van szó, amely gépórában kifejezhető kapcsolatba hozható a gyártott alkatrészek mennyiségével?
2008. május
2008. május
"Negatív adózott eredmény mellett lehet-e eredménytartalékot bevonni osztalék fizetés céljára?"
2008. május
2008. március 3.
Frissítve: 2011. március
"Hogyan ítéli meg a könyvvizsgáló a megfelelő bizonylatok nélkül elszámolt tagi kölcsönt?"
Mi történik a cégértékkel, ha az azt alátámasztó körülmények változnak (pl. ingatlan eladásra kerül)?