Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció

Konzultáció

Az alábbi oldalakon a 2006. szeptember 1. óta működő konzultációs szolgálathoz beérkezett érdekesebb, szakmailag fontos kérdéseket tesszük közzé.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a Konzultációs szolgálat szakértőjének szakmai véleménye nem tükrözi a kamara hivatalos véleményét. A Konzultációs szolgálat válasza a jelenlegi jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított kollégák közti szakmai véleménycserének és álláspontnak tekinthető.

 

Az adott vélemény a jelenlegi jogszabályok alapján jóhiszeműen kialakított szakmai vélemény és álláspont, azonban - az Alkotmánybíróság döntése alapján - nem jelenti azt, hogy a felhasználónak joga van ezt hivatalos véleményként bírósági vitában felhasználni, és erre, mint egyedüli mértékadó álláspontra hivatkozni. Az állásfoglalás nem veszi figyelembe az egyedi feltételek sajátosságait és ebből fakadó kockázatát.

Kérjük Önöket, hogy kérdésüket az erre rendszeresített űrlapon tegyék fel - annak minden pontját kitöltve, beleértve az Önök által megfelelőnek ítélt válasz megadását.
Mivel nagyon sok megkeresés érkezik a Konzultációs szolgálathoz, csak azokat a szakmai kérdésekre tudjuk megválaszolni, amelyek az említett elektronikus nyomtatványon és megfelelően kitöltve kerülnek beküldésre.




 

    "Egy kft. 5 éves határozott idejű irodabérleti szerződést kötött. Összesen 14 hónapra jár neki 50%-os bérleti díj kedvezmény, minden évben van 2-3 hónap, amikor csak 50% bérleti díjat fizet. A most vizsgált évre 2 ilyen hónap esett. Ha az 5 év letelte előtt felmondja a szerződést, akkor egyrészt fizetnie kell 6000 EUR kártérítést, másrészt meg kell fizetnie a "kedvezményes bérleti időszakokra eső teljes bérleti díjak arányos részét". A társaság vezetése szerint jelenleg nincs olyan körülmény, amely arra utalna, hogy a szerződést 5 éven belül felmondanák.

    Szükséges-e a 2 havi bérleti díj kedvezményre, illetve a kártérítésre céltartalékot képezni? Vagy elegendő a kiegészítő mellékletben bemutatni, mint függő kötelezettség, aminek a bekövetkezési valószínűsége csekély? Ha kell céltartalékot képezni, milyen mértékben? Figyelembe vehető-e a csekély valószínűség?

    Véleményem szerint a Számviteli tv. 41. § (1) szerint a "szükséges mértékben" céltartalékot KELL képezni a jövőbeli vagy függő kötelezettségekre. A szükséges mérték azonban nincs definiálva. A Számviteli esettanulmányok c. szakkönyv szerint a függő, illetve jövőbeli kötelezettségekre céltartalékot kell képezni a legrosszabb kimenetelt feltételezve (azaz 100%-ban). Ezek alapján én azt javasoltam a társaságnak, hogy képezzenek céltartalékot. A társaság francia kontrollere nem igazán fogadja el a céltartalék képzést, mert az IFRS szerint ha csekély a bekövetkezés valószínűsége, akkor céltartalék nem kell. Kéri a jogszabállyal alátámasztott indoklást, hogy a magyar beszámolóban miért szükséges. A Kamara Nemzetközi Számvitel tankönyve szerint az IAS 37 szerint valóban nem kell, magyar törvény szerint kell. E tekintetben ellentmond egymásnak a két rendszer. Én most arra az álláspontra jutottam, hogy céltartalékot kell képezni, de a szükséges mérték a csekély valószínűség miatt kicsi, így a céltartalék összege közelít a nullához. A csekély valószínűségről nyilatkoztatnám az ügyvezetést, és maximum a kiegészítő mellékletben mutatnánk be ezt a függő kötelezettséget. Helyesen gondolom?"

    2014. október

    Tovább a válaszhoz


    "A 2014. május 14-én közzétett, a TÁMOGATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNÁL HASZNÁLHATÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSMINTA HASZNÁLATÁRÓL kiadott közleménnyel kapcsolatosan kérem szíves tájékoztatásukat. A 4400. témaszámú Standard "A megállapodás szerinti vizsgálatra szóló megbízás általános alapelvei" 8. pontja szerint a könyvvizsgálónak a megbízást a megbízási feltételekkel összhangban kell végrehajtania. A projekt könyvvizsgálatára a megbízási szerződést 2013-ban kötöttem meg, melyben rögzítésre került - az NFÜ által elvárt könyvvizsgálói jelentés-minta alapján -, hogy a könyvvizsgáló köteles ellenőrizni, hogy a kedvezményezett megbízó a projekt végrehajtása során az általános elszámolhatósági szabályokat betartotta-e, illetve betartott-e minden egyéb, a projektre vonatkozó rendelkezést. A projekt fizikailag megvalósult, a záró elszámolás részeként a könyvvizsgálói jelentést 2014. szeptember 30-án kell benyújtani.

    A hivatkozott közlemény figyelembevételével, illetve a megbízási szerződésre tekintettel mire vagyok köteles nyilatkozni a könyvvizsgálói jelentésben? A kérdésnek különös súlyt ad az, hogy megállapításom szerint a kedvezményezett egyes esetekben nem tartotta be a Projektre vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített "függetlenségi" követelményt, melynek következtében a felmerült költség nem számolható el a megítélt támogatás terhére, viszont a közreműködő szervezet a benyújtott időközi kifizetési kérelem alapján a számla összegét utófinanszírozás keretében megtérítette, a Projekt megvalósítása során helyszíni ellenőrzés keretében a pályázati útmutató vonatkozó előírásának meg nem felelő szerződés-kötést nem kifogásolta. A megbízási szerződésem alapján - függetlenül az időközben kiadott közleménytől - köteles vagyok-e ezt a hiányosságot a könyvvizsgálói jelentésemben rögzíteni, vagy a kiadott közlemény alapján le kell módosítani a könyvvizsgálatra vonatkozó megbízási szerződést, azaz a módosítás során abból ki kell emelni az elszámolhatósági szabályoknak való megfelelés ellenőrzését, tekintettel arra, hogy azok betartását a közreműködő szervezetnek kell ellenőriznie?

    Lényegesnek ítélt törvényi hivatkozások, felhasznált szakirodalom: "Új Széchenyi Terv II. Pályázati útmutató a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP 3.4.2-11/1 kódszámú pályázati felhíváshoz" C3. Elszámolható költségek köre 22. oldal: projektmenedzsment tagjaira vonatkozó előírások - függetlenségi követelmény"

    2014. október

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk (kft.) az utolsó mérlege alapján az alábbi saját tőke szerkezettel rendelkezik. Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 220.334 Eredménytartalék -368.767 Lekötött tartalék 145.108 MSzE 10.512 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187 A cégben levő lekötött tartalék veszteség miatti tulajdonosi pótbefizetésként került a társaságba. Ezen tőkeszerkezet alapján (a lekötött tartalékra vonatkozó korlátozás miatt) osztalékot a cég nem fizethet. A Kft. egyszemélyi tulajdonosa a társaságot Zrt-vé átalakítani tervezi és ennek során a tőkestruktúrát oly módon tervezi módosítani, hogy a lekötött tartalék és a tőketartalék terhére az eredménytartalék negatívumát pótolják. Ezt követően az új cég tőkeszerkezete az alábbi lenne: Jegyzett tőke 11.000 Tőketartalék 7.187 SAJÁT TŐKE ÖSSZESEN 18.187

    Bizonytalanok vagyunk annak megítélésében, hogy a cég a pótbefizetésként bekerült lekötött tartalékot felhasználhatja-e a két másik tartalékkal szemben, avagy ezzel a Sztv. 38. § (4-6)-ba ütközne, amely szerint a pótbefizetés csak a visszafizetéssel szüntethető meg. (Ezen rendelkezések a pótbefizetés eredetű lekötött tartalékot nem engedik meg más tőkeelemek javára elszámolni.)

    Álláspontunk szerint az átalakulás során a cég kilép a számviteli tv. fenti szabályai alól és csak az átalakulásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia, amelyek a tőkeszerkezet módosítása tekintetében ilyen korlátozást már nem tartalmaznak. /138. § (6) és 140. (1-2)/ Kérjük segítségüket a fenti ügy kapcsán."

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Átalakulás, beolvadás, két cég vesz részt, a beolvadó és az átvevő, mind a kettő eredménytartaléka negatív, mind a kettő saját tőkéje pozitív és meghaladja a kötelező értéket.
    Átalakulás, beolvadás esetén a saját tőke elemeinek értékelésével kapcsolatos kérdés: a beolvadó társaság eredménytartaléka negatív, ez megengedett a SzT. 138 § (6), a beolvadó társaság az átalakulás során megszűnik. Az átvevő társaság változatlan formában működik tovább, könyveit nem zárja le, új adószámot, stb nem kap. Vonatkozik-e rá a SzT. 140 § (1) bekezdése? Azaz lehet-e a jogutód vagyonát tartalmazó oszlopban negatív eredménytartalék. A saját tőke meghaladja a jegyzett tőkét, ami magasabb, mint a cégformára kötelezően előírt összeg, így egyéb szempontból megfelel a saját tőke összege.
    Számviteli törvény 136-140 § és 141 §"

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy betéti társaság keresett meg, hogy az évközi mérlegét kellene könyvvizsgálni azért, mert a kül és beltag helyet cserél (akik egyébként házastársak), és a társaságnak 3 millió forint feletti NAV tartozása van. A Cégtörvény 2014. március 15-től változott, és a módosítás miatt kell a könyvvizsgálat. A cég nem működik, bevétele nincs. A tagcserére is azért kerülne sor, mert a beltag elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba szeretne menni, de mint beltag, nem tudja megtenni. A kérdés lényege, hogy milyen típusú jelentést kellene kiadni? Mire irányul a jelentés?"

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "A cégbíróság több szövetkezet megalakulásakor könyvvizsgáló választását írta elő kötelező érvénnyel. Van-e a szövetkezetekre vonatkozóan kötelező könyvvizsgálati kötelezettség?"

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "T. Kft. saját tőkéje a 2011. üzleti évben veszteség folytán a jegyzett tőke fele alá csökkent, negatív volt. A könyvvizsgáló jelentésében - véleménye korlátozása nélkül - felhívta a tulajdonos önkormányzat figyelmét arra, hogy ez a tény a Gazdasági Társaságokról szóló tv. 143.§-a alapján a tulajdonost intézkedésre kötelezi. A tulajdonos önkormányzat ingatlan apporttal a T. Kft. jegyzett tőkéjét 2012. november hónapban megemelte, az apportot rendelkezésre is bocsátotta, azonban a tőkeemelés bejegyzése csak 2013. január hónapban történt meg. T. Kft. az ingatlant 2012. évben állományba vette, a 2012.12.31. fordulónappal készült egyszerűsített éves beszámolójában figyelemmel a változásbejegyző végzés 2013. január havi dátumára, a jegyzett tőkében az emelés nem szerepelt, hanem a tulajdonossal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként került kimutatásra. A társaság a kiegészítő mellékletében, valamint a könyvvizsgáló a jelentésében egyaránt jelezte, hogy a tulajdonos a saját tőke hiányát tőkeemeléssel rendezte, de a bejegyzés a mérlegfordulónapig nem történt meg. A fenti eljárással ellentétben felmerült egy olyan álláspont, mely szerint a T. Kft. 2012. évi számviteli beszámolója hibás, mert az nem tartalmazza a tulajdonos döntését a saját tőke hiányának rendezésére vonatkozóan, és nem megfelelő, hogy a T. Kft. ennek tényét a kiegészítő mellékletében mutatta csak be. Ezen vélemény szerint T. Kft-nek a tulajdonos saját tőke rendezésére vonatkozó döntését/határozatát le kellett volna könyvelnie, mégpedig követelésként előírva, a lekötött tartalékkal szemben, mivel intézkedett. Ezáltal a tulajdonos érdekei érvényre jutottak volna, mivel a saját tőke hiányáról intézkedett a Gt. előírásainak megfelelően, és a beszámolóban nem lenne negatív a saját tőke.
    Kérdés
    T. Kft. valóban helytelenül járt-e el a fentiekben leírtak szerint, és a saját tőke hiányának rendezésére vonatkozó tulajdonosi döntés/határozat T. Kft-nél kötelezően könyvelendő lett volna (követelés-lekötött tartalék)?

    Véleményem szerint: - T. Kft. a Számviteli törvény előírásait betartva rögzítette a nála felmerült gazdasági eseményeket. - A tulajdonos döntése/határozata T. Kft-nél nem gazdasági esemény. Gazdasági esemény T. Kft-nél a döntés végrehajtásakor – vagyis az apport rendelkezésre bocsátásakor, valamint a jegyzett tőke tekintetében a cégbírósági bejegyzéskor történt /Szt. 35. § (3)-(4) bek./ - Egy korábbi konzultációs szolgálathoz jegyzett tőke emelés tárgyában intézett kérdésre adott válasz alapján a Szt. 4. § (4) bekezdése alkalmazható lett volna az esetre, de ilyen szándék nem volt, ellenben a Sz. 4. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint a kiegészítő mellékletben a megbízható és valós összképhez szükséges információk megadásra kerültek. - A Szt. 38 §. tartalmazza a lekötött tartalék fogalmát, valamint annak növekedési és csökkenési jogcímeit. Ennek alapján a lekötött tartaléknak nincs olyan növekedési jogcíme, mely szerint követelésként előírt saját tőkepótlást, vagy bármely olyan elemet lehetne a lekötött tartalékba helyezni, amely nem a saját tőke más eleméből átvezetett, vagy külső forrásból ténylegesen rendelkezésre bocsátott és lekötött tartalékként kimutatandó összegként jelentkezik. (Egyéb megjegyzés: Már találkoztam könyvelői szándékkal –a fent ismertetett álláspont követője-, amely a 2012. évi beszámoló elfogadásakor hozott döntés alapján lekönyvelte volna az azóta sem teljesített pótbefizetést a 2013. év zárásakor: a lekötött tartalékba egyéb követelésként a határozatra hivatkozva /” intézkedtek”/, mivel szerinte így a saját tőke negatív és a cégbíróságnak nem fog tetszeni. Hát ne is tessék, tekintve, hogy pénzmozgás nem történt!) "

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "A gazdasági társaság egy gyártási tevékenységet végző cég, amely egy ital termékből többféle összetételű, nevű italféleséget, „márkát” gyárt. A Társaság az egyik "márkát" véglegesen értékesítette. A szerződés német nyelven készült, megnevezése szerint egy bizonyos márka értékesítéséről van szó. A szerződésben a konkrét márkához kapcsolódó több védjegyoltalom alá helyezett dologból (címke, reklámszöveg, szó stb.) a magyarországi és néhány kelet-európai országban védjegyoltalom alá helyezett termék nevet (szó) nevezték meg az adás-vétel tárgyaként. Az értékesítési szerződéssel egy időben született meg az a licencia szerződés, melynek alapján a volt eladó éves díjat fizet ugyanennek a névnek a használatáért. A gyártási eljárás nincs védjegyoltalom alatt. Véleményem szerint megfontolás tárgya lehet, hogy egy bejáratott, régóta a piacon lévő, köztudatba beépült, bár lehetséges, hogy nem mindig ugyanazon recept szerint gyártott (vagy még az is lehetséges, hogy ugyanazon recept szerint gyártott terméket más fantázia néven is forgalmaztak) „márka” eladása több, mint a védjegyoltalom értékesítése. (A védjegyoltalom beszerzési értéke töredéke az értékesítési árnak.)

    Álláspontom szerint a termék megnevezésének, mint szónak a védjegyoltalma egy szellemi termék, melynek értékesítése az egyéb bevételek között mutatandó ki. Az Önök véleménye szerint lehetséges-e a fenn leírtak alapján az eladási árat nem egyéb bevételként, hanem árbevételként minősíteni, melyet természetesen helyi iparűzési adó terhel?"

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Az egyik ügyfelemnek a nagy összegű negatív saját tőke miatt a tőketartalék terhére pótbefizetést kell végre hajtani. Ennek elfogadása megtörtént a taggyűlésen. A társaság ügyvédje szerint még nem kellett áttérniük az új Ptk-ra.
    Az lenne a kérdésem, hogy a pótbefizetéssel, taggyűlési jegyzőkönyvvel együtt kell-e közbenső mérleget is beadni a cégbíróságra, vagy még nem. "

    2014. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egyre többször lehet találkozni olyan vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP, stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket a számviteli törvény alapján tárgyi eszközként kellene nyilvántartásba venni és értékcsökkenést kellene elszámolni utánuk. Ha betartják a támogatási szerződésben foglaltakat és anyagköltségként könyvelik ezeket az eszközbeszerzéseket, akkor megkapják a támogatást, de megsértik a számviteli törvény előírásait (és máshogyan alakul az adózás előtti eredmény és a társasági adó összege is), ha betartják a törvényt, akkor pedig a támogatást kell visszafizetni, mert nem teljesítették a támogatási szerződésben vállaltakat.

    Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? Könyvvizsgálóként mit fogadhatok el "helyesnek"? (Az nem igazán megoldás, hogy módosítsuk a támogatási szerződést, mert ilyen esetekben az állam diktál…)

    Mint említettem, valamelyik előírás mindenképpen sérül. Talán azt tudnám leginkább elfogadni, hogy anyagköltségként könyveljük el (hogy megfeleljünk a támogatási szerződésnek), de ezzel az összeggel növeljük a társasági adó alapját (hiszen ha szabályosan jártunk volna el, ez a költség nem merült volna fel). De ez a megoldás sem igazán jó, mert így ennek a támogatásrésznek a társasági adóját "megfizetjük", míg ha szabályosan jártunk volna el, akkor a tárgyi eszköz beszerzések után elszámolt értékcsökkenés elismert költség lenne a társasági adóban. Arról nem is beszélve, hogy az anyagköltségként történő könyvelés esetén a számvitelben kisebb eredményt mutatunk ki, mintha betartottuk volna a számviteli törvény előírásait... "

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaság a GOP-2012-2.2.4 „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtési képességének támogatása” című pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert. Az új munkahelyre felvett munkavállalók személyi alapbére és annak járulékai számolhatók el. A projekt időtartama: 2012. szeptembertől 2013. februárig tart (6 hónap).

    A 2012-es és 2013-as évre az összemérés elve alapján elhatárolható-e járó támogatás a támogatási okirat alapján 2012-re, illetve 2013-ra, ha arra az éves beszámoló mérlegkészítéséig nem érkezett meg a támogatási összeg?

    Számviteli törvény: 77. § (2) Egyéb bevételek között kell elszámolni: d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – … kapott támogatás, juttatás összegét. f) amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig rendezték. Az a)-f) pontokban meghatározott egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabály eltérően rendelkezik. 15. § (7) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve). "

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaság tárgyévben K+F fejlesztést hajtott végre, melyet szellemi termékként aktivált. A felmerült közvetlen költségeket 65%-ban utófinanszírozás keretén belül támogatásból kívánja finanszírozni, mely támogatási elszámolás mérlegkészítésig benyújtásra került, de csak mérlegkészítés után került elfogadásra hiánypótlás miatt. K+F-ként csak a támogatással csökkentett összegben került aktiválásra a szellemi termék. A fejlesztéshez kapcsolódó közvetlen költségek 65%-át támogatásból finanszírozta, mely utófinanszírozás keretén belül mérlegkészítés után folyt csak be. A Tao-ban tárgyévben a támogatással csökkentett értékcsökkenés összegét vette kedvezményként figyelembe.

    A tárgyévben aktivált K+F közvetlen költségeit milyen összegben kell aktiválni, a támogatással csökkentett összegben vagy a teljes közvetlen költség összegében, mivel mérlegkészítésig nem került befogadásra a támogatás? A TAO-ban a tárgyévben a támogatással csökkentett összegben veheti figyelembe az értékcsökkenésnél a K+F kedvezményt vagy az összes közvetlen költség után, mivel mérlegkészítésig nem folyt be a támogatás? A következő évben befolyt támogatás esetén kell-e korrigálni az utólag befolyt támogatás összegével az aktivált K+F összegét, valamint az adókedvezményt ezt hogy befolyásolja? (K+F -t csak a támogatással csökkentett összegben lehetne aktiválni?)

    A (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemitermékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt be."

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló cégtől kilép az egyetlen költségvetési minősítésű könyvvizsgáló tag a cégtől. A minősítés nélküli ügyvezető költségvetési minősített könyvvizsgálót keres az Önkormányzatok könyvvizsgálatának további ellátásához.

    A 2013. évi V. törvény - a Polgári Törvénykönyv - előírásait (is) figyelembe véve lehet-e megbízási jogviszony keretében ellátni a könyvvizsgáló tevékenységet a kérdéses könyvvizsgáló társasággal és ha igen, akkor milyen feltételek mellett? A munkaviszony keretében alkalmazott könyvvizsgálón kívül milyen lehetőségek vannak még a könyvvizsgáló társaság számára a minősített könyvvizsgálat ellátására?

    Minősítési szabályzat: Asz 205. Kérelem alapján minősítést a könyvvizsgáló cég akkor kaphat, ha a) igazolja, hogy TAGI (részvényesi), VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JOGVISZONYBAN, illetve MUNKAVISZONYBAN, MUNKAVISZONY JELLEGŰ JOGVISZONY-ban foglalkoztat legalább egy olyan kamarai tag könyvvizsgálót, aki rendelkezik a kamara által kiállított, érvényes „minősített könyvvizsgáló” igazolással és szerepel a kamara „minősített könyvvizsgálók” jegyzékében, ÉS b) írásban vállalja, hogy működése során az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez olyan gazdálkodó tekintetében, amelyre vonatkozóan a minősítést külön jogszabály előírja, rendelkezik a megfelelő minősítéssel. "

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Városi önkormányzat egyedüli (100 %-os) tulajdonosa egy közműves ivóvíz ellátást és közműves szennyvíz elvezetést és tisztítást végző korlátolt felelősségű társaságnak. A társaság foglalkoztatott létszáma 18 fő, mérlegfőösszege. 811 700 E Ft, nettó árbevétel 217 442 E Ft, ezért a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése alapján kisvállalkozásnak minősül. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. § (2) bekezdése alapján nem tartozik e törvény hatálya alá a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kis – vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság.

    A bemutatott jogszabályi rendelkezések alapján van-e innovációs járulék fizetési kötelezettsége a városi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, figyelemmel arra, hogy a társaság önkormányzati alap feladatot lát el, azonban a 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdése alapján nem minősül KKV-nak, ha az önkormányzat részesedése meghaladja a 25 %-ot ?

    A törvény nyelvtani értelmezése alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság innovációs járulék fizetésére kötelezett, mivel a 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdése alapján nem minősül KKV-nak. Bizonytalanságot okoz a kérdés megítélésénél, hogy jogszabályi háttér mögött nem azonosítható a ésszerű jogalkotói szándék, amely az önkormányzati alapfeladatot ellátó társaságot innovációs járulék fizetésére kötelezi."

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "A és B társaság (kft.) jogutódlással beolvad a C társaságba (kft.) 2013. december 31-i fordulónappal. Az egyesülési szerződésben a társaságok az átalakuás időpontját 2013. december 31-ében határozták meg. A Cégbíróság a 2013. december 31-i átalakulási időpontot bejegyezte és a cégek adataiban át is vezette. A Cégbíróság A és B társaságot 2013. december 31-vel törölte, a C társaságnál a jogutódlás és átalakulás 2013. december 31-vel bejegyezte. A végleges vagyonmérleget 2013. december 31-i fordulónappal a befogadó társaság elkészítette. Értelmezésünk szerint A és B társaságnak a tevékenység záró mérlegét 2013. december 31-i fordulónappal letétbe kell helyezni (90 napon beül törvény szerint, e-beszámló portál tájékoztatója szerint 150 nap) és a 71. NAV nyomtatványon az évközben megszűnők adóbevallását 2013. december 31-i fordulónappal be kell adni (más dátumot nem is fogad el a NAV programja). Az átvevő jogutód C társaságnak a mérlege szintén elkészült 2013. december 31-vel a saját adatai alapján. Értelmezésünk szerint viszont a C társaságnak a 29-es NAV nyomtatványon kell leadni a bevallását.

    Milyen mérleget kell letétbe helyezni 2014. május 31-ig a C átvevő jogutódlással tovább működő társaságnak, saját 2013. évi működési adatait tartalmazó, vagy esetleg be kell könyvelni még 2013. december 31-vel a beolvadó A és B társaság vagyonmérlegben szereplő adatait és a leadásra kerülőben az eszközök és források a vagyonmérleg szerinti adatok lesznek így? Ebben az esetben a 2013. évi C társaság mérleg szerinti eredményének összegét ki kell emelni az eredménytartalékból, mert csak akkor lehet az eredménykimutatással (C adatait tartalmazza) egyező és ebben az esetben lehet a 29-es nyomtatványt is megfelelően kitölteni. Ha a C társaság saját adatokat tartalmazó mérlegét teszem letétbe, akkor milyen adatokkal nyitom meg a 2014. évi könyvelést? Megszűnő társaságoknál 90 nap, vagy 150 nap a letétbe helyezés?

    Véleményem szerin 2013. december 31-vel a vagyonmérleg adatait kell szerepeltetni a C társaság mérlegében (A+B+C együtt, kivéve az eredménytartalékot, ahol a C mérleg szerinti eredményével csökkenteném és az lenne a mérleg szerinti eredmény) és az eredménykimutatásban csak a C társaság adatait."

    2014. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. 2011. évben visszavásárolta az egyik tulajdonosától az 1 950 000 Ft névértékű üzletrészét, 35 000 000 Ft-os áron. A jogszabályok szerint - a kft.-nek - három éven belül rendelkeznie kell a visszavásárolt üzletrész sorsáról, mely 2014. április hónapban esedékes. Ingatlannal rendelkező kft-ről van szó, így felmerül a illetékfizetési kötelezettség kérdése is. A konkrét esetre vonatkozóan a számviteli elszámolás módja nem egyértelmű, és a Ptk. változása is befolyásolhatja a helyes elszámolást.

    A kft. tulajdonosai a visszavásárolt üzletrész bevonását tervezik, ez esetben mi a helyes számviteli elszámolás? Van-e illetékfizetési kötelezettség? Továbbá a bevonást követően lehetőség van-e a jegyzett tőke adómentes felemelésére?"

    2014. április

    Tovább a válaszhoz


    ""A" társaság 2013. december 30-ai üzletrész-adásvételi szerződés alapján értékesíti "X" társaságban lévő részesedését "B" társaságnak. Szerződés szerint "B" társaság tulajdonosi jogait a szerződés aláírásától gyakorolja, és az üzletrész ellenértékének pénzügyi kiegyenlítésére 120 napon belül kerül sor.

    Fenti szerződéshez kapcsolódóan az alábbi kérdéseim lennének:

    1. Az árfolyam-nyereség 2013-ban keletkezik "A" társaságban, vagy csak a pénzügyi kiegyenlítést követően?
    2. "B" társaság kimutathatja-e "X" társaságban lévő üzletrészét a befektetett eszközei között 2013.12.31-én, vagy szükséges a cégbírósági végzés, és csak az azon szereplő dátummal mutathatja ki részesedései között?
    3. Mi történik akkor, ha az ellenérték kiegyenlítése meghíusul?"

    2014. április

    Tovább a válaszhoz


    "Néhai férjem gyermeke társaságot alapított (kft), ahol tulajdonos is és ügyvezető is egyben. Nem az én gyermekem, nem élt velünk egy háztartásban. Lehetek e ebben a cégben könyvvizsgáló?"

    2014. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy szakszervezetnek megyénként származtatott jogi személyiségű önálló adószámmal rendelkező önállóan gazdálkodó szervezeti egysége van. A szervezeti egységek elkészítik a 224/2000. (XII.19.) korm.rendelet szerinti beszámolóikat és azt megküldik az "anyaszervezetnek". Az anyaszervezet a beszámolókat honlapján közzéteszi. A 224/2000.(XII.19.) korm.rendelet 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed....: c) az egyesületre (...), az alapítványra (a továbbiakban együtt : civil szervezet), A 2011. évi CLXXV. tv. 2.§ szerint: E törvény alkalmazásában 6. civil szervezet: b) a magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt, a szakszervezet ... kivételével - , (2014.-ben életbe lépő módosítás szerint)

    1. A származtatott jogi személyiségű önállóan gazdálkodó szervezeteknek milyen közzétételi kötelezettsége van?
    2. A szakszervezetnek kell-e összevont beszámolót készítenie, ha igen - mi a közzététel módja és kell-e könyvvizsgálval hitelesítetni az összevont beszámolót? 3./ Ha a civil törvény szerint a szakszervezet nem civil szervezet, akkor a beszámolóval kapcsolatosan van-e az OBH-nak szerepe? Kell alkalmazni a PK-142 (1)-t?

    Mivel a civil törvény szerint 2014.-től a szakszervezet nem minősül civil szervezetnek, ezért a könyvvezetésre és a beszámoló készítésre, illetve a beszámoló közzétételére és a letétbe helyezésre is a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A szakszervezet nem készít összevont beszámolót, hanem a származtatott jogi személyiségű önálló adószámmal rendelkező önállóan gazdálkodó szervezeti egységeinek beszámolóit teszi közzé a honlapján 2014. 05.31.-ig. Ezek a beszámolók a 224/2000. korm. rendelet előírásainak megfelelően készülnek. Zavart jelent a civil törvény nagyon rossz időpontban éltbe lépő ismételt módosítása és hogy nem egyértelmű, a civil törvény mely fejezetei érvényesek a szakszervezetekre."

    2014. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. ingatlant vásárolt 2012. évben, melyet aktivált. Az ingatlanvásárlással egyidejűleg bankgaranciát is vállalt 3 cég nevében, valamint különböző költségeket is átvállalt, pl. elmaradt építményadó stb. Az egyik cég ellen felszámolási eljárás indult, mely befejeződött, és a felszámoló megküldte a behajthatatlanságra vonatkozó nyilatkozatát.

    Elegendő-e felszámoló behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozata a számviteli leírásra, adóalap növelés nélkül, vagy alkalmazhatjuk-e azt az eljárást, hogy nem rendkívüli ráfordításként kerül kivezetésre a megállapított összeg, hanem mint az ingatlan vétellel kapcsolatos ráfordításként, mely a tudomásunkra jutáskor aktiválásra kerül az ingatlanra?"

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. 2011. évben tőkeleszállítást hajtott végre. A leszállított jegyzett tőkét felvették a tagok. A jegyzett tőkehez kapcsoló eredménytartalékát is csökkentette a társaság, melyet a tagok nem vettek fel, kötelezettségként szerepelteti könyveiben.
    Most az új rendelet előírása szerint, tőkeemelést tervez a kft. és ezt a leszállított tőkét szeretné jegyzett tőkévé alakítani, adózás nélkül?"

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. több építőipari kft.-nek nyújtott jelentős összegű kölcsönt 5 évre. A hitelt nyújtó kft. a kölcsönök után minden évben elszámolta a járó kamatot bevételként, a kft. leadózta és követelésként kimutatta. A szerződésekben foglaltak szerint a megállapodott kamat megfizetése a teljes tőke visszafizetésekor válik esedékessé. A kölcsönszerződések teljesítési határideje lejárt. A kölcsönt felvevő társaságok nem tudnak fizetni, sem tőkét, sem kamatot.
    Kamatra vonatkozó kérdéseim: I. A szerződés lejárta a kamatfelszámítást megállítja? II. A hitelező kft.-nek részesedése van az adós kft.-ben: 1./ az 5 év alatt leadózott kamatra lehet-e értékvesztést elszámolni, úgy, hogy ne kelljen vele adóalapot növelni? Hiszen egyszer már megfizetésre került az adó, - mint kiderült jogtalanul – de még nem behajthatatlan követelés. III. A hitelező kft.-nek nincs részesedése az adós kft.-ben 1./ Ugyanaz a kérdés, mint az előző pontban 2./ Van olyan adós, akinek a felszámolója bizonyos összegeket visszautalt, ezt mire kell elszámolni, tőkére v. kamatra? Mi a sorrend? Hiszen, ha kamatra tudnánk be, akkor az évek alatt leadózott kamat összege nem lenne helyes. Ha a hitelező kft. parkolókat vásárolt az adós cégtől és a fizetés a tartozások fejében beszámítással történt, mivel szemben kell a vételárat kivezetni, tőke v. kamat."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Multicég felé történő áruértékesítést követően (néha több hónapos csúszással) visszaszállításra kerülnek az áruk, vagy az áruk egy része. Egyre gyakrabban fordul az elő, hogy a vevő a visszaszállított termékeket "visszaszámlázza" az eredetileg kiszámlázott egységáron - nem engedi meg, hogy az eladó állítson ki helyesbítő számlát. Ez esetben viszont az árbevétel nem csökken, az ELÁBÉ pedig növekszik. Ezáltal az iparűzési adó alapját lényegesen befolyásolja az ilyen ügylet, valamint az árbevételben nem realizált tételek jelennek meg.

    A multicég által visszaszámlázott termék könyvelhető-e árbevétel csökkentő tételként?
    A számviteli törvény 73. § (2) d) pontja, hogy árbevétel csökkentő tétel a visszavett termék piaci értéke, de legfeljebb az eredeti eladási ár, a helyesbítő, vagy stornó számla alapján. Tartalmilag értelmezve árbevétel csökkentő tétel, viszont a rendelkezés második felében rögzített "helyesbítő, vagy storno számla alapján" kitételnek nem felel meg. "

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Nagy zűrzavar érzékelhető a könyvelői szakmában a mikrogazdálkodói beszámolót készítők azon gazdasági eseményei kapcsán, melyek időbeli elhatárolásnak minősülnek, de nem érintenek kettőnél több évet. Az is zavart okoz, hogy egyáltalán mi minősül két üzleti évet érintő eseménynek, mivel ezt az Szt. nem definiálja. Az oktatásokon a fórumok alapján a szakmabeliek különféle álláspontokkal szembesülnek.
    Konkrét kérdések például: 1. 2013. decemberre járó árbevétel, mely csak 2014. januárban kerül kiszámlázásra és pénzügyileg is csak 2014-ben esedékes, melyik évre számolandó el bevételként a mikrogazdálkodónál. 2. Olyan fizetendő bankkamat, mely teljes egészében 2013. évet érinti (elszámolási időszak 2013. évben van, pl. folyószámlahitel decemberi kamata), de csak 2014. januárban került kiközlésre és leemelésre a bankszámláról, melyik évre könyvelendő ráfordításként a mikrogazdálkodónál. 3. 2014. évi előfizetési díj, mely teljes egészében számlázásra és kifizetésre került 2013-ban, és a számla más elszámolási időszakot nem tartalmaz (tehát nincs benne 2013. évi előfizetési díj rész), melyik év eredményét terheli a mikrogazdálkodónál. 4. Költségek ellentételezésére 2013-ban igényelt, de csak 2014-ben, de a mérlegkészítés időpontját megelőzően elbírált és megkapott támogatást melyik évben számolja el bevételként a mikrogazdálkodó. 5. Hogyan kell az Szt. 16. § (2) bekezdésében foglalt "két vagy több üzleti évet érintenek" kifejezést értelmezni.
    Véleményem szerint: 1. Az összemérés elve alapján 2013-ra kellene elszámolni az árbevételt az időbeli elhatárolásokkal szemben, de mivel a 398/2012. Korm.rendelet 6. §-a szerint az időbeli elhatárolások felsorolásában a járó árbevétel nem szerepel, nem szabad azt 2013. évi bevételként kimutatni, csak 2014. éviként. A 2. esetben a fizetendő kamat 2014. évre számolandó el ráfordításként, mivel a kamatfizetés periódusa nem haladja meg az 1 évet (folyószámlahitel, havi terhelés). 398/2012. Korm.r. 6. § (6) bek. A 3. esetben véleményem szerint 2013. üzleti évre kell elszámolni a költséget, mivel nem terhel a fordulónapot követő két vagy több üzleti évet, csak egyet, így nem kell elhatárolni a rendelet 6. § (3) alapján. A 4. esetben szerintem 2013. évre kell előírni a bevételt a követelésekkel szemben, mivel a fordulónapig igényelt, járó támogatás követelésnek minősül és nem időbeli elhatárolásnak, így az összemérés elve érvényesül. 5. Az Szt. 16. §-ában az időbeli elhatárolás elvénél véleményem szerint úgy kell értelmezni a két vagy több üzleti évet érintő eseményt, mint amelynek bevétel- vagy ráfordításvonzata érint két vagy több üzleti évet. Tény azonban, hogy olyan eseményeket is időbeli elhatárolásként számolunk el az Szt. tételes előírásai alapján, amelyek csak egy év bevételét vagy ráfordítását érintik, kizárólag a pénzügyi teljesítésük került át másik üzleti évre. (Ez okozza véleményem szerint a legtöbb értelmezési zavart.) "

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "A termelő tevékenységet végző társaság befektetett eszközei, ingatlanai között szerepel telek és épület is. Ingatlanszakértő elkészítette a társaság tulajdonában lévő telekre a piaci értékelését, amely alapján a telek piaci értéke jelentősen meghaladja a telek és a hozzá kapcsolódó ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok nettó könyvszerinti értékét. A társaság szeretne élni a telekre vonatkozóan a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, de más befektetett eszközére nem.
    A következő kérdések megválaszolásában szeretném kérni szakmai véleményüket:

    1. Választhatja-e a piaci értékelés lehetőségét a társaság csak egy egyedi eszközre vonatkozóan?
    2. Ezt a választást megteheti-e mérlegsoronként, mondjuk csak az ingatlanokra vonatkozóan?
    3. Kötelező-e az értékhelyesbítés alkalmazását minden tárgyi eszközére elvégezni?
    4. Szétválaszthatja-e a telket a rajta lévő épülettől és csak a telekre alkalmazza a piaci értékelést?
    5. Ha egyszer választja egy társaság az értékelési tartalék/értékhelyesbítés alkalmazását milyen lehetőség van ennek megszűntetésére?
    6. Kötelező-e minden évben az értékbecslés aktualizálása?

    Véleményem a felvetett kérdésekre a következő: - minden évben szükséges a szakértői vélemény aktualizálása, mivel a könyvvizsgáló, mint külső szakértő munkája alapján hitelesíti a beszámolóban lévő értékhelyesbítést - szerintem mérlegsoronként választható a piaci értékelés alkalmazása, illetve részemről még az egyedi ingatlanokra történő alkalmazás is elfogadható, amennyiben ezek az ingatlanok egymástól jól elkülöníthetők pl. eltérő településen találhatók - szerintem egy telek és a rajta lévő épület nem értékelhető külön, így csak együttes alkalmazás esetén mutatható ki a teljes ingatlanra az értékhelyesbítés."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Az új költségvetési számviteli jogszabály (4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet ) 1. § (4) bek. alapján 2014-ben a költségvetési szerveknél a kisértékű tárgyi eszközök értékhatára 200.000 Ft-ra nőtt. R. 1.§. 4.bek. kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök, A R, 17.§.2. bek. szerint a kisértékű eszközök beszerzési értéke üzembehelyezéskor egyösszegben elszámolandó. 17. § (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni. (2) A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzéskor, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezéskor, használatba vételkor terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó. Az Önkormányzat vagyonkimutatásban ki kell mutatni a használatba vett kisértékű eszközöket is, beleértve az önkormányzati intézménynél ilyen címen nyilvántartott vagyont is. 30. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatása a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek eszközeinek és kötelezettségeinek adatait mutatja be. (3) A vagyonkimutatás a mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza: a) a "0"-ra leírt eszközök, a használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök, és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állományát,..
    1.)Szakmai vita alakult ki abban, hogy 2014-től kötelező-e minden 200.000 Ft alatti beszerzési értékű immateriális jószágot, tárgyi eszközt egyösszegben elszámolni, vagy pedig továbbra is választható a kisértékű eszközöknél a 200.000 Ft. alatti értékhatár is, a költségvetési intézmény vagy egységes számviteli politika alkalmazása esetén a fenntartó számvitel-politikai döntése szerint, azaz az értékhatár tekintetében van-e választási lehetőség? 2.) Mi a teendője a költségvetési intézménynek a Kormányrendelet 30.§.1.bek-ben leírt vagyonkimutatás készítéssel kapcsolatban, beleértve a használatban lévő kisértékű tárgyi eszközöket, immateriális javakat, készleteket, valamint a nemzeti vagyonba tartozó kulturális javakat is?
    1.kérdésnél véleményem szerint a 200.000 Ft értékhatár alkalmazása kötelező, választási lehetőség nincs, mert a jogszabály nem úgy fogalmaz, hogy kisértékű eszközök beszerzési értéke üzembehelyezéskor egyösszegben elszámolható, hanem azt rögzíti, hogy egyösszegben elszámolandó. Nem látok választásra vonatkozó megfogalmazást a jogszabályban. 2.kérdésnél véleményem szerint az eljárást a fenntartónak kellene szabályoznia, és az intézmény részére kiadnia. Ha nincs ilyen szabályozás, vagy utasítás, az intézménynél szükséges eljárásra vonatkozó rendelkezést jelenleg nem tudom értelmezni. Kérem ezért szíves tájékoztatásuk közlését."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kezdő gazdasági társaság iparűzési adót fizet 2013. évre 2014. májusában, feltöltésre 2013-ben nem kötelezett. Az iparűzési adót 2014. májusban vallja be, számolja el.

    A 2013. évi helyi adót a mikrogazdálkodó előírhatja-e, illetve köteles-e előírni a 2013. évi beszámolójának ráfordításai között, vagy csak az adó kiszámításakor, elszámolásakor, 2014-ben, a 2014. évi eredménye terhére?

    Mivel a tétel nem időbeli elhatárolás, véleményem szerint az Szt. alapján el kell számolni a mikrogazdálkodónál 2013. évi ráfordításként a helyi iparűzési adót. Bizonytalanságot okoz azonban a kormányrendelet "szelleme", mely sok esetben az elszámolás időpontjához köti a gazdasági esemény időpontját."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "A KKT 2. § 19. pontja értelmében
    Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó:

    a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
    b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.

    2013-ig nem volt olyan jogszabály, amely alapján gazdálkodó szervezetet a b) pont hatálya alá tartozónak kellett volna tekinteni. Abban a kérdésben szeretném szakmai tájékoztatásukat kérni, hogy 2014-től ebben van-e változás, azaz van-e olyan jogszabály, amely meghatároz az a) pont hatálya alá nem tartozó közérdeklődésre számot tartó gazdálkodót, és így azt a b) pont hatálya alá tartózónak kell tekinteni."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében iroda/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízing szerződés alapján a lízingbe vevő társaság a szerződéses futamidő végén (133 hónap) jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, illetve harmadik felet vevőként megnevezni. A lízingbe vevő társaság vezetősége (jelenleg) nem tud nyilatkozni, hogy meg fogja-e szerezni a futamidő végén (133 hónap múlva) az ingatlan tulajdonjogát. A lízing szerződés, illetve a bekerülési értékről kiállított számviteli bizonylat - érték alapján - nem részletezi az - egyébkét műszakilag egybe épült - egyes ingatlanrészek (iroda/ipari csarnok/raktár/telek) értékét.
    Kérdés
    1) kérdés: A telek értékét a lízingbe vevő társaság számviteli nyilvántartásaiban el kell-e érték szerint különíteni, figyelemmel arra, hogy a telek értéke után az Sztv. rendelkezései szerint nem lehet értékcsökkenést elszámolni?

    2) kérdés: A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a várható vagyonátruházási illetéket, figyelemmel arra, hogy a lízingbe vevő társaság jövőbeli tulajdonszerzése bizonytalan ?

    Véleményem szerint (az 1. kérdésre vonatkozóan): A műszakilag egybe épült épület ingatlan részektől (iroda/ipari csarnok/raktár) a telek értékét el kell választani, mivel a telek után az Sztv. szerint nem lehet értékcsökkenést elszámolni. Amennyiben a lízingbe adó nem tud nyilatkozni a telek értékéről, úgy ingatlan szakértőtől kell a telek értékére vonatkozó szakértői véleményt beszerezni. Amennyiben lehetséges a többi ingatlan részt is (iroda/csarnok/raktár) célszerű érték szerint külön választani, a számviteli nyilvántartásokban, figyelemmel arra, hogy ha a társaság a jövőben esetleg egyes ingatlanrészeket meg vásárol, esetleg a végleges ingatlanszerzés után egyes részeket értékesít, vagy bérbe ad, akkor a helyes érték kivezetése, illetve a bérbe adott rész écs-elszámolása egzakt módon végezhető el.
    A 2 kérdésre vonatkozó vélemény: A várható vagyonszerzési illetéket T 12 - K 48 könyvelési művelettel a bekerülési érték részeként kell kimutatni, figyelemmel az Sztv. rendelkezéseire."

    2014. február

    Tovább a válaszhoz


    "Adható-e záradék - és ha igen, milyen vélemény adható - a Számviteli törvény szerint készült éves beszámolóra, ha a vállalkozás folytatásának elve nem vagy csak korlátozottan érvényesül?

    Ilyen esetek lehetnek például:
    1., A vállalkozás rossz likviditási helyzete miatt kétségessé válik, hogy tudja-e folytatni működését.
    2., A saját tőke negatívvá válik és nem teszik meg a szükséges intézkedést a helyzet rendezésére, vagy megteszik, de a következő évben ismét veszteségek képződnek.
    3., A jogszabályi környezet változása miatt bizonyossá válik, hogy a vállalkozás nem tudja folytatni működését."

    2014. január

    Tovább a válaszhoz


    "A könyvvizsgálati dokumentáció iratainak megőrzési ideje hány év?"

    2013. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft. saját tőkéje két egymást követő teljes üzleti évben nem érte el a Gt. által meghatározott jegyzett tőke minimumot.
    A kft. működőképessége helyreállítható-e úgy is, hogy a tulajdonában lévő szellemi terméket megfelelő szakértő igénybe vételével a szellemi termék piaci forgalmi értékére felértékelteti, ezzel pótolva a saját tőke hiányt? (A saját tőke "várhatóan" lényegesen meg fogja haladni a Gt-ben rögzített jegyzett tőke minimumot a felértékelés eredményeként.) (ld. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 143. § (3) bekezdés)"

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "Cégcsoportunk elismert vállaltcsoportként működik, Cégbírósági bejegyzett uralmi szerződéssel. Eddig a cégcsoport adatai alapján kötelező volt a konszolidáció, de 2012 évre a feltételek alapján ez nem kötelező.

    A Számviteli Törvény konszolidációra vonatkozó feltételeit felülírja-e az elismert vállalatcsoport ténye, vagyis kötelező-e emiatt továbbra is a konszolidációs mérleg készítése és leadása a cégcsoportnál, és ezt mi írja elő?"

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "Adott ABC Kft. mint a Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában szereplő könyvvizsgáló cég. Tulajdonosai: Nagy János magánszemély nem könyvvizsgáló 90%-ban, és Kis Éva bejegyzett könyvvizsgáló 10%-ban. A szavazati jogok többségével a bejegyzett könyvvizsgáló tag rendelkezik. Ügyvezetők: Nagy János és Kis Éva együttesen. Adott DEF Kft. amely könyveléssel és adótanácsadással foglalkozik. Tulajdonosai: Befektető Zrt. 60%-ban, Kovács Lajos 20%, és a fentiekben említett Nagy János 20%-ban. Ügyvezető: Kovács Lajos. Kis Éva bejegyzett könyvvizsgáló nem tagja a DEF Kft.-nek, semmilyen vezető tisztséget nem lát el benne, és semmilyen szolgáltatást nem végez a társaságnak.

    Az ABC Kft. az adott tulajdonosi struktúrára és a vezető tisztségviselők személye mellett végezhet-e könyvvizsgálatot a DEF Kft. ügyfelei részére?

    Véleményem szerint nem végezhet, mivel a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a fegyelmi eljárásról szóló szabályzata szerint könyvvizsgáló cég esetében a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a könyvvizsgáló cég legfőbb szervének, legfőbb irányító szervének összes tagjára, valamint vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok szerint összeférhetetlen a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel, ha ugyanazon ügyfélnél, ugyanazon időszakra a könyvelést a könyvvizsgáló cég közvetlen érdekeltségében álló vállalkozás látja el."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "A 2013. évre szóló auditra kötöttem szerződést megbízómmal a taggyűlés döntésének megfelelően havi díjazásért. A szerződés szövege a Kamarai ajánlásban szereplő standard szöveget tartalmazza azzal, hogy havi díj+áfa esedékes a számla benyújtását követő 8 napon belül - a feladat meghatározása az audit, a Jogok-és kötelezettségek között természetesen szerepelnek a szokásos, a GT-ből eredő könyvvizsgálói kötelezettségek is. A teljesítés igazolására a szerződésben nincs külön kikötés (a taggyűlés semmilyen külön feltételt nem állapított meg). Új igazgató került a társaság élére, aki a könyvvizsgálatról szóló havi számla teljesülésének igazolására tételes konkrét feladatellátásról és munkaidő felhasználásról szóló teljesítés igazolást kér tőlem a számlám mellé, melyet a gazdasági vezető igazolása után lehetne csak kiegyenlíteni.

    A tételesen felsorolt, havonta konkrétan végzett munkák valamint időszükségletük feltüntetése, számonkérése a könyvvizsgálótól egy teljesítés igazolásban nem minősül-e befolyásolási kísérletnek, a függetlenség megsértésének?

    A Kamarai törvény 61-64. §-i szerint a könyvvizsgálónak még a látszatát is el kell kerülnie annak, hogy bármilyen befolyást gyakorolnának megbízói a munkájára, ezért ezt a kérést nem teljesítheti. Amennyiben az ügyvezető egy formális (csak annyi, hogy "teljesült") teljesítés igazolást nem fogad el, úgy a szerződéstől vissza kell lépnem (a felmondási idő a fordulónap előtt 30 nap), és erről, az ok megjelölésével a megválasztó taggyűlést, a Cégbíróságot valamint a Közfelügyeleti Bizottságot tájékoztatnom kell. "

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "Adott egy 3 fős 80 ezer Ft jegyzett tőkéjű társaság, mely kft-vé szeretne átalakulni. Az átalakulást úgy tervezte, hogy a 2012. dec.31-i beszámoló adatait mint terv adatokat kívánja felhasználni. Ehhez független könyvvizsgálóval vette fel a kapcsolatot, és az elfogadó nyilatkozat alapján a szerződést is megkötötték. Az átalakuláshoz az ügyvéd ütemtervet készített, melynek időpontjai 06.14 és 06.28-a. Ez mind rendben is lenne, de az ügyvéd jelezte, hogy belépett egy fő 20 ezer Ft-al a bt-be, így már 100 ezer Ft a törzstőke. Itt kezdődtek a problémák.

    Fenti esetben felhasználható-e terv-adatként a 2012. évi beszámoló, ahol 80 ezer Ft törzstőke szerepel? Lehet-e a változások között hozni az újonnan belépő tagot, vagy a végzés időpontjával megnövelt törzstőke miatt új beszámolót kell készíteni az átalakuláshoz? Tekintettel arra, hogy tudomásom szerint az ügyvéd a változást már beadta kétségessé vált a meglévő beszámoló felhasználhatósága.

    Tudomásom szerint folyamatban lévő ügynek kell tekinteni a tag-változást, és így nem lehet az átalakulást megkezdeni."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "A helyi önkormányzat kerékpárutat épített. A projektet az EU támogatás keretében végzik. A beruházás 50 M Ft feletti és Projekt könyvvizsgálatra kötelezett.
    Elvállalhatom-e a projekt könyvvizsgálatot úgy, hogy a kivitelező céget én könyvvizsgáltam 2012.évre.
    Másik kérdésem, hogy ehhez kell e költségvetési minősítés? (nem az önkormányzatot kell könyvvizsgálat alá vonni csak az EU-s Projektet.)
    Szerintem, nem kell költségvetési minősítés ehhez, mert a hivatal külön normál adószámmal rendelkezik és önálló jogalany."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    A cégcsoport összevont adatai a következők:

    Évek                        2010                          2011
    Nettó árbevétel     3 820 790 E Ft         5 368 704 E Ft
    Mérleg főösszeg  8 238 749 E Ft         8 043 361 E Ft
    létszám                  122 fő                       118 fő

    Kell-e az anyavállalatnak a 2012. üzleti évről konszolidált beszámolót készítenie a fenti összevont adatok alapján ? A rendelkezésre álló szakirodalom alapján nem tudunk egyértelműen dönteni. (Az esettanulmányok témával kapcsolatos példamegoldásai ellentmondásokat tartalmaznak.)

    Tovább a válaszhoz


    "20/1994.(VI.17.) PM rendelettel kiadott adószakértői igazolványom 2013.01.29-én lejárt. Sajnos, későn vettem észre.

    A megújítást, hol, milyen iratokkal kérelmezhetem, továbbá hogy már a kérelmezéskor kell-e igazolnom a 26/2008.(VIII.30.) PM rendelemben előírt kreditpontokat, vagy csak az új igazolvány kiadását követő továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül ?

    Véleményem szerint, csak az új igazolvány kiadását követő időszak végén, de elbizonytalanít az a tény, hogy – nekem felróható okból – nem léptem időben, még az igazolvány lejártát megelőzően. "

    2013. július
     

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság 2011.év folyamán beolvad egy másik társaságba. A végleges vagyonmérlegét és leltárát el is készítette az előírt határidőn belül, független könyvvizsgálói is záradékolta. Majd utólag egy év elteltével arra való hivatkozással hogy az illeték kiszabásánál a beolvadó társaság vagyonleltárában és mérlegében feltüntetett értéhez képest jóval alacsonyabb értéken állapította meg a beolvadó társaság ingatlanainak illetékalapját a NAV, módosították a már leadott közzétett beolvadó társaság és a beolvadás után létrejött társaság végleges vagyonmérlegét és vagyonleltárát A módosítás természetesen arra vonatkozott hogy a beolvadó társaság ingatlanvagyonának értéket jelentősen át (le)értékelték.Ezt a könyvvizsgáló utólag ismételten hitelesítő záradékkel látta el.

    Van erre törvényes lehetőség , hogy ilyen indok alapján utólag egy évvel módosítsa a beolvadó és a beolvadással létrejött társaság a végleges vagyonmérlegét és leltárát? Ha van erre lehetőség ilyen indokok alapján? Kérem adják meg a törvény(ek)ben felsorolt hivatkozási pontokat!

    Szerintem erre nincs lehetőség, mert a tv előírja hogy a (átalakuló) beolvadó társaság vagyonelemeit a piaci érteken kell értékelni. A beolvadás egy hosszú folyamat, amely során készül egy tervezet és egy végeleges vagyonleltár és mérleg. A vagyontárgyakat elvileg kétszer értékelték, ezt az értékelést utólag több mint egy év után nem lehet visszamenőlegesen megváltoztatni. "

    2013. júlus

    Tovább a válaszhoz


    "A konkrét esetben a tulajdoni arányok szerint az alábbi anyavállalati – lányvállalati kapcsolatok állnak fenn: „A” anyavállalat 75%-os tulajdonnal bír ”B” közbelső anyavállalatban, „B” 99%-al „C” anyavállalatban. „C” anyavállalat mutatói alapján már a saját szintjén is konszolidált beszámolóra kötelezett, azonban a cégcsoport a többlépcsős konszolidációt szeretné elkerülni.

    Ennek érdekében úgy döntött, hogy a konszolidálást „A” szintjén hajtják csak végre. „B”-t mentesítik a számviteli tv.116.§. (1) b. pontja alapján, mivel annak kisebbségi tulajdonosai nem kérték a mérlegforduló előtt 6 hónappal a konszolidált mérleg készítését.

    „C”-t pedig azzal az indokkal kívánják mentesíteni, hogy „B” 90%-ot meghaladó tulajdonnal bír „C”-ben és „C” kisebbségi tulajdonosai elfogadták a mentesítést.

    Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak a fenti gyakorlat?

    Véleményem szerint „B” mentesítése megfelel a jogszabályi feltételnek, „C” mentesítése azonban szabálytalan. A mérvadó 116.§. véleményem szerint egyértelműen fogalmaz. A mentesítési feltételek szerintem (közösségi székhelyű fölérendelt anyavállalat konszolidált beszámoló készítése és a tulajdoni arányok) ugyanazon kapcsolati szinten kell, hogy teljesüljenek. A törvény szöveg ugyanis nem általában „fölérendelt anyavállalat”, hanem „a fölérendelt anyavállalat” szófordulatot használ, ezért nem lehet az együttesen teljesítendő feltételeket a különböző tulajdonosi szintekre szétosztani. „C” szabályos mentesítéséhez ezért „B” szintjén kellene konszolidált beszámolót készíteni."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy 8.000 E Ft jegyzett tőkéjű „X” Kft-ben a (korábbi) tulajdonos(ok) a saját tőke rendezése érdekében 2008-ban a tulajdoni részesedésük arányában 8.000 E Ft összegű pótbefizetést teljesítettek, majd 2011-ben (a saját tőke további rendezése érdekében) a jegyzett tőke 500 E Ft-ra történő leszállításáról döntöttek. A társaságban a pótbefizetés pénzügyi teljesítésekor az összeg a Lekötött tartalékba könyvelésre (azóta kimutatásra) került. A társaság tulajdonos(ai)ánál a pótbefizetés teljesítésekor az Eredménytartalék csökkentésre került.
    A társaság tulajdonosai értékesítették üzletrészeiket, így a korábban teljesített pótbefizetés (amennyiben a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét) a mindenkori tulajdonosnak jár vissza. Hogyan kell az "új" tulajdonosnál a megvásárolt üzletrészt nyilvántartásba venni?, illetve a pótbefizetés visszafizetésekor hogyan kell azt a nyilvántartásban rögzíteni?
    A Sztv. 37. § (1)/d) pontja értelmében…a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetés visszakapott összegét” az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni. E jogszabályhely nem tartalmaz arra vonatkozóan kitételt, hogy más lenne az eljárás abban az esetben, ha időközben tulajdonos változás történik (tehát más adja, mint aki visszakapja a pótbefizetést). Ebből fakad az alábbi dilemmám, illetve a helyes eljárásra vonatkozó kérdésem, amit az érhetőség érdekében számszaki példával próbálom illusztrálni: „A” (Kft.) tulajdonos „X” Kft-ben 50%-os tulajdonrésszel, jegyzett tőke leszállítását követően 250 E Ft jegyzett tőkével, valamint 4.000 E Ft összegben pótbefizetés jogcímen visszajáró „követeléssel” rendelkezik. (E „követelés” Sztv. szerinti követelésként soha nem kerül a nyilvántartásokba. Átadáskor az eredménytartalék – és pénzeszköz – csökkenéseként, majd visszaadáskor e két tétel növekedéseként kerül rögzítésre.) „A” Kft. ezt az üzletrészt értékesíti „B” Kft-nek 5.000 E Ft-ért. Ezen összegből 4.000 E Ft a korábbi tulajdonos által befizetett 4.000 E Ft pótbefizetés, amit „B” Kft. fog „vissza”kapni, amikor erre „X” Kft. saját tőkéje „lehetőséget ad”. Megoldási lehetőségek: 1. A 250 E Ft-nyi jegyzett-tőkéjű részesedésért a „B” Kft. 5.000 E Ft-ot fizet, ezzel az értékkel kerül be a részesedés a nyilvántartásaiba. Mi történik a „pótbefizetés” visszafizetésekor „B” Kft-nél? Eredménytartalék növekedéseként könyveljük?, függetlenül attól, hogy ez az összeg a „B” Kft. eredménytartalékát nem csökkentette (mivel a pótbefizetés teljesítésekor még nem ő volt a tulajdonos)? ..és „B” Kft-nél az üzletrész nyilvántartási értéke változatlanul 5.000 E Ft marad? 2. A 250 E Ft-nyi jegyzett tőkét megtestesítő részesedést 1.000 E Ft-on mutatjuk ki a befektetett eszközeink között, valamint „Egyéb követelések” (kapcsolt vállalkozással szemben) között nyilvántartásba vesszük a „korábbi tulajdonos” által teljesített pótbefizetést. Ennek kiegyenlítése a „B” Kft Saját tőkéjére (Eredménytartalékára) nincs hatással. Úgy gondolom az 1. megoldás helyes a pótbefizetés „visszafizetése” esetén, de ez esetben a részesedés 5.000 E Ft-on történő nyilvántartási értékét „túlzott”-nak tartom. Ezt értékvesztés elszámolásával lehet ugyan módosítani, de ilyen módon a tényleges gazdasági esemény lekönyvelése sérül. Hiszen „B” Kft. azért fizet 5.000 E Ft-ot a részesedésért, mert látja, hogy pótbefizetés visszafizetésével 4.000 E Ft-os megtérülésre számíthat, enélkül az üzletrészért 1.000 E Ft-ot adott volna."

    2013. július

    Tovább a válaszhoz


    "Számos szakmai előadáson felhívták a hallgatóság figyelmét arra, hogy 2015. január 01. napjától az éves beszámolót, 2016. január 01. napjától az egyszerűsített éves beszámolót összeállító könyvelők és auditáló könyvvizsgálók kötelezettek lesznek az IFRS minősítés megszerzésére, szakmai minősítő vizsga letételére.

    Melyik ( később hatályba lépő ) jogszabály-módosítás került elfogadásra erről és annak mi a pontos szövege? "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Megbízási szerződés előkészítése van folyamatban a Képviselő-testület által elfogadott könyvvizsgáló szervezettel. A megbízási szerződés tartalma kidolgozás alatt áll, a vélemény eltérés a határozott, illetve határozatlan idejű szerződés miatt van a Felek között.

    Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények könyvvizsgálói feladataira vonatkozó megbízási szerződés időtartamára (határozott, határozatlan idejű) van-e kötelező jogszabályi rendelkezés. Ha nincs, milyen szakmai irányelvek vonatkoznak rá. (Véleményem szerint nincs, az a Felek szabad megállapodása.)"

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "A – gazdasági társaság 20.000 EFt értékű adott kölcsön követeléssel rendelkezik B-Gazdasági társaságban. (Értelemszerűen B-Gazdasági társaságnál ez kölcsön kötelezettség).
    A – gazdasági társaság kölcsön követelése 20.000 EFt-os értékének apportálásával tőkeemelést kíván végrehajtani B-gazdasági társaságban.
    Az alapítói döntés értelmében a 20.000 EFt-os követelés apportálása úgy történik B-gazdasági társaságba, hogy 500 EFt jegyzett tőkét képez, 19.500 EFt tőketartalékba kerül.
    Miként történik a 20.000 EFt-os követelés apportálás elszámolása A – gazdasági társaság számviteli nyilvántartásaiban. Az elszámolás után mi lesz az egyenlege A gazdasági társaság Részesedések főkönyvi számlájának ?
    Amennyiben a követelés nyilvántartás szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, kapcsolódik-e hozzá társasági adó alap korrekciós kötelezettség.

    Sztv. 86. § (3) bek.szerint:

    Apport létesítő okirat szerinti értékének (500 EFt) átadása rendkívüli bevételként.

    T 17 Részesedések /500 EFt
    K 98 Rendkívüli bevételek /500 EFt

    Sztv. 86. § (6) bekezdés szerint:

    A bevitt vagyon (követelés) nyilvántartás szerinti érétkének (20.000 EFt) elszámolása rendkívüli ráfordításként.

    T 88 Rendkívüli ráfordítás /20.000 EFt
    K 36 Adott kölcsön követelés/ 20.000 EFt

    Az apportálás után A gazdasági társaság 17-es (Részesedések főkönyvi számlája):
    A –gazdasági társaságban a részesedések értéke, egyezően a létesítő okiratban foglalt értékkel 500 EFt.

    A rendkívüli ráfordításként elszámolt tételhez társasági adó alap korrekciós kötelezettség nem kapcsolódik, figyelemmel arra, hogy a tao-tv-ben ilyen növelő tétel nem szerepel. "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "A mérleg szerinti eredmény meghatározásában szeretném, ha megerősítenék a véleményemet. Úgy gondolom, ha egy vállalkozásnak van ugyan pozitív adózás utáni eredménye, de ennél nagyobb összeget kívánnak osztalékfizetésre fordítani, akkor a mérleg szerinti eredmény negatív lesz. A vállalkozás gazdasági vezetője ezt másképpen gondolja."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Könyvelője vagyok egy 2012.-ben alapított ügyvédi irodának, amely kettős könyvvitelt vezet, és egyszerűsített éves beszámolót készít. Az a problémám, hogy nem találok előírást arra vonatkozóan, hogy kell-e, és ha igen akkor hová elküldeni közzétételre az iroda elkészített beszámolóját. A Ctv. ill. a 244/2000 korm.rend. ugyanis erről nem ad tájékoztatást. A társaságoknak a Cégbírósághoz, a civil szervezeteknek ill. alapítványoknak a Bírói Hivatalhoz kell eljuttatni a beszámolójukat, de az ügyvédi irodákat az ügyvédi Kamara veszi nyilvántartásba. Őket megkérdeztem, és tiltakoznak az ötlet ellen, hogy esetleg oda küldjük a beszámolót.

    Kérem szíveskedjenek tájékoztatni arról,a hogy van e erre a körre vonatkozó előírás a beszámoló közzétételének módjáról, vagy igaz az a feltételezés, hogy sehová nem kell a beszámolójukat elküldeniük. Korábban az alapítványokét sem kellett, de már a múlt évben papír alapon be kellett küldeni az Igazságügyi Minisztériumhoz, ill. az illetékes bírósághoz. Ez évben pedig már e-beszámoló küldhető a civil szervezetek részéről. Az ügyvédi irodákre létezik valamilyen előírás? Meg kell jelentetniük esetleg az újságokban, vagy ha van, akkor a saját honlapjukon?"

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Kérem szíves segítségüket az Sztv. 58.§-a /7 / bek. b.) pontjának helyes értelmezésében, azaz konkréten abban, hogy „csökkenti az értékhelyesbítés összegét …, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig" jogszabály rész azt jelenti-e, hogy ha például 2011-ben egy részesedés értékhelyesbítése 50 millió Ft-tal növekedett, 2012-ben pedig ugyanennyivel, azaz 50 millió Ft-tal csökkent, akkor a 2012. évi mérlegben továbbra is a 2011. évi 50 millió Ft-os értékhelyesbítést kell kimutatni?
    Amennyiben igen, akkor ez miként van összhangban a valódiság elvével?"

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy 100%-ban külföldi tulajdonú orvos technológiai berendezések forgalmazásával és szervizelésével foglalkozó Társaság 2012. december 31-i beszámolójának könyvvizsgálata során az alábbi speciális jogügylettel találkoztunk. A Társaságot azért alapították, hogy egy magyar tulajdonban lévő szerviz hálózatot teljes egészében átvegyen egy külső független féltől, azt folytatva pedig új eszközöket értékesítsen a hazai és régiós piacon, valamint biztosítsa a telepített gépek folyamatos szervízelését. Az un. „Business Transfer Agreement-et” 2012. április 4.-én írták alá a felek. A szerződésben az általunk könyvvizsgált átvevő társaság átvette a magyar tulajdonú társaságtól a munkavállalókat, ügyfél adatbázisokat, a teljes menedzsmentet, gépeket, egyéb berendezéseket valamint a korábban kötött tartós hosszú távú vevőszerződéseket is, azonban kötelezettségeket nem vállalt át. Az átadás megtörténte után a könyvekben analitikusan felvették a gépeket és berendezéseket, azonban ez az érték a vételár töredékét képezi, 1% alatti. A különbséget, mint üzleti vagy cégérték mutatja ki jelenleg a Társaság. A Társaság készítetetett egy vételár kalkulációt diszkontált cash flow módszertannal, (ez lett a végső vételár is), azonban itt a társaság által várhatóan generáló pénzáramokat vették figyelembe, nem bontották tovább az egyes eszközökre. Az ügyletről egy számla készült, ami egy tétel tartalmaz „Üzletág átruházás szerződés szerint” megnevezéssel.

    Az üzleti vagy cégértékből mindenképpen ki kell-e emelni és egyedileg kimutatni a szerzet és nevesített vagyoni értékű jogokat (például: átvett vevő szerződéseket), szellemi termékeket (például: ügyféladatbázist), ha igen milyen értéken? A megbontás mellőzésére lehet e hivatkozni a költség-haszon összevetésének elvére?"

    Tovább a válaszhoz


    "A lízingbeadó és a lízingbevevő vállalkozás között 2008-ban - egy tehergépkocsira vonatkozóan - 66 hónapos futamidővel - devizaalapú nyílt végű pénzügyi lízingszerződés megkötésére került sor. A lízingbeadó áfa nélküli számlát állított ki az eszköz átadásakor. A szerződésben kikötött maradványértéket az utolsó törlesztő részlet megfizetésével kell megfizetni, ha a lízingbevevő él a vásárlási jogával. 2011-ben a törlesztő részletek elmaradása miatt a lízingbeadó cég a hátralévő tőketartozást lejártnak minősítette és áfás számlát állított ki a hátralévő tőketartozásról a számlázás időpontjában érvényes árfolyamon. A lízingbevevő a számlát lekönyvelte: a könyvekben szereplő lízing miatti kötelezettséget csökkentette, az áfát visszaigényelte, az árfolyamveszteséget elszámolta a szállítói tartozás növelése mellett. 2011. december 31.-i fordulónappal további árfolyamveszteséget számolt el a szállítói tartozás miatt, mert deviza alapú kötelezettségként kezelte. A lízingelt eszköz visszavétele többszöri próbálkozás után azonban csak egy évvel később, 2012-ben történt meg. A lízingbeadó részéről helyesbítő számla kiállítására az eszköz visszavétele miatt a mai napig nem került sor. A lízingbevevő a tehergépkocsit még most is szerepelteti a könyvekben.

    Kérdéseim:

    1. A lízingbeadó a díjfizetés elmaradása miatt minősíthette-e lejártnak a hátralévő tőketartozást, állíthatott-e ki róla áfás számlát?
    2. 2011-ben helyesen könyvelte-e a lízingbevevő a számlázott hátralévő tőketartozást, jogszerűen igényelte-e vissza az áfát, és a fordulónapon az értékelés szempontjából devizás tételnek kell-e tekinteni a szállítói tartozást.
    3. Kötelezhető-e a lízingbeadó az áfa nélküli helyesbítő számla kiállítására?
    4. 2012-ben a helyesbítő számla hiánya miatt az eszköz értéke kimutatható-e a könyvekben?

    1. Véleményem szerint az eszköz visszavételéig (2012) a törlesztő részleteket áfásan kellett volna számlázni, a visszavételkor pedig az eszköz piaci értékéről (megállapodás szerinti értékéről) áfa nélküli helyesbítő számlát kiállítani, ami az eszköz és kötelezettség részbeni kivezetésének bizonylati alapját jelenthetné. A tőketartozás a lízingelt eszköz átadásakor áfa nélküli értéken már számlázásra került . A hátralévő tőketartozás áfás számlája így nem értemezhető. Ezt erősíti bennem az is, hogy az áfa törvény a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásnyújtásnak minősíti. Az eszköz visszavétele után szolgáltatásnyújtás már nem valósul meg, tehát az áfa sem értelmezhető a visszavételt követő futamidőre. (Szt. 73. § (2) és 50. § (6) bek.) "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Japán cég rendel egy magyar cégtől terméket, amit egy németországi céghez szállíttat magyarországról próbagyártáshoz. A szállítást a magyar cég szervezi egy magyar fuvarozóval. A szállítási költséget a magyar cég kifizeti, de a német cégnek továbbszámlázza. Japán és a német cég megállapodása alapján a fuvardíj a német céget terheli.

    A magyar cég, milyen áfával számlázza ki a japán cégnek a termékértékesítést, ha a teljesítés hely Németország?
    A magyar cég milyen áfával számlázza tovább a szállítási költséget a német cégnek (Eredeti szállítási számla áfás)? "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaságnál 2012. évben tűzeset történt, melynek következtében jelentős dologi kár keletkezett a termelő gépekben, a saját és idegen tulajdonban lévő készletekben, valamint üzemszüneti kárt is elszenvedett a Társaság. A biztosító kárelőleget fizetett a Társaságnak három ízben: kettőt a mérleg fordulónapja előtt, egyet pedig a mérleg fordulónapja után de a mérlegkészítés napja előtt. A kárelbírálás a mérlegkészítés napjáig nem zárult le.

    Minek minősülnek a biztosító által fizetett kárelőlegek? Könyvelhető-e a számviteli törvény 77.§ (3) bekezdés alapján egyéb bevételként, vagy mindaddig amíg a kárelbírálás le nem zárul, kötelezettségként kell kimutatni a Társaság beszámolójában?

    A jogi teljességi nyilatkozatban a Társaság jogi képviselője a következőkről tájékoztatott: Mivel az elszenvedett károk pontos meghatározása hosszadalmas pl. gépszakértői illetve könyvszakértői vizsgálatot igényel, ezért a biztosító úgy döntött, - alapvetően a további üzemszüneti veszteségek minimalizálása érdekében - hogy kárelőleg fizetésével segíti elő a Társaság mielőbbi üzemi működésének beindulását. Azon túl, hogy ezek a kárelőlegek a mielőbbi helyreállítás célját szolgálják, olyan esetben, ha a jogalap nem vitatott, a biztosítók gyakorlatában - főként az ún. nagy károk esetén - a kárelőleg a később fizetendő késedelmi kamat összegének minimalizálását is szolgálja. Kijelenthető, hogy a kárelbírálás eredményeként kifejezetten további kártérítés kifizetése várható, hiszen a Társaság által elszenvedett károk jóval meghaladják az átutalt kárelőlegek összegét, ennyiben pedig a kárelőlegek visszakövetelése a kárügy jelen állása szerint kizárható. A saját álláspontom szerint a 2012. évi beszámolóban a mérleg fordulónapja előtt folyósított kárelőlegeket kötelezettségként kell kimutatni, mivel előlegről van szó. "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "A Nemzeti Adó,-és Vámhivatal egy Kft-nél 2008.évre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek megállapításait a 2012. november 08.napján készült vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza. A határozat kelte 2013. január 7. A revízió a vizsgált időszakra vonatkozóan összesen 1.244.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg az alábbi adónemekben: egészségbiztosítási alapot megillető járulék 178.000,-Ft, nyugdíjbiztosítási járulék 854 000,-Ft, munkavállalói járulék 53.000,-Ft, munkaadói járulék 106.000,-Ft, szakképzési hozzájárulás 53.000,-Ft. Jogkövetkezmények: 897 000,-Ft adóbírság, 695.000,Ft késedelmi pótlék, 646.000,-Ft mulasztási bírság. A határozat jogerőre emelkedett 2013.február 25.napján. A Kft. a jogerőre emelkedés napjával fenti fizetési kötelezettségeinek a NAV felé eleget tett. Mérlegkészítés ideje: tárgyévet követő március 31. A fenti adóellenőrzésből eredő hibák minősítésük alapján nem jelentősek, mert nem érik el a számviteli politikában rögzített nagyságrendet (eredményre, saját tőkére, előjeltől függetlenül a 2008.évre vonatkozólag gyakorolt hatásait összesítve nem érik el a mérlegfőösszeg 2 %-át). Mérlegfőösszeg 2008-ban: 136 319 E Ft.

    Melyik évben kell a megállapított adókat és jogkövetkezményeket lekönyvelni? Jelentős//nem jelentős hiba vizsgálatánál be kell e számítani a vizsgálattal érintett évre megállapított jogkövetkezményeket is? Ha a hiba jelentős a jogkövetkezményeket a vizsgálattal érintett 2008.évszámmal jelölt főkönyvi számlákra könyveljük és a 2008-as eredménytartalékban csapódnak ezek is le? Elállhat e könyvvizsgáló a 2012.év beszámoló auditálásától tárgyévet követő májusban arra hivatkozva, hogy a nem jelentős hiba nem szerepel (nem lett lekönyvelve ) a 2012.évre? Ha eláll mi a további gyakorlati teendő? (mérlegfordulónapon ő a megbízott könyvvizsgáló). "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "A konkrét esetben a tulajdoni arányok szerint az alábbi anyavállalati – lányvállalati kapcsolatok állnak fenn: „A” anyavállalat 75%-os tulajdonnal bír ”B” közbelső anyavállalatban, „B” 99%-al „C” anyavállalatban. „C” anyavállalat mutatói alapján már a saját szintjén is konszolidált beszámolóra kötelezett, azonban a cégcsoport a többlépcsős konszolidációt szeretné elkerülni.
    Ennek érdekében úgy döntött, hogy a konszolidálást „A” szintjén hajtják csak végre. „B”-t mentesítik a számviteli tv.116.§. (1) bek. b. pontja alapján, mivel annak kisebbségi tulajdonosai nem kérték a mérlegforduló előtt 6 hónappal a konszolidált mérleg készítését.

    „C”-t pedig azzal az indokkal kívánják mentesíteni, hogy „B” 90%-ot meghaladó tulajdonnal bír „C”-ben és „C” kisebbségi tulajdonosai elfogadták a mentesítést.

    Véleményem szerint „B” mentesítése megfelel a jogszabályi feltételnek, „C” mentesítése azonban szabálytalan. A mérvadó 116.§. véleményem szerint egyértelműen fogalmaz. A mentesítési feltételek szerintem ( közösségi székhelyű fölérendelt anyavállalat konszolidált beszámoló készítése és a tulajdoni arányok) ugyanazon kapcsolati szinten kell, hogy teljesüljenek. A törvény szöveg ugyanis nem általában „fölérendelt anyavállalat”, hanem „a fölérendelt anyavállalat” szófordulatot használ, ezért nem lehet az együttesen teljesítendő feltételeket a különböző tulajdonosi szintekre szétosztani. „C” szabályos mentesítéséhez ezért „B” szintjén kellene konszolidált beszámolót készíteni."

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaság (eladó) jelentős összegű - harmadik féllel szembeni - peresített kártérítési követelését a perelt összeg értékében eladta kapcsolt vállalkozásának (vevő). A per pozitív kimenetele erősen megkérdőjelezhető, a peresített kártérítési követelés – helyesen - az eladó könyveiben nem szerepel. A Társaság (eladó) a követelés eladásával jelentős összegű bevételt számolt el. (A saját tőke vesztesége így rendeződött). A vevő a vásárolt követelés vételárát az eladóval szemben fennálló kölcsön követelésének összevezetésével egyenlítette ki. A vevő a bírósági per elvesztése esetén jelentős összegű veszteséget számolna el. Mind a vevő, mind pedig az eladó társaság 100 %-os tulajdonosa ugyanaz a magánszemély. A per elvesztése esetén a tulajdonos egyik társaságából egy másik társaságába csoportosította át a veszteségét.

    A Társaság által peresített kártérítési igény forgalom képes-e a bírósági per lezárulta előtt? Kapcsolt felek között milyen értéken lehet engedményezni követelést? A kölcsön követeléssel kiegyenlített követelés engedményezés áfa mentes-e?

    Az, hogy forgalomképes-e egy peresített kártérítési követelés, szerintem jogi probléma, nem találtam a megoldásra törvényi hivatkozást.
    Kapcsolt felek között piaci áron történhet az engedményezés. A probléma csak az, hogy hasonló ügylet nem található. A bírósági per befejezése előtt nem állapítható meg a kártérítési követelés piaci értéke.
    Véleményem szerint a követelés engedményezése, ha névértéken, vagy az alatt történik, áfa mentes."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Nyílt végű pénzügyi lízing esetén, amennyiben a várható hasznos élettartam eltér a lízing futamidejétől, helyesen jár-e el a könyvelő, amennyiben az értékcsökkenési leírást a várható hasznos élettartam, és nem a lízing futamideje alapján határozza meg? "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Követelés értékvesztésénél (Sztv. 55/1 p.) a tartósság és a jelentősség követelménye hogy egyeztethető össze a valódiság elvével, ha az év végén (vagy a fordulónak és a mérlegkészités időpontja között) derül ki, hogy a csődeljárás csődegyezség hiányában felszámolásba megy át?"

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyar székhelyű vállalkozásnak Magyarországon és Németországban is van telephelye. A társaság Németországban adóalanyként bejelentkezett és ott is adózik a német nyereség után. A német bevételek és költségek euroban könyvelésre kerülnek Németországban is. Ugyanezen tételeket Magyarországon is lekönyvelik forintban, elkülönítve a magyarországi bevételektől és költségektől. A magyar könyvelésben rögzítik a társaság összes bevételét és költségét is A bevételek és a közvetlen költségek megosztásra kerülnek a két ország között. Az általános költségeket a bevétel arányában osztják meg, így megállapításra kerül országonként az eredmény is.

    A mérlegben mind a német, mind a magyar követelések és kötelezettségek kimutatásra kerülnek. Kérdés, hogy a németországi devizás követelések és kötelezettségek átértékelési különbözetét illetve az átszámításkor mutatkozó árfolyam különbözetet helyesen hogyan, illetve melyik ország adóalapjánál kell figyelembe venni?

    Ami kizárólag a német bevételek és költségek lekönyveléséhez kapcsolódik (pl Németországban kifizetett bérek, anyagköltség, egyéb szolgáltatás), az a Magyarországon kimutatott német adóalapot módosítja, ami mindkét országhoz kapcsolódik ( pl németországi bankból utalnak magyar bankszámlára ) azt megosztják a két ország között."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Adott "A", "B", "C" és "D" társaság. "B", "C" és "D" társaság a tulajdonosi döntés alapján beolvad "A" társaságba. Mind a négy társaság könyvviteli szolgáltatását a lányom 100%-os tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaság látja. A könyvviteli szolgáltatást végző Kft-nek - megbízási jogviszonyban - ügyvezetője vagyok.

    Kérdésem, hogy elvégezhetem-e a társaságok átalakulásának könyvvizsgálatát, a vagyonmérleg tervezetek és a végleges vagyonmérlegek auditálást.

    Véleményem szerint a kamarai etikai szabályzat függetlenségre vonatkozó 2.2. pontja alapján az átalakulás könyvvizsgálata kivételt képez, így az nem veszélyezteti a könyvvizsgálói függetlenséget."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "A Társaságnak több éve tulajdonában van egy telek rajta ingatlannal, amelyet tovább értékesítési céllal vásárolt meg. Készletként tartják nyilván. Készült ingatlanforgalmi értékbecslés, mely szerint az ingatlan piaci értéke jóval a könyv szerinti érték alatt van. A piaci érték tartósan (egy évet meghaladóan) alacsonyabb a könyv szerinti értéknél.

    Helyesen jár-e el a Társaság, ha a készletként kimutatott ingatlanra értékvesztést számol el? Az értékvesztéssel csökkentett értéknek egyeznie kell-e az ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított piaci árral, vagy a Társaság az egyéb körülmények figyelembe vételével állapíthat-e meg más összegű értékvesztést? Az így elszámolt értékvesztéssel kell-e növelni a társasági adó alapját?

    Véleményem szerint az értékvesztést el kell számolni, mivel tartós és jelentős. Igazodni kell az értékbecslő által megállapított piaci árhoz, így az általa kiszámított értéken kell kimutatni az eszközt. A társasági adó alapot nem kell megnövelni, mivel nem nevesíti az adótörvény a növelő tételek közt."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy önkormányzat képviselőtestülete olyan döntést hozott, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonú kft.-je a kft. tulajdonát képező és az általa üzemeltetett fürdőház, valamint gyógy-és strandfürdő tulajdonjogát, továbbá a fenti üzletág működtetéséhez kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket üzletág átruházással szintén az önkormányzat által alapított, 100%-os önkormányzati tulajdonú – másik kft.-jének térítésmentesen adja át, melyhez kapcsolódó feladatot ez a gazdasági társaság fog ellátni a jövőben. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 23. c) pontja alapján a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az üzletágat átruházó kft. nem szűnik meg, másik üzletágát tovább működteti. A kft. a gyógyfürdő létesítése során a beruházáshoz felmerült általános forgalmi adót (fordított áfa) áfa bevallásában visszaigényelte. Ugyancsak visszaigényelte a korábbi években a gyógy- és strandfürdő beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adót is. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy - figyelembe véve a körülményeket - ebben az esetben az üzletág átadása a szokásos piaci gyakorlattal ellentétben térítésmentesen történik. A fürdőszolgáltatási üzletágat - a kapcsolódó teljes vagyonnal együtt - tulajdonosi döntés alapján megszerző kft. az Áfa tv. 18. §-ában meghatározottaknak megfelelően belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek jogutódként őt illetik és terhelik. Az üzletág keretében folytatott és az üzletágat átvevő által a jövőben folytatandó gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás. Az üzletág átadáshoz az Áfa tv. 18.§ (1) bekezdés a) és b) pontja további kritériumokat határoz meg. A fürdőszolgáltatási üzletág ingatlanjai két részre bonthatóak, a régi gyógy- és strandfürdő valamennyi ingatlanjának értékesítése az Áfa tv. 86.§ (1) j) pontja alapján mentes az adó alól. A 2012. évben átadott új fürdőház értékesítése alapesetben is általános forgalmi adó fizetésre kötelezett bármely áfa alany esetében, mivel az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatba vételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telik el 2 év. Az üzletágat átadó gazdasági társaság nem élt az Áfa tv. 88.§-ában meghatározott adókötelessé tételi jogával, azaz az áfa tv. 86.§ (1) j) pontjában meghatározott ingatlanok értékesítése az általános szabályok szerint mentes az adó alól az átadó kft.-nél. Az üzletágat átvevő kft. élt az Áfa tv. 88. §-ban meghatározott adókötelessé tételi jogával.

    Helyes-e az értelmezés, hogy a két társaság tulajdonosi testületének döntése értelmében az Áfa tv. 2013.01.01-től hatályos 17. § (4) bekezdése alapján nem áll be a termék értékesítése miatti áfa befizetési, illetve a korábbi évek bevallásaiban a fenti tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan visszaigényelt áfa visszafizetési kötelezettsége sem átadónál, sem átvevőnél, mivel üzletág átruházás valósul meg? Az áfa fizetési kötelezettségen kívül- tekintettel az ingyenes átruházásra- társasági adó, illetve illeték fizetési kötelezettsége jelentkezik-e az ügyletből kifolyólag az üzletág átruházásban érintett adóalanyoknak? Hogyan történik fenti ügylet számviteli elszámolása az üzletágat átruházó és az üzletágat megszerző kft.-nél? "

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    „Egy kft. támogatási szerződést kötött 2008-ban a helyi önkormányzattal. A szerződésben a szerződés tárgyaként „a Pályázati adatlapon és annak mellékleteiben rögzített beruházás” (épület építés) szerepelt.
    A támogatást 5 éven keresztül folyósította az önkormányzat szerződés szerint, évente csökkenő összegben.
    Az első támogatási összeg 2008-ban érkezett és 2009-ben volt aktiválva az épület, amortizáció elszámolás akkor történt először.
    A támogatási szerződésben szerepel egy külön pont, a beruházás megvalósításának számszerűsíthető eredményei:
    „A Kedvezményezett a beruházás megvalósítása során a támogatást az alábbi számszerűsíthető mutatók elérése érdekében jogosult és egyben köteles felhasználni:
    - A beruházás megvalósításának eredményeként a Kedvezményezett által vállalt nettó létszámnövekedés: 2 fő
    - A beruházás megvalósításának eredményeként a Kedvezményezett által vállalt nettó építményadó alapnövekedés 4824 négyzetméter.
    Kedvezményezett a mutatókat a beruházás fizikai befejezésének időpontjára teljesíteni köteles.”
    Külön pontban szerepel a szerződésben: „A Kedvezményezett az utolsó támogatási összeg kifizetésének évét követő 3. naptári év végéig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítja, hogy a támogatással létrehozott termelő kapacitások rendeltetésében és az ingatlannal kapcsolatos tulajdonviszonyban változás nem történik, …támogatott termelő tevékenység nem szűnik meg…, jellege nem változik meg a pályázat céljának nem megfelelő módon.”
    Az előző könyvvizsgáló az egyes években folyósított támogatás teljes összegének a pénzbefolyáskor egyéb bevételként történő elszámolását tartotta, tartja helyesnek. Ebből adódóan szakmai vita kerekedett, amit május 20. előtt le kell zárnunk.
    Jogos-e az a felvetésem, hogy helytelenül történt az eddigi elszámolás?
    Helyes-e az az álláspontom, hogy az egyes években kapott támogatásokat az Sztv. 48. § alapján passzív időbeli elhatárolással halasztott bevételként kellett volna elszámolni és az amortizáció elszámolásának évében - a támogatás teljes összegének a teljes bekerülési értékhez viszonyított arányában számított tárgyévi amortizáció összegét - rendkívüli bevételként elszámolni, mint az adott évet érintő támogatási bevételt?
    Ebből adódóan a korábbi évek téves elszámolásait a 2012. évben, mint nem tárgyévi tételeket helyesbíteni kell."

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy önkormányzat képviselőtestülete olyan döntést hozott, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonú kft-je a kft tulajdonát képező és az általa üzemeltetett fürdőház, valamint gyógy-és strandfürdő tulajdonjogát, továbbá a fenti üzletág működtetéséhez kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket üzletág átruházással szintén az önkormányzat által alapított, 100%-os önkormányzati tulajdonú – másik kft-jének térítésmentesen adja át, melyhez kapcsolódó feladatot ez a gazdasági társaság fog ellátni a jövőben. A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§ 23. c) pontja alapján a két kft kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az üzletágat átruházó kft nem szűnik meg, másik üzletágát tovább működteti. A kft a gyógyfürdő létesítése során a beruházáshoz felmerült általános forgalmi adót (fordított áfa) áfa bevallásában visszaigényelte. Ugyancsak visszaigényelte a korábbi években a gyógy- és strandfürdő beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adót is. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy - figyelembe véve a körülményeket - ebben az esetben az üzletág átadása a szokásos piaci gyakorlattal ellentétben térítésmentesen történik. A fürdőszolgáltatási üzletágat - a kapcsolódó teljes vagyonnal együtt - tulajdonosi döntés alapján megszerző kft az áfa tv. 18. §-ában meghatározottaknak megfelelően belföldön nyilvántartásba vett adóalany. Kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a vagyonhoz fűződő jogok és kötelezettségek jogutódként őt illetik és terhelik. Az üzletág keretében folytatott és az üzletágat átvevő által a jövőben folytatandó gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás. Az üzletág átadáshoz az áfa tv. 18.§ (1) bekezdés a) és b) pontja további kritériumokat határoz meg. A fürdőszolgáltatási üzletág ingatlanjai két részre bonthatóak, a régi gyógy- és strandfürdő valamennyi ingatlanjának értékesítése az áfa tv. 86.§ (1) j) pontja alapján mentes az adó alól. A 2012. évben átadott új fürdőház értékesítése alapesetben is általános forgalmi adó fizetésre kötelezett bármely áfa alany esetében, mivel az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatba vételi engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telik el 2 év. Az üzletágat átadó gazdasági társaság nem élt az áfa tv. 88.§-ában meghatározott adókötelessé tételi jogával, azaz az áfa tv. 86.§ (1) j) pontjában meghatározott ingatlanok értékesítése az általános szabályok szerint mentes az adó alól az átadó Kft-nél. Az üzletágat átvevő Kft élt az áfa tv. 88. §-ban meghatározott adókötelessé tételi jogával.

    Helyes-e az értelmezés, hogy a két társaság tulajdonosi testületének döntése értelmében az áfa tv. 2013.01.01-től hatályos 17. § (4) bekezdése alapján nem áll be a termék értékesítése miatti áfa befizetési, illetve a korábbi évek bevallásaiban a fenti tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan visszaigényelt áfa visszafizetési kötelezettsége sem átadónál, sem átvevőnél, mivel üzletág átruházás valósul meg? Az áfa fizetési kötelezettségen kívül- tekintettel az ingyenes átruházásra- társasági adó, illetve illeték fizetési kötelezettsége jelentkezik-e az ügyletből kifolyólag az üzletág átruházásban érintett adóalanyoknak? Hogyan történik fenti ügylet számviteli elszámolása az üzletágat átruházó és az üzletágat megszerző Kft-nél?"

     

    2013. június

    Tovább a válaszhoz


    "A vizsgált társaságnál az előző időszakokat érintő NAV vizsgálat 2012. évben jogerőssé vált határozattal zárult. A társaság a jogerős határozatot a bíróság előtt megtámadta, egyben pénzügyi helyzetére hivatkozással kérelmezte a végrehajtás felfüggesztését. A bíróság a kérelemnek helyt adott és a végrehajtást felfüggesztette.
    Utóbbi körülményre hivatkozva a társaság nem kívánja a 2012-ben jogerőssé vált határozatot lekönyvelni, hanem az általa várhatónak becsült mértékben céltartalék képzést tervez.

    Álláspontom szerint a számviteli törvény 19.§.(3) bekezdése kötelezően előírja a jogerőssé vált határozat lekönyvelését, mérlegelési jog nélkül, továbbá a tv.41.§-a világosan megfogalmazza a céltartalék képzés kötelező, illetve engedélyezett eseteit, mely szabályokra a szóban forgó tényállás nem értelmezhető."

    2013. április

    Tovább a válaszhoz


    "2012.év könyvvizsgálatára szeretnék elfogadó nyilatkozatot adni 2013. évben.

    Leltárkészlete a cégnek a fordulónapon nincsen, így a későn adott megbízás ilyen tekintetben nem okoz problémát.
    A nyilvános beszámoló-kereső portálon lekértem visszamenőleg a cég beszámolóit, és megállapítottam, hogy az árbevétele miatt nem csak a 2012.évben hanem a 2011-2010. évben is könyvvizsgálati kötelezett lett volna.

    Befolyásolja –e a 2012. év beszámolójára kiadandó záradékot az előzőekben leirt tények. Tehát ha minden egyéb tekintetben a könyvvizsgálat nem állapít meg hiányosságokat, adhatok –e tiszta záradékot amiatt, hogy a 2011.év ill. az előző évek nem voltak könyvvizsgálva, vagy elég-e ha figyelemfelhívó megjegyzést teszek."

    2013. április

    Tovább a válaszhoz


    "Sok önkormányzattól átvállalta a hitelt az állam. Így 2012. december 31-én hitelállománnyal már nem rendelkeztek. Többen abban reménykednek, hogy már 2012-re sem kell nekik könyvvizsgálat.
    Kell-e könyvvizsgálat annak az önkormányzatnak 2012. évre, aki 5-6 évvel ezelőtt csatornamű-beruházást hajtott végre, emiatt abban az évben a kiadási főösszeg meghaladta a 300 millió forintot. Azóta a kiadási főösszeg mindig az értékhatár alatt volt, de mivel hitelállománya fennállt, kötelező volt a könyvvizsgálat. Ugyanez a kérdés merül fel azokban az önkormányzatokban is, akiknek 300 millió forint feletti a kiadási főösszegük, de ily módon hitelállománnyal már fognak év végén rendelkezni.
    Véleményem szerint 2012. évre még kötelező a könyvvizsgálat."

    2013. március

    Tovább a válaszhoz


    "Adóellenőrzés eredményének számvitele témában tettem fel konzultációs kérdést 2010-ben. A 2008. évi beszámoló ismételt közzététele 2010-ben megvalósult, de a cég mindkét ügyben bírósági eljárást kezdeményezett, amire a kiegészítő mellékletben kitértek. Az 1-es ügyet a bíróság elutasította, pénzügyi rendezése is megtörtént. A 2-es ügyet a Bp. Környéki Törvényszék 2012.11.26-i ítéletével a felperes javára döntötte el, hivatkozva az Európai Bírósági gyakorlatra és NAV-ot a perköltég megtérítésére kötelezte, fellebbezési lehetőség nélkül, de új eljárásra való utasítással.
    Kérdésem, hogy mivel ezen ítélet szerint a fenti ismételt közzététel semmis, és mivel az Sztv. 2012-re is alkalmazható módosítása szerint ismételt közzététel megszűnt, mi a helyes megoldás? A különbözet a saját tőke 20 %-át meghaladja. Megfelelő-e a közzététel háromoszlopos mérlegben, és a bírósági határozatban szereplő összegeket rendkívüli bevételként elszámolni (az adó, pótlék és bírság különbözetek) és adóalap csökkentő tételként beállítani?"

    2013. március



    Tovább a válaszhoz


    "Van egy „A” anyavállalat, annak egy „B” és egy „C” leányvállalata, a „B” és a „C” között semmilyen egyéb részesedési viszony nincs, csak közös az anyavállalatuk.

    Számviteli szempontból a „B” és a „C” egymásnak kapcsolt vállalkozásai-e, azaz pl. a „B” társaság mérlegében a „C”-vel szemben fennálló követeléseket – kötelezettségeket a „Követelések kapcsolt vállalkozással szemben” illetve a „Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben” mérlegsoron kell-e kimutatni? Vagy a kapcsolt vállalkozási viszony csak az anyavállalat-leányvállalat viszonyában értelmezhető és a „testvérvállalatok” egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai? Tágabban értelmezve a kérdést: ha van egy vállalatcsoport, ahol van 1 anyavállalat, 1 leányvállalat, 1 társult és 1 egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás, akkor mind a 4 cég a másik 3-mal szemben fennálló pl. vevőkövetelését a "Követelés kapcsolt vállalkozással szemben" mérlegsoron mutatja ki, vagy csak az anyavállalat mutatja itt ki a másik 3-mal szemben fennálló vevőkövetelését, míg pl. a leány és a társult vállalkozás az egymással szemben fennálló vevőkövetelését a "Vevők" mérlegsoron mutatja ki?

    2001-ben hasonló témában kértem már a segítségüket, akkor azt válaszolták, hogy "az azonos anyavállalat leányvállalatai kapcsolt vállalkozási jogviszonyban vannak". A kérdés azért merült fel újra, mert a szakirodalomban egyre többször az olvasható, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony csak anya-leány, anya-társult viszonyban értelmezhető, leány-leány, illetve leány-társult vállalkozások között nem. Én elfogadhatónak tartom mindkét választ, mivel a törvény megfogalmazásába mindkettő beleérthető."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "A 2011.évi CCIX.tv. a víziközműszolgáltatásról átmeneti rendelkezés 79§ (1) bek. alapján egyszeri vagyonrendezés keretében az állami tulajdonú víziközműveknek 2013.január 1-én át kell adniuk az MNV Zrt-nek a tulajdonukban lévő víziközműveket, illetve a folyamatban lévő víziközmű beruházásokat. Az eszközátadás hatására az érintett társaságoknál vagyonvesztés következik be.

    Kérdés, hogy a 2012. évi beszámoló összeállítása során hogyan kell figyelembe venni, bemutatni a jogszabály várható hatását? Kell-e a várható vagyonvesztésre céltartalékot képezni?

    A Sztv. 41.§ (1) bek. szerint céltartalékot azokra a múltbeli illetve folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre kell képezni, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű, vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük, vagy esedékességük bizonytalan. Véleményem szerint céltartalékképzés nem indokolt, hiszen a jövő évi jogszabályváltozás hatása nem múltbeli ügylethez kapcsolódik, annak hatása akkor kell, hogy az eredményt terhelje, amikor a vagyonátadás ténylegesen megtörténik. Az óvatosság elve és hozzá kapcsolódóan a céltartalékképzés előírása arra vonatkozik, amikor az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, ez azonban jelen esetben nem áll fenn. De tekintettel arra, hogy a mérlegkészítés időpontjában ennek a jövőbeni eseménynek a vagyonra gyakorolt hatása már ismert, ezért azt mindenképpen indokolt bemutatni 2012. évi beszámoló kiegészítő mellékletében, illetve a társaság saját elhatározása alapján lekötött tartalék képzése (osztalékfizetési korlát) is szóba jöhet. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "A mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági társaságok munkájukhoz magánszemélyek tulajdonában lévő földterületeket hosszú távú haszonbérleti szerződéssel bérbe veszik.

    A haszonbérleti szerződés szerint haszonbérleti díjként 30 kg búzát ad aranykoronánként a haszonbérlő évenként. A bérleti díj elszámolására a gazdasági társaság tárgyévi értékesítésű búza átlagára (máshol egy meghatározott időpontban a tőzsdei ár.) Ezen átlagárral kerül elszámolásra a természetben kivitt bérleti díj, de ehhez a terményigényt be kell jelenteni. Amennyiben meghatározott időpontig (pl: október végéig) nem veszi át, akkor a bérleti díjat pénzben fizeti ki – azoknak is akik nem igényelték természetben – a gazdasági társaságok.

    Ezen gazdasági események számviteli, adózási és gyakorlati végrehajtásakor az alábbi variációk szerint járnak el a társaságok:

    A) Természetben kiadott bérleti díj esetében:

    a) Első lépésként (jogügyletként) a bérleti díjat a meghatározott átlagárral – mely szerintük csak általános forgalmi adó néküli ár = nettó ár lehet – elszámolják költségként és előírják a bérbeadó felé kötelezettségként. A második lépésben a bérleti díjként kiadott 30 kg búzát – mely mennyiségben nem csökkenthető, mivel ez rögzített a szerződésben – értékét (átlagár x 30 kg) elszámolják értékesítésként, de mivel a számlában erre felszámításra került az ÁFA, ezt előírják befizetési kötelezettségként. Mivel az ÁFA összegét a társaság nem kívánja, hogy költségként nála megjelenjen, ezért ezt befizetteti a bérbeadóval a pénztárába. Ezek után a számlákat összevezeti a beszámítás szabályai szerint, és az ÁFÁ-t befizeti a költségvetésbe.

    b) Ebben az esetben a természetben kiadott bérleti díj elszámolása annyiban különbözik az a) esetben rögzítettekhez képest, hogy a társaság nem fizetteti be az ÁFÁ-t a bérbeadóval, hanem azt elszámolja költségként (tehát a bérleti díj ÁFÁ-val növelt ár = bruttó ár) és befizeti a költségvetésbe. Így a termékértékesítés bruttó értéke megegyezik az adómentes haszonbérleti ügylet ellenértékével.

    B) Ha a bérbeadó nem veszi át a terményt, vagy nem él az igénybejelentéssel, akkor a társaság pénzben fizeti ki a bérleti díjat:
    Ezen gazdasági esemény elszámolása során a bérleti díjat a meghatározott átlagárral (nettó ár) elszámolják költségként és előírják a bérbeadó felé kötelezettségként. A kötelezettség összegét a pénztárból kiegyenlítik.

    A bérbeadók kifogásolják a gazdasági társaságok gyakorlatát az alábbi esetekben:

    • az A/a) esetben sérelmezik, hogy az ÁFÁ-t befizetteti velük a társaság, pedig ők csak a szerződésben meghatározott búza mennyiséghez jutottak hozzá. Őket nem érdekli, hogy az adótörvény szerint a társaságnak adófizetési kötelezettsége van.
    • a B) eset körébe esők, pedig azt sérelmezik, hogy a megkapott értékért ők nem tudnak ugyanannyi búzát venni (pl: a lakásukhoz közelebb lévő gazdasági társaságtól, ahol a bruttó ár annyi, mint a bérbevevőnél.)

    Kérdés

    1. 1. Az A/a-b) esetek közül melyik a helyes eljárás, mely összhangban van a számviteli törvény előírásaival is.
    2. 2. A B) esetnek összhangban kell-e lennie a természetben kivitt bérleti díj elszámolással figyelemmel a számviteli törvény előírásaira.
    3. 3. A könyvvizsgálói jelentés kiadásakor korlátozó záradékot kell-e kiadni, vagy csak a vezetői levélben kell rögzíteni az esetet, ha a társaság a helytelen gyakorlatát nem helyesbíti a számvitelében, arra a megoldásra, mely összhangban van a számviteli és adó illetve egyéb törvényi előírásokkal.

    Az egész probléma okát abban látom, hogy nem egyértelmű az, hogy a bérleti díj költségkénti elszámolását, milyen értéken kell a társaságoknak számvitelükben rögzíteni.

    A természetben történő bérleti díj kiadás esetén helyes a társaságok gyakorlata abban, hogy a gazdasági esemény két jogügyletet takar (ÁFA tv. 66. §)

    Az egyik jogügylet, mikor a bérleti díj költségként és kötelezettségként kerül elszámolásra. A másik jogügylet, amikor a bérleti díj  fejében oda adott búzát el kell számolni értékesítésként (Számviteli törvény 72. § (4) bek. a) pontja), melyre az ÁFÁ-t fel kell számolni és előírni befizetési kötelezettségként. Ebben az esetben egy adóköteles és egy adómentes ügylet áll egymással szemben, melynek következtében a termékértékesítés bruttó értékének meg kell egyeznie az adómentes haszonbérleti ügylet ellenértékével.

    Ez alapján álláspontom, hogy a társaságok számvitelében a bérleti díj költségként elszámolt értéke megegyezik az értékesítés bruttó értékével (ÁFÁ-val növelt ár = piaci ár). Ez az A/b) esetben rögzítettekkel azonos, s ez által az ÁFA áthárítás is elmarad a bérbeadó felé.

    A pénzben történő kiegyenlítésnek két módja lehetséges.

    Egyik, mikor a szerződésben is Ft érték van meghatározva aranykoronánként a bérleti díj. Esetünkben nem ez van, mert itt a súlyban meghatározott mérték kerül átszámításra Ft-ra, illetve költségkénti elszámolásra. Ez utóbbi esetben, tehát elmarad az értékesítésre történő elszámolás, s ezzel az ÁFA felszámítás sem történik meg (megjegyzés: elméletileg lehetne itt is értékesítés is, ha úgy dokumentálják le az ügyletet, hogy a kiadásra kerülő búza mennyiséget értékesíti, majd visszavásárolja a társaság, s ezután kerül sor a pénzösszeg kifizetésére.) A költségként és kötelezettségként előírt bérleti díj ez esetben lehet nettó ár, de lehet bruttó ár is, mert valójában ez a piaci ár. Logikailag ez utóbbi lenne véleményem szerint szinkronban számvitelileg a természetben elszámolt ügylettel."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Kérdéseim a fióktelep illetve a fióktelepet létrehozó (továbbiakban anyavállalat) könyvelésére vonatkoznak. Természetesen csak a magyar vonatkozás érdekel, tehát az az eset, amikor a fióktelep VAGY az anyavállalat a magyar. A kérdésekben illetve a válaszokban felmerülő "anyavállalat elszámolási számla" AESZLA alapvetően kötelezettség jellegű.
    Kérdés
    1. Anyavállalat terméket hoz Magyarországra a fióktelepére, ezen a fióktelep munkát végez, majd 1.a) visszaviszik a terméket az anyához 1.b) másik tagállamban értékesítik a készterméket, közvetlenül a fiókteleptől szállítják a vevőhöz 1.c) Magyarországon értékesítik a készterméket 2. Anyavállalat gépet hoz be a fióktelepnek 2.a) jegyzett tőke javára 2.b) más módon, mintha szállító lenne 3. Fióktelep év végi mérleg szerinti eredményét (MSZE) hogyan kell könyvelni?

    Véleményem szerint:
    1.a) Termékmozgatás címén nem keletkezik áfa fizetési kötelezettség, ezért ezt nem kell számláznia az anyának. A fióknak kell számláznia az anyavállalt felé áfa mentesen bérmunkát. Anyavállalat nem könyvel semmit sem, se a termékmozgatást, se a bérmunkát. Fióktelep csak azért könyvel bevételt a bérmunka számlája alapján, hogy meg tudja mutatni a magyar tevékenység eredményét, ami a TAO alapja lesz. Könyvelés a fióknál: T 4 AESZLA - K 9 árbevétel 1.b) Fióktelep ugyanúgy számláz és könyvel, mint 1.a)-nál, csak a bérmunkát. Anyavállalat adómentes közösségen belüli értékesítést számláz a másik tagállamú vevőre. 1.c) Legjobb lenne, ha a terméket leszámlázná anya a fióktelepnek (közösségen belüli értékesítés), aki a megmunkálás után belföldi értékesítésként számlázná a vevőnek. Elképzelhető más megoldás is, pl. ha az anya számláz a magyar vevőre termékértékesítést? Könyvelés fióknál: T 5 anyag - K 4 AESZLA a termék beszállítást T 3 vevő/pénz - K 9 árbevétel a termék eladás Könyvelés anyánál: T 3 vevő/pénz - 9 árbevétel a termék eladás A termék beszállítást könyvelni nem kell, csak az áfa bevallásban kell rendezni (közösségen belüli értékesítés)

    2.a) alapító okiratban vagy annak módosításában kell rendelkezni róla. Termékmozgatás címén keletkezik áfa fizetés, ezért célszerű számlázni is. Könyvelés fióktelepnél: T 1 eszköz - K 4 JT (áfa fizet, levon) Könyvelés anyánál: nem könyvel semmit, áfát vallja termékmozgatásként. Analitikában elkülöníti az eszközt mint fióktelepnek átadott eszköz.
    3. Alapesetben az anyavállalat minden eredményt elvisz a fiókteleptől, tehát nem lesz MSZE a fióknál, az adózott eredményt át kell könyvelni az AESZLA-ra. Ha "keletkezik" valamilyen irat arról, hogy az anya nem kívánja elvinni az "osztalékot", akkor a fióknál is lehet MSZE ami átkerül az ET-ba. Egyébként az anya bármikor kiviheti az eredményt, tehát akár év közben is elképzelhető, hogy a fióknál lesz: T 4.ET - K 3.bank, vagy T 4.ET - K 4.AESZLA, és utaláskor T 4.AESZLA - K 3.bank. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaságot az adóhatóság fokozott adóhatósági felügyelet alá vont, amely azt jelenti, hogy bevallásait adószakértővel ellen kell jegyeztetni.

    Ezt a feladatot elláthatja -e a társaság bejegyzett könyvvizsgálója, aki érvényes adószakértői engedéllyel is rendelkezik vagy összeférhetetlenség áll fenn?"

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Jelenleg könyvvizsgáló cégnél főfoglalkozású könyvvizsgáló vagyok. Fenntartva főfoglalkozású jogviszonyomat adószakértői, igazságügyi adószakértői tevékenységet szeretnék egyéni vállalkozóként végezni.

    Az egyéni vállalkozói jogviszony a KKT alapján munkaviszony jellegű jogviszonynak minősül-e? Szükséges-e és ha igen kitől engedélyt kérni a kamarától ilyen jogviszony létesítésére? Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Az alapító okiratban foglaltak alapján az egyszemélyes kft. tagja munkaviszonyban látja el feladatait.

    1. Az egyszemélyes kft. a munkaviszonyban álló tagjának nyújthat-e adómentesen lakáscélú felhasználásra vissza nem térítendő támogatást?
    2. Ha az első kérdésre a válasz igen, akkor a munkavállaló tagnál érvényesíthető-e a teljes vételár vagy a teljes építési költség 30 százaléka, legfeljebb 5 millió forint összegben, ha a lakásban házastársával költözik és a tulajdonjog bejegyzésére 50-50 százalékban kerül sor.

    Szerintem nyújthat, mert ha munkaviszonyban áll, akkor munkáltatója is van. Ez akkor is fennáll, ha a munkáltatói jogot gyakorló személy megegyezik a munkavállalóval. 2. Teljes összegben érvényesíthető, mert az Szja tv. 1 sz. mellékletének 2.7. pontja a vételárat nevesíti, nem pedig a tulajdoni hányadot. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft. 2009-2011.években az ügyvezető (tag is) részére évenként néhány alkalmommal - rövid visszafizetési határidővel - kölcsönt nyújtott. A nyújtott hitelek viszonylagosan nem jelentős összegűek. Visszafizetésük néhány hónapon belül megtörtént. Mérlegzáráskor e kölcsönök záróértéke 2009.12.31-én: 0, 2010.12.31-én: 0, 2011.12.31-én 900.000 Ft, aminek visszafizetése 2012.01.30-án megtörtént. A Kft. egyszerűsített beszámolót készít, könyvvizsgálatra nem kötelezett. Mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő január 31. A három évre vonatkozó utólagos könyvvizsgálói felülvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló megállapította, hogy a szv.tv. 89.§.4.b.pontjában foglaltaktól eltérően a Kft. az adott évek kiegészítő mellékleteiben a ügyvezető részére nyújtott kölcsönt nem mutatta be (folyósítást és visszafizetést, egyéb feltételeket)

    Mi a teendő a közzétett beszámoló kiegészítő mellékleteivel? Kell-e valamilyen módon a 2009.,2010., és 2011.évek beszámolóinak kiegészítő mellékleteit a tagi kölcsönre vonatkozó adatokkal kiegészíteni? Kell-e ismételt közzététel?

    Véleményem szerint - mivel a kölcsönök visszafizetése - a mérlegkészítésig megtörtént, a Szv.tv-ben előírt információ elhagyása a Kft. pénzügyi helyzetéről alkotott képet jelentősen nem befolyásolhatja, a beszámolókat (benne a kiegészítő mellékletetet ) felhasználókat gazdasági döntésükhöz emiatt kedvezőtlen helyzetbe nem hozhatja. Ezért szerintem új közzététel nem kell, a 2012.évi beszámoló kiegészítő mellékletében kellene bemutatni az ügyvezető részére nyújtott és visszafizetett kölcsönöket, a 2009-2011.évekre kiterjedően is. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy felnőttoktatással foglalkozó vállalkozás elnyert egy pályázatot a TÁMOP keretein belül aranykalászos-gazda képzésre 2009. évben. A képző cég tehát egyfelől együttműködési megállapodást kötött a Foglalkoztatási- és Szociális Hivatallal, másfelől minden egyes későbbiekben oktatott diákkal szerződést. A képzés keretein belül több programmodullal is meg kellett ismerkedni a hallgatóknak, melyek oktatásához a vállalkozás nem alkalmazott megfelelő végzettséggel rendelkező szakembereket, ezért vállalkozói szerződést kötött több más vállalkozóval. Az így létrejövő vállalkozói díjakat később a vállalkozás közvetített szolgáltatásnak minősítette, amellyel így csökkentette iparűzési-adóalapját. Fontos kihangsúlyoznom, hogy nem az egész képzés oktatására bízott meg egy vállalkozót a felnőttképző cég, hanem programmodulonként egyet-egyet. Tárgyévben a felnőttképző vállalkozást a helyi Polgármesteri Hivatal adóosztálya ellenőrizte, melynek keretein belül az alábbi megállapítást hozta: „A Htv. 52. § 40. pontja alapján a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlában a közvetítés ténye, vagyi az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.” … Mindezek után a határozat részletesen ismerteti a közvetített szolgáltatás követelményeit, melynek a főbb elemei: - „A szolgáltató tehát az adóalanynak, mint a szolgáltatás megrendelőjének számláz, mivel jogi értelemben vele áll kapcsolatban, az adóalany pedig ezen teljesítményt továbbszámlázza megrendelőjének, a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő félnek.” (Tehát esetünkben a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak nyújt be számlát a képző cég és számlázza tovább a képzésben résztvevőknek). - „A közvetített szolgáltatások elszámolhatóságának konjuktív feltételei a következők: a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége kitűnjön, a kiállított számlából megállapítható legyen a közvetítés ténye, a szolgáltatás közvetítése változatlan formában történjen.” (Esetünkben minden egyes kiállított számlán szerepel a programmodul egyedi ID-száma, a vállalkozói szerződésekben pedig egyértelműen szerepel, hogy melyik tantárgyat oktatja le a vállalkozó). A Polgármesteri Hivatal Adóosztálya véleménye szerint: „A viszonyrendszert, a szerződéseket, számlákat és nyilvántartásokat megvizsgálva az ellenőrzés megállapította, hogy adózó esetében a fenti követelmények nem teljesülnek: - Adózó és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között létrejött együttműködési megállapodás kizárja a tevékenység közvetíthetőségének lehetőségét. - A vállalkozókkal és Vállalkozásokkal kötött szerződés nem tartalmazza a Htv. Serinti közvetített szolgáltatások elszámolásához szükséges feltételeket. - A megrendelt szolgáltatás változatlan formában történő továbbadása, továbbszámlázása nem valósult meg. - Adózó által igénybe vett szoláltatás nem változatlan formában történik. - A bejövő és kimenő számlák egymáshoz rendelése sem volt biztosított. Véleményem szerint a felnőttképző intézet minden törvényi kötelezettségnek eleget tett, így a Polgármesteri Hivatal határozatával nem értek egyet.

    Kérdésem az lenne, hogy Ön szerint ez a gyakorlat, miszerint az elnyert pályázat keretein belül vállalkozói szerződés keretében biztosított oktatás közvetített szolgáltatásnak minősítette a vállalkozás, helytálló-e?

    Véleményem szerint, mivel a közvetített szolgáltatás fogalma szerint annak továbbértékesítése részben vagy egészben is történhet, így ez esetben az alvállalkozói szerződéssel kötött oktatók költsége közvetített szolgáltatásnak minősül."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "ISA 501 rendelkezik a könyvvizsgáló készlet leltározáson való részvételéről, a készletek fizikai leltározásának ellenőrzéséről a Számviteli törvény 2012-től hatályos rendelkezése menniységi nyilvántartás vezetése esetén csak 3 évente írja elő a készletek fizikai leltározással történő egyeztetését

    A két ellentmondás alapján, a könyvvizsgálatra kötelezett társaságok, melyeknél a készlet állomány jelentős pozíció, kötelező az évenkénti fizikai leltárfelvétel? Az alternatív módnak az is megfelel, ha a készletnyilvántartási rendszerre vonatkozó tesztelés eredménye alapján a rendszer megfelelő és ez alapján fogadja el az analitikában szereplő mennyiségi adatokat a könyvvizsgáló?

    Készletek 4. Ha a készletek jelentősek a pénzügyi kimutatások szempontjából, a könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie a készletek létezésére és állapotára azáltal, hogy: (a) részt vesz a fizikai leltárfelvételen, hacsak nem kivitelezhetetlen, annak érdekében, hogy (hiv.: A1–A3. bekezdés): (i) értékelje a vezetés utasításait és eljárásait a gazdálkodó egység fizikai leltárfelvételi eredményeinek nyilvántartására és kontrollálására vonatkozóan (hiv.: A4. bekezdés); (ii) megfigyelje a vezetés leltározási eljárásainak végrehajtását (hiv.: A5. bekezdés); (iii) szemrevételezze a készleteket (hiv.: A6. bekezdés); és (iv) tesztszámolásokat hajtson végre (hiv.: A7–A8. bekezdés); továbbá (b) könyvvizsgálati eljárásokat hajt végre a gazdálkodó egység végleges készletnyilvántartásaira vonatkozóan annak meghatározása céljából, hogy azok pontosan tükrözik-e a tényleges készletleltározási eredményeket. 5. Ha a fizikai leltárfelvételt nem a pénzügyi kimutatások fordulónapján végzik, a könyvvizsgálónak a 4. bekezdésben előírt eljárásokon felül könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania arra vonatkozó könyvvizsgálati bizonyíték szerzése érdekében, hogy a leltárfelvétel napja és a pénzügyi kimutatások fordulónapja közötti készletváltozásokat megfelelően rögzítették-e. (Hiv.: A9–A11. bekezdés.) 6. Ha előre nem látott körülmények miatt a könyvvizsgáló nem tud jelen lenni a fizikai leltárfelvételen, más időpontban kell leltárfelvételt készítenie vagy megfigyelnie, és könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania a közbenső ügyletekre vonatkozóan. 7. Ha a fizikai leltárfelvételen való részvétel kivitelezhetetlen, a könyvvizsgálónak alternatív könyvvizsgálati eljárásokat kell végrehajtania, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a készletek létezéséről és állapotáról. Ha ez nem lehetséges, a könyvvizsgálónak minősítenie kell a könyvvizsgálói jelentésben lévő véleményt a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban. (Hiv.: A12–A14. bekezdés.)"

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Nonprofit gazdasági társaság előtársasági éves beszámolójának könyvvizsgálata a Ctv. szerinti közhasznúsági melléklettel.

    A közhasznú nonprofit gazdasági társaság által készített és törvény szerint kötelezően közzéteendő közhasznúsági melléklet könyvvizsgálatával kapcsolatosan mely standard alkalmazandó. A független könyvvizsgálói jelentés mely részében kell erre kitérni, illetve van-e ehhez alkalmazandó szöveg.

    Véleményem szerint az éves beszámolónak nem része a közhasznúsági melléklet.
    Jelentés egyéb jogi és szabályozási követelményekről fejezet alatt rögzíteni a könyvvizsgálatra vonatkozó megállapítást. A 700 és 800 standardokat vizsgáltam. A megállapítás teljes körűsége miatt érzek bizonytalanságot.
    "

    2013. január


    Tovább a válaszhoz


    "Két magyar Társaság egymással bizományosi szerződést kötött, miszerint a Megbízó megbízta a Bizományost, hogy saját nevében, de a Megbízó javára és kockázatára engedményezési szerződést kössön követelés megszerzés és annak érvényesítési lehetősége tárgyában. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Bizományos által a követelés jogosultjával megkötendő engedményezési szerződés szerint az engedményest terhelő kötelezettségeket a Bizományos saját nevében köteles teljesíteni.

    A Megbízó limitárat adott meg és a követelés teljes ellenértékét az engedményezési szerződés megkötése után átutalta a Bizományosnak, aki ezt továbbította is a követelés jogosultjának. A bizományosi szerződés szerint a megbízás teljesítését követően a Bizományos a Megbízó eziránti felhívása alapján, a Megbízó által meghatározott időpontban vállalja, hogy a Követelést a Megbízó részére külön engedményezési szerződéssel, a korábbi engedményezési szerződésben kikötött ellenértékkel egyező áron átruházza – amely engedményezést követően válik a Megbízó a Követelés jogosultjává.

    A Felek rögzítik, hogy Bizományosnak az átruházott Követelésre vonatkozóan nem áll fenn kezesi felelőssége, Bizományos az Adós teljesítéséért a felelősségét kizárja. Megbízó a követelés behajtását saját kockázatára végzi (azaz a követelés a behajthatóság szempontjából bizonytalan követelés).

    A Bizományos vállalja, hogy az engedményezéssel egyidejűleg külön íven szövegezett Követelés átruházó nyilatkozatot ad át a Megbízónak, aki a jogátruházó nyilatkozat átvételével szerzi meg a Követelést.

    A közöttük létrejövő engedményezési szerződés megkötéséig a Bizományos a Követelés jogosultjaként a saját nevében jogosult és köteles a követeléssel kapcsolatos jogokat gyakorolni, a Követelés érvényesítése iránt szükséges valamennyi intézkedést megtenni. Ennek során a Bizományos jogosult a Megbízó szerződésben adott megbízása alapján a Követelés kezelése, érvényesítése tekintetében a szükséges nyilatkozatokat saját nevében megtenni.

    Ebben az esetben, amikor a Megbízó kizárólag azért köt bizományosi szerződést követelés megvásárlására, hogy személye ne derüljön ki azon cég számára, aki eredetileg - az ominózus követelés kötelezettje, - de minden jogosultságot megszerez arra, hogy bármikor egyoldalú felhívás alapján ezt a követelést megszerezze, (sőt, ezt már pénzügyileg is teljesítette,)
    1, az Engedményes tartja nyilván a követelést és a Megbízó felé a kötelezettséget mindaddig, amíg közöttük az engedményezés ténylegesen meg nem történik
    2, az Engedményes a „0”-ás számlaosztályban tartja nyílván a követelést,mert e fölött a követelés fölött nincs rendelkezési joga, hiszen a Megbízó utasítására annak pénzén szerezte meg, és felhívásra köteles átadni.

    Véleményem szerint mindaddig, amíg a Megbízó és a Bizományos között nem jön létre az engedményezési szerződés, addig a Bizományos tartja nyílván könyveiben a követelést.

    Ugyanakkor ez a követelés „pántlikázott”, egy esetleges felszámolás esetén bármilyen kötelezettség nem teljesíthető belőle. (Megbízó oldaláról viszont van egy pénzügyileg teljesített követelés, amely részéről bármikor „aktiválható”, érvényesíthető.)"

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása után igénybe vehető adóalap-csökkentő kedvezmény

    A c szerint, az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú.

    A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao tv. 7.§ (1) z. pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház - kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?

    Véleményem szerint a tényekben felsorolt törvény szövege (jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket) szerint, igénybe veheti a 2011. évi kedvezményeket."

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "2009.09.01-jén beolvadt társaságunkba egy másik társaság. A beolvadás során elkészült a végleges vagyon mérleg és a végleges vagyonleltár is, mindkettőt könyvvizsgáló hitelesítette. A vagyonmérlegben átértékelés nem szerepelt, a megszűnő (jogutód) társaság tárgyi eszköz analitikája alapján került összeállításra. Társaságunk a végleges vagyonleltár alapján a leltár szerinti vagyonértéken (korábbi nettó érték) aktiválta a tárgyi eszközöket, vette készletre a készleteket stb. A tárgyi eszközöknél a vagyonleltár szerint - mint a beolvadást hitelesen alátámasztó számviteli bizonylat szerint vettük nyilvántartásba az átvett eszközöket. Többek között nyilvántartásba vettünk egy "park felépítmény" címszóval a leltárban szereplő eszközt, mely a társaság tulajdonába került parknak (földterület), a korábbi években történő kialakítását tartalmazza feltételezésünk szerint. 2009 óta erre a park felépítményre elszámoljuk évenként a 6%-os értékcsökkenést. 2011 évben új könyvvizsgáló érkezett társaságunkhoz, aki ezt az elszámolási módot nem fogadja el, és kötelezni akarja társaságunkat arra, hogy értékbecslést csináltassunk, ami alapján meghatározza az értékbecslő, hogy mennyit érnek a padok, a térburkolat, a murva burkolat, a tó, a tavi halak és a tó növényzete stb. Társaságunk számviteli politikájában nem választotta a piaci értéken való értékelést.
    Helyesen járt-e el társaságunk akkor, amikor a vagyonleltár alapján vettük készletre az ott meghatározott megnevezéssel és vagyonértékkel az eszközt? Lehet-e egy park építést úgy minősíteni - egy beruházási egységnek -, mint egy épületet, ahol szintén nem leltározzuk külön-külön a villanyszerelést, bádogozást stb.? Kötelezheti-e a könyvvizsgáló társaságunkat, hogy értékbecslés alapján módosítsuk számviteli nyilvántartásunkat, illetve jogszerűen jár-e el, ha értékbecslés el nem végzése esetén a beszámolónkra korlátozó záradékot ad?
    Véleményem szerint:
    1. A vagyonleltár a beolvadás számviteli alapbizonylata, amelyet a könyvvizsgáló hitelesített, ezért ez a beolvadás könyvelésének alapbizonylata, ami konkréten azt jelenti, hogy attól, az abban foglalt meghatározásoktól és vagyonértékektől jog szerint eltérni nem lehet.
    2. A földterületből akkor lesz park, ha az "megépítik". A "megépítés" ugyanolyan építési beruházás, mint az ingatlan építés. A park kialakítása során elszámolt tervezési, kivitelezési költségeket, műszaki ellenőrzési költségeket mint egységes beruházás kell aktiválni és a használati idő figyelembe vételével a számviteli törvény szabályai szerint érték csökkenteni. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság 2009-2010. évben fejlesztési tartalékot képzett, amellyel csökkentette tárgyévi társasági adóalapját. A társaságból 2011. évben -kedvezményezett átalakulással- kivált egy vagyonkezelő társaság. Az átalakulás során a korábban lekötött, és még fel nem használt fejlesztési tartalékok az átalakulásban résztvevő társaságok között szétosztásra kerültek.

    Melyik adóév végéig lehet az átalakulásban résztvevő cégeknek szankciómentesen felhasználni az egyes években megképzett fejlesztési tartalékokat?

    A kérdésre nem találtam jogilag megerősített megoldást. A PM Jövedelemadók Főosztálya 7251/2009 számú iránymutatása a beolvadás esetére azt írja, hogy a beolvasztó társaságnak az eredeti képzés adóévéhez mérten kell a 4. adóév végéig teljesítenie a felhasználást. Ugyanakkor az Adó újság 2012/6 számában megjelent cikkben a szerző (NAV-os szakember) a beolvasztó cégre egy évvel kevesebb időszakot enged, arra tekintettel -hogy szerinte- a beolvasztó cégnél az átalakulás éve két adóévnek számít. Ugyanerre a következtetésre jut a cikkíró a kiválás esetén is, mind a kiváló, mind a továbbműködő cég kötelezettség teljesítésére is! Én hibásnak érzem a cikkíró logikáját és ténymegállapításait. Szerintem a beolvadás és a kiválás is azonos jogokat keletkeztet a beolvasztó cégnél és annál a cégnél akiből a kiválás történik. Hiszen ez esetben egyik cég sem köteles az évközi átalakulás miatt a könyveit lezárni és beszámolót készíteni, tehát nincs két adóéve. A beolvadó cégnél a kötelezettség a beolvadással megszűnik, a kötelezettség a beolvasztóra hárul. Ugyanez a kötelezettség fogja terhelni a kiváló, a fejlesztési tartalékot továbbvivő céget, mégpedig az eredeti képzést követő 4. adóév végéig. "

    2013. január

    Tovább a válaszhoz


    "Részt vettem a kamara által szervezett GREEN TAX Consulting 2012 október 04-i előadásán , ahol Kelemen István vezető tanácsadó, az írásos - kivetített anyagát a reklámhordozó papír témakörben - szóban- azzal egészítette ki, hogy " Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába, a katalógus, prospektus, üzleti célú reklámanyag" , tehát ezek nem termékdíj kötelesek. Az általam ismert összes nyomda fizet termékdíjat a katalógusok után, és a www. termekdíijinfo.hu "Reklámhordozó papír szabályai 2012- ben" című tájékoztatása is az " egyéb szöveges kiadvány " = kiadvány fogalomkörébe sorolja. és termékdíj kötelesnek minősíti.

    Szeretném tudni, milyen logikai levezetés alapján nem termékdíjköteles a katalógus és prospektus - természetesen, ha nem tartalmaz 50% -ban gazdasági reklámot ??

    Véleményem szerint a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló tv. 203§ 22 pontja szerinti " kiadvány" fogalom meghatározás teljes egészében nem tartalmazza a katalógus, prospektus forgalmi meghatározását - tehát hajlok a GREEN TAX véleményére . Kategórikusan azonban - megerősítés nélkül , nem merem alkalmazni a véleményüket. "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyarországi társaságnál (Kft) tulajdonosváltozás történik. A társaság jelentős (15 millió forintot meghaladó) köztartozással rendelkezik. A cégeljárásról szóló 2006.évi V. tv 61/B § alapján könyvvizsgálóval hitelesített vagyonmérleget kell a társaságnak készíteni és benyújtani a cégbíróság részére.

    A társaság által elkészített vagyonmérleget milyen értéken kell elkészíteni? A vagyonmérleg összeállításánál a "normál" értékelési eljárásokat kell figyelembe venni, vagy az eszközöket a "piaci" értéken kell értékelni? Az elkészített vagyonmérleg milyen oszlopokat tartalmaz, mivel a sztv. "csak" az átalakulással kapcsolatosan említi a vagyonmérleget, de itt klasszikus átalakulásról nem beszélhetünk? Milyen egyéb speciális szabályozás van ebben az esetben?

    törvényi hivatkozások: cégeljárásról szóló 2006. évi V. tv 61/B §. sztv 136. § "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "A "Javaslat a könyvizsgálói tevékenységért járó díjtétel-minimumok meghatározásához" közleményben a mérlegfőösszeg - árbevétel alapján ajánlott díjazás alternatíva vagy kettős feltétel? Én dönthetem el, hogy melyik alapján szeretném a díjazásom vagy mind a két feltétel együttes alkalmazásával kell a díjamat megállapítanom.

    Tovább a válaszhoz


    "Van egy családi kft. Szeretném ha könyvvizsgálói társaságként könyvvizsgálatot folytatna, mivel a személyemet felkérték könyvvizsgálatra. Egyedül lennék könyvvizsgáló, de rokkant nyugdíjasként a havi keresetem maximalizált. 31. Könyvvizsgáló társaság tevékenysége 31/1 Mikor végezhet könyvvizsgálói tevékenységet egy könyvvizsgáló társaság? A könyvvizsgálatról szóló 2007. évi LXXV. Törvény alapján könyvvizsgálói társaság könyvvizsgálói tevékenységet abban az esetben folytathat, ha: a) a társaság cégnyilvántartásban szereplő, könyvvizsgálati tevékenységet folytató cég b) kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, c) a szavazati jogok többségével a kamarai tagok rendelkeznek, d) vezető tisztségviselői között többségben vannak a nem szüneteltető kamarai tagok A könyvvizsgáló társaság akkor végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, ha a fenti feltételek maradéktalanul teljesülnek, valamint a Kamara a társaságot nyilvántartásba veszi és erről igazolást ad.

    2012 évi szabályokat figyelembe véve rokkantság mellett dolgozhatok, de meghatározott a havi jövedelmem. Ezt figyelembe véve hogyan lehetnék a kft vezető tisztségviselője (mint bejegyzett könyvvizsgáló)?"

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Két Kft egy harmadik társaságban ( Zrt-ben ) részsedést szerez. A megszerzett részesedéssel tulajdoni hányaduk meghaladja a 80 %-ot. A részesedés vételára alcsonyabb, mint a megvásárolt társaság mérlegében szereplő jegyzett tőke / saját tőke aránya. Vagyonértékelés nem történt , piaci érték nem ismert. Az ügylet a részvényesekkel történt megállapodás alapján történt.

    Hogyan történik a két Kft-ben a az Sztv. szerinti negatív üzleti érték vagy cégérték megállapítása, mit jelent konkrétan az Sztv. szerinti értékelés fenti esetben? ( Sztv. 3 §. ( 5 ) bekezdés 2.a.pont )"

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy felszámolási névjegyzékbe bekerülni akaró cég felkért, hogy heti 1 napot legyek nála alkalmazásban. ez szükséges előírás, hogy bekerüljön.

    Lehetek-e heti 1 napban ott is alkalmazott? Kell-e engedély a könyvvizsgáló cégtől, ami a sajátom?

    Véleményem szerint elvileg igen visszavezetve a felvételi előírásokra: Kkt. 11. § (2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltétel teljesítésétől – indokolt esetben – el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Több társaság ügyvezetője értesítést küldött arról, hogy végelszámolást kívánnak elrendelni és végezzem el szükséges könyvvizsgálatokat. Utolsó megjegyzésként leírták, hogy a könyvvizsgálati díjat halasztott fizetésként fogadjam el. Tudomásomra jutott, hogy egyáltalán nincs szándékukban díjat fizetni.

    Mit tegyek akkor, ha érvényes megbízásom van az adott társaságokkal, de előre tudom, hogy nem fognak fizetni? Visszamondhatom a könyvvizsgálatokat, arra való tekintettel, hogy nem fognak fizetni?

    Kötelező könyvvizsgálat esetén, ha van érvényes megállapodásunk, akkor a végelszámoláskor is kötelező a könyvvizsgálat."

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft 50-50 %-os tulajdoni és szavazati hányaddal rendelkező tulajdonosai közül az egyik tulajdonos nem hajlandó elfogadni az egyébként szabályszerűen elkészített beszámolót.

    Mit lehet ilyenkor tenni, hogy a beszámoló közzétételre kerüljön?"

    Tovább a válaszhoz


    "Szerződő: munkáltató biztosított: munkavállaló kedvezményezett elérés esetén: munkáltató kedvezményezett elhalálozás esetén: a biztosított férje biztosítási módozat: kockázati Kiegészítő biztosítások: baleseti halál, baleseti rokkantság, műtéti térítés, kórházi napidíj, azonnali szolgáltatás, TB I-II., TB III. A biztosítás tartama: 10 év, mely meghosszabbítható

    Hogyan kell elszámolni az alábbi folyamatos díjas befektetéshez kötött életbiztosítást illetve keletkezeik-e adó-,járulékfizetési kötelezettség a munkáltató vagy a munkavállaló részéről?

    Az Szja tv. I.melléklete szerint a kockázati (halál esetére szóló életbiztosítás díja adómentes. Adómentes biztosítási díjra tekintettel nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Tao tv. 3. melléklete szerint a biztosítási díj a vállalkozás érdekében felmerült költség, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Építőipari vállalkozó gazdasági társaság egyik építési munkája 2009. évben befejeződött, amire a vállalkozó 2 éves jótállási bankgaranciát vállalt. A garanciaidőszak lejárta előtt a megrendelő és a vállalkozó megállapodtak, hogy a tetőszerkezetre a vállalkozó 1 évvel meghosszabbítja a garanciális időszakot, ezt a megállapodást 2011. évben aláírták. A következő évben a megrendelő jelezte, hogy a tetőszerkezet szigetelése nem megfelelő, és kérte a vállalkozót, hogy cserélje le a jótállási garancia keretében. Több műszaki ellenőr is felmérte a tetőszerkezetet, több levelet is váltottak az ügyben, de a megrendelő és a vállalkozó nem tudtak megállapodni, ugyanis a vállalkozó szerint a tetőszerkezet nem szorul javításra. Így megállapodás hiányában, a garanciaidőszak lejárta előtt 2 héttel a megrendelő lehívta a bankgaranciát, azaz a bank a szabályosan benyújtott garanciaigényre megterhelte a vállalkozó bankszámláját 10 millió Ft-tal, valamint a megrendelő ezen felül további 5 millió Ft-ot követel a vállalkozótól szerződésszegés miatt. A vállalkozó bírósági útra terelte az ügyet, visszaköveteli a szerinte jogtalanul lehívott 10 millió Ft-ot.

    Kérdés, hogy a lehívott, pénzügyileg teljesült bankgaranciát egyéb/ rendkívüli ráfordításként kell-e könyvelni. Ha igen, akkor a társasági adóalap számításakor kell-e ezzel az összeggel az adóalapot növelni? Továbbá a lehívott összeg feletti 5 millió Ft követeléssel kapcsolatban milyen könyvelési teendője van a vállalkozásnak?

    A lehívott bankgaranciát a vállalkozó nem ráfordításként, hanem követelésként kezelné, mert bírósági úton visszaköveteli a megrendelőtől. Véleményem szerint, mivel ez a megrendelő által el nem ismert követelés, ezért a mérlegben követelésként nem szerepelhet (peresített követelés), tehát ráfordításként kell a 10 millió Ft-ot könyvelni, és amikor a jogerős bírósági határozat megszületik, akkor a visszafizetendő összeg bevételként könyvelhető. A fennmaradó 5 millió Ft kötelezettségre pedig, amit a vállalkozó szintén nem ismer el, de a bíróság dönt majd róla, véleményem szerint a mérleg fordulónapján a bírósági ügy állása szerinti mértékű céltartalék képzés (várható kötelezettségekre) szükséges. "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság bizonyos szolgáltatás közvetítését végzi. A tevékenység jellegéből adódóan az alvállalkozói számlák időben eltolódva, késve érkeznek a céghez. Sőt sok esetben több hónap (akár 1 év) után sem érkezik meg. A könyvelés az árbevétellel egyidejűleg elhatárolja az alvállalkozói költséget passzív elhatárolásra, majd feloldja, ha beérkezik a számla. Sok esetben azonban nem érkezik meg a számla. Az elhatároláson ilyen módon "beragadt" tételek értéke egyre jelentősebb az idő előrehaladtával.

    Mi a teendő azokkal az elhatárolásokkal, amihez nem kapnak számlát? Mikor oldható fel jogszerűen? És hogyan, ha esetleg az összeg évek között átmegy, és akár jelentős is lehet? T 48 -K 815 vagy T 48 - K 98? Vonhat-e maga után önellenőrzést (az elhatárolás jogszerű volt, szerződés szerint járt az alvállalkozónak)?

    Véleményem szerint ha a szerződés szerint jogszerűen védhető, hogy bizonyos határidőn túl már nem fogadják be a számlát, akkor nem kellene az elévülésig (ami egyébként is csak követeléseknél értelmezhető, 5 év) tovább vinni a passzívon az elhatárolást. A szerződésben rögzítenek egy határidőt, ami megadja, hogy mi a végső elszámolás ideje. Azonban nem szankcionálja annak elmaradását. Így szerintem még nem megfelelő arra, hogy ne legyen perelhető a számla befogadhatósága a határidő után. Szerintem ez nem lenne önellenőrizendő tétel, ha visszaoldásra kerülne. Én inkább 815-ön oldanám fel, és nem 98-on. (IPA miatt)"

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaságban egy másik társasággal szemben peres eljárás van folyamatban. A Társaság a vitatott érték 100%-ára céltartalékot képzett. A Társaság az éves beszámolójában, kiegészítő mellékletében a céltartalékot megfelelően bemutatta. Az ellenérdekelt fél, mint a beszámoló felhasználója a beszámolóra hivatkozva a perértéket a Társaság által elismert kötelezettségnek tekinti, hiszen azt a Társaság a beszámoló forrás oldalán szerepelteti.

    Elismertnek tekinthető-e a kötelezettség, ha azt a Társaság céltartalékként bemutatja?

    Álláspontunk szerint nem tekinthető elismert kötelezettségnek a céltartalék, mert a Társaság az óvatosság elve miatt köteles céltartalékot képezni a vitatott, veszteség jellegű tételekre, függetlenül azok jogosságától, vagy a Társaság megítélésétől."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "Egyik könyvvizsgálati megbízásnál az ügyfél azt kérte, hogy szabjunk határidőt a könyvvizsgálat befejezésére, mert nem a fordulónaptól számított ötödik hónap utolsó napjára szeretné az auditált beszámolót, hanem a második hónap utolsó napjára. A könyvelő természetesen időben szolgáltatná a szükséges anyagokat.

    Tartalmazhat-e a könyvvizsgálatról szóló szerződés határidőt a könyvvizsgálat elvégzésére? Helyes-e a következőben ismertetett megoldásom?

    Azt gondolom, úgy szerepelne határidő a könyvvizsgálat elvégzésére, hogy a könyvvizsgálathoz szükséges kész beszámoló, egyéb ehhez kapcsolódó anyagok, nyilatkozatok stb. teljeskörű átadására is írnánk bele határidőt, ami az audit befejezésének határidejét megelőzné, mondjuk 3 héttel és csak abban az esetben élne az én határidőm, ha ez a feltétel 100%-osan teljesült."

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "1) Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. közfeladat ellátási és vagyonkezelési szerződéssel 160 millió Ft értékű vagyont kapott az alapítójától (tételes átadással, az eszközök bruttó, elszámolt écs. és nettó értéke meghatározott) A szerződés szerint a vagyonra elszámolt éves écs.-t (az écs. %t szintén meghatározott) teljes egészében a vagyon fenntartására kell fordítani.

    Kérdés:
    • az átvett (kapott) vagyont hol kell kimutatni az átvevő társaság könyveiben (eszköz-forrás)?
    • A vagyonra elszámolt écs-t és a fenntartásra elszámolt ráfordításokat hova és milyen címen kell könyvelni?

    Az átvett vagyont az immateriális javak között és a passzív időbeli lehatárolások között mutatom ki , bár ez véleményem szerint nem térítés nélküli átvétel. Külön, tételes analitikát vezetek az eszközök bruttó, écs és nettó értékéről, az éves elszámolt écs-t a passzív időbeli elhatárolással szemben vezetem ki. Véleményem szerint ezen ügylettel kapcsolatban a nonprofit kft.-nek nem keletkezhet sem eredménye, sem vesztesége. A vagyonnal kapcsolatos ráfordításokat vagy idegen ingatlanon végzett beruházásként számolom el, vagy az immateriális javakat növelem vele.

    2) Önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. (áfa alany) alapvető bevételi forrása az önkormányzati támogatás. Az Önkormányzat a támogatás fejében kötelező közfeladat ellátását írja elő (pl. más nonprofit Kft. „színház”részére zenekari szolgáltatás saját hangszerekkel). Kérdés:
    Az ellátott feladat teljesítését milyen bizonylattal (számla) kell igazolni? Hogyan kell ezen tevékenységet úgy elszámolni , hogy az Adóhatóság rendben találja áfa tekintetében? A befogadó Kft. nem fizet a szolgáltatásért!! "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "A vizsgált vállalkozás 2011. decemberben csődeljárás alá került. A hitelezők a csődeljárási tárgyaláson megszavazták és kérték, hogy a könyvvizsgáló olyan vizsgálatot folytasson le, és ennek alapján olyan elemzést készítsen, amelynek felhasználásával nagy biztonsággal tudjanak dönteni az egyezség elfogadásáról. Az elemzés elkészült, és a hitelezőkkel ismertettük, majd melléklete lett a csődeljárási jegyzőkönyvnek az üzleti tervvel és az ajánlattal együtt. A könyvvizsgálati díjat a vállalkozás nem tudta megfizetni, most felszámolási eljárás alatt áll a cég.
    Ez a követelésünk a felszámolási eljárásnál az F kategóriába került. Helyes-e ez a megítélés, vagy a hitelezőknek kell ezt a számlát megfizetni? Erre vonatkozóan nem találtam törvényi helyet, csupán a Cstv. 5 § érinti a hasonló költségek kezelését. "

    2012. december

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli tv. 169.§-ban előírt iratőrzési idő 10 évről 8 évre csökkent.

    A 230 standard 29.A,B része ezzel összhangban változott-e és hogyan, milyen időbeli hatállyal?

    Szv.tv.Módosítás: 2011.156.tv.154.§: ...beszámolót, ..azokat alátámasztó..leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot,...nyilvántartásokat..8 évig köteles őrizni, hatályos 2012.01.01, visszamenőlegesen is alkalmazható 2011-re. 230standard 29 bek. A1: "A könyvvizsgáló ..a beszámolót, könyvvizsgálói jelentést 10 évig köteles megőrizni." 230st.29.A.2."A könyvvizsgálati dokumentációt legalább 8 évig kell...megőrizni" "

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "A" társaság vásárolt egy ipari ingatlant "B" társaságtól, az adásvételi szerződés szerinti ellenérték megfizetésre került, az ingatlan birtokba adása megtörtént. Az adásvételi szerződés mellett készült egy "vételi jogot alapító" szerződés is, amely alapján az ingatlan vevője mint a vételi jog alapítója hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlan eladója mint a vételi jog jogosultja 2012.12.31-ig visszavásárolhatja az ingatlant. A szerződésben a vételi jog ellenértékét 4.000 e Ft-ban határozták meg , melyet a vételi jog jogosultja meg is fizetett. A megfizetett ellenérték végleges , nem kell visszafizetni akkor sem , ha az eladó nem él visszavásárlási jogával.

    A vételi jog alapítójánál a kapott 4.000 e Ft számviteli elszámolása hogyan történik. Amennyiben visszavásárlás megtörténik akkor az eladónak kell helyesbítő számlát kiállítani

    Véleményem szerint a vételi jog ellenértékét opciós díjként lehet értelmezni és mint ilyet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni. Szt.84.§ 7.bek. e.pont A vételi jog jogosultjánál amennyiben megtörténik az ingatlan visszavásárlása akkor a bekerülési érték része lesz, ha nem, akkor egyéb ráfordításként ki kell vezetni. "

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy cég egy internetes webáruházat működtet, amely szállodák konkrét szálláscsomagjait értékesíti közvetített szolgáltatásként. A webáruház és a szálloda között utazásközvetítői szerződés él, miszerint a webáruház közvetíti a szálloda csomagjait közvetített szolgáltatásként. A szálloda jutalékkal csökkentett áron számlázza be a szálláshely szolgáltatást, amit a cég közvetített szolgáltatásként mutat ki az anyagjellegű költségek között. Nem a cég szervezi az utazást. A gyakorlatban a vevők az interneten lefoglalják a csomagot, kifizetik a webáruháznak, majd egy vouchert kapnak, miszerint bizonyos határidőn belül (szállodától, ajánlattól függően ez több hónap is lehet) felhasználhatják a kiküldött vouchert. A webáruház kiszámlázza a szálláscsomagot a vevőnek az interneten történő foglalása és annak pénzügyi teljesítését követően, a szálloda pedig beszámláz egy 50%-os részt (előlegként vagy szálláshely szolgáltatásként - ez szállodánként változó) a foglaláskor a webáruháznak, és a részére járó további díjakat csak később, a voucherek beváltásakor számolja el (tényleges igénybevétel után).

    A kérdés a vevőnek történő számlázásra vonatkozik, illetve a szálloda és a webáruház közötti elszámolásra.
    1. Mivel a szálláscsomag eladásakor szállásszolgáltatási teljesítés még nem történt, így a webáruház előleg számlázására lenne-e köteles, vagy kiállíthatja a teljesítésről szóló számlát? A gyakorlat szerint az internetes foglalást és fizetést követően megtörténik a szállás kiszámlázása a vevő részére (vagyis tényleges felhasználást megelőzően). Ez helyes? Az áfa a kiszámlázáskor bevallásra és megfizetésre kerül. Tekinthető-e ez a webáruházas szálláscsomag-értékesítés egy termékértékesítésnek, ami a voucher kézbesítésével teljesítettnek minősíthető (hiszen az előleg sosem jár vissza)?

    2. A szálloda a foglaláskor egy 50%-os részt számláz be vagy előlegként vagy szállásdíjként. Véleményünk szerint a szálloda szintén előleget köteles számlázni a webáruház felé a voucher kiállításakor, majd annak felhasználásakor kellene a végszámlát kiállítani. Jelen gyakorlat szerint az árbevétel megjelenésével egyidejűleg (voucher kifizetésekor) a szerződés szerint járó közvetített költség havi záráskor (vagyis a jutalékkal csökkentett nettó összeg) passzív elhatárolásként könyvelésre kerül (T81-K48). Így a könyvelésben minden hónapban (és év végén is) az adott időszakban eladott (és nem a beváltott) voucherek árrése jelenik meg eredményként. (91-81)

    3. Gyakran előfordul, hogy a voucherrel nem számol el a szálloda a szerződésben meghatározott ideig, sőt később sem. És olyan eset is van, hogy a voucher nem kerül felhasználásra. Ezekben az esetekben a "várható közvetített költség" ott marad a passzív elhatároláson. Kérdés: Mikor írható vissza kockázat nélkül, és mi alapján? Elég a szerződésben szereplő rögzített elszámolási határidő lejárata?? Ha igen, akkor vissza lehetne ezeket az elhatárolásokat könyvelni? vagy esetleg rendkívüli bevételként kellene könyvelni? (ennek ipa kockázata lenne). Az elhatároláson már előző évi ilyen jellegű elhatárolás is szerepel, amihez idén még nem érkezett számla a szállodától. Ennek visszaírása önellenőrzést is von maga után (tao,beszámoló, stb.)? Ha Önök szerint így nem oldható fel az elhatárolás, akkor hogy támasztom alá a beszámolóban az egyre nagyobb összegű elhatárolást? elég hozzá a szerződés és a kiszámlázás alapján készített kalkuláció? És meddig görgetem előre? elévülésig? Gyakran előfordul, hogy a voucher nem kerül beváltásra (betegség, stb miatt). Az előleg visszatérítésre nem kerül sor a vásárlási feltételek alapján. A szállodával kötött szerződés szerint amennyiben a voucher nem kerül felhasználásra, a szálloda nem számláz be semmit.

    Véleményem szerint az internetes foglaláskor (és annak püi teljesítésekor) még nem valósul meg a szállodai szolgáltatás, csak annak későbbi igénybevételekor. Amennyiben nem számol el egy voucherrel a szálloda, akkor lejáratkor teljesülne az értékesítés (hiszen nem jár vissza). Vagyis ekkor lenne kiszámlázható az ügyfélnek (aki foglalta az utat). Mivel az ügyfél által be nem váltott voucherekre nem számlázhat a szálloda szállásdíjat, így az ezekhez kapcsolódó elhatárolások szerintem jogosan visszavezethetők a passzív elhatárolásról. A passzív elhatárolásokat nem tudom külső megerősítővel alátámasztani, csak kalkulációval. "

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "A társaság több éves beruházási tevékenysége eredményeként létrehozott egy ingatlant, amelyet bérbe ad. A beruházás finanszírozása deviza készlettel nem ellentételezett deviza kölcsönből történt, melyre kamatot számolnak fel. A társaság ideiglenes használatba vételi engedélyt kapott (minden szakhatóság engedélyével és hozzájárulásával), amely azonban nem emelkedett jogerőre, mivel a szomszédok fellebbeztek azzal, hogy szóbeli megállapodás alapján bizonyos munkákat várnak el az építtetőtől (a megállapodás létezése nem bizonytható). Az ideiglenes használatbavételi engedély végül megadásra került, s az jogerőre is emelkedett 9 hónappal később. Szakhatósági engedélyekben változás nem történt, tehát amennyiben a szomszédok, jogi lehetőségeiket kihasználva nem érték volna el, hogy a jogerőre emelkedés időben lényegesen csússzon (hiszen a használatbavétel hatósági feltételei fennálltak, viszont eljárási kiskapukat kihasználva húzták az időt), úgy az ingatlan rendeltetésszerű használatba vétele 9 hónappal korábban jogerős használatbavételi engedély alapján megtörténhetett volna. A társaság az első ideiglenes használatba vételi (nem jogerős) engedély alapján rendeltetésszerűen használatba vette az eszközt, azt üzleti célokra hasznosította. A számviteli valós és hű kép szempontjából az aktiválás, valamint az értékcsökkenés, az időszakra vonatkozó kamat és az árfolyam különbözetek tárgyidőszaki eredmény terhére való elszámolása jogos. Társasági adó szempontjából kérdéses, hogy a „jogerő” hiánya miatt az adóalapban figyelembe vehetőek-e ugyanezen tételek. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés kifogásolhatja-e a költségek elszámolását illetve az eszköz bekerülési értékének meghatározását, hiszen a 9 hónappal korábbi használatba vétel következtében a számviteli aktiválást követően sem kamat, sem az Sztv alapján a bekerülési érték részeként figyelembe vehető tétel nem kerül aktiválásra.

    Társasági adó szempontjából kérdéses, hogy a „jogerő” hiánya miatt az adóalapban figyelembe vehetőek-e ugyanezen tételek. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés kifogásolhatja-e a költségek elszámolását illetve az eszköz bekerülési értékének meghatározását, hiszen a 9 hónappal korábbi használatba vétel következtében a számviteli aktiválást követően sem kamat, sem az Sztv alapján a bekerülési érték részeként figyelembe vehető tétel nem kerül aktiválásra. Véleményüket kérem, hogyan ítélik meg, mikor kell az eszközt aktiválni illetve tapasztalataik alapján milyen adókockázatot jelenthet egy nem "jogerős" aktiválás. A társasági adó törvény az écs tekintetében a számviteli törvényre utal, míg a számviteli törvény "rendeltetésszerűen" használatba vett eszközt említ."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság egy másik társaságban részesedést szerez. A megszerzett részesedéssel a tulajdoni hányada meghaladja a 75 %-ot. Az üzletrész vételára lényegesen alacsonyabb a számviteli tv. - ben meghatározott piaci értéknél. Az adásvétel az amnesztiáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel módosított 2010. évi CLIII.törvény 83/A %-a alapján valósult meg. A hivatkozott törvényhely (4/b) pontja szerint a szerződés szerinti ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy megfelel a szokásos piaci árnak, szokásos piaci értéknek. Adó és járulékfizetési kötelezettség nem jelentkezik.

    Ebben az esetben negatív cégértéket nem kell elszámolni? Hogyan történik az elszámolása az üzletrész vásárlásának?"

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Magyarországon bejegyzett, 100%-ban külföldi tulajdonú társaság átalakulás könyvvizsgálatára adna megbízást. A társaság ingatlan hasznosítással foglalkozik, eszközeinek döntő része ingatlan, aminek forrása döntően tulajdonosi kölcsön. A társaság tulajdonosa 70%-30% arányban két HongKongi bejegyzésű társaság. Az átalakulási terv szerint a társaságból kiválna a 30%-os tulajdoni hányadot képező tulajdonos. A kiváló cég üzletrész arányában, az ingatlan vagyon 30%-val alakulna. A kiváló cég és a fennmaradó cég is egyszemélyes társaságként folytatná tevékenységét, tehát az eredeti tulajdonosi arányok nem változnak a kiválást követően sem. Az átalakulás könyvszerinti értéken történne, vagyon átértékelést nem terveznek, mivel 3-4 éves ingatlan vásárlásokról van szó.
    A társaság átalakulása kedvezményezett átalakulásnak minősül-e? Így vonatkozik- e rá az Illetéktörvény 26. §. (1) g. pontja szerinti visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség? Van- olyan más jogi rendelkezés amit a feltett kérdés megítélésénél nem vettem figyelembe?

    Véleményem szerint kedvezményezett átalakulásnak minősül a kiválás, mivel teljesülnek a TAO tv. 4. §. 23/a. pont szerint a kedvezményezett átalakulásra vonatkozó kritériumok, figyelembe véve a 4. §. 32/a, valamint a 16. §. (9)-(11) bekezdéseit is. Jogelődként és jogutódként is csak 4. §. 32/a pontja szerinti Magyarországon bejegyzett társaság vesz részt. A jogelőd tagok az átalakulást követően a jogutódban a megszerzett részesedés együttes névértékénél nem szereznek 10 %-ot elérő pénzeszközt. A tagok egymáshoz viszonyítva arányos részesedést szereznek. Mivel a törvény nem fogalmaz meg az átalakuló társaság tulajdonosai tekintetben feltételt, így nincs jelentősége az átalakulás megítélésénél, hogy a tulajdonosok Európai Unión kívüli államban bejegyzett cégek. Az illetékmentesség megítélésénél jogi akadályt nem látok."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Jelentős eszközberuházást kell végeznie a szállodának porcelán étkészletek (tányérok, tálalóedények), üvegáruk, formaruhák, ezüst evőeszközkészletek, szállodai és éttermi textíliák (törölköző, fürdőköpenyek, lepedők, párnahuzatok, terítők, tányéralátétek, szalvéták) –ra vonatkozóan, részben designváltás miatt is.

    Az általunk könyvvizsgált szállodai szolgáltatást nyújtó társaságnál a következő három megoldást kell véleményeznünk. Szerintünk csak a 2.a és 3. pontban foglalt megoldások elfogadhatók, de ezzel kapcsolatban szeretnénk megkérni az Önök szakmai véleményét is. 1. Az eszköz eszközcsoportba történő besorolásának eldöntése a beszerzett eszközök éven belül (2), vagy éven túl (3) kerülnek fizikailag ténylegesen felhasználásra (várható használati idő, nem a gazdasági élettartam, hanem az a szakmailag megalapozott időszak, amely alatt a megvásárolt eszközöket a gazdálkodó ténylegesen használni fogja a szolgáltatás nyújtása során. Gyakorlati megoldás 2. Készletként történő elszámolás Feltétele a készletként történő kimutatásnak, hogy a megvásárolt eszközök várható használati ideje éven belüli. a. a használatba vétel időpontjában azonnali költségként történő elszámolás A fenti anyagok felhasználásra történő kiadásakor nem veszítik el formájukat, nem épülnek be egy más termékbe, szolgáltatásba, elvileg még léteznek (néhány fentebb részletezett cikknél változatlan formában, néhány más cikknél, pedig megkezdődik az elhasználódás pl. textíliák). Elvileg kezelhetők-e ezek a cikkek úgy, hogy leltárkészlet különböző helyeken található pl. központi raktár, tároló szekrények stb. A jövőbeli gazdasági hasznok még továbbra is várhatók az eszköz várható létezésének időtartama alatt ezért indokolt-e a készletként történő kimutatás és csak a tényleges, hiány, selejt megállapításának időpontjában a költségként történő elszámolás (feltételezve a minimum évenként egyszeri leltározást). b. nem a használatba vétel időpontjában, hanem a leltározáskor megállapított készletfogyás (hiány, selejt) alapján történik költségként az elszámolás (minimum évenként elvégzett leltározás alapján – feltételezve, hogy a társaság készleteiről tételes nyilvántartást vezet mind mennyiségben, mind értékben) Ebben az esetben még fizikailag léteznek a készletek, állaguk nem romlott, nem avult. Csak a fizikai megsemmisülés, hiány időpontjában, illetve az állag jelentős romlásának időpontjában, használhatatlanná válás időpontjában keletkezik a költség. 3. Tárgyi eszközként történő kimutatás Gyakorlati megoldás 2.1 amennyiben éven túl használja a megvásárolt eszközöket akkor indokolt a tárgyi eszközként történő kimutatás, vagyis a várható használati időnek megfelelően történő értékcsökkenés elszámolás. Az értékcsökkenthető összeg a bekerülési érték és a maradványérték különbözete. 2.2 a tárgyi eszközként történő kimutatás során alkalmazható a csoportos nyilvántartás a különböző időpontokban beszerzett, előállított, de azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél és a FIFO, vagy az átlagos beszerzési áron történő értékelés 2.3 mivel az ezüst evőeszközkészlet maradványértéke minimum a beszerzési árral azonos (az idő múlásával az ezüst eszköz értéke csak nőni fog) – ezért az ezüst evőeszközkészletre értékcsökkenés elszámolás nem történik, a leltározási szabályzatban rögzített gyakorisággal elvégzett mennyiségi leltár alapján megállapított hiány, selejt kivezetésre kerül az eszköz analitikából

    Szerintünk csak a 2.a és 3. pontban foglalt megoldások elfogadhatók Számviteli törvény: A készletek között kell kimutatni a használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. IAS2 Készletek: A készletek akkor kerülnek a mérlegben megjelenítésre, ha valószínű, hogy a jövőbeli gazdasági hasznok a gazdálkodási egységhez befolynak, és a készleteknek van olyan költsége vagy értéke, amely megbízhatóan mérhető. Alapszabály az egyedi értékelés elve, az egyedi értékelés kötelezettsége alá nem tartozó készletek esetében a készletek bekerülési értéke a FIFO-módszer, vagy a súlyozott átlagos bekerülési érték alkalmazásával is megállapítható. Számviteli törvény: Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések A gazdálkodó egység vezetésének és a számviteli szakembereknek az eszközök pénzügyi kimutatásokban történő megjelenítését megelőzően számos számviteli kérdésben dönteniük kell: A hasznos élettartam és funkció alapján, hogy az eszköz forgó- vagy befektetett eszköznek minősül-e, milyen időpontban mutatható ki a könyvekben és milyen mérlegsoron és csoportban fog megjelenni a pénzügyi kimutatásokban. Tárgyi eszközök esetén mindenképpen meg kell határozni az eszköz bekerülési értékét és az értékcsökkenés módszerét. eszközök általános definíciója: Az eszközök olyan erőforrások, amelyek a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt állnak, múltbeli események eredményeként jöttek létre (beszerzés), és amelyből várhatóan gazdasági haszna származik a gazdálkodó egységnek. ingatlanok, gépek, berendezések fogalma: azok a tárgyiasult eszközök , amelyeket a gazdálkodó egység a termelés, szolgáltatásnyújtás érdekében tart és használ, várhatóan egy perióduson túl. Az értékcsökkenthető összeg az eszköz bekerülési értéke csökkentve annak maradványértékével. Az értékcsökkenés pedig az értékcsökkenthető összeg szisztematikus elosztása az eszköz hasznos élettartama alatt. Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt a gazdálkodó egység várhatóan használni fogja az eszközt (lineáris elszámolásnál) – ez a legritkább esetben esik egybe a gazdasági élettartammal. Az összemérés elvét figyelembe véve az értékcsökkenést olyan ütemben és módon kell elszámolni, ahogyan az eszközből származó bevételek várhatóan befolynak, realizálódnak. "

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "Társult vállalkozásokban lévő részesdés értékelése során azt állapítjuk meg, hogy mennyit ér a társult vállalkozásba befektetett részesedés értéke a rá jutó saját tőke értékének figyelembevételével. Amennyiben veszteséges gazdálkodás következtében az érintett társaság saját tőkéje negatív, úgy a részesedésre jutó saját tőke is negatív. Feltételezve, hogy követő konszolidálásról van szó, és az első bevonáskor nem keletkezett sem aktív, sem passzív különbözet, akkor a részesedés konszolidált értéke a részesedésre jutó saját tőke összegével azonosan negatív érték. Pl. egy kft-ben részesedésünk 33,33%.

    A kft tőkeszerkezete december 31-én:

    • Jegyzett tőke: 6.000 E Ft
    • Eredménytartalék: 1.000 E Ft
    • Mérleg szerinti eredmény: -10.000 E Ft
    • Saját tőke összesen: -3.000 E Ft
    • Első bevonáskor anyavállalatra jutó saját tőke: 2.000 E Ft
    • Anyavállalatra jutó saját tőke december 31-én: -1.000 E Ft
    • Részesedés konszolidált értéke december 31-én: -1.000 E Ft

    A szakirodalomban a hazai konszolidálási gyakorlatot illetően nem találtunk arra utalást, hogy a fenti módszer nem alkalmazható negatív eszközérték esetén. A nemzetközi gyakorlatban már olvasható olyan vélemény, mely szerint a részesedés értéke nem lehet nullánál kisebb.
    1) Helyes-e a magyar konszolidálási szabályozás alapján, ha konszolidált mérleg eszközoldalán a részesedések értéke a fenti módszer alapján negatív? Ha nem, hogyan kell az értékelést elvégezni, (Pl. a fenti konkrét esetben?)
    2) Különbséget kell-e tenni a korlátolt és a korlátlan felelősségű társaságokban lévő részesedés értékelése között? Az eltérő mögöttes felelősségi szabály miatt korlátolt felelősség esetén az anyacég nem tud többet veszíteni, mint a befektetett tőke, de korlátlan felelősség esetén létezik a tag mögöttes helytállási kötelezettsége. Ha pl.közkereseti társaságban lévő részesedés értéke negatív, ez felfogható-e a tag társasággal szembeni kötelezettségeként, melynek kimutatása a konszolidált mérlegben kötelezettségként (rövid vagy hosszú?) történik? Korlátolt felelősségű társaságban lévő részesedés értéke ezen logika alapján nem lehetne negatív, a konszolidált mérlegben ezen részesedés nulla értéken szerepelne?"

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "1) Ügyfelünk az év végi forgalmának fellendítése érdekében sorsolásos nyereményjátékot szervez a 2012.12.31-ig bezárólag a kapott blokkok vesznek részt a sorsolásban, a játék során a vásárlást igazoló blokkok beküldői között értékes tárgynyereményt (személygépkocsi, bankkártyán lévő pénzjutalom) sorsolnak ki 2013-ban (a juttatandó nyeremény összege és a juttatás időpontja is biztos, de a mérlegkészítés időpontja utáni dátum)
    2) A dolgozók részére a 2011-es év terhére jutalomkeret lett megállapítva, amely keret egy részét 2012-ben a dolgozók választásuk szerint étkezési utalvány formájában (illetve egyéb cafeteria juttatások formájában) is felvehették a jutalomkeret költségként a PIE-al szemben el lett számolva a 2011-es év gazdálkodásának terhére, az összemérés elvét alkalmazva

    1. kérdés: helyes-e, ha az összemérés elvét alapulvéve a 2012-ben realizálódott többletbevétellel szemben elhatároljuk költségként a nyeremény összegét, vagy mivel a tárgynyeremény, vagy pénznyeremény átadása 2013-ben lesz, csak 2013. évet terhelő költségként veendő figyelembe? Ha időbeli ehatárolásként nem számolható el, képezhető-e céltartalék a várható fizetési, illetve juttatási kötelezettségre? (igaz, hogy az esedékesség összege és időpontja nem bizonytalan)
    2. kérdés: a passzív időbeli elhatárolások között helytelenül került figyelembe véve a 2011. évre vonatkozó jutalomkeret azon összege, amely nem bérként, hanem béren kívüli juttatás formájában került kifizetésre?
    Véleményem szerint mindkét pontnál az összemérés elvét alkalmazva én jogosnak tartanám az időbeli elhatárolásként történő költségkénti elszámolást, mivel mindkét esetben a megelőző üzleti év eredményében realizálódik a kifizetendő juttatás haszna. (bevétel növekedés és a dolgozók munkájának jutalma). a 2/- ponthoz kapcsolódóan én nem látom indokoltnak, hogy ha a jutalom kifizetése nem pénzben, hanem egyéb formában történik, hogy a kifizetés formája miért befolyásolná azt, hogy az adott költséget mely év eredményében veszem figyelembe."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz


    "A kérdésben szereplő kórház 2011. első félévében közhasznú nonprofit kft társasági formában működött. A második félévben a kft. tevékenységét, jogait és kötelezettségeit - rendelet alapján - átvette a tulajdonos egyház. 2010.évi bázis adatok: bevétel :4 232 833 E Ft, ebből váll.tev. 1 081 221 E Ft, létszám 850 fő. 2011. második félévi adatok: bevétel: 3 381 366 E Ft, ebből váll. tev. 916 128 E Ft.

    Kérdés, hogy kötelező-e az egyházi jogi személy számára a könyvvizsgálat. Erre vonatkozóan nem találtam konkrét választ sem az egyéb szervezetek beszámoló készítésére vonatkozó jogszabályban, sem a számviteli törvényben. Illetve az egyéb szervezetekre vonatkozó jogszabály szerint ha a váll. tev.-ből származó bevétel eléri a 20%-ot, akkor kell könyvvizsgálat.

    Véleményem szerint - függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységből származó bevétel eléri-e a 20%-ot /jelen esetben igen/ vagy nem, kötelező a könyvvizsgálat, mert a nonprofit kft esetében is kötelező volt , a bevételi adatok nagysága miatt. "

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Született-e már szakértői vélemény arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok könyvvizsgálóinak kötelező-e vagyonnyilatkozatot tenni a 2007. évi CLII. törvény 3.§.(3) e) alapján: "(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett... e) az a közszolgálatban nem álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult".

    Amennyiben még nem, kérem tájékoztassanak, hogy valóban fennáll-e a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség e jogszabály szerint, s ha igen, akkor milyen módon?

    Több tapasztalt, jelentős megbízásokkal rendelkező önkormányzati könyvvizsgálói feladatot ellátó neves kollégával beszéltem, akik véleménye szerint nincs ilyen kötelezettség, és erről emlékezetük szerint már született kamarai vélemény."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "2012.01.01.-től a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül az éves beszámoló alapján is lehet fizetni osztalékelőleget.

    Az előző évre elfogadott beszámoló (2011.évi) alapján –az osztalékfizetés további feltételeinek fennállása esetén- fizetheő-e osztalékelőleg ha az osztalékelőlegfizetésről szóló taggyűlési határozat 2012.06.29.-i de az osztalékelőleg kifizetése 2012.06.30.-i utáni időpontban történik?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egyszemélyes kft tulajdonosa el akarja adni 100 %-os üzletrészét egy másik vállalkozásnak, amely szintén 100 %-os tulajdonos lesz. Az eladásra kerülő kft műanyag termékek gyártásával foglalkozik és tulajdonában van egy gyártócsarnok is.

    Ebben az esetben kell-e az ingatlan után az új tulajdonosnak illetéket fizetni, mivel a cég fő tevékenysége műanyag termék gyártása és árbevétele 100 %-ban ebből származik."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "A jelenleg hatályos etikai és fegyelmi szabályzatunk 3.1.5. pontja értelmében „az a könyvvizsgáló… aki a … végleges átalakulási vagyonmérleget… hitelesítette, az ezeket az időpontokat követő 3 üzleti évig nem lehet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója az adott társaságnak”. A 2009.03.09-i fordulónappal elkészült végleges egyesülési (beolvadási) vagyonmérleget 2009.04.25-én hitelesítettem. Számításom szerint a jogutód társaság első üzleti éve 2009.12.31-én, a második 2010.12.31-én, a harmadik pedig 2011.12.31-én zárult le. Amennyiben az értelmezésem helyes, úgy a 2012. üzleti év tekintetében a választott könyvvizsgálói tisztséget már betölthetem. Amennyiben viszont az első figyelembe vehető üzleti év az, amelyiknél a kezdő időpont 2009.04.25. utáni, úgy egy további évig e tisztséget még nem vállalhatom el.

    Segítségüket kérem annak értelmezésében, hogy a 3 üzleti évet mely időponttól kezdődően kell számítani. "

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Szövetkezetnél kiről kell pénzmosási azonosító adatlapot kitölteni: az igazgatóság tagjairól vagy csak az elnökéről?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk egy kórházat üzemeltető Nonprofit Kft, mely 2012. május 1-től állami tulajdonba került, a GYEMSZI irányítása alá. Korábban a helyi önkormányzat tulajdonában volt. A 2011. évi éves beszámolót 2012. április végén fogadta el a helyi önkormányzat. A veszteséges működés eredményeként a 2011. évi beszámolóban a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökkent, jelentősen negatív. A beszámoló elfogadásakor a régi tulajdonos nem döntött a tőkeprobléma megoldásáról a tulajdonosváltás miatt. A tőkeproblémára a könyvvizsgálói jelentés figyelemfelhívó záradékában felhívtuk minden érintett figyelmét. A tulajdonosváltás miatt 2012. április 30-i dátummal közbenső beszámoló készült, mely szerint a tőkeprobléma továbbra is fennáll. Az új tulajdonosnak többször, különféle fórumokon jelezte ügyfelünk és mi is a problémát, információink szerint egy bizottság foglalkozik a témával, azonban konkrét intézkedés nem történt, hivatalos értesítést sem kaptunk. A Gt. 143. § szerint a tőkeproblémát 90 napon belül rendezni kellene. A Gt. 44. § (2) bekezdése értelmében a könyvvizsgálónak értesítenie kell a cégbíróságot, ha a legfőbb szerv nem hozza meg a törvény által előírt döntéseket.

    Jelentsük-e a cégbíróságnak, hogy a saját tőke rendezésére a Gt. által előírt döntéseket nem hozták meg, illetve a megfelelő intézkedéseket nem hajtották végre?

    A törvény szövegének szó szerinti értelmezése szerint a bejelentést meg kell tennünk. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a tulajdonos az állam, az átvétel nem hosszú ideje történt meg és az állami apparátusban lassan hozzák meg a kapcsolódó döntést és nincs rá akkora hatásunk, illetve közvetlen kapcsolatunk, mint korábban a helyi önkormányatra/önkormányzattal. További tényező, hogy ügyfelünk egy kórházat üzemeltet, s nem szívesen lennénk egy esetleges kórházbezárás kiváltója. "

    2012. szeptember



    Tovább a válaszhoz


    "Könyvvizsgálatra kötelezett ügyfelem 100%-ban tulajdonosa egy gazdasági társaságnak. Ügyfelem tulajdonosa arról döntött, hogy a két társaságot beolvadás útján egyesíti, azaz ügyfelembe beolvad annak leányvállalata.

    Kérdésem az lenne, hogy a beolvadás napjával ügyfelemnek van-e beszámolókészítési kötelezettsége, és ezáltal nekem szükséges-e ezen beszámolót auditálnom.

    Álláspontom szerint a vagyonmérleg- és vagyonleltárak összeállítása során ügyfelemnek könyveit nem kell zárnia, mivel ő a továbbműködő átvevő társaság,és az említett dokumentumokat analitikus nyilvántartásai alapján állítja össze, így nem készít olyan számviteli törvény szerinti (közbenső) beszámolót, amelyet könyvvizsgálat során ellenőrizni kellene. Úgy gondolom, hogy az átalakulás dokumentumainak hitelesítésére megválasztott könyvvizsgáló kollégának képezi feladatát az átalakulás napjára vonatkozó bizonyítékok begyűjtése, melyek alapján a vagyonmérleg - és vagyonleltár tervezeteket hitelesíti."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egy németországi társaság Magyarországon áfa regisztrációs kötelezettség alá eső ügyleteinek bonyolítására az adótörvényben meghatározott „pénzügyi képviselőt” keres.

    Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagjaként elvállalhatom-e a pénzügyi képviseletet, nincs-e összeférhetetlenség?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    " A" Kft. "B" Kft.-nek ingatlant adott bérbe. "A" Kft. a bérbeadást áfa kötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: "A bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget, karbantartási, felújítási, és adóköltségeket teljes egészében.” A szerződés a bérleti díjra vonatkozóan más kikötést nem tartalmazott. Az adóhatósági határozat és a jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbeadó cég könyvelője tájékoztatást kért az adóhatóságtól mindkét cégre vonatkozóan. Az adóhatóság a következő választ adta: „Az ellenérték fejében történő bérbeadásról a szolgáltatás nyújtójának számlát kell kiállítania az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-a alapján, akkor is, ha annak elmaradását az adóhatósági ellenőrzés tárta fel. Olyan rendelkezés ugyanis nincs, mely szerint ilyen esetben a számlakiállítás nem indokolt. Az áfa-különbözet könyvelését a bérbeadónak az adóhatósági határozat alapján kell elvégezni. A bérbevevőnél az utólag kapott számla (számlák) könyvelését nem látom indokoltnak, tekintettel arra, hogy az adóalapként feltüntetendő összegek (pl. energiadíjak, javítási munkák stb.) nála költségként már felmerültek.”

    A bérlő könyvvizsgálójaként a válasszal nem értek egyet. A számlát fogadja be a bérlő, de ne könyvelje le? Mégis mit tegyen vele? Dobja papírkosárba?

    Véleményem szerint a helyes elszámolás a következő lenne: A bérlő a nála felmerülő költségeket továbbszámlázza a bérbeadó felé, a bérbeadó pedig az ennek megfelelő összeget bérleti díjként számlázza a bérlőnek. A követelést és a kötelezettséget pedig beszámítással rendeznék. Kérem, szíveskedjenek válaszolni, hogy helyesen gondolom-e? Ha nem, akkor mi a jó megoldás?

    2012. szeptember


    Tovább a válaszhoz


    "Két szaklap teljesen különbözőképpen értelmezi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj könyvelését. A Számviteli levelek 5505 számú kérdése értelmében az igénybe vett szolgáltatások között kell megjeleníteni (52), mert nem hatósági díj és nem egyéb ráfordítás. Ezzel szemben a SZAKMA 2012/6 számának 47/2012/6 számú időszerű kérdésben viszont a Szt. 81 § (2) bek. e) pontja értelmében tárgyévi egyéb ráfordítások közé könyvelteti.

    Melyik a helyes értelmezés?

    Szerintem a SZAKMA szerinti megítélés a helyes, mert egy elkülönített állami pénzalapba jut ez a pénz, amelyet a Szt. az egyéb ráfordítások közé könyveltet."

    2012. szeptember


    Tovább a válaszhoz


    "Társaságunk több olyan sportszervezettel kötött megállapodást könyvvizsgálatra, aki 20 millió Ft feletti összegű támogatást kapott. A munkához szükséges kiegészítő biztosítással rendelkezünk. A támogatott sportszervezeteknek július 30-ig kell leadni a beszámolóikat, amelynek tartalmaznia kell mindazon dokumentumokat amelyet a sporttörvény, illetve a támogatáshoz kapcsolódó egyéb jogszabályok előírnak. A munkánk nagy része július utolsó 2 hetére koncentrálódik, miután a támogatott szervezetek mostanra állították össze a szükséges dokumentumok nagy részét, amely alapján a könyvvizsgálatunkat el tudjuk végezni.

    Miután ez a támogatási forma 2011. évtől szól, ebből kifolyólag a könyvvizsgálati kötelezettség is - amelyet a törvény írja elő 20 millió Ft felett – új a támogatott szervezeteknek és a könyvvizsgálói társadalomnak is.

    A kérdésem a következő: A könyvvizsgálói standardok közül ebben az esetben a 4400 témaszámú standard az irányadó, illetve az ebben a standarban szereplő jelentésmintát alkalmazzuk-e? Jól gondolom, hogy ez hasonlítható-e egy EU-s támogatás projekt könyvvizsgálatához?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Mi történik akkor, ha egy adott gazdasági évben megvalósított termékértékesítéshez köthető visszáruzásra csak a következő évben kerül sor?
    a.) mérlegkészítés időszakában (tárgyévet követő év február közepén)?
    b.) mérlegkészítés után (tárgyévet követő év augusztusában)?

    Úgy gondolom, tárgy év (X0) végén van valami teendő, de – sajnos – nem tudom, hogy a Számviteli törvénynek való megfelelés érdekében mi a helyes eljárás. Miért gondolom ezt?: 1. Előfordulhat az az eset, hogy tárgyévet követő évben (X1-ben) a társaság tevékenységet nem (vagy csak kis mértékben végez), így a visszáru-könyvelését követően a X1 év végén az Értékesítés nettó árbevétele T (minuszos) egyenleget, ezzel párhuzamosan az ELÁBÉ K (minuszos) egyenleget mutat. (E tételekből összeállított Ererdménykimutatatással nem találkoztam. Lehetne a gyakorlatban?)

    2. Amennyiben nem „kell” semmit tennünk, és a visszárut, csak a visszavétel időpontjában könyveljük, – tehát az árbevétel-csökkenést a visszáruról készített számla alapján X1 év eseményeként könyveljük - úgy gondolom az X0 évre kimutatott realizált nettó árbevétel, valamint kimutatott eredménnyel több számviteli elvet sértünk. Példákkal: a.) Teljesség elve: minden gazdasági esemény hatását be kell mutatni, amely az adott üzleti évre vonatkozik, és a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté. Tehát az X0-ás kiszámlázott árbevételből a visszáru-számlában szereplő, egyértelműen a X0-ás kiszállított mennyiséghez köthető árbevétel-csökkenés könyvelendő, a hozzákapcsolódó önköltség rendezéssel párhuzamosan. b.) Valódiság elve: a beszámolóban rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak…kell, hogy legyenek. A visszáru-számlából pontosan megállapítható, hogy milyen összegben csökkenti X0 évi (előző) árbevételünket. c.) Következetesség, folytonosság elve: az üzleti évről készített beszámolóban az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Amennyiben a visszáru számlát kizárólag tárgyévet követő év (X1) gazdasági eseményeként rögzítjük (annak ellenére, hogy annak jelentős része a X0 évben leszámlázott árbevétel) akkor tárgyévben ténylegesen nem realizált eredményt tartalmaz, míg X1-ben a visszáruhoz kapcsolódó (reményeink szerint a későbbiek folyamán történő) termékértékesítésből eredmény nem származik (X0-ban kimutatott). Sőt veszteség keletkezik ha feltételezzük, hogy az árbevétel meghaladja az ELÁBÉT, illetve önköltséget. d.) Összemérés elve: lsd. c.) pont : X0-ban eredményt mutatunk ki a X1-es eredmény terhére. e.) Óvatosság elve: nem lehet eredmény kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A mérlegkészítésig megvalósított visszáruval egyértelmű, hogy amennyiben a visszáru számviteli feldolgozása csak X1-es gazdasági eseményként kerülhet könyvelésre, akkor X0-ban olyan eredmény kerül kimutatásra, melynek „pénzügyi realizálása bizonytalan.” f.) Időbeli elhatárolás elve: azon gazdasági események hatásait, amelyek két, vagy több üzleti évet is érintenek, az érintett üzleti évek között meg kell osztani. E szerint a mérlegkészítésig rendelkezésünkre álló információk alapján csak az az árbevétel, költség…mutatható ki amely valóban a X0-as évet érintik. "

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Megbízásos jogviszony alapján ( nem vállalkozóként ) végzi a könyvvizsgálatot magánszemély kamarai tag könyvvizsgáló.

    Mi az aláírás módja a könyvvizsgálói jelentésen?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "A Takarékszövetkezet engedélyét a Felügyelet visszavonta, jelenleg számunkra nem egyértelmű, hogy a jelenlegi VA és a későbbi FA alatt milyen tv. előírás alapján kell a könyvelést és a beszámolót elkészíteni.
    Mivel részt vettem a tevékenységet lezáró éves beszámoló elkészítésében is, az általam értelmezett problémát írásban felvetettük 2012. 06. 25-én a Felügyeletnek, azóta választ nem kaptunk.
    A végelszámolásra kijelölt Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. képviseletében eljáró végelszámolóval történt egyeztetés után sem egyértelmű a törvényi háttér."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "A 2000. évi C tv. 155.& (3) bekezdése szerint "nem kötelező a könyvvizsgálat ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül".

    A kamara honlapján a Szakértői Bizottság közleményei között a Tájékoztató a könyvvizsgálati kötelezettségről című tájékoztatóban az árbevétel és a létszám vizsgálat közül ha már az egyik meghaladja az értékhatárt, könyvvizsgálati kötelezettséget állapít meg.

    Mi indokolja a kamara állásfoglalását, miért nem kell az együttes megfelelés?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egyik – finanszírozási problémákkal küszködő – nagy, iparvállalati ügyfelünk nehéz helyzetbe került egy energiaellátó szállítójával szemben. Tekintettel a rendszeresen ki nem fizetett szállítói számlákra, a mintegy féléves elmaradásra, a szállító cég külön Megállapodást kötött ügyfelünkkel, melyben többek között negyedévenként – a negyedévet követő 45 napon belül – az alábbi táblázat megadását várja el ügyfelünktől, mely táblázatot a könyvvizsgálónak – a szolgáltató cég által megadott szöveggel – véleményezni kell.

    220_abra.jpg



    Alulírott, ………….. (Kamarai tagsági sz.:……….) büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az alábbi pénzügyi kimutatást és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy a kimutatás a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek alapján készült. Véleményem szerint a pénzügyi kimutatás a …………………. Zrt. ………….-án fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

    Megítélésünk szerint a könyvvizsgálói audit szövegét ügyfelünk és a szállítója közötti megállapodás nem határozhatja meg, a kiadott auditnak követni kell a kamara által elfogadott könyvvizsgálói jelentés szövegét.

    Jelen esetben a megadott táblázat adatai vonatkozásában milyen könyvvizsgálói jelentés típust adjunk ki (átvilágítási jelentés, közbenső mérleg)?
    A negyedévenként kiadásra kerülő táblázatokat negyedévenkénti leltárakkal, banki egyenlegközlőkkel, követelés- kötelezettségegyeztetésekkel alá kell-e támasztani?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Társaság ( X Kft.) könyveiben olyan cégek követeléseit tartja nyílván kötelezettségei között, melyek felszámolási eljárás befejezése után, ill. hivatalból való törléssel jogerősen megszűntek. A Társaság állandó jogi képviselője az alábbi ügyvédi nyilatkozatot adta: „A fentiekben megnevezett cégek követelései megszűntek, mivel ezen társaságokkal szemben lefolytatott felszámolási eljárások anélkül fejeződtek be jogerősen, hogy a felszámolók érvényesítették volna ezen tartozásokat az X Kft-vel szemben, illetve a társaságok már nem létező jogalanyok. Álláspontom szerint a megszűnt, és nem elengedett kötelezettséget az egyéb bevételek között kell kimutatni a következők miatt. A fenti kötelezettségek megszűnése –mivel az Sztv-ben nem került szabályozásra a leírt tényállás- az Sztv 3.§ (4) bekezdés 10. pont f) alpontja alapján vezethető le, ugyanis a behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Mivel a követelések jogosultjai jogutód nélkül megszűntek, így a követelést nem tudják bíróság előtt érvényesíteni, nincs jogalany. Az Sztv 81.§ (3) bekezdés b) pontja értelmében az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét. Az Sztv 77. § (1) bekezdése alapján egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. A megjelölt társaság követelései áruszállításból származtak. Az Sztv 86. § (2) bekezdése értelmében a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Az Sztv 86.§ (4) bekezdés a) pontjában rendkívüli bevételnek csak az elengedett kötelezettség összegét nevesíti. Jelen esetben elengedett kötelezettségről nem beszélhetünk. A kötelezettség elengedése vagy megállapodáshoz vagy a jogosult jognyilatkozatához kötött, mely jelen esetekben nem áll rendelkezésre.

    Az Éves beszámoló auditálása során elfogadható –e a Társaság ügyvédjének jogértelmezése alapján az egyéb (és nem a rendkívüli) bevételek javára történő elszámolás?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "A hitelintézet felmondja a kölcsönszerződést, mert adós nem teljesíti a kölcsönszerződésben foglalt feltételeket, a hitelügylettel kapcsolatosan a 0-s számlaosztályban az ügylettel kapcsolatosan kamat ( ügyleti és késedelmi )- és díjkövetelés szerepel.
    Könyvvizsgálói tevékenységem során felmondás esetén eltérő gyakorlatokat tapasztalok.

    A felmondás időpontjától ( hatályba lépésétől) a lejárt és a kölcsönszerződés szerint még eredetileg nem esedékes, de a felmondással esedékessé váló tőkekövetelésre felszámítható-e továbbra is a kölcsönszerződésben rögzített ügyleti ( alap ) kamat, vagy csak a kölcsönszerződésben a késedelem esetére rögzített késedelmi kamat számolható fel ?
    Továbbra is érvényesül-e a hitelintézetek sajátos számvitelét szabályozó korm.rendeletben foglalt törlesztési sorrend?

    Véleményem szerint a felmondással a hitelintézet megszüntette a pénzügyi szolgáltatását, minden, a hitelügylettel kapcsolatos követelése esedékes lesz, ezért már csak a kölcsönszerződésben kikötött késedelmi kamat számítható fel.
    A Ptk. 525. §-a rendelkezik arról, hogy azonnali hatállyal mikor mondható fel a szerződés, a Ptk. 526. § (2) szerint a hitelezőnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerződésben meghatározott lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg.
    A 250/2000. (XII.24.) korm.rendelet 10.§-ának (5)-ben foglalt törlesztési sorrendet érvényesíteni szükséges, a befolyt összeget először a 0-s számlaosztályban nyilvántartott kamatokra, díjakra kell fordítani."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Azt szeretném megtudni, hogy ha egy vízszolgáltató kft. beolvadása során átértékelést nem tervezünk, de az eszközök egy részéről tudható, hogy a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni az illetékes önkormányzatnak. Javasolhatom-e hogy az átadásra kerülő eszközök értékében képezzenek céltartalékot?"

    2012. szeptember


    Tovább a válaszhoz


    "A jogszabályi változások kapcsán bizonyos feltételek megléte esetén a támogatásban részesülő szervezet könyvvizsgáló általi ellenőrzésre kötelezett (107/2011 Kormány rendelet 11 § (6)

    Van-e, illetve készül-e bármilyen szakmai útmutató, módszertani segédlet a könyvvizsgálók számára? További kérdés, hogy melyik könyvvizsgálati standard alapján kell elvégezni az ilyen típusú megbízásokat? "

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "A Törvényszékek az egyszerűsített felszámolás befejezéséről Végzést hoznak, amelyben egységesen rendelkeznek a felszámolói díj megállapítására, eltérően a díj megfizetésére. 1. A Törvényszékek egységesen, a jogszabályoknak megfelelően 300.000,-Ft + ÁFA összegben megállapítják a felszámolói díjat és azt, hogy megfizetésére, felszámolási vagyon hiányában nincs fedezet. A Végzésben intézkedés történik a hitelezők által befizetett regisztrációs díjak átutalására, amely összeg a felszámolói díj egy részének pénzügyi teljesítését eredményezi. 2. Egyes Végzésben a bíró rendelkezik a Törvényszék Gazdasági Hivatala felé, hogy a felszámolói díj 50%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) egészítse ki, utalja át a felszámoló részére megállapított díjat és megállapítja, hogy a fennmaradó rész fedezetlen marad. 3. Egyes Végzésben a bíró kötelezi az adós volt vezetőjét, hogy a regisztrációs díjat meghaladó részt a felszámolói díj 50%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) fizesse meg közvetlenül a felszámolónak és megállapítja, hogy a fennmaradó rész fedezetlen marad. 4. Más Végzésben a bíró kötelezi az adós volt vezetőjét, hogy a Törvényszék Gazdasági Hivatala által megfizetett díjat (ez a regisztrációs díj vagy a felszámolói díj 50%-a) meghaladó részt a felszámolói díj 100%-ig (150.000,-Ft + ÁFA) közvetlenül a felszámolónak fizesse meg. A felszámoló szervezetek általában úgy értelmezik a Végzést, hogy a jogerős végzés megérkezésének napjával (teljesítési határidő) az adósnak leszámlázzák a Törvényszék Gazdasági Hivatala által megfizetett díjat. A fennmaradó díjrészre annak a nevére állítják ki a számlát aki fizetett és ez esetben a behajtás napja a teljesítés időpontja. A mérlegben, az aktív időbeli elhatárolások között bemutatják a december 31-ig lezárt és Törvényszék elé terjesztett felszámolási eljárások jogerősen megállapított felszámolói díjait, ha a Törvényszéki végzés a mérlegkészítés időszakában megérkezik.

    Mikor kell kiállítani a számlát, milyen összegre és ki a vevő? A fedezetlen díjrészt és annak elszámolását hogyan kell értelmezni, könyvelni? A könyvviteli zárlatban el kell-e számolni az aktív időbeli elhatárolások között a lezárt felszámolási eljárások bevételeit, ha igen ennek milyen feltételei vannak?
    A felszámoló szervezetek részben helyesen, részben hibásan értelmezik és alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat. Véleményem szerint: A felszámolói díjat a felszámolási költségek között kell elszámolni (225/2000. Korm. rendelet 6.§ (1) bekezdés a) pont alapján), amely összeget a Törvényszék elé terjesztett „jelentés és vagyonfelosztási javaslat” is tartalmazza, ezért a felszámolói díjat, mint a felszámolási tevékenység ellátásáért járó ellenszolgáltatást, a Végzésben megállapított összegben kell az adós részére leszámlázni a jogerős Törvényszéki Végzés kézhezvételének napján (ez a teljesítés időpontja). A behajthatatlan számlakövetelést hitelezési veszteségként le kell írni. Nem behajthatatlan a felszámolói díjnak az a része, amelynek megfizetésére a Bíró kötelezést rendelt el (… Gazdasági Hivatal vagy adós volt vezetője). Bekövetkezhet, hogy a kötelezett nem fizet és a behajtás eredménytelen lesz, elévül stb. Ezeket a körülményeket nem a Végzéssel összefüggésben kell vizsgálni, hanem a Sztv. vonatkozó rendelkezései szerint kell értékelni. A felszámoló szervezet a számlakövetelést részben vagy egészben elengedheti és az elengedett követelést a vonatkozó számviteli és adó jogszabályok szerint számolja el. A felszámoló szervezet a felszámolói díjból adhat árengedményt is üzletpolitikai célból vagy egyéb indokok miatt (2007. évi CXXVII. törvény 71.§ (1) bekezdés b) pont szerint). Ez esetben az árengedmény nem képez ÁFA alapot. A felszámoló szervezetek a számviteli törvény előírása szerint járnak el amikor az aktív időbeli elhatárolások között bemutatják a december 31-ig lezárt és Törvényszék elé terjesztett felszámolási eljárások jogerősen megállapított felszámolói díjait, ha a Törvényszéki Végzés a mérlegkészítés időszakában megérkezett."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaságnak a hosszú lejáratú deviza hitele után a fordulónapon komoly árfolyam-különbözet vesztesége keletkezett.

    A kérdésem, arra vonatkozik, hogy a ráfordításként elszámolt veszteséget, a társasági adóalap számításánál miként kell, vagy nem kell figyelembe venni?

    A társasági adó 7.§-sa ad lehetőséget arra, hogy választhatok, akkor, ha nyereségem keletkezik az árfolyam-különbözet után. A Tao 8.§-sa visszahivatkozik a 7.§-ra. Az utóbbiból én arra következtetésre jutottam, hogy a választási lehetőségem, csak akkor van, ha nyereséget érek el a hosszú lejáratú árfolyam-különbözetnél. Ezzel a véleménnyel sokan nem osztoznak és a már hivatkozott törvényi helyre való hivatkozással a teljes veszteség összegét pénzügyi ráfordításként számolják el."

    2012. szeptember
     

    Tovább a válaszhoz


    "Egy könyvvizsgálati megbízást a Társaság és a könyvvizsgáló közös megegyezéssel megszüntetett. A könyvvizsgáló ez alapján elkészítette a lemondó nyilatkozatot, melyet átadott a Társaság vezető tisztségviselője részére. A könyvvizsgáló levélben és e-mailben is kérte a Cégbíróságot, hogy törölje őt a Társaság cégkivonatán, mint könyvvizsgálót. A cégbíróságtól semmilyen válasz nem érkezett.

    Mit tehet a könyvvizsgáló, hogy a Társaság cégkivonatáról törlésre kerüljön, mint könyvvizsgáló? Van-e valamilyen kötelezettsége a könyvvizsgálónak, aki közös megegyezéssel megszüntette a megbízását a Társaságnál, de a cégkivonaton még a változás bejegyzése nem történt meg?

    A 2006. évi V. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 88. § (1) A cégjegyzékben bejegyzett személy kérelmére törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni, a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kérte a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének a cégbírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a cég vezető tisztségviselője hatvan napon belül nem tett eleget. A felhívás elküldését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell."

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Társaságunk 2009-2013 évekre könyvvizsgálati feladatok ellátására szerződést kötött ügyfelünkkel, melyet a mai napig nem bontott fel. Az ügyfél társaságunkat nem jelentette be a Cégbírósági nyilvántartásba. 2011 évben az ügyfél elmaradt a díjfizetéssel mind társaságunk, mind a könyvelő társaság felé. A könyvelő társaság megtagadta a beszámoló elkészítését. A 2011. évi auditot így nem tudtuk elvégezni, kiadtunk egy véleményt elutasító könyvvizsgálói jelentést.
    A napokban tudomásunkra jutott, hogy az ügyfél mégis auditáltatta egy másik könyvvizsgálóval a beszámolóját. Az új könyvvizsgáló a társaságunkat nem kereste meg, jelentésének dátuma 2012. május 29, melyben ún. tiszta jelentést adott ki.

    Milyen következményei vannak az ügyfél magatartásának, mely láthatóan rosszhiszemű magatartásról tesz bizonyságot, mivel egy érvényben lévő szerződést megszegve új könyvvizsgálót bízott meg a feladat ellátására?
    Van-e lehetőség az ilyen magatartás jelentésére, hogy más kollegákat ne hozzon hasonló helyzetbe az ügyfél?
    Milyen bejelentéssel élhet társaságunk jelen esetben, és hova kell benyújtani?"

    2012. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság mérlegében korábbi évben történt tőkeleszállítás miatti tulajdonosi kötelezettség szerepel a hosszú lejáratú kötelezettségek között.
    A következő évi beszámoló mérlegkészítési időszakában a jegyzett tőke megemelésre került a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség konverziójával. A taggyűlési határozat és az társasági szerződés dátuma is a mérlegkészítés időszakára esett, bár egy tőkeemelésről a tárgyév során volt már határozat, ami nem került végrehajtásra.
    A tőkeemelést a cégbíróság a mérlegkészítés időpontja után, de a beszámoló dátumánál korábbi időpontban bejegyezte.

    Az éves beszámoló elkészítésekor hogyan kell bemutatni a tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettséget?

    Véleményünk szerint:
    1) A tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
    2) A tőkeemelést a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, mint fordulónap utáni eseményt."

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "A társasági adólap levezetésével összefüggésben a Tao tv. 8. § (1) bek. j) pontja alkalmazása miatt merült fel a vizsgált társaságnál az alábbi probléma. A saját tőke elemei: a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék összevont állománya az év elején és az év végén negatív, így a saját tőke háromszorosa is negatív. A társaság nagy összegű kölcsönt kapott - nem pénzügyi intézménytől - kamat ellenében, a kamatot a ráfordítások között elszámolta. A kölcsön kamatának a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részével kellene a társasági adó alapját megnövelni.

    Hogyan kell értelmezni a negatív saját tőke miatt a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos kamatot? Az elszámolt kamat 100 %-val kell - e növelni a Tao alapot?"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt tehergépkocsit. A vásárláskor áfa nélkül végszámla került kiállításra. A tőketörlesztés elszámolására és áfa visszaigénylésére havonta számla alapján került sor. Egy idő után a vállalkozás nem tudta fizetni a törlesztő részt és a lízingcég tovább lízingelte a gépkocsit egy másik vállalkozásnak. A megállapodásban a „Korábbi lízingbevevő”, az „Új lízingbevevő” és a „Lízingbe adó” szerepel azzal összeggel, amellyel a tehergépkocsit vásárló vállalkozás még tartozott.
    A vállalkozásnál hogyan kell kivezetni a tehergépkocsit a tárgyi eszközök közül, mivel csak az a megállapodás áll rendelkezésre, amelyben tovább lízingelésre került a gépkocsi, és lehet-e elengedett kötelezettségnek tekinteni az előírt és ki nem fizetett még hátralévő lízingdíj összeget, amely a megállapodásban foglaltakkal egyező?
    "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Magyar vállalkozás (kft.) külföldi (román) fióktelepet működtet, ami a vállalkozás telephelyének minősül. A Tao-tv. 28. §-a, illetve a magyar-román kettős egyezmény előírása szerint a külföldön adóztatható jövedelmet - a telephelynek betudható jövedelem alapján (amelyet a román szabályok szerint, az ottani könyvelés alapján kell meghatározni) – Romániában kell fizetnie a vállalkozásnak. Ezt az adót az Szt. előírása szerint [81. § (2) bekezdésének f) pontja] egyéb ráfordításként kell elszámolni. Minden más költséget (anyagot, igénybe vett szolgáltatást, bért, más adókat) úgy kell szerepeltetnie a vállalkozásnak Magyarországon, a magyar Szt. előírása szerint vezetett nyilvántartásában, mintha nem fióktelepen végezné a tevékenységet. A román adószámmal rendelkező fióktelep a Romániában végzett teljesítésekről áfás számlát bocsát ki. Ebből a bevételből a fióktelep fizeti többek között a fióktelep működési költségeit, a román adóhatóság felé az áfát és nyereségadót.
    Kérdés:
    1.) A román fióktelep által kibocsátott áfás számla összegéből a magyarországi könyvelésben kizárólag a nettó árbevételt képező áfa-nélküli érték kerül elszámolásra (vagy meg kell jelennie a román fióktelep által kibocsátott számlák áfa-összegének is)?

    2.) A magyarországi könyvelésben meg kell-e jelennie a román fióktelep által Romániában nyitott és ott vezetett bankszámla teljes forgalmának? Amennyiben igen, úgy pl. hogyan értelmezhető a magyar könyvelésben a Romániában fizetett áfa? Mi az ellenoldala a Romániában megfizetett –Magyarországon egyéb ráfordításként elszámolandó- jövedelemadónak, amennyiben a román banki forgalom nem jelenhet meg a magyar könyvelésben?

    3.) A fióktelep árbevételi számlái RON-ban készülnek (de a számlán feltüntetésre kerül annak a Romániában jegyzett EURÓ értéke is). A magyar könyvelésben a magyarországi RON-Ft árfolyam értékét kötelező elszámolni, vagy elfogadható a számlán megjelölt EURÓ-Ft árfolyam alapján számolt érték is?

    4.) Hogyan, milyen formában történhet pl. a Magyarországon felmerült, de kizárólag a Román telephely érdekében elszámolt költségek-ráfordítások bizonylatainak, ezek tartalmának a román könyvelés részére történő átadása (és fordítva), ugyanis az eredeti bizonylatok értelemszerűen a felmerülésük helyén maradnak, elegendő-e a bizonylatokról készülő összesítő pénzügyi kimutatások (táblázatok) székhely-telephely közti átadása?"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "A 76/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdésének értelmében Amennyiben a jóváhagyást végző szervezet által kiállított támogatási igazolások összértéke adott támogatott szervezet vonatkozásában eléri a 20 millió forintot, a támogatott szervezet köteles könyvvizsgáló által hitelesített számviteli bizonylatokkal elszámolni az ellenőrző szervezet felé. A könyvvizsgálónak legalább az igénybe vett támogatás összértékét elérő, de legfeljebb 50 millió forint értékű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amit a támogatott szervezet az elszámoláshoz benyújtott dokumentumok részeként csatolt, a támogatási időszakra szóló biztosítási kötvény hiteles másolatával igazol. A könyvvizsgáló által hitelesítendő adatok körét tartalmazó, az ellenőrző szervhez benyújtandó nyomtatványt a 2. melléklet tartalmazza.” Fentieket figyelembe véve az elszámoláshoz csatolni szükséges a könyvvizsgáló és a sportszervezet között kötött szerződés, valamint a jogszabályi rendelkezés szerinti felelősségbiztosításról szóló biztosítási kötvény hiteles másolatait. A 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása következtében a közreműködői díj összegének megállapításának szabálya is változott: a 2012/2013-as támogatási időszaktól kezdődően a közreműködői díj az egyes támogatási jogcímeken a támogatott szervezet sportfejlesztési programjának megvalósítására nyújtott támogatás támogatási időszakonként számított teljes összegének legfeljebb 2%-a, de összességében legfeljebb 50 millió forint lehet. A közreműködői költségek a támogatói határozatban jogcímenként kerültek megbontásra, így a kifizetéseket is ebben a megosztásban szükséges teljesíteni.Kérdésére válaszolva a közreműködői költségekhez több számla is kapcsolódhat, ugyanakkor a könyvvizsgálónak nem feltétlenül szükséges a sportszervezettel szerződést kötnie, hanem a közreműködő cég által kiállított számla is tartalmazhatja ezen tételeket. Amennyiben részelszámolást nyújtanak be úgy a könyvvizsgálónak a 2. számú melléklet szerinti hitelesített bizonylatokat minden alkalommal be kell nyújtania, nem csupán a záró elszámoláshoz.

    A fenti választ kaptam a TAO irodától,számomra nem teljesen egyértelműen, és megerősítést szeretnék kapni arra vonatkozólag, hogy a könyvvizsgálónak a sportszervezettel - aki a támogatást elnyerte, és aki elszámol a számlákkal és egyéb bizonylatokkal - vagy a közreműködő szervezettel - akit a sportszervezet igénybe vehet a sportfejlesztési programjának előkészítésével, lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatban - kell-e szerződést kötnie."

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Német tulajdonú kft., aminek könyvvizsgálója vagyok, 2012.01.11-i dátummal hozott alapítói határozatot a "2011. évi mérleg szerinti eredmény terhére 100.000 EUR összegű osztalék" kifizetéséről. A 100.000 EUR-nak megfelelő Ft összeget néhány nappal később az alapító részére el is utalták. A beszámoló elfogadására 2012.04.20-án került sor. Véleményem szerint a beszámoló elfogadása előtt csak osztalék előlegről dönthettek volna, közbenső beszámoló alapján, és az én jóváhagyásommal, de legkésőbb a 2011. naptári év végéig. Az osztalékra egyébként az eredmény bőségesen fedezetet nyújt.
    Milyen álláspontot alakítsak ki ezzel a szerintem nyilvánvaló jogszabály ellenes körülménnyel kapcsolatban? Milyen záradékot adjak ki? (A felhasználókat sem akarom megzavarni, hiszen végül is az osztalék az eredmény alapján kifizethető...) Az osztalék kiköthető-e idegen devizában? (A könyveket Ft-ban vezetik.)"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Iroda ingatlan bérlője az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával a bérelt ingatlan részen belső építészeti átalakításokat végezetett, melyek a saját könyveiben szerepeltet, mint idegen ingatlanon végzett beruházás (részben anyagok, részben ezek beépítéséhez kapcsolódó szakipari építési szolgáltatás). A bérleti jogviszony a közös megegyezéssel megszűnt, a bérbe vevőnél feleslegessé vált idegen ingatlanon végzett beruházás, melyet más módon hasznosítani nem tudott. A bérbe adó a bérleti szerződés alapján nem volt köteles átvenni piaci értéken az említett eszközöket, de azok elbontására sem kötelezte a volt bérlőt. A bérlő az átalakítást nem bontotta vissza, mert újra hasznosítható építőanyagot nem tudott kinyerni. A bérbe adó nem vette át a bérbe vevő által ott hagyott eszközöket. Nem ismerte el értéket képviselő eszköznek a számára az említett beruházást. több éve használt iroda, melynek helykiosztása, s a használt anyagok típusa- színe kis valószínűséggel fog megfelelni a következő bérlőnek átépítés nélkül.

    Kérdés, hogy a helyes elszámolás esetén az említett eszközök könyv szerinti értéke terven felüli értékcsökkenésként számolandó el, vagy vélelmezhető- e térítés nélküli eszköz átadás a bérbe adó részére az eszköz elbontásának elmaradása miatt, s rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a gazdasági eseményt? Utóbbi esetben keletkezik- e utólag le nem vonható ÁFA a bérbe vevőnél, illetve illetékkötelezettség a bérbe adónál?

    Álláspontom nem terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a kivezetést. Felhasznált irodalom: 1/2008 számviteli kérdés 58/2002 számviteli kérdés"

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Magyarországi nonprofit kft. 2011. évi működési költségeire vissza nem térítendő támogatást kapott. A támogatás pénzügyi teljesítése 2011-ben év közben, illetve a 2011. év beszámolójának elkészítéséig megtörtént. A működésre kapott támogatások elszámolása a beszámoló elkészítéséig még nem történt meg. A számviteli törvény 77. § (2) bekezdésének d) pontja nem írja elő az elszámolást, csak a pénzügyi teljesítést. Viszont a számviteli törvény 15. § (7) bekezdésének előírása szerint csak elismert bevételt lehet az időszak eredményekor figyelembe venni. Az általam olvasott állásfoglalások egyik esetben az elszámolást szükségesnek tartja a tárgyévi egyéb bevétel elszámolásához, mások pedig csak a pénzügyi teljesítést teszik szükségessé.

    A működésre kapott támogatásokat 2011-ben lehet e egyéb bevételként szerepeltetni, ha annak pénzügyi teljesítése év közben, illetve a beszámoló elkészítéséig megtörtént, de a támogatás elszámolása csak a mérlegkészítést követően történik meg? Amennyiben a társaság az elszámolás hiányában mégis egyéb bevételként mutatja ki a támogatást és a mérlegkészítés utáni elszámolás visszafizetési kötelezettséget állapít meg, akkor a visszafizetés időpontjában kell elszámolni egyéb ráfordításkor az összeget, vagy önellenőrizni kell az adott év beszámolóját. (háromoszlopos beszámoló, ismételt közzététel)

    A válaszhoz felhasználható törvényi hivatkozás: sztv. 15. § (7) bekezdése sztv. 77. § (2) d) pontja 1/2005 számviteli kérdés Számviteli Levelek 217. számában (2010. március 18.), 4510. kérdésszám alatt "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "A társaság tulajdonosai a kiválás mellett döntöttek, a cégbíróság az átalakulást bejegyezte 2011.08.01. időponttal. A végleges vagyonmérleg elkészült, amelyet azonban a tulajdonos ügyvezető nem írt alá. A közzétételre sem került sor. A vagyonmérleg szerint a kiválással létrejövő társaság eszközei közé egy ingatlan, a forrásai közé jegyzett tőke, eredménytartalék, devizahitel kerül. Az ingatlan tulajdonjogának átvezetése a földhivatalnál nem történt meg, ugyancsak nem került sor a hitel átírására. A tulajdonosok nem tudnak egyezségre jutni. A hitelt a jogelőd társaság fizeti, az ingatlant birtokba adták a jogutód társaságnak, aki azt bérbe adja, és a hiteltörlesztéseket téríti a jogelőd társaságnak.
    Amennyiben a tulajdonosok megegyeznek és a még a beszámoló fordulónapja előtt a hitel és az ingatlan tulajdonjogának átírása megtörténik, a 2011.12.31. fordulónapra készített beszámolóban a kiválás hogy szerepel? A kiválást le kell-e könyvelni a 2011.évre? Ha a tulajdonosok nem jutnak egyezségre és úgy döntenek, hogy mégsem alakul át a társaság, lehetséges-e a cégbíróságon bejegyzett átalakulás visszavonása?

    Ha a tulajdonosok a mérlegkészítésig megegyeznek, véleményem szerint a 2011.évre a kiválást le kell könyvelni. A jogelőd által fizetett hiteltörlesztéseket követelésként előírni, és a jogutód általi térítéskor csökkenteni. "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft-t minősíteni szükséges pályázat benyújtása miatt kkv szempontból a határértékek figyelembevételével ( 250 fő, 50 mill. EUR árbevétel és 43 mill Eur mérleg főösszeg.) Miután a kft partneri kapcsolatban áll egy másik céggel ( 33 %-os részesedéssel bír ez a cég a kft-ben), így figyelembe kell vennem ennek a cégnek az adatait is. Ez a cég azonban konszolidált beszámolót készít, amelyben csak a saját létszámát adta meg és a konszolidálásba bevont cégek létszámadatait nem.

    A kkv minősítéskor az érték pontos meghatározásakor a létszámadatoknál mely cégek létszámadatát kell figyelembe venni, és milyen arányban?
    Véleményem az, hogy a kkv minősítéshez a kft és a partner cég adatait kell összeadni 100 %-ban. 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló jogszabály 3, -5 §-ai szabályozzák a kérdést, de bizonytalan vagyok abban, hogy jól értelmeztem a jogszabályt.
    "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "2007 óta könyvvizsgálatra kötelezett lett volna egy bt., azonban a könyvelője nem tudta / nem végeztette el. Ez a tény most derült ki könyvelőváltáskor, így már a 2011 év könyvvizsgálatra kerül.
    Utólag / visszamenőleg el kell-e végezni a könyvvizsgálatot és közzé kell-e tenni?
    "

    2012. július

    Tovább a válaszhoz


    "Befektető tulajdonos készenléti hitelkeretet kíván nyújtani zrt. vállalkozásnak 1 évre likviditási problémák áthidalására, melyből zrt. kölcsönöket hívhat le, ha az üzletmenete ezt szükségessé teszi. A Befektető és a zrt. megállapodnak, hogy a hitel teljes összege a zrt. bankjánál, a zrt. nevén (zrt. tulajdonában levő) megnyitott elkülönített letéti számlán kerül elhelyezésre. A kölcsönök lehívása csak a Befektető egyidejű hozzájáruló nyilatkozata mellett lehetséges zrt. számára. A hitelkeret le nem hívott része után a zrt. rendelkezésre tartási díjat nem fizet, azonban a lehívott kölcsönösszegek után a zrt. a befektetőnek fizet szerződésben meghatározott kamatot. A letéti számlán elhelyezett összeg (hitelkeret) után a bank által fizetett kamat viszont a befektetőt illeti meg. A lehívott kölcsönök biztosítéka az, hogy vissza nem fizetés esetén a kölcsön és kamatai a zrt. alaptőkéjévé konvertálhatóak.
    Hogyan kell (szükséges-e) a fenti tranzakciót zrt. könyveiben kimutatni, amennyiben nem történik az év folyamán lehívás a készenléti hitelkeretből?
    Ellentmondást érzek a között, hogy a hitelkeret összege a zrt. tulajdonában lévő letéti számlán van, de ő nem rendelkezhet felette önállóan, illetve lehívásig a számlán lévő összeg hasznait (kamatát) a befektető szedi. A leginkább egy mérlegen kívüli tételként tudom értelmezni zrt. szemszögéből (Szt. 3§.(8) bekezdés 16. pont), amit csak majd a kiegészítő mellékletben kell kimutatni, de nem vagyok benne biztos. "

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Devizában fennálló hosszú lejáratú adott kölcsön kamata minden évben elhatárolásra kerül, az aktuális év utolsó napi MNB árfolyamán. A tőke törlesztése még nem kezdődött el, az elhatároláson már 3 évi kamat halmozódott fel, így miután ez az aktív időbeli elhatárolásokon szerepel nem lett átértékelve.
    Helyesen járt-e el a cég vagy ezeket a kamatokat az utolsó 2011 évi aktív időbeli elhatárolás kivételével át kellett volna sorolni az egyéb követelések közé, és átértékelni 2011.12.31-vel?
    A kamat összege jelentős, így az esetleges átértékelés az eredményt lényegesen befolyásolja.
    (A kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozások: 2000. évi C. törvény 32.§ és 60.§)"

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy gazdasági társaság (kft.) gyümölcstermesztéssel és gyümölcsértékesítéssel foglalkozik. Ezt a tevékenységét úgynevezett termelői szervezet keretében végzi. A termelői szervezetek létrehozásának feltételeit és működésüket részletesen szabályozza a 67/2009 (VI.) FVM rendelet. A termelői szervezet lényegét a következőkben tudnám összefoglalni: a gazdasági társaság (kft.) alapító tagjai (mg-i őstermelők és cégek) gyümölcstermesztéssel foglalkoznak a saját területükön (ültetvényükön). Az általuk megtermelt gyümölcsöt értékesítik a termelői szervezet részére. A termelői szervezet az így felvásárolt gyümölcsöt, mint saját terméket tovább értékesíti a piacon. Az egységes és nagy árualap miatt azonban jobb tárgyalási pozíciót és árszintet tud elérni a multi áruház láncoknál, mint a kistermelők egyénileg. A termelői szervezet jellemzően két féle támogatást kaphat: 1. Működéshez nyújtott támogatás melynek mértéke az árbevétel bizonyos százaléka. 2. Tárgyi eszköz beszerzéshez nyújtott támogatás melynek mértéke a számlával igazolt bekerülési érték bizonyos százaléka.

    Az igényelt és megkapott támogatás könyvelésére vonatkozik a kérdésem. Hová kell könyvelni? (Egyéb bevétel, passzív időbeli elhatárolás, tőketartalék)

    Véleményem szerint: 1. A működéshez nyújtott támogatást egyéb bevételként kell könyvelni. 2. A tárgyi eszköz beszerzéséhez nyújtott támogatás könyvelésére viszont két lehetőséget látok: a.) Passzív időbeli elhatárolásként könyvelem és innen az eszköz écs arányában évente könyvelem el az egyéb bevétellel szemben. b.) Tőketartalékra könyvelem. Jogszabályi hivatkozások: - 1234/2007/EK rendelet - 543/2011/EU bizottsági rendelet - 9/2010 (VIII.4.) VM rendelet - 24/2010.(III.19.) FVM rendelet"

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság 2007-ben kölcsönt nyújtott egy másik társaság számára. A szerződésben foglaltakat félreértelmezve kamatként könyvelték be a késedelmi kamatrészt a szerződés téves értelmezésekor utólagosan 2010-ben a korábbi évekre visszamenőleg 2007-re, 2008-ra, 2009-re és 2010-re. A társaság a kamatbevételt 2010-re könyvelte be, mivel a kamatbevételek évekre lebontva külön-külön minden évet figyelembe véve nem voltak jelentősek. A Társaság 2011-ben felülbírálta 2010-es könyvelési tételét és a korábban félreértelmezett szerződés kamatrészét (2007-2010) utólagosan korrigálta (visszakönyvelte), mely során külön-külön minden évet érintő kamatbevétel nem érte el a mérlegfőösszeg 2%-át, így nem volt jelentős tétel. Összességében a korábbi évekre utólagosan 2010-ben bekönyvelt kamatbevétel visszakönyvelését jelentős tételként minősítette.
    A társaság helyesen járt-e el 2011-ben, amikor a korábban tévesen 2010-ben előírt 2007-2010 évekre szóló kamatbevételeket - melyek évekre lebontva nem jelentős tételek - visszakönyvelte 2011-ben és a középső oszlopba állította be, mint előző éveket helyesbítő jelentős tételt azzal az indokkal, hogy a 2010-ben előírt 4 év kamatát összességében nézte és jelentős tételként kezelte. A visszakönyvelendő kamatbevétel évekre lebontva nem lett volna jelentős tétel, de 2007-től a felhalmozott összeg már jelentősnek számít az eredménytartalékban felhalmozódott tételek tekintetében. Kérdésem az, hogy 2011-ben a társaságnak háromoszlopos mérleget kell készítenie vagy 2011-es év eredményét kéne, hogy rontsa az előző évek korrekciója?
    Véleményem szerint a feltárt hibákat évente külön-külön kell nézni. Összességében a 2010-ben utólag egy összegben bekönyvelt kamatbevétel nem volt jelentős, ezért nem készült 2010-ben háromoszlopos mérleg. 2011-ben visszakönyvelt kamatbevétel továbbra sem számít jelentős tételnek, mivel a helyesbítéskor is minden évet külön-külön kell tekinteni. Attól függetlenül, hogy 2010-ben került előírásra egy összegben a korábbi évek kamatbevétele, ekkor is figyelembe kellett venni, hogy melyik évet érinti."

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt, legutoljára 2002-ben. A tőke befizetések Euróban és USD-ben történtek meg, a román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli (feltüntetve a valamikor befizetett más devizákat is), valamint a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években a fordulónapi átértékelés nem történt meg, mivel a kiszámított árfolyam különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. 2011.01.01-től a számviteli törvény 60. §. alapján kötelező a devizás tételek fordulónapi átértékelése. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejes értékét számolta át forintra és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével, mivel a korábban befizetett EUR és USD összegeket a román cégbíróság a befizetés napján érvényes keresztárfolyamon váltotta át lejre, így a jegyzett tőke lej értéke tükrözheti legjobban a korábbi más devizákban befizetett összegeket. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni.
    Helyesen járt-e el a társaság vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejes értékéhez kellett volna hasonlítani?
    Véleményünk szerint helyesen járt el a társaság, a leányvállalat saját tőke értékét csak az értékvesztés elszámolásának indokoltságához kell figyelembe venni."

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Hitelező (ügyfelem) kölcsönt nyújtott adósnak, aki a szerződésben foglalt lejárati időt nem tartotta be és a visszafizetést elmulasztotta. Hitelező az adóssal szemben fizetési meghagyás kibocsátását kérte, amely jogerőssé és végrehajthatóvá vált. Ezek után a hitelező az adós ellen végrehajtási eljárást kezdeményezett. A végrehajtási lappal érvényesített főkövetelés (kölcsöntőke) és annak járulékai erejéig a Földhivatal az adós tulajdonát képező ingatlanra a hitelező javára végrehajtási jogot jegyzett be. A végrehajtási jog bejegyzése az önálló bírósági végrehajtó megkeresése alapján történt.

    A végrehajtási jog, mint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog forgalomképes vagyonelemnek minősül-e a hitelezőnél, amely piacképes - értékesíthető vagyontárgy? Ha igen, a főkövetelés (kölcsöntőke) összegén vagy annak járulékokkal növelt (egyelőre bizonytalan nagyságrendű) összegén, mint bekerülési értéken számszerűsítsem a tárgyi eszközök között? Ezzel egyidejűleg a késedelmi kamattal terhelt kölcsönkövetelést megszűntnek kell-e tekinteni, amit ki kell vezetnem a könyvekből elengedés jogcímen? Hogyan történik az előbb vázolt gazdasági események könyvelése?

    Úgy gondolom, hogy a kölcsönkövetelés kivezetése (elengedése a rendkívüli ráfordítások terhére) logikus lépés lenne, mert ha nem teszem, akkor az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog előírásával (rendkívüli bevétellel szemben) együtt duplán szerepel az eszközértékben. "

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat évközben (2011.11.30) értékesítette egyik leányvállalatát, amely leányvállalat, maga is anyavállalat (mentesíthető anyavállalat). A részesedés értékesítés névértéken történt. Fordulónap: 2011.12.31. Az anyavállalat a záró (utolsó) konszolidálást a tőke konszolidáción belül a legutolsó (2010.12.31) összevont éves beszámoló felhasználásával végzi.
    Az anyavállalat könyvvizsgálója szerint 2011.12.31-én konszolidálásba bevonandó társaságnak minősül az értékesített leányvállalat, illetve annak további leányvállalatai is, és ennek értelmében eredménytételeit a részesedés értékesítésének időpontjáig (2011.11.30) figyelembe kell venni a konszolidált beszámoló összeállítása során, azaz a szükséges hozam-ráfordítás kiszűréseket el kell végezni. Helyes ez az eljárás?
    Véleményem a következő: Az anyavállalat a fordulónapra (2011.12.31) vonatkozó konszolidációs kör véglegesítésekor, az „értékesített”leányvállalatot illetve annak leányvállalatait kiveszi a konszolidációs körből.(3) A tőke konszolidáció záró (utolsó) konszolidációs lépéseként értékesített részesedéssel kapcsolatos eszköz, forrás és forgalmi adatok kivezeti. Annak érdekében, hogy az előző évi összevont (konszolidált) éves beszámoló alkalmas legyen a tárgyévi összevont (konszolidált) éves beszámolóval való összehasonlításra, módosítani kell a legutolsó évi beszámoló adatait (2), amelynek oly módon is eleget tehet, hogy a változásokról a kiegészítő mellékletben részletes tájékoztatás ad. (1) Törvényi hivatkozás, felhasznált irodalom: 1. Számviteli törvény 118§ (2) 2. Magyar Könyvvizsgáló Kamara (Adorján-Bary-Dudásné-Fridrich-Lukács-Pál-Róth-Sztanó-Ujvári-Veit): Számvitel és elemzés I. kötet 2011 (Konszolidált beszámoló/Záró (utolsó) konszolidáció) 3. Fridrich Péter - Simon Szilvia - Dr. Sztanó Imre: A konszolidáció módszertana (Konszolidációs kör véglegesítése) "

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "A peres felek 3,5%-os illetve 4 %-os üzletrésszel voltak tulajdonosok a kft.-ben. Tagsági jogviszonyuk jogerős ítélettel, kizárással szűnt meg. Az árverés időpontja 2011. január 13. volt.
    Kérdés az árverés időpontjában hogyan kell értékelni a kft. saját tőkéjét, nyilvántartási áron illetve piaci értéken - TÁRSSZAKÉRTŐK BEVONÁSÁVAL. "

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy vállalkozásban lévő Ft befektetésünk után 30% értékben értékveszést számoltunk el. Az elszámolt értékveszés társasági adóalap korrekcióként
    Az elszámolt értékveszést Társasági adóalap korrekció (adóalap növelő) tételként figyelembe kell-e venni?"

    2012. május

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli törvény 9. és 97.§-a határozza meg azt, hogy mely esetben készíthet, illetve nem készíthet egy vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót. A két helyen szereplő jogszabályi rendelkezés között ellentmondást érzek, és ezt szeretném egy konkrét példán keresztül tisztázni. Lehet, hogy a kérdés túl egyszerű, s már többször tisztázásra került, ebben az esetben szíves elnézésüket kérem.

    Egy általam folyamatosan könyvvizsgált társaság lezárt beszámolói alapján a következő mutatóértékeket produkálta:

    mérlegfőösszeg: 2009:12 097 E Ft, 2010: 12 545 E Ft
    éves nettó árbevétele: 2009: 1 777 E Ft, 2010: 1 054 E Ft

    A fenti adatok alapján 2011-re vonatkozóan a társaság készíthet-e még egyszerűsített éves beszámolót, vagy az értékhatárok túllépése miatt csak éves beszámoló fogadható el?

     

     

    Az Szt. 9.§-ában lehetőségként az szerepel, hogy mindaddig készíthető egyszerűsített éves beszámoló, ameddig a három mutatóérték közül bármelyik kettő, két egymást követő üzleti évben nem haladja meg a törvényben szereplő határértékeket.
    Ha ezt veszem figyelembe, akkor a konkrét példánál két mutatóérték, két egymást követő évben túl van a határértéken, tehát 2011-re nem készíthető egyszerűsített éves beszámoló.

    Az szt. 97.§-a viszont már “ködösebben” fogalmaz, amikor azt mondja, hogy ha két egymást követő üzleti évben a határérték túllépés megtörténik, “akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől (a vállalkozó) éves beszámolót köteles készíteni”. Ez úgy értelmezhető, hogy mivel a túllépés második évének (2010) beszámolója csak 2011-ben készülhet el, éves beszámolót csak ezt követő évtől, elsőként tehát 2012-re vonatkozóan kell készíteni (tehát nem 2011-re!).

    Ha szigorúan a 9.§-ban foglaltakat nézem, akkor 2011-re már csak éves beszámoló készíthető. Ha viszont abból indulok ki, hogy a második év (2010) értékhatár túllépése véglegesen, beszámoló szintjén csak 2011-ben, a mérlegkészítéskor “derül” ki, akkor 2011. évet év elején még nem tudtam az éves beszámolónak megfelelő nyilvántartásokkal indítani, tehát 2011. egy “felkészülési év”, amely alatt meg kell teremteni az éves beszámoló készítésének feltételeit. Ebben is van logika."

    2012. április

    Tovább a válaszhoz


    "Beolvadás esetén az átvevő társaság milyen módon veheti nyilvántartásba a beolvadó társaság tárgyi eszközeit?

    Egyéb információk:
    a. Az átalakulás könyv szerinti értéken történik, a beolvadó társaság esetében nem élnek a piaci értékelés lehetőségével.
    b. Társasági adó szempontjából az átalakulás kedvezményezettnek minősül.
    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény átalakulásra vonatkozó szabályai tételesen nem térnek ki a jogutónál állományba veendő tárgyi eszközök, illetve immateriális javak elszámolására. A Szt. 49. §-a (1) bekezdésének előírása, illetve a 138-139. §-ai szerint a végleges vagyonmérlegben szereplő értéket kell bekerülési értéknek - ha további ráfordítás nem volt -, a befektetett eszköz bruttó értékének tekinteni. Azaz a tárgyi eszközök (immateriális javak) jogelődnél kimutatott nettó értéke (átértékelés esetén a vagyonértékelés szerinti érték) lesz az átalakulással létrejött társaság (jogutód) nyilvántartásában a bruttó érték, amely alapján a számvitelben az értékcsökkenést el kell számolni. Az értékcsökkenés tervezésére és elszámolására az általános szabályokat (hasznos élettartam, maradványérték, stb.) kell figyelembe venni.
    Jelen kérdésben az adózással kapcsolatos aspektusokat nem kívánom részletezni, mivel az azzal kapcsolatos tennivalók egyértelműek. Kizárólag a számviteli nyilvántartásokkal illetve elszámolásokkal kapcsolatban szeretném véleményüket kérni, mivel társasági adó szempontjából úgy kell eljárnunk, mintha az átalakulás meg sem történt volna. Számviteli szempontból a beolvadás ténye esetünkben nem változtat a beolvadó társaság eszközei hasznos élettartamán, nem indokolt az értékcsökkenés újratervezése, illetve a maradványérték újbóli megállapítása. Gyakorlati szempontból is – egy tárgyi eszköz nyilvántartó program számára – nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető egy eszköz esetében kétféle bruttó érték (adózás illetve számviteli). A kérdésem az, hogy elfogadható megoldásnak tekintik-e, ha a beolvadó társaság eszközeit az átvevő társaság nyilvántartásában az eredeti bruttó értékkel valamint a halmozott értékcsökkenéssel együtt veszik nyilvántartásba?
    2. Az átvevő társaság rendes könyvvizsgálójának kell-e jelentést kibocsátania a beolvadás napjára vonatkozóan az átalakulás könyvvizsgálója részére? A vagyonmérleg tervezet (éves beszámoló alapján készült) esetében természetesen készült könyvvizsgálói jelentés. Ugyanakkor az átvevő társaság beszámolót nem készít a beolvadás napjára.
    A gyakorlatban kétféle eljárást tapasztaltam:
    a. A rendes könyvvizsgáló évközi vizsgálat keretében jelentést bocsát ki az átvevő társaság fordulónapra vonatkozó mérlegéről az átalakulást könyvvizsgáló kolléga számára.
    b. Nem készül könyvvizsgálói jelentés az átvevő társaság részéről, az átalakulás könyvvizsgálója vizsgálja a vagyonmérleg-tervezet és az átalakulás napja közötti időszakot, annak érdekében, hogy az átalakulással kapcsolatos munkáját alátámassza.
    "

    2012. április

    Tovább a válaszhoz


    "2011. január 1-től a Számviteli Törvény 60. § (2) szerint a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

    Kérdésem, hogy a mérlegkészítésig kiegyenlített vevőkövetelést, illetve szállítói tartozást nem lehet-e a kiegyenlítéskori árfolyammal értékelni, a 4§ (4) bekezdésben foglalt lehetőségre hivatkozva. 4.§ (4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.

    A valódiság, illetve az óvatosság elve alapján én elfogadnám a mérlegkészítésig kiegyenlített tételek kiegyenlítéskori árfolyamának alkalmazásával történő átértékelést. A 2011/12/31-i kiugró árfolyamok az említett esetekben "elfogadhatóbb" valósabb árfolyam különbözeteket (eredmény kihatásokat) mutatnának."

    2012. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a EUR-ban betétet helyezett el. Keletkezik -e árfolyamkülönbözet a lekötéskori árfolyam és a lejáratkori árfolyam között?"

    2012. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft-nél nem kötelező a könyvvizsgálat. 2012 februárban akar könyvvizsgálót megbízni a 2011. és további évek könyvvizsgálatára.

    1. Hogyan kell eljárni 2011-re vonatkozóan (korábban átvilágítás révén megismertem a társaságot)
    2. A megválasztás folyamata kötelező könyvvizsgálat esetén:
      1. Tulajdonosi határozat(egyszemélyes kft.)
      2. Elfogadó nyilatkozat
      3. Cégbírósági bejegyzés
      4. Szerződéskötés

    Melyik pont maradhat ki nem kötelező könyvvizsgálat esetén?

    A kérdező által jónak ítélt válasz:

    1. El lehet vállalni de korlátozó záradék kell hatókör korlátozás miatt
    2. Cégbírósági bejegyzés nem kell, és a könyvvizsgálói jelentést nem kell nyilvánosságra hozni"

    2012. április


    Tovább a válaszhoz


    "EVÁ-s Kft 2011. szeptemberében döntött a jegyzett tőke, tőke kivonással történő leszállításáról, közbenső mérleg alapján. A Kft jegyzett tőkéje 3 MFt volt, melyet 500 EFt összegre kívánt a társaság leszállítani. A döntést követően a meghirdetések után a cégbíróság 2012. januárjában jegyezte be a tőkeleszállítást. A mérleg fordulónapja: 2011. december 31., mérlegkészítés időpontja 2012. március 31. A tőkeleszállításról szóló döntésnél a társaság közbenső mérlegében az Eredménytartalék (-)12 EFt volt, mérlegszerinti eredménye (adófizetési kötelezettség számítása uán) 3.000 EFt. Az éves beszámolóban az Eredménytartalék (-12), adózás utáni eredménye 4.000 Ft.

    A 2011. éves adózott eredmény felosztásánál figyelembe kell-e venni, hogy a közbenső mérlegben szereplő mérlegszerinti eredmény a jegyzett tőke csökkentés arányának megfelelő mértékben már a tőke kivonás része lesz 2012-ben, vagy a 2011. évi teljes adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséről kell döntenie a társaság taggyűlésének? A cégbírósági végzés időpontjában a döntés időpontjában lévő közbenső mérleg alapján könyveli a tőkeleszállítást a társaság?

    Az évzáró mérleg készítésénél még nem veheti figyelembe a jegyzett tőke csökkenését a társaság. Az éves adózott eredményből a tőkekivonással nem érintett összegről dönthet a taggyűlés, hogy osztalékként kifizeti-e. Amennyiben nem kívánja osztalékként kifizetni a tőke kivonással nem érintett összeget, azt eredménytartalékba helyezi, ezt már nem lehet a tőkekivonásnál a jegyzett tőke leszállítás arányában kivonni."

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    1. A Munka törvénykönyve 106.§ a kirendelésről úgy rendelkezik, hogy a költségviselésről kirendelő és fogadó társaság megállapodhat, azonban a kirendelés feltétele, hogy arra ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor.
    2. A Tbj 56/A. alapján - amely bekezdés 2012.01.01-től hatályos- a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett munkáltató általi Magyarországra irányuló kirendelés esetén a munkáltatók megállapodhatnak (tehát nem kötelező) arról, hogy a munkavállalóra tekintettel bevallásra és bérfizetésre Magyarországon kerüljön sor.

    Kérdés:

    1. A kérdés - magyar-magyar relációban: Abban az esetben, ha a munkáltatók megállapodása alapján a fogadó fél viseli a munkaerő költségét, akkor ezt 0 Ft haszonnal, csak önköltséget tartalmazó számla útján teheti meg, amellett, hogy a munkavállalóval kapcsolatos bevallási és bérfizetési kötelezettségnek a kirendelő tesz eleget, vagy arra is lehetőség van, illetőleg az a helyes eljárás, ha a fogadó fél úgy viseli a bérköltségeket, hogy a fogadó társaság vallja és fizeti a munkavállalóval kapcsolatos béreket és járulékokat?
    2. A Tbj 56/A. bekezdés értelmezésem szerint csak külföldi munkáltatók esetén alkalmazható, mégis ennek analógiájára az 1. pontbeli kérdésre nem adható válasz, illetőleg e paragrafusra hivatkozva a magyar-magyar vállalkozásnál vall és fizet a fogadó társaság?

    1-2. Álláspontom szerint a fogadó cég vallja és fizeti a járulékokat és béreket, de a bevallásban nem találtunk ennek megfelelő kategóriát, nem tudtuk azonosítani, melyik soron kell vallani. Ezt az álláspontunkat támasztja alá a 2. pontban részletezett TBj

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "A Cég csoport az alábbiak szerint épül fel: Anya Cég nem pénzügyi vállalkozás I. Több kisebb és nagyobb leány vállalata van A leány vállalatok között van pénzügyi vállalkozás II. A pénzügyi leányvállalatnak van pénzügyi leánya

    Konszolidált mérleget kell -e az anya cégnek készíteni, mely leányokat kell bevonni / ? A második generációban a pénzügyi leány /anya/ társaságnak kell-e konszolidált beszámolót készíteni Vagyis kell-e két konszolidált beszámolót készíteni ?

    A pénzügyi vállalkozásnál szerintem kell konszolidált beszámolót készíteni. A csoport "anya cégénél" már nem vagyok biztos. "

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egy könyvvizsgáló egyszemélyes kft-ben végez könyvvizsgálatot személyes közremüködéssel.Emellett heti 36 órát el nem érő munkaviszonya van egy könyvelőirodában(napi 6 óra rugalmas)
    Ez megfelel a másodlagos státuszu munkaviszonynak és nem összeférhetetlen a felvételi szabályzat 14/d pontnak
    2012-től a járuléktörvény változása miatt mivel nincs 36 órát meghaladó munkaviszonya az egyszemélyes kft-ben mint ügyvezető ki kell vegye a minimálbért és fizetni kell a járulékokat. Ez öszesen 108.000Ft+28,5% járulék 12 hónapra 1.665.360Ft
    Ez meghaladja a kezdő cég éves bevételét.
    Megteheti-e hogy a könyvelőirodában 8 órára emeli a munkaviszonyát?. Akkor a fenti terheket nem kellene fizetni.
    Vagy milyen megoldást javasolnak ? Esetleg egyedi kérelemre?"

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Kft kiegészítő tevékenységű ( nyugdíjas ) tagja mellékszolgáltatása alapján díjazásban részesül. Az 1997 évi LXXX. (Tbj )törvény 36 §-a alapján a társas vállalkozás a tagja után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a díjazásából pedig az SZJA-n kívűl az ott meghatározott nyugdíjjárulékot von le és fizet be. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998 évi LXVI. törvény 3. §-a szerint a kifizető 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az SZJA szerint összevont adóalapba tartozó jövedelmek után. Ugyanennek a paragrafusnak az ( 5 ) bekezdése pedig mentesnek minősíti azt a jövedelmet, amely után a Tbj. szabályok szerint járulékot kell fizetni.

    Kell-e a társas vállalkozó kiegészítő tevékenyégű tagjának jövedelme után 27 %-os métékű egészségügyi hozzájárulást fizetni ?

    Szerintem igen, mert a kifizető a mellékszolgáltatás díja után nem fizet járulékot annak ellenére, hogy abból nyugdíjjárulékot kell vonnia és egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. "

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Nonprofit Kft. 2010. évi működési költségeire 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az egyik minisztériumtól. A támogatás pénzügyi teljesítése 2010-ben megtörtént. A 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást 2010. évben egyéb bevételként könyvelte le a társaság. A támogatás elszámolása - hiánypótlások miatt - csak a 2010. évi beszámoló elfogadását követően történt meg. Az elszámolás következtében a Nonprofit Kft.-nek 80 millió forint működési kiadásokra fordítható támogatást vissza kell fizetnie részletekben. A visszafizetésről a felek megállapodtak és a visszafizetés 2011.09-2012.08 hónapban esedékes. A Társaság, a megállapodást követően (2012. január) peres úton vitatja a visszafizetés jogosságát. A Társaság 2011-es beszámolójának könyvvizsgálatával lettem megbízva.

    A visszafizetendő 80 millió forint működésre kapott, de nem a támogatási szerződésben foglaltak alapján felhasznált összeg könyvelése hogyan történik?

    Sztv. 81. §.
    Sztv 3 § (1) 5 pontja
    Lehetséges megoldás: Esetleg a 2010. évi beszámoló helyesbítése, a visszafizetendő 80 millió forint előírása kötelezettségként előírása vagy csak a pénzügyi teljesítéskor kell egyéb ráfordításként könyvelni?"

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Adott egy több éve működő ZRT. 3 személy a tulajdonosa: 2 magánszemély és egy társaság. A ZRT jegyzett tőkéje 17mFt, a saját tőkéje a felhalmozott veszteség (100mFt) ellenére is a jegyzett tőke fölött van: 40mFt, mivel a 38%-ban tulajdonos társaság jelentős tőketartalékkal szállt be, amikor a társaságban tulajdonrészt szerzett. A Zrt. nem arányos tőkeleszállítást szeretne végrehajtani, mely alapján az egyik magánszemély tulajdonrésze csökkene 4,5mFt-tal.

    Hogyan kell a könyvekben elszámolni a tőkeleszállítást, hogyan érinti ez a ZRT saját tőkéjét?

    A Zrt. jegyzett tőke értéke csökken a magánszemély tulajdonos 4,5mFt-os részesedésével (a cégbírósági bejegyzés időpontjában), de mi történik a felhalmozott veszteséggel? A tőketartalék egyértelműen a társaság (akinek nem változik a tőkerésze - csak arányaiban) befizetéséből származik, amelyet a részvények megszerzése érdekében tett meg, azt gondolom, hogy abból a magánszemély nem jogosult tőkearányos részre. A Sztv. 37.§. foglalkozik az eredménytartalék növekedésével és csökkenésével. Azt az esetet említi ((2)bek. f) pont), hogy "a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék kivonás összegét" eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni. Ezt nehezen tudom a negatív eredménytartalékra értelmezni. Eszköz oldalon (a veszteség miatt) nem tervez semmilyen csökkentést a társaság a leszállítandó tőke ellenében."

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény már nem tartalmaz előírásokat a kötelező könyvvizsgálatra. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 92/A. §-a - mely a kötelező könyvvizsgálatról rendelkezik - jelenleg, illetve 2012. évben még hatályos. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2012. január 1-től hatályos, a könyvvizsgálatra vonatkozó 46.§ (1) bekezdése - a korábbi évekkel ellentétben - már nem tartalmaz hivatkozást az Ötv. 92/A. §-ára.


    Kötelező-e az önkormányzatoknál 2012. költségvetési évre a könyvvizsgálat, amennyiben az önkormányzat előző évben teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, vagy az utolsó vizsgált év a 2011. költségvetési év, melyről készített jelentést most 2012-ben kell kibocsátani?

    A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a Hivatalos Értesítőben közzétenni. (2) (3) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. (4) A könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és vállalkozási maradvány-kimutatást a polgármester a zárszámadásról szóló rendelettel együtt terjeszti a képviselő-testület elé. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat polgármestere a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldi az Állami Számvevőszéknek. 249/2000. Korm . rendelet 2012. január 1-től hatályos 46. § (1) bekezdése: A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett egészségügyi szolgáltató éves elemi költségvetési beszámolója, valamint a helyi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a gazdálkodás eredményéről."

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egy területfejlesztési társulás uniós támogatással valósít meg egy szennyvízcsatorna beruházási projektet. A projekt keretében több település szennyvízelvezetése, szennyvíztisztító telep és egy komposztáló telep építése valósul meg. A Társulás az önerő biztosítására víziközmű társulatot szervezett, amely víziközmű társulati hitelt vesz fel. A hitel fedezete a lakosság lakástakarékpénztári megtakarításai és az önkormányzatok készfizető kezességvállalása. A hitelszerződés értelmében a Társulásnak és az önkormányzatoknak több feltételnek kell eleget tenniük. A hitelszerződés szerint az "Önkormányzatok részéről összesen 2 negyedévnek megfelelő mértékű hitelkamat letétben történő elhelyezése a hitelfelvevő víziközmű társulat Önkormányzatok befizetése elnevezésű elkülönített projekt számlájára." A hitelszerződés értelmében továbbá az Önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a finanszírozás első 10 évében a szerződésben meghatározott összeggel járulnak hozzá a cash flow teljesítéséhez. (azonnali inkasszóval beszedhető) felhasználása az LTP befizetések ill. kamatfizetés esedékességkori forráshiány esetén. A hozzájárulást - a beruházás megkezdésének évétől - minden év december 31.-ig kell teljesíteni a Hitelfelvevő víziközmű társulat Önkormányzatok befizetése elnevezésű számlájára. E pont megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Amennyiben ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a Bank jogosult az esedékes, de be nem fizetett összeg(ke)t azonnali inkasszó útján az Önkormányzatoktól beszedni és azt a nem fizető magánszemélyek esedékes átutalásainak pótlására fordítani." A fent említett összegeket az önkormányzatok lakosságarányosan fizetik meg az említett bankszámlára.


    A fenti két tételt, hogyan könyveljék a társult önkormányzatok? Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre, vagy függő kiadás vagy felhalmozási kiadás?

    249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 9.sz. melléklet 3. pont f) államháztartáson kívüli pénzátadásnak minősül többek között a vállalkozások, a non-profit szervezetek, a háztartások, az önszerveződések támogatása, a lakástámogatásokkal kapcsolatos kiadások elszámolása (amennyiben a központi költségvetési szerv, az adott fejezet a mindenkori költségvetési törvényben felhalmozási kiadásai között ilyet tervezett), az államháztartáson kívüli garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés. g) A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások számlacsoport azokat az elszámolási számlákat tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban a teljesített kiadás a költségvetési évben nem végleges, azok az államháztartás részére a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek vagy válnak végleges kiadássá."

    2012. március

    Tovább a válaszhoz


    "Csatornaberuházás kapcsán az alábbi műszaki folyamatok történnek:
    a kiépítendő csatorna beruházás egy részét már meglévő útszakasz alatt kívánják telepíteni.
    Ez azzal jár, hogy a már meglévő útbutkolat egy részét a szükséges mértékben részben megbontják, a csatornarendszert kiépítik, majd az útat, útburkolatot helyre állítják.
    A Megrendelő a kivitelezővel egyösszegű vállalási árat tartalmazó szerződést kötött, a szerződésben azt kötötték ki, hogy amennyiben a kivitelezés során az érintett útszakaszokat eredeti állapotuknak megfelelő állapotba köteles a kivitelező helyre állítani.

    A fent leírt beruházás költségeit hogyan kell elszámolni?
    A fenti folyamat valamennyi felmerült költségét a csatornaberuházásra kell és lehet-e aktiválni?
    Figyelembe kell-e venni ez esetben, ill. hogyan kell értelmezni ez esetben a Sztv 47§ (6) bekezdését?

    Több könyvvizsgáló kolléga egyöntetű álláspontja, az, hogy tekintettel arra, hogy az adott munkálatok kifejezetten a csatornahálózat létesítése érdekében merülnek fel, és egy adott útszakasz nem kerül teljes elbontásra és újraépítésre, csupán a szükséges mértékig történik annak megbontása, úgy a teljes kivtelezői költség a csatornahálózatra, mint beruházásra aktiválandó
    Álláspontom szerint a Számviteli tv 47.§ (6) bekezdése alapján az úttest helyre állításának költségét a kivitelezőnek a tényleges költség felmerülése alapján külön ki kell munkálnia és ezen összeget a nyilvántartásban egyedileg felvett útszakaszra kell aktiválni.

    Elméleti számszaki példával:
    A teljes beruházás az adott szakaszon 1.000 eFt
    ebből:
    100. eFt bontási költség
    700 eFt csatonarendszer kiépítése
    200 eFt útburkolat helyre állítása
    Fentiek szerint a Csatornahálózat bekerülési költsége álláspontom szerint 800 eFt, míg a meglévő útszakasz nyilvántartási értéke 200 eFt-tal nő.
    "

    2012. február
     

    Tovább a válaszhoz


    "Pénzügyi vállalkozás adósa - amely nem áll felszámolás alatt - helyett a kezességvállaló garantőr teljesíti a garancia-szerződés szerinti hiteltörlesztést (kötelezettségvállalás a hitelösszeg 50%-val egyenlő) a pénzügyi vállalkozás felé.

    Helyesen jár-e el a pénzügyi vállalkozás, ha ebben az esetben is figyelembeveszi a törlesztési sorrendet, még ha a megállapodás a tőkeösszeg 50%-ára szól? Úgy gondoljuk, hogy a mellékletként csatolt válasz teljesen helytálló, azaz ebben az esetben is figyelembe kell venni a törlesztési sorrendet.

    forrás: http://bmkaudit.hu/doc/kerdes-felelet-takszov03.doc

    9.) Garanciával fedezett takarékszövetkezeti hitel esetén, amennyiben a szerződés szerint (garancia szerződés) az csak a tőkét fedezi, akkor a kamat alapjául szolgáló tőkét a kamatszámításnál kell-e csökkenteni vagy teljes összegére számítódik a kamat és a késedelmi kamat. A garancia beváltást úgy kell-e tekinteni, mint a törlesztést és vonatkozik-e rá a törlesztési sorrend? Válasz: Minden a szerződéstől függ. A garancia beváltásának időpontjáig a felszámított kamat meghatározásának alapjául a teljes még nem törlesztett tőkeösszeg szolgál. Ez időpontot követően azonban már törlesztett a garancia beváltás miatt a tőke bizonyos összege. Annak a szabálynak az alkalmazása, hogy az adóstól befolyt összeget ilyen esetben először a felszámított kamat törlesztésének kell tekinteni és ettől eltérő megállapodás semmis, megfontolandó. A garantőrrel, mint harmadik féllel való szerződéses megállapodás, ha úgy rendelkezik, hogy az csak a tőkeösszeget fedezi úgy értelmezendő, hogy a garantőr abszolút összegben csak a tőkeösszegnek megfelelő pénzt fizet, de annak egy részét a hitelintézet a kamat törlesztéseként számolja el. A garantőr nem szólhat bele abba, hogy minek a fedezeteként számolja el a hitelintézet a befolyt összeget. "

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság egy 2008. évi bekerülésű 120 Millió Ft-os vevőkövetelésére a 2009. és a 2010. években 25-25 Millió Ft értékvesztést számolt el, összesen 50 Millió Ft-ot. 2011. évben vevőnk éppen ennek megfelelő összeget 50 Millió Ft-ot fizetett. Helyesen jár-e el a cég, ha 2011-ben 50 M Ft értékvesztést visszaír, majd a maradék 70 M Ft követelését újraértékelve az éves záráskor újabb értékvesztést számol el. Vagy helyesebb lenne-e, ha a visszaírást mellőzné és a befizetett összeget az értékvesztéssel még nem érintett követelés részre tudná be, majd évvégén újra értékelné a vevőt és ha akkor döntene úgy, hogy további értékvesztés elszámolása indokolt, ezt évzáráskor a már elszámolt értékvesztés növekedéseként mutatná ki. A cégnél évközi mérleg készítése miatt nem lényegtelen, hogyan számolja el a vevő által megfizetett követelését, mivel az előbbi módszer alapján kedvezőbb évközi eredményt mutat ki.

    Véleményem szerint az évközi beszámoló készítésekor értékelni kell a vevő fizetőképességét és készségét. Amennyiben a fizetés ténye alapján úgy látja a vállalkozás, hogy ez a továbbiakra nézve pozitívan hat a fennmaradó követelés megtérülésére, úgy helyesen jár el, ha visszaírja az értékvesztést. Majd az évvégi beszámoló készítésekor az addigi ismeretek alapján dönthet további értékvesztés elszámolásáról."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "A 2011/CIII. törvény alapján 2012-től baleseti adót kell fizeteni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti biztosítási kötelezettség után. A biztosítóktól kapott számlák külön soron tartalmazzák a kötelező felelősségbiztosítás díját és a baleseti adó összegét.

    Mi a baleseti adó számviteli besorolása?

    Szakmai rendezvények en, fórumokon megoszlottak a vélemények: - 53. Egyéb szolgáltatások közé sorolandó, mivel a biztosítási díj "bekerülési értéke" tartozó tétel. - 86. Egyéb ráfordítás - mint egy külön adónem. Többségünk szerint a biztosítási díjak közé sorolandó."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Felkérést kaptam egy takarékszövetkezet könyvvizsgálatára. Pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgálóként társasági formában végzem tevékenységemet. A társaságban nincs másik könyvvizsgáló munkatárs. A Hpt 133-§-a értelmében egyéni könyvvizsgáló esetében a nettó árbevétel 30 %-át, társaságok esetében a nettó árbevétel 10 %-át nem haladhatja meg az egy - pénzügyi - intézménytől származó bevétel összege.

    Abban az esetben, ha a társaságban egy könyvvizsgáló végzi a pénzügyi intézmény könyvvizsgálatát, melyik értéket kell figyelembe venni a függetlenség számítása során, illetve a törvényi előírás teljesítésének érdekében? A társaságokra vonatkozó 10 %-os vagy az egyéniekre vonatkozó 30%-os bevételi arányt?

    1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról Könyvvizsgálat 133. § (1) Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik, b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben, pénzforgalmi intézményben és elektronikuspénz-kibocsátó intézményben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, c) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint d) a minősített befolyással rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell. (3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra - ugyanannál a hitelintézetnél - a feladatát. (4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy a) egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket, b) egyidejűleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, c) egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát, d) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. (5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket, b) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát, d) a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Ingatlan üzembe helyezés
    Egyik ügyfelem ingatlan beruházást hajtott végre. Az ingatlan használatbavételi engedélyét az illetékes önkormányzat megadta, a használatbavételi engedély 2012. január 03-án vált jogerőssé. A társaság az ingatlant 2011. december 31. napjával kívánja üzembe helyezni. Az ingatlan bekerülési értéke között szerepel az ingatlan átadási ünnepségével összefüggő ráfordítások is (rendezvényszervező költsége, vendéglátás költsége...).
    Az első kérdésem arra irányul, hogy könyvvizsgálóként elfogadhatom-e azt, hogy az üzembe helyezés a használatbavételi engedély jogerőssé válása előtt megtörténjen. A szóban forgó esetben ez évek közötti eltérést is jelent. A valóságban természetesen 2011. december 31-e és 2012. január 03-a között már nem merült fel semmilyen ráfordítás a beruházással összefüggésben.
    A második kérdésem az, hogy az átadási ünnepséggel összefüggő ráfordítások részét képezhetik-e az ingatlan bekerülési értékének, illetve annak reprezentációs volta a társasági adóhoz hogyan viszonyul.
    Az első témában úgy vélem, hogy a 2011. december 31-i üzembe helyezés könyvvizsgálóként elfogadható, azzal, hogy a kiegészítő mellékletben ezen körülmények kellőképpen bemutatásra kerüljenek. A második kérdésben a véleményem az, hogy az átadási ünnepség ráfordításai is a bekerülési érték részét képezik. Ettől függetlenül, mint 2011. évi reprezentáció, a társasági adó alapot növelni szükséges."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Baleseti Adó (2012-től került bevezetésre) - hogy kell könyvelni?
    Szerintem a biztosítás részeként egy-összegben az 53-as számlára ."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "A társaság tárgyévi éves beszámolóját a közgyűlés bizottsága első napirendi pontként elfogadja, majd dönt az ügyvezető prémiumának kifizetéséről, melyben engedélyezi az ügyvezető prémiumának kifizetését tárgyévet követően, amennyiben a prémiumkiírás feltételeinek megfelelt.
    Kérdés
    A tárgyévi beszámolóban a prémiumot járulékaival együtt előre el kell-e határolni attól függetlenül, hogy még nem került elfogadásra a beszámoló és nem született döntés a prémium mértékéről?

    Az eddigi gyakorlat értelmében a prémiumot amennyiben a feltételeknek megfelelt, a korábbi években elhatároltuk számításokkal alátámasztva. Azonban kérdésként merül fel, hogy a beszámoló elfogadása után történik csak meg a döntés a prémium kifizetése tekintetében. A prémium elhatárolása a beszámoló elfogadásáig nem lehetséges, ezért az ügyvezető prémiumát járulékaival együtt nem kell elhatárolni."

    2012. február

    Tovább a válaszhoz


    "Bérelt ingatlanon végzett felújításhoz kapcsolódóan kapott kártérítés elszámolása

    Háttér

    Egy ügyfelünk (szálloda) 2010. évben az általa bérelt ingatlanon bekövetkezett káresemény miatt a károk helyreállítása során jelentős összegű értéknövelő beruházásokat is végrehajtott, melynek összegét könyveiben bérelt ingatlanon végzett felújításként aktiválta.

    Ügyfelünk a kár bekövetkeztekor a bérlet ingatlanon végezett beruházás eszközeire vonatkozóan saját nevére kötött érvényes vagyonbiztosítással rendelkezett, ezért saját biztosítójától a bérelt ingatlanon keletkezett károk megtérítésére kártérítést kapott. szálloda és a bérbeadó közötti bérleti szerződés arról rendelkezik, hogy az esetleges károk helyreállíttatása a bérlő feladata

    A szálloda a kapott kártérítés teljes összegét 2010. évben egyéb bevételként számolta el.

    A káresemény következtében a szálloda, mint bérbevevő által helyreállított, és újonnan aktivált eszközök közül, csak egy eszköz szerepelt már a káreseményt megelőzően önálló eszközként a nyilvántartásokban, melynek selejtezése a kár bekövetkezte után nem történt meg 2010-ben. A káresemény során érintett többi eszköz a szálloda bérbeadójánál volt/van nyilvántartva. A szálloda a kapott kártérítés összegét sem részben, sem egészben nem adta tovább bérbeadója számára.

    Ügyfelünk előző éves beszámolójának könyvvizsgálatát egy másik könyvvizsgáló végezte, aki a fentiekben részletezett elszámolással kapcsolatban az összemérés elvére történő hivatkozással azt az álláspontot képviselte, hogy a kapott kártérítés egyösszegű elszámolása nem helyes, mert annak a kártérítés során felújításként aktivált összegre jutó részét az aktivált költségek értékcsökkenésével arányosan lehetne csak bevételként elszámolni, azaz a kártérítés felmerülésének évében a kapott összeg egy részét el kellett volna határolni. Véleménye szerint ennek következtében az egyéb bevételek az el nem határolt összeggel túlértékeltek voltak, amelyet a könyvvizsgáló jelentős hibának minősített, ezért véleményét, korlátozott záradékkal látta el.


    Kérdés

    1. Az Önök véleménye szerint 2010. évben mi lett volna a fentiekben vázolt tranzakciónak a helyes számviteli elszámolása?
    2. Amennyiben a szálloda a hibát nem javítja, akkor a 2011. évi könyvvizsgálói jelentésnek milyen véleményt kell tartalmaznia (ha az érintett tételek hatása meghaladja a számított lényegességi küszöbértéket a mérlegsorokat érintően)?"

    2011. december

    Tovább a válaszhoz


    "Hitelintézet 2001.óta általános kockázati céltartalékot nem képez, a korábban megképzett összeget mérlegében kimutatja. A felhasználásával kapcsolatban kérdezem, hogy mikor köteles a hitelintézet az általános kockázati céltartalékot felhasználni? Pl.megteheti-e azt, hogy ha a követelés fejében átvett eszközre vagy követelésre további értékvesztés elszámolása válik szükségessé, akkor nem használja fel a korábban megképzett általános kockázati céltartalékot, hanem a tárgyévi eredménye terhére számolja el értékvesztést, mivel az eredménye ezt lehetővé teszi és csak akkor használja fel az általános kockázati céltartalékot, ha a tárgyévi eredmény oly mértékben csökkenne, hogy a különböző prudenciális mutatók /szav.tőke, fizetőképességi mutató/ minimális szintjét nem érné el?

    Hitelintézet 2001.óta általános kockázati céltartalékot nem képez, a korábban megképzett összeget mérlegében kimutatja. A felhasználásával kapcsolatban kérdezem, hogy mikor köteles a hitelintézet az általános kockázati céltartalékot felhasználni? Pl.megteheti-e azt, hogy ha a követelés fejében átvett eszközre vagy követelésre további értékvesztés elszámolása válik szükségessé, akkor nem használja fel a korábban megképzett általános kockázati céltartalékot, hanem a tárgyévi eredménye terhére számolja el értékvesztést, mivel az eredménye ezt lehetővé teszi és csak akkor használja fel az általános kockázati céltartalékot, ha a tárgyévi eredmény oly mértékben csökkenne, hogy a különböző prudenciális mutatók /szav.tőke, fizetőképességi mutató/ minimális szintjét nem érné el?"

    2011. november

    Tovább a válaszhoz


    "Az ügyfelem egy pénzügyi vállalkozás. Lejárt követeléseket vásárol és azokat hajtja be. Előfordul, hogy a követelések fejében ingatlanokat vesz át. Az ingatlanok árverezési jegyzőkönyv alapján kerülnek a könyvekbe. Mivel a végrehajtási költség az eszközhöz kapcsolható és az "aktiválásig" felmerül, ezért az ügyfél a beszerzési ár részének tekinti.

    Kérdésként merült fel, hogy a végrehajtó költsége a beszerzési ár része-e? A 250-es kormányrendelet az egyéb ráfordítások között nevesíti a végrehajtási költséget. "

    2011. november
     

    Tovább a válaszhoz


    "A víz, gáz-és villamosenergia számlákban szereplő alapdíj anyagköltség vagy igénybevett szolgáltatás? A vízdíjszámlában szerepel a csatornadíj, ezt hogyan kell elszámolni?"

    2011. november

    Tovább a válaszhoz


    "A napokban egy átalakulási audit-megbízással kerestek meg bennünket. A szerződés kötésekor merült fel az alábbi probléma.

    A két, külön-külön is könyvvizsgálatra kötelezetett cég beolvadással egy cég kíván lenni. Az átalakulás tervezett időpontja 2010. december 31. (Ezen tény a cégbíróság felé még lett bejelentve.)
    A könyvelés tájékoztatása alapján a választott könyvvizsgáló kolléga úgy informálta a társaságot, hogy ilyen esetben nincs külön éves záró beszámoló készítési kötelezettség, így könyvvizsgálat sem, hanem ezt egy beszámoló elkészítésével, és annak auditálásával „ meg lehet úszni”.

    Így még nem készült el az évet lezáró beszámoló sem.

    Véleményünk szerint a fentiek nem szabályosak. Álláspontunk szerint külön-külön el kell készíteni az üzleti évet lezáró beszámolókat, majd ezek adataiból kiindulva az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet, majd a végleges vagyonmérleget. Az üzleti évet lezáró beszámolót a választott könyvvizsgáló ellenőrzi, míg az átalakulásit egy másik független könyvvizsgáló.

    Kérjük önöket, hogy erősítsék meg álláspontunkat. Vagy, amennyiben tévednénk, írják meg a követendő eljárást, illetve az ezeket szabályozó jogszabályi hivatkozásokat.

    (Zárójelben megjegyeznénk, hogy tudomásunk szerint a Gt. törvény nem engedélyezi a visszamenőleges dátum választását. Jelen estben a 2010. december 31.-et.)"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft Kutatás Fejlesztés keretében (kb. másfél évig folyik, most a közepén tart) több dolgot hoz létre: úgymint szellemi termékeket (riasztó program, webfelületek ezek kezelésére), prototípusok, különböző eszközök.

    A kérdésem ezek aktiválásával függ össze. A társaság döntése szerint K+F költségeket azonnal elszámolja költségként, tehát K+F-ként aktiválásra nem kerül az egész ezzel kapcsolatos költség.

    Így például a szellemi termék fejlesztésével és tervezésével kapcsolatos költségek így kerültek elszámolásra (áfát nem érintve):

    T 52 igénybevett szolgáltatások – K 454 Szállítók.

    A prototípussal és leendő eszközökkel kapcsolatos anyagbeszerzések és munkák pedig így kerültek elszámolásra:

    T 51 Anyagköltség – K 454 Szállítók.
    T 52 igénybevett szolgáltatások – K 454 Szállítók.
    T 54 Bérköltség, T 56 Bérjárulékok – K 47 Röv. Lej. kötelezettségek

    Most tart olyan fázisban a fejlesztés, hogy egyes szellemi termékek és eszközök már valóban készen vannak és használatba lesznek véve, ezért szerintem azok kiemelendők a költségek közül az eszközök és készletek közé.
    A K+F költségeire nyert a társaság pályázati pénzt X %-ban támogatást.

    Abban vagyok bizonytalan, hogy aktiválás során kell-e a K+F számlát használni, tehát egy kész szellemi termék közvetlen költségeinek aktiválása így helyes-e:

    T 112 K+F – K 582 SEEÁÉ (az igénybe vett szolgáltatások és bérek közül a közvetlen ktg)
    T 413 Eredménytart. – K Lekötött tart.
    T 114 Szellemi termék – K 112 K+F

    VAGY így kell-e ezt megtenni

    T 114 Szellemi termék – K 582 SEEÁÉ ez esetben viszont kell-e:
    T 413 Eredménytart. – K Lekötött tart.

    A pályázatból erre eső bevételi rész akkor ezzel párhuzamosan és arányosan az értékcsökkenéssel együtt számolódik el éveken keresztül.

    Azért vagyok bizonytalan a K+F számla alkalmazásában, mert az alapdöntés a társaság részéről a költségelszámolás és nem minden költség K+F-ként történő aktiválása, de pl. ezen szellemi termék
    A prototípus aktiválását is K+F számlán keresztül mutatja be szakkönyv és mivel nem MINDEN K+F költség aktiválását határozta el a társaság ott is bizonytalan vagyok kell-e alkalmazni, mert akkor . (T 112 K+F – K 5 SEEÁÉ, T STK – K 112 K+F, T 5 SEEÁÉ – K 5 STV ÁV)"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy magyar vállakozásnál külföldi kivitelező, több év alatt végezte a gépberuházás kivitelezését. Devizában kerültek a részszámlák kiállításra a teljesítmények alapján. A mérleg fordulónapon megtörténtek a devizás szállítói kötelezettségek átértékelése és az összevont árfolyamkülönbözet az eredmény terhére került elszámolásra, ez az érték tartalmazta a beruházási számlák nem realizált árfolyam különbségét is.
    A számviteli törvény szerint a beruházás aktiválása során a szállítói számlák kifizetésekor realizált árfolyam különbség a bekerülési ár része.
    Az elszámolásokból következik, hogy a számviteli nyilvántartásokban a beruházási számlák árfolyam különbsége, csak a tárgyévi árfolyamváltozást mutatja, az előző években felmerült árfolyamkülönbség összevontan elszámolásra került.
    A beruházás aktiválása során a bekerülési érték részét képezi “a devizakötelezettségnek az eszköz üzembehelyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete”.
    Helyesen éretelmezzük-e a törvényi előírást, ennek alapján az előző években elszámolt árfolyamkülönbözeteket visszavesszük, aktiváljuk és évekre visszamenőleg önellenőrizzük a társasági és különadó bevallásokat, mivel jelentős összegű a “ feltárt hiba”, ezért ismét közzé kell tenni a beszámolót?
    - 2000. évi C. törvény 60. § (3) szakasza összevont árfolyam különbözet elszámolása
    - 2000. évi C. törvény 47. § (4) szakasza bekerülési értéknél az üzembehelyezésig elszámolt árfolyam különbség aktiválása"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "A Számv.-tv 2/A.§ (3) bekezdése értelmében az Eva-tv. hatálya alól a Számv.-tv hatálya alá visszakerülő bt-re a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A (4) bekezdés előírja, hogy bt-nek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegben az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a törvényi előírásoknak megfelelő összegben , a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegben felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
    Kérdésem, hogy a nyitó mérlegben a saját tőkén belül, az eszközök és kötelezettségek különbözetét a tőketartalékba vagy az eredménytartalékba kell figyelembe venni."

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Tudtok-e nekem arra válaszolni, hogy annál a kft-nél, akinél állandó könyvvizsgáló vagyok, vizsgálhatom-e a pályázaton elnyert támogatás elszámolását.
    Kiadhatok-e a támogatás elszámolásáról igazolást, vagy másik független kollégát kell felkériük?"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Cégünk, az “A” vállalkozás követelést mutat ki a “B” társaság felé. 2010. 12. 21-ig az “A” cég 99 %-os tulajdonosa(alapítója) volt a “B” cégnek, ezzel az időponttal teljes egészében értékesítette a tulajdososi részvényeit, megszünt a részesedése “B”-ben.
    “B” vállalkozás 2011. 05. 07-től csődeljárás alatt áll, melynek eredményeként valószínűsíthető, hogy a hitelezők az eredeti követeléseik 90 %-át elengedik majd a “B” cég javára.
    A csődegyezség során elengedett követelés behajthatatlan követelésnek minősül-e?
    Mindkét oldalról nézve, az elegedett követelés, illetve kötelezettség könyvelése?
    Amennyiben a “B” cégnél az elengedett követelések eredménynövelő hatást váltanak ki majd a 2011. évi eredményelszámolásnál, elképzelhető-e, hogy ebből fakadóan társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik?"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "A pénzügyi szervezetek a 2011. évben különadó fizetésére kötelezettek. Ezt az adót akkor is teljes egészében ki kell fizetniük, ha valamilyen oknál fogva kikerülnek a törvény hatálya alól. Ügyfelünk a 2011-es év során átalakul, azonban a tevékenységét az átalakulás után is folytatja. Az átalakulás során egy másik társaság olvad be ügyfelünkbe. Az átalakulás során vagyonmérleget kell készíteni, amelynek fordulónapja év közben lesz.
    Indokolt-e a pénzügyi szervezetek különadóját teljes egészében lekönyvelnie a társaságnak az évközi zárás során? Ki kell-e mutatni kötelezettségként a fenti adót annak ellenére, hogy még nem esedékes vagy csak az időarányos részt kell elhatárolni? Amennyiben csak az időarányos rész kerül elhatárolásra, a fennmaradó részre kell-e céltartalékot képezni?
    Véleményünk szerint a fenti adókötelezettséget az esedékesség időpontjában kell kötelezettségként kimutatni. Tekintettel arra, hogy a fenti adó egy teljes évre vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy a még nem esedékes összeg időarányos részét elhatárolni kell."

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Cégünk kutatás-fejlesztésre a GOP keretén belül visszafizetési kötelezettség nélküli, nem de minimis támogatásban részesült, melyet rendkívüli bevételként könyveltünk, időben elhatároltunk. Így ez a bevétel rendkívüli eredményt jelent. A támogatáshoz kapcsolódó kutatás- fejlsztési célú költségek az 5-ös számlaosztályban jelennek meg, csakúgy, mint a saját rezsis kutatási költségek, ezért az üzemi tevékenység eredményét csökkentik. Fentiek miatt az üzemi tevénység eredménye és a rendkívüli eredmény nincs szinkronban.
    Helyesen könyveltük-e a GOP támogatást a rendkívüli bevételek között, vagy az egyéb bevételek között kell-e könyvelni, mert akkor a szokásos vállalkozási tevékenység eredménye reális képet adna."

    2011. augusztus
     

    Tovább a válaszhoz


    "A könyvvizsgálatra kötelezett társaság 2011. március 31-i fordulónappal lezárt üzleti évének beszámolóját elkészítette foritntban. A könyvvizsgáló tiszta záradékkal látta azt el. A tulajdonosok döntése alapján ezzel a nappal könyvei vezetésénél áttért foritntról USA dollárra. A Szt. 145.§. (5). bek. alapján az áttérés napjával külön mérleget készített a választott devizanemben.
    A Szt. 145.§. (5) bek. szerint, a létesítő okiratban rögzített devizában elkészített külön mérleget hogyan kell a könyvvizsgálónak hitelesíteni? Függetlene könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani, vagy valamilyen más formátumu és tartalmu okmányt kell kibocsátani pl. könyvvizsgálói véleményt. "

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "Egy kft, akivel megbízási szerződésem van könyvvizsgálatra, a mai napig nem készítette el a végleges beszámolóját. Így jelentősen késik a beadás.
    Mi a teendő ilyenkor? Milyen záradék adható ki akkor, ha rendben találom a könyvelést ? Megszegte a számviteli törvény előírásait. Korlátozni kell?"

    2011. augusztus

    Tovább a válaszhoz


    "A gazdasági társaságnál (kft) a 2009. évi beszámoló lezárása és könyvvizsgálata (tiszta jelentés) után APEH vizsgálat indult, mely színlelt ügyletet tart fel.
    A könyvvizsgálói jelentést az APEH határozat alapján visszavontuk. Időközben új könyvvizsgáló társaságot választott a kft a 2010. évi beszámoló vizsgálatára.

    Kérdésünk lenne, hogy mivel a jelentésünket visszavontuk a feltárt tények alapján kötelesek vagyunk-e a 2009. évet újra könyvvizsgálni, vagy az új könyvvizsgáló végzi el az ismételten közzéteendő beszámoló könyvvizsgálatát."

    2011. augusztus
     

    Tovább a válaszhoz


    ""A" vállalkozás beolvad "B" vállalkozásba. A beolvadás könyvszerinti értéken történik átértékelés nélkül."A" vállalkozás jegyzett tőkéje 10 egység, tőketartaléka 10 egység, eredménytartaléka -4 egység, lekötött tartaléka 2 egység. A lekötött tartalékot a cég tulajdonosa több évvel ezelőtt pótbefizetés címén nyújtotta a Társaságnak. "B" vállalkozás jegyzett tőkéje 5, tőketartaléka 5, eredménytartaléka 10 egység. Nincsenek egymással szembeni részsesedései, követelése, kötelezettsége. Új tulajdonosok nem lépnek be régiek nem lépnek ki. Az átalakulással létrejövő cég vagyommérleg-tervezetének különbözetek oszlopában nem szerepel semmi. Az átalakulással létrejövő cég vagyonmérleg-tervezetében az egyes saját tőke elemek simán összeadódnak, illetve a rendezés oszlopban ezt a tulajdonosok úgy szeretnék megváltoztatni, hogy a lekötött tartalékot átvezetnék az eredménytartalékba. Így az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérle-tervezetének utolsó oszlopában az alábbi számok szerepelnének: Jegyzett tőke: 10+5=15, tőketartalék 10+5=15, eredménytartalék -4+10+2=8, lekötött tartalék: 0.
    Kérdés
    A) A beolvadás során az átalakulással létrejövő cég vagyonmérleg- tervezetében lehetséges-e a rendezés oszlopban a fenti lekötött tartalékot átvezetni az eredménytartalékba? B) Ha az A) válasz szerint nem lehet, és éppen ezért az átalakulás második döntése alkalmával úgy döntenek a tulajdonosok, hogy a pótbefizetést visszautaltatják, akkor az átalakulással létrejövő cég vagyonmérlegtervezetben lehet-e a lekötött tartalékot a különbözetek oszlopban a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségekhez átvezetni?
    A) Álláspontom szerint lehetséges, mivel a cégek tulajdonosai szabadon átrendezhetik a saját tőkét az átalakulás során, feltéve, hogy az átrendezés után mindem elem pozítív marad, azaz a saját tőke nem kevesebb, mint a jegyzett tőke. B) Álláspontom szerint ezt kell csinálni, hogy a vagyonmérleg-tervezet az átalakulás időpontjában majdan meglévő tőkehelyzetet tükrözze (hiszen addigra már a pótbefizetést visszafizették.) "

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "Hogy történik az olyan eszközök időbeli elhatárolásának bevételként történő elszámolása,- amelyek támogatott eszközök és a maradványértékük több, mint a támogatás mértéke? Példa: egy társaság egy adott eszköz beszerzéséhez támogatásban részesült 90 %-os mértékben. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került,- az az adott eszköz értékcsökkenésével azonos mértékben kerül bevételként elszámolásra. Az eszköz maradványértéke 20 %.
    Még a passzív időbeli elhatároláson van összeg,- ugyanakkor écs-t már nem számolunk el rá. Mi a jó megoldás ? "

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "Három azonos (családi) tulajdonosi körbe tartozó kft összeolvad (két kft beolvad a harmadikba) - az a kft, amelybe a másik kettő beolvad, árbevétele alapján könyvvizsgálatra kötelezett, azonban legalább az elmúlt két év beszámolója nem volt könyvvizsgálattal alátámasztva, ennek indoka nem ismert - a független könyvvizsgáló felelőssége az átalakulások könyvvizsgálatánál "csak" a vagyonmérleg-tervezetek, vagyonleltár-tervezetek (vagyonmérlegek, vagyonleltárak) felülvizsgálata alapján kiadott független könyvvizsgálói jelentésben megfogalmazott véleményéért/záradékra és a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerinti munka végzésére vonatkozik
    Befolyásolja-e az egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatának hiánya az átalakulást ellenőrző könyvvizsgáló munkáját és a kiadott jelentés minősítését?"

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "A Gt-ben említett jogszabály az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről. Ez a törvény nem tartalmaz előírást a kötelező könyvvizsgálatra vonatkozóan. A 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet, amely „a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szól, 2009. július 1-től törölte a rendelet hatálya alá tartozó szervezetekből a közhasznú társaságokat. Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanezen időpontól már szintén nem tartalmaz szabályokat a közhasznú társaságokat illetően. A fentiekből az következik, hogy a nonprofit gazdasági társaságokra könyvvizsgálat tekintetében a Gt-ben, illetve a számviteli törvényben meghatározott szabályok az irányadók. Ez pedig azt jelenti, hogy egy nonprofit Kft könyvvizsgálati kötelezettségét, függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem, a száz milliós nettó árbevételi értékhatár, illetve az 50 fő létszám dönti el.
    A tények alapján a nonprofit közhasznú Kft-k könyvvizsgálata csak az értékhatár túllépés miatt kötelező. Mi a helyzet a közalapítványok könyvvizsgálatával? Egyes közalapítványokat az szja 1%-nak gyűjtésére hoz létre egy önkormányzat. A közalapítványnak sem a bevétele sem az eredménye nem teszi lehetővé, hogy a könyvvizsgálati díjat kifizethessék. Értelmezésem szerint 2009. július 01.-től ezeknél a szervezeteknél sem kötelező a könyvvizsgálat. Kérem segítségüket a fenti problémámban."

    2011. július

    Tovább a válaszhoz


    "Két Kft átalakulna beolvadással. Az egyik Forintban vezeti a könyveit, a másik devizában. A továbbiakban is devizában szeretnék a könyveket vezetni.
    Kérdésem, hogy elkezdhetik-e így az átalakulást, vagy előbb a másik cégnek is át kell térni devizás könyvvezetésre, és csak azt követően alakulhatnak át? Ha átalakulhatnak így is, milyen módszerrel kell a Forintos cég beszámolóját devizára átszámítani?"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Önkormányzat által (100%) alapított kft átalakult kiemelten közhasznú nonprofit kft-vé és a vagyonkezelői szerződésben átadott eszközöket a nonprofit-nek. A vagyonkezelői jognak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése feltétele-e a vagyonkezelő könyveiben történő kimutatásához ill. erre a dátumra kell-e kimutatni vagy a szerződés aláírásának időpontjára?"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy általunk könyvvizsgált cég könyvelési anyagát 2011. március hónapban a területileg illetékes Rendőrkapitányság lefoglalta, így a társaság mérlegét a Könyvelő Iroda nem tudta elkészíteni. A cég ügyvezetője ezt követően kérelmezte a rendőrségtől, hogy a könyv eléshez szükséges bizonylatokról másolati példányt küldjön meg részükre a mérleg elkészítéséhez és közzétételéhez. A rendőrség a bizonylatok kiadását megtagadta, így nem készíthető el a 2010. évi beszámoló."

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem befektetési célbó vásárolt aranytömböt. Kérem segítségüket annak eldöntésében, hogy árukészlet vagy a forgatási célbó vásárolt értépapírok között kell-e nyilvántartani. Mérlegkészítéskor mi a helyes eljárás? A beszerzési ár és a mérlegfordulónap érvényes ár különbözetének elszámolása? Ügyfelem könyvelőjével e témában vitám van"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy önkormányzat által alapított közalapítvány 100%-os tulajdonosa egy nonprofit Kft-nek. A nonprofit Kft. saját tõkéje a fordulónapon negatív, ezért úgy ítélem meg, hogy komfort levél bekérése szükséges a tulajdonos közalapítványt képviselõ kuratóriumtól, annak elnöke aláírásával. A probléma az, hogy a bíróságon jelenleg bejegyzett kuratóriumot az önkormányzat leváltotta, és helyettük újat nevezett ki, akik bejegyezése még nem történt meg, hónapok óta húzódik; nem tudni miért! Jelenleg a tulajdonosnak nincs döntésképes testülete, amibõl következik, hogy nincs aki a komfortlevelet aláírja, a beszámolót kuratóriumi ülésen megtárgyalja, a beszámolóról határozatot hozzon, hogy a beszámoló idõben közzétehetõ legyen!
    Az ügyvezetés beszámolót elkészítette, a könyvvizsgálatot elvégeztem (nincs aláírt komfort levél, vagy nyilatkozat az aláírás megtagadásáról); a beszámoló megbízható és valós képet mutat...
    Kérdésem, mikor adhatok ebben az esetben záradékot?
    "

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény hatálybalépésekor természetesen mindenkinek illett tanulmányozni a törvény szövegét. Ugyanakkor így utólag felmerülnek még kérdések, melyeket szeretnénk megérteni ill. választ kapni.

    Véleményem szerint ezek a kérdések most azért is aktuálisak, mert a gazdasági válság miatti ügyfélkiesések következtében, valamint a tervezett értékhatár emeléssel lehetséges, hogy sok könyvvizsgáló kénytelen lesz a szakmáját ill. hivatását feladni ill. sok-mindent átgondolni. Emellett sok szüneteltető tagnak szűnt meg a korábbi munkahelye, vagy a válság miatt elbocsátották a korábbi munkahelyéről így gondolkodnak a könyvvizsgálói tevékenység végzésében. Tehát a probléma a tagság (aktív ill. szüneteltető) zömét érintheti.

    A kérdéseim a következők lennének:

    1. Egy könyvvizsgáló társaságban munkaviszony keretében dolgozik aktív ill. szüneteltető tagi státuszú könyvvizsgáló. Ugyanis általában a szüneteltető tagok azért választották ezt a státuszt, mert lehet, hogy van/volt máshol (nem könyvvizsgáló cégnél állása). Ugyanakkor – amennyiben nem teljes munkaidőben dolgozik/dolgozott – még részmunkaidőben dolgozhat egy könyvvizsgáló társaságnál.

      A szüneteltető státuszú kolléga besegíthet-e az aktív tagnak a könyvvizsgálati munkában, természetesen az aktív tag a választott könyvvizsgáló, így a beszámolót is természetesen Ő véleményezi. Ha igen milyen formában, ezt lehet-e valamilyen szinten rögzíteni a megbízási szerződésben (pl. közreműködőként).
    2. A Törvény 1§ (2) bekezdésének szövegében van egy olyan megfogalmazás, idézem „Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti feltétel teljesítésétől - indokolt esetben - el lehet tekinteni a természetes személynél, ha munkáltatója (foglalkoztatója) írásban nyilatkozik arról, hogy a kérelmező a kamarai tag könyvvizsgálói minőségéből adódó feladatait megfelelően el tudja látni, valamint, hogy az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek érvényesítésével nem akadályozza a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátását.”

      Ezt pontosan hogyan kell értelezni. Pl. Ha valaki egy vállalatnál dolgozik egy pénzügyi osztályon – pl. kötetlen munkaidőben – akkor az ideje elegendő lehetne más cég könyvvizsgálatára is. Természetesen ha az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelel. Ilyen esetben adhat-e ki igazolást a munkahely, ill. pontosan milyen munkahelyekre értendőek, mert ha valaki nem köztisztviselő, akkor lehetséges, hogy egy teljesen más harmadik cégnél (pl. cég nincs kapcsolatban a munkahelyével) meg tudja őrizni a függetlenségét.
    3. Tekintettel a jelenlegi gazdasági válságra és annak hatására, valamint a tervezett értékhatár emelésekre - ami sok könyvvizsgáló munkáját (hivatását) és így a megélhetését veszélyezteti ez pedig anyagi függőséget is okoz, és sérülhet a függetlenség, de hasonló most már a szüneteltetőek esetében is - tervezik-e a szüneteltető státuszú könyvvizsgálónak valamilyen szintű könyvvizsgálói munka lehetőségét (mint aláíró, eljáró vagy helyettesítő személy, de korlátokkal pl. maximum 2 cég vállalása) a szakma gyakorlására természetesen a szüneteltető tagsági díj emelése mellett? A szüneteltető tag is részt vesz a szakmai továbbképzéseken, részt vesz/vehet a Kamara munkájában.
      lehet, hogy ez magyar sajátosság, de a könyvvizsgálói társadalom és struktúra is más hazánkban mint sok EU-s tagállamban.

    2011. június


    Tovább a válaszhoz


    "Egyre gyakoribb, hogy elektronikus formában küldik a cégek a számlát. Az elektronikus számlák alaki és tartalmi kellékeire ugyanúgy vonatkozik a számviteli törvény, mint a papír alapú számlákra, tehát az elektronikus számlák esetében is el kell végezni a kontírozást, méghozzá úgy, hogy a kontírozási adatok egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva kerüljenek csatolásra (számviteli törvény 167 §). Jelenlegi állásfoglalások szerint kontírozási adatokat a számlán nem lehet feltüntetni, a kontírozási adatok és a számla egyértelmű, elválaszthatatlan módon történő hozzárendeléséről, az utólagos módosítás lehetőségének kizárásáról a kontírozást végzőnek kell gondoskodnia.
    Hogyan lehet eleget tenni a számviteli törvény rendelkezéseinek a számla kontírozására vonatkozóan elektronikus számla esetében? Tényleg nem elfogadható a kinyomtatott számlán történő kontírozás?"

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Választott könyvvizsgálóként végezzük egy ügyfelünknél a folyamatos könyvvizsgálatot. A szerződés utolsó éve a 2010. évi üzleti év, a szerződés 2011. május hónapban lejár. Az ügyfél a gazdasági válság hatására nagyon nehéz anyagi helyzetben van. A könyvvizsgálati szerződés értelmében havi díjazásban állapodtunk meg. 2010. július hónaptól a kibocsátott számláinkat nem fizette ki. Jelenleg a tartozása 10 havi könyvvizsgálati díj, valamennyi fizetési határidőn túli tartozás.
    Kérdésünk, hogy ilyen helyzetben kötelesek vagyunk-e a szerződés szerinti munka teljesítésére, vagy esetleg van lehetőség elállni a szerződéstől a díjazás nem fizetése miatt. "

    2011. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság, amelynek könyvvizsgálói vagyunk, végelszámolásról dönt.
    A végelszámolási döntéssel párhuzamosan szükséges-e a könyvvizsgálati szerződés módosítása, tekintettel a beszámoló készítési időszakok változására? A végelszámolási időszak könyvvizsgálatáról szóló szerződés megköthető-e a társaság anyavállalatával?"

    2011. május

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft-Zrt-vé alakul 2011.01.01-vel. Ebben az esetben a társaság 2010.12.31-vel egy éves auditált beszámolót készít, majd a 2011.01.01-i napra egy újabb egy napos beszámolót állít össze.
    A társaság 2011.01.01-én tevékenységet nem végzett, viszont a bér, az écs a kiszámlázott és beérkezett számlák időarányos része terheli ezt az egy napot.
    A 2011.01.01-re vonatkozó beszámoló összeállításánál a fenti tények elhanyagolhatók-e? A költség haszon elvre hivatkozva a 2011.01.01 napi beszámoló megegyezhet-e a 2010.12.31-i beszámolóval? Ennek dokumentálására elegendő-e a 2010 évi ter és tény összehasonlítása alapján annak valószínűsítése, hogy, ha a 2011 évi terv hasonló arányban teljesül, akkor a január 1-re eső eredmény hatás elhanyagolható lesz?
    "

    2011. május
     

    Tovább a válaszhoz


    "Egyik közhasznú nonprofit ügyfelünk felmerült költségeit az anyavállalat utólag támogatás keretében igény benyújtása alapján biztosítja a társaságnak.
    A Társaság elhatárolhatja-e a felmerült, költségek fedezetére utólagosan igényelt és kapott támogatások összegét?
    Véleményünk szerint az egyéb bevételek között a ténylegesen kapott támogatások mutathatók ki (Számviteli törvény 77.§ (2) d) pont)."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "A 250/2000 kormányrendelet alapján a vásárolt követelés vételára felett realizált bevételt az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell könyvelni. Azonban az eredménykimutatásban két soron is szerepel ilyen bevétel. Egyrészt a "Kapott jutalék és díjbevételek"-nél, másrészt a "Pénzügyi műveletek nettó eredménye"-nél.
    Kérdés, hogy melyikre vonatkozik a kormányrendelet előírása, mivel ez befolyásolja a különadó alapját is."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "A Bt egyetlen beltagja elhunyt, az örökösök nem kívántak tagok lenni a Bt-ben. A társaság két kültagja közül az egyik lett a Bt képviselője arra az átmeneti időre, amíg a Bt átalakulását Kft-vé be nem jegyzi a cégbíróság, ezt követően pedig ez a kültag lesz a jogutód kft ügyvezetője. Elkészült a közbenső mérleg a tag halála napjára. Az elhunyt tagra jutó vagyonrész áll egyrészt a törzsbetétjéből, másrészt a felhalmozott eredménytartalék rá eső részéből. A tagra jutó saját tőke rész nagysága a törzsbetétje arányában került meghatározásra.
    Kérdésem, hogy a tagra jutó vagyonrészt milyen adókötelezettség terheli: - kvázi osztalékként viselkedik, és kifizetőként a Bt le kell, hogy vonjon az örökösök részére kifizetendő bruttó összegből 16% SZJA-t és 14% EHO-t? - vagy a tag hagyatékának minősül-e és ez után a tag örökösének öröklési illetéket kell-e fizetnie? (örökösök: az elhunyt tag neje, valamint 2 felnőtt gyermeke. Mindhárman egyenlő arányban örökölnek, mivel az özvegyi haszonélvezeti jogot megváltják)
    Úgy vélem, hogy, ez a vagyonrész örökségként kezelendő, nem kvázi osztalékként és így az SZJA törvény 1. melléklet 7.1 pontja szerint SZJA mentes, viszont öröklési illeték köteles. "

    2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor a saját termelésű vetőmagot önköltségi áron veszi figyelembe. Ez az önköltség azonban nagyon magas is lehet pl. a kedvezőtlen időjárás miatt.
    Mezőgazdasági üzem mezei leltár értékének meghatározásakor - ha saját termelésű vetőmagot használnak fel, és ennek önköltsége (a kedvezőtlen időjárás miatt) lényegesen meghaladja a vásárolható vetőmag árát - az irreális önköltséget, vagy egy reális, értékvesztés utáni értéket (árat) kell-e figyelembe venni?
    Az eszközök értékének a meghatározásakor azok reális értékét kell megcélozni a mérleg készítésekor. Ha mezei leltár értéke indokolatlanul nagyra nő, az értékvesztés elszámolása indokolt lehet."

    2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság térítés nélkül kapott tulajdoni részesedést megtestesítő befektetett pénzügyi eszközt. Az átadónál kimutatott könyvszerinti érték 35 millió Ft. Az átvevő vizsgálata alapján a kapott részesedés piaci értéke 150 millió Ft.

    Milyen értéken kell az átvevőnél ezt a részesedést kimutatni, és milyen mérlegsorokon, mekkora összeget kell szerepeltetni?

    Véleményem szerint az átvett eszközt 35 millió Ft-on kell a befektetett pénzügyi eszközökben szerepeltetni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (a 98-on keresztül vezetve), majd a könyvszerinti érték és a piaci érték közötti különbözetet (115 millió Ft) a befektetett pü-i eszközök értékhelyesbítésén és az értékelési tartalékon kell kimutatni.
    Jelenleg ez az ügylet 150 millió Ft-on került nyilvántartásra a befektetett pénzügyi eszközökön és 150 milló Ft-ot könyveltek el (98-on keresztül) a passzív időbeli elhatárolásba.
    "

    2011. március
     

    Tovább a válaszhoz


    "A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 2011. január 2-ai hatállyal módosította, kiegészítette A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 92/A. §-át. Az új szabályozás szerint amennyiben az önkormányzat éven túli hitelt vesz fel vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület köteles előzetesen könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni.

    1. Az önkormányzat költségvetési minősítéssel rendelkező - de pénzintézeti minősítéssel nem rendelkező - könyvvizsgálója jogosult-e ezen véleményezést elvégezni vagy pénzintézteti minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell megbíznia az önkormányzatnak erre a feladatra?
    2. Amennyiben az önkormányzat könyvvizsgálójának el lehet illetve el kell ezeket a feladatokat végeznie, az önkormányzat könyvvizsgálója köteles-e ezeket a munkákat - évente többször is dönthet a képviselő-testület hitelfelvételről - az éves beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozó szerződés keretében - több éves szerződés esetén - a szerződés törvényi változás miatti módosítása és a többletmunka miatt a díjazás változtatása nélkül elvégezni?
    3. Mi minősül éven túli hitelfelvételnek konkrétan, tekintettel arra, hogy a hitelintézetek a folyószámla hitelkeretet 12 hónapos időtartamra nyitják meg függetlenül a naptári évtől, viszont a költségvetési év az államháztartási tv. szerint naptári évet jelent? (Amennyiben december 31-ig nem kerül sor a folyószámla-hitel vagy egyéb, likviditási célú hitel - pl. munkabérhitel - visszafizetésére, úgy a visszafizetés a következő költségvetési évet terheli.)
    4. Van-e a Tisztelt Kamarának a feladat végrehajtására módszertani segédlete amely megfogalmazná az érintett könyvvizsgálók számára az elvégzendő feladatokat és azok végrehajtásához is segédletet adna annak érdekében, hogy lehetőség szerint egységes színvonalú munkát tudjanak végezni csökkentve ezzel mind a kockázatot mind az elvégzett munka esetleges színvonalbeli különbözőségei miatti negatív véleményeket. (Amennyiben rendelkezésre áll, kérem szíves tájékoztatásukat az elérhetőségéről, amennyiben még nincs, indokoltnak tartanám nemcsak az előzőekben megfogalmazottak miatt, de azért is mert a 2011. évi költségvetési rendeletek tervezetét - tekintettel a beterjesztésének határidejére - megyei jogú városi illetve városi önkormányzatok esetében gyakorlatilag január végén véleményezni kell és ezen költségvetési rendeletterveezteknek része lesz a tervezett hitelfelvétel is. Hogyan lehet rendeletalkotásra alkalmasnak minősíteni a költségvetési rendelet tervezetét az éven túli hitelfelvétel előzetes véleményezése nélkül illetve az előtt? "

    2011. február

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem 2010-re egyáltalán nem akar értékcsökkenési leírást elszámolni eszközeire arra való hivatkozással, hogy a válság miatt eredménye nem lenne megfelelő sem a hiteléhez, sem az esetleges pályázatokhoz. A törvény erre nem ad lehetőséget, de ezt nem fogadják el. Könyvvizsgálóként mit tehetek?"

    2011. február

     

    Tovább a válaszhoz


    "A Kft ügyvezetője a megbízási szerződést tavaly aláírta a könyvvizsgálatra, azonban taggyülési határozatot, annak kivonatát, illetve taggyűlési határozat számot nem tudott ezidáig az elfogadói nyilatkozatomra produkálni. A pénzmosási adatlapot (külföldi állampolgár, aki külföldön tartózkodik, de az ügyvezetőn kívül ő is jegyzi egy személyben a céget ) a másik ügyvezetőre vonatkozóan nem adta át részemre. Vezetői levélben január hónapban az ügyvezető figyelmét felhívtam, hogy ezeket pótolja mert a könyvvizsgálatot ellehetetlenítheti.
    Folytathatom-e a cég könyvvizsgálatot ilyen hiányosságokkal, vagy jobban teszem ha elállok tőle?"

    2011. február

    Tovább a válaszhoz


    "Társaságunk 2010-ben alakult, 2010. évi árbevétele 104 MFt, a létszám nem éri el az 50 főt. 2010 és 2011 évre kötelező-e könyvvizsgálat lefolytatása társaságunknál, vagy csak 2012-től? Az árbevétel szintje várhatóan mindig 100Mft felett lesz."

    2011. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egyik ügyfelünk devizás bankszámláján mind a jóváírásokat, mind a terheléseket adott napi MNB árfolyamon könyveli. (Az MNB árfolyam a választott árfolyam.) A devizás bankszámlát év végén átértékeli az MNB árfolyamra, ekkor számolja el összevontan az árfolyam különbözetet. Helyesen jár-e el?

    Véleményünk szerint nem jár el helyesen, mert a felhasználásokat bekerülési értéken kellene elszámolnia, mit FIFO módszerrel vagy átlagár módszerrel lehet meghatározni.
    A Számviteli törvény 62.§ (4) bekezdése azt mondja, hogy: ”Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülési érték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték."

    2011. február

    Tovább a válaszhoz


    "Kft vesztesége miatt a saját tőke pótlására a tulajdonosok a pótbefizetés mellett döntenek. Kérdésem, hogy a pótbefizetés csak pénzeszközzel ( készpénz vagy átutalás) teljesíthető, vagy kompenzálással is az alábbiak alapján: többségi tulajdonosnak jelentős követelése áll fenn a leányvállalata felé tagi hitel folyósítás, illetve áruszállítás miatt. A pótbefizetést úgy kívánja végrehajtani, hogy pénzmozgás nélkül taggyűlési jegyzőkönyv alapján a leányvállalat a szállító és a saját tőke között kompenzál. (két lépésben oly módon, hogy előírja követelésként a pótbefizetést , majd összevezeti a követelést a szállítóval)
    Kérdésem, hogy elfogadható-e ez az eljárás, vagy csak tényleges pénzmozgással hajtható végre, mivel a pótbefizetés célja a működés fenntartása.
    Megítélésem szerint a pótbefizetést pénzügyileg kell rendezni, pénzmozgással egyidejüleg könyvelendő.
    "

    2011. február
     

    Tovább a válaszhoz


    "Egy ügyvéd ismerősöm kért meg, hogy egy közbenső mérleget / felszámolás miatt készült/ illetve annak írásos dokumentumát nézzem át és szakmailag segítsek értelmezni értékelni.
    A társaság műszaki gépekkel rendelkezik és a felszámolás második évében is még termelt.
    Sem az első közbenső mérlegnél, sem a második közbenső / jelen / mérlegnél nincs az eszközökre amortizáció elszámolva.
    Nem értem, hogy ez hogy lehetséges, illetve mi az a törvényi hely - ha van ilyen - ami megengedi hogy ÉCS-t ne számoljon el a felszámolás ideje alatt a társaság?
    Hol találok olyan irodalmat, ahol a felszámolásra vonatkozóan speciális számviteli és egyéb előírások vonatkoznak?
    A közbenső mérlegre a Sztv. 21.§-a vonatkozik, felszámolásnál is ezt a törvényi helyet kell követni és bár a könyvek lezárását nem teszi lehetővé a törvény, de ez lenne az "indok" az amortizáció elhagyásának?
    A fent említett paragrafus 3. pontja felsorol a forduló napra vonatkozó korrekciós tételeket, melyben szerepel a terven felüli écs. fogalma, ezen pontból "következtetve" meg indokolt lenne az amortizáció elszámolása is.
    Főleg ha arra gondolunk, hogy évekig elhúzódhat a felszámolás,- jelen esetben is- de ha nem akkor is minden évben a mérlegben a valós értéken történő kimutatás egyik indoka az amortizáció elszámolása a tárgyi eszközöknél."

    2011. február

    Tovább a válaszhoz


    "Szerződés 6.1.pontja Tekintettel arra, hogy a …… Kft. a jelen szerződésben – a 6.1. pontban kifejezetten rögzítettek szerint – kizárólagos együttműködési lehetőséget biztosít a ……. Kft. részére, a Felek kifejezetten akként állapodnak meg, hogy a …… Kft. a jelen szerződés hatályba lépésének napján (Jelen szerződés azon a napon lép hatályba, amikor a …….. Kft. az összes meglévő, a jelen szerződés 1. sz. mellékletében feltüntetett eszközét a …….. Kft. …. pontban megjelölt raktárhelyiségébe átszállítja.) 1.000.000.-Ft, azaz egymillió forint hűségdíjat banki átutalással megfizet a …… Kft. részére. A hűségdíjat a ……. Kft. a jelen szerződés tartama alatt a jelen szerződés 6./ fejeztében neki biztosított elsőbbségi jogaira tekintettel fizeti meg azzal a kifejezett rendelkezéssel, hogy a próbaidő lejártakor további 1.000.000.-Ft fizet, ezt követően pedig az alábbi díjazást fizeti meg a sikeres együttműködés érdekében: -amennyiben minden naptári évforduló időpontjáig az előző évben a ……. Kft. által ……… Kft-nek kifizetett összes díj nettó összege eléri a 40.000.000.Ft-t, abban az esetben a ……… Kft – az évfordulót követő hónap(ok) díjából -köteles jóváírni, a fenti összeg alapján számított 3%-t siker díjként. Az összes díj a ……. Kft. által ……… Kft-nél elköltött összes díjat jelenti, kivéve a pótlásra kifizetett összegek, ezeket a számolásnál nem kell figyelembe venni. A ……….. Kft. a jelen szerződés aláírásával kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a fenti hűségdíj megfizetésével – tekintettel a jelen szerződéssel és együttműködéssel részére biztosított gazdasági előnyre és a ………. Kft-től nyert kizárólagosságra – kifejezetten egyetért. Felek rögzítik egyúttal, hogy amennyiben a …… Kft. a hűségdíjat a jelen szerződés hatályba lépésének napján indított banki átutalással nem fizeti meg a …….. Kft. részére, abban az esetben a ……. Kft. – súlyos szerződésszegésre hivatkozással – azonnali hatályú, rendkívüli felmondással élhet.

    A hűségdíj minősíthető-e költségnek, vagy ráfordításnak? Ha nem, akkor miként kell számításba venni?

    A szerződésben foglalt hűségdíj, felfogható egy biztosítási (opciós) díjnak is. Mint ilyen az adónál követelésként, míg a kapónál kötelezettségként szerepelhet. Amennyiben a hűségdíjat szolgáltatásként veszem figyelembe, akkor költségként, vagy ráfordításként számolhatom el."

    2011. február

     

    Tovább a válaszhoz


    "A gazdasági társaság műanyag csomagolást (pl. tubus) termel (évente több millió darabot). A különböző méretű és színű csomagolást nyomdai alvállalkozóhoz szállítja, ahol színes nyomattal látják el. A nyomattal ellátott terméket visszaszállítják, majd értékesítik. A visszaszállított, nyomattal ellátott termék mennyisége kevesebb, mint az odaszállított üres termék. A nyomda csak a hibátlan nyomatokat számlázza. A társaság az így keletkező veszteséget selejtezési veszteségként az egyéb ráfordítások között számolja el. A számviteli politika tartalmazza az elszámolás módját. (A társaság könyvvizsgálója több éven keresztül a big four egyike volt. Az elszámolás módja nem merült fel kérdésként.) A selejt arány egyedi, mert függ a nyomási sorozat nagyságától, a grafika bonyolultságától, a színek számától és az alkalmazott nyomtatási technológiától. A nyomat nélküli értékesítés lehetősége erősen korlátozott, de nem lehetetlen. Az adóhatóság ellenőrzés során nem fogadta el a selejtkénti elszámolást. Véleménye szerint ez térítés nélküli átadás, amelynek több milliós ÁFA és társasági adó alap hiány vonzata van. Az alvállalkozó nyilatkozatát nem tartja elegendő bizonyítéknak. A társaság tételes készletnyilvántartást vezet. Az egyes selejtezésekről megállapítható, hogy mely nyomatokhoz kapcsolódnak. 2010-től a társaság saját nyomdagépén készíti a nyomatokat. Természetesen itt is keletkezik veszteség. A selejt megsemmisítése nehezem bizonyítható, mert a hulladék elszállításának elszámolása m3-ben történik.

    Milyen elszámolási vagy bizonyítási módszer alkalmazása szolgálná jobban az elszámolások alátámasztását?

    2010. december"

    Tovább a válaszhoz


    "Az Önkormányzatnak hová kell bejelentenie választott könyvvizsgálója adatait? (Vállalkozások esetében az elfogadó nyilatkozat alapján a cégbírósághoz jelenti a cég)."

    2010. december

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen záradékot kell adni annak a Kft-nek 2009 évre amelynek az ügyvédi nyilatkozat alapján a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő büntető ügy kapcsán zár alávételt rendelt el. A büntető ügy tárgya a Kft több dolgozóját érinti, iparjogvédelmi jogok és gazdasági titok megsértése bűntettben. Azaz a vád szerint a cégben más szabadalmát használták fel. Az elsőfokú ítélet az ügyvédi levél szerint 2010 december előtt nem várható.
    Az elrendelt zárlat nagyságrendekkel nagyobb, mint a cég teljes vagyona. Ha a per nem lenne tisztazáradékot lehetne adni a cégnek.
    Milyen záradékot kell adni az alábbi esetben ?"

    2010. október

    Tovább a válaszhoz


    "Van egy 2009.februárban alakult cégem, ami külföldi többségű tulajdonban van.
    A tulajdonos át akart térni a szeptember 30-val záródó üzleti évre és ezt be is adta a Cégbíróságra.
    A Cégbíróság pedig bejegyezte ezt. Szerintem ez ellentétes a Számviteli Törvény 11§-val, ami előírja a 3 lezárt évet vagy a tulajdonos személyében bekövetkezett változást. A tulajdonos nem változott csak az elmúlt évben nevet változtatott, de a cégjegyzékszáma,aszékhelye ugyanaz. Szerintem ez nem számít olyan változásnak, amit a SZT előír."

    2010. október

    Tovább a válaszhoz


    "Anyagköltség a helyi adóban

    A társaság mérlegében saját termelésű készletei vannak ( befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék), más készlete nincs, sem áru, sem anyag. Megfelel-e a helyi adó alapjának a számviteli beszámoló eredmény-kimutatásában szereplő tárgyévi anyagköltség, csökkentve a saját rezsis beruházásként aktivált tehénre jutó anyagköltséggel ??? Van- e más korrekciós tényező, amelyet figyelembe kellene vennie a számítás során?

    Kérdés

    Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó társaság helyi adó kiszámításával kapcsolatban kérdezem, hogy a helyi adó alapjánál hogyan kell értelmezni a számviteli törvény szerinti anyagköltség fogalmat?

    A helyi adó törvény véleményem szerint nem szól saját termelésű készletekkel kapcsolatos korrekcióról, ha van ilyen szeretném kérni iránymutató segítségüket. Törvényi hivatkozások: Számviteli törvény 3§ 5. vásárolt készletek: az anyagok [alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag, alkatrészek, a 28. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti eszközök], az áruk (kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek, a közvetített szolgáltatások), a készletre adott előlegek; 6. saját termelésű készletek: a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek, a növendék-, hízó- és egyéb állatok; 28. § (1) A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. (2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),103 c) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). (3) A készletek között kell kimutatni továbbá a) használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, b) a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják, c) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül - a 23. § (5) bekezdése szerint - átsoroltak. (4) A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget kell kimutatni.104 78§1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. (2) Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.240 (3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. (4) Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni. (5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. (6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor. Helyi adó törvény: Az adó alapja 39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. Értelmező: 36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 37. anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 40. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 38. anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk; 39. az egyszerűsített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó árbevétel: a 22. pont i) alpontja szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 36. és a 37. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozókra meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség; 40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette; "

    Tovább a válaszhoz


    "Az átalakulás illetékjogi megítélése
    Jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező anya KFT be akarja olvasztani az ugyancsak nagy vagyonnal rendelkező leány KFT-jét. Az átalakulás megfelel a kedvezményezett átalakulás valamennyi kritériumának, ezért illetékmentes volna. A tulajdonosok egyidejűleg cégformaváltást is elhatároztak: ZRT-ként folytatnák a beolvadás után. A létrejövő ZRT viszont a jogelőddel nem azonos, hanem egy teljesen új jogalany lesz.

    A tulajdonjog változás bekövetkezik, vagyis beáll az illetékfizetési kötelezettség? Megoldás-e ha két lépésben történik meg a cél elérése, először beolvad, az biztosan illetékmentes, majd később cégformát vált?

    Adó szaklap 2010/3. számában Nagyné dr. Farkas Anikó cikkéből idézek: "A Gt.-ben szabályozott átalakulások Az összeolvadás során az egyesülő társaságok vagyonának a létrejövő új társaság általi megszerzése, valamint beolvadás esetén a beolvadó társaság tulajdonában lévő eszközök az átvevő társaság általi átvétele során a tulajdonos változása következik be, csakúgy, mint a különválás során létrejövő új társaságoknál, illetve kiválásnál a kiváló társaság(ok)hoz kerülő vagyon esetén. E tranzakciók tehát a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esnek, és csak akkor nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget, ha az ügylet megfelel a kedvezményezett átalakulás fentebb bemutatott definíciójának, illetőleg más illetékmentességet biztosító szabály alkalmazható (például közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok átalakulása esetén az Itv. 5. §-a szerinti személyes illetékmentesség). Ha azonban kiválásnál az ingatlan –vagy más visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá eső vagyontárgy –a fennmaradó társaságnál marad, annak tulajdonosa nem változik, tehát ez esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség sem keletkezik. A kizárólag társaságiforma-váltással megvalósuló átalakulás során létrejövő jogutód társaság a jogelőddel nem azonos, hanem egy teljesen új jogi személy vagy jogalany lesz. A jogelőd tulajdonában álló vagyontárgyak a jogutód társaság tulajdonába kerülnek, vagyis tulajdonjog-változás következik be. Ezt nem befolyásolja az a tény sem, hogy a társaságok tagjainak személye a legtöbb ilyen esetben nem változik. Tehát illetékköteles jogügyletről van szó. Ha azonban társaságiforma-váltás során valóban „csak” a társaság formája változik, vagyis a tagok személye, részesedési aránya nem változik, illetve az őket megillető részesedés értéke nem csökken, akkor valószínűleg teljesül a kedvezményezett átalakulás azon feltétele, mely szerint „a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez”. Ha pedig az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak tekinthető, kiterjed rá az illetékmentességet biztosító szabály hatálya. " Szívesen elfogadnám az idézett részt, de a VALÓSZÍNŰLEG kifejezés miatt el vagyok bizonytalanodva. A TÁNYA törvényben a kedvezményezett átalakulás felsorolásában a cégformaváltás nincs megjelölve, csak az egyesülés és a szétválás. Talán ez sem véletlen? "

    2010. október

    Tovább a válaszhoz


    "Alultőkésítés a beruházás időtartama alatt

    Az APEH honlapján 2010. 07.15-én megjelent a fenti témával kapcsolatos állásfoglalás (csatolom), mely szerint a beruházási időszakban az aktivált kamatra is alkalmazni kell a társasági adóalapnövelést. Érthetetlen, hogy miért kell megnövelni az adóalapot, amikor az eredményt nem érinti az aktivált kamat, csak később az eszköz aktiválásakor az amortizáció elszámolásakor.
    Önök hogy értelmezik ezt a szabályt?"

    2010. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy Kft-t könyvvizsgáltak 2010. május 31. dátummal. A könyvvizsgálóval a 2010.05.31-vel a szerződés lejárt. A könyvvizsgálói jelentés nem került közzétételre. 2010.05.31. időszakot követően a 2009. ever vonatkozóan fontos információk kerültek elő, amely miatt a könyvvizsgálói véleményt meg kell változtatni.
    Az új helyzetnek megfelelően, - tekintettel arra, hogy az előző könyvvizsgáló 2010.05.31-vel a megbízása lejárt, meghosszabbításra nem került sor -, akkor egy új könyvvizsgáló 2009. évre vonatkozóan adhat-e ki könyvvizsgálói jelentést?
    Az 560-as Magyar Könyvvizsgálati Standard 10. pontja alapján másik könyvvizsgáló is adhat ki 2009. évre vonatkozóan könyvvizsgálói jelentést. "

    2010. július

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen jelentést, dokumentumot kell készíteni, ha egy adott társaságnak nincs állandó könyvvizsgálata (árbevétel és egyéb adatai alapján nem kötelezett erre), de élt a befektetett eszközök esetében az értékhelyesbítés lehetőségével és azt könyvvizsgálóval felülvizsgáltatja?
    A 700-as standard az éves beszámolóra vonatkozik, a 2400-as esetében a negatív megfogalmazás okoz problémát, a sztv. szerintem az 59.§. (2.) bekezdésében pozitív kifejtést vár a könyvvizsgálótól.

    A kamara honlapján erre nem találtam „mintát”."

    2010. július

    Tovább a válaszhoz


    "A cég által az árvízkárosultaknak felajánlott tisztítószer csomag adomány milyen adó ill. járulékfizetési terheket visel 2010-ben?"

    2010. július

    Tovább a válaszhoz


    "Kötelező-e a könyvvizsgálat a közhasznú társaságokból átalakult közhasznú non-profit gazdasági társaságoknál?
    Az Adókódex Nonprofit kalauz 2010-es szám 69 oldalán leírtak szerint kötelező a könyvvizsgálat függetlenül az értékhatártól, én azonban nem találtam erre vonatkozóan törvényi előírást."

    2010. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy cégnél elvégeztem a 2008. évre vonatkozó könyvvizsgálatot. A rövid jelentést pdf formában továbbítottam, valamint egy részletes írásbeli jelentést is készítettem számukra, papíralapon.
    A megállapodott díjamat ezidáig nem fizették ki. Peres eljárást nem kívánok kezdeményezni a céggel szemben.
    Kérdésem: Jogosult vagyok-e a jelentésemet a cégtől, esetleg a cégbíróságtól visszakérni? Tulajdonomat képezi-e mindaddig a jelentés, amíg azt nem fizették ki?"

    2010. június

    Tovább a válaszhoz


    "A tv hivatkozott pontja a következőképpen szól: „ a (17) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége ( ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól ígénybevett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget) a felmerülése adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként ( szellemi termékként ) állományba veszi - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig;” Vállalkozásunk a számviteli politikájában és értékelési szabályzatában a kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása körében az alábbiakat rögzítette: a felmerült költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatja ki, és öt év alatt írja le. Tekintettel arra, hogy vállalkozásunkat a számviteli politika készítésekor az az elv vezérelte, hogy a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségek – amennyiben ezek gyakorlatban hasznosítható eredménnyel járnak – ne egy összegben a felmerüléskor, hanem több éven keresztül csökkentsék az eredményt, amortizáció formájában. Akkor jelenjen meg a költség is, amikor bevétel is keletkezik. Ezért döntött az aktiválás és az értékcsökkenés elszámolása mellett. A jogalkotó akkor, amikor egy tevékenységet preferál – ilyen a műszaki fejlesztés is - az adótörvényen keresztül adóalap, illetve adókedvezményt biztosít. Ebben az esetben is erről van szó. Ebből kiindulva a hivatkozott paragrafus – véleményem szerint – az alábbi választási lehetőségeket biztosítja az adózók részére: - ha a vállalkozás a felmerült költségeket nem aktiválja, csökkentésre a felmerülés évében van lehetősége, - ha a vállalkozás a felmerült költségeket aktiválja, két lehetőség közül választhat: 1. felmerülés évében csökkenti az adóalapot, vagy 2. az écs elszámolásának évében, de maximum az écs összegéig csökkenti az adóalapot. Az APEH arra hivatkozva, hogy a számviteli politikában az adózó önként az aktiválás mellett döntött, elesik attól a lehetőségtől, hogy a felmerülés adóévében csökkentse a tárgyévi ráfordításokkal az adóalapját. Az adóalap kedvezmény igénybevételére az écs elszámolásának évében, azzal azonos összegben van lehetősége. Abban egyetértünk, hogy e tevékenység folytatása tulajdonképpen kétszeres adóalap kedvezményre ad lehetőséget: egyrészt a költségkénti elszámolás, másrészt adóalap kedvezmény formájában. Egy összehasonlító táblában szeretném levezetni a különböző eshetőségeket: 1. ha nincs aktiválás, kedvezmény igénybevétele felmerüléskor: (ráfordítások elszámolása 5-8 számlaosztályban) szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. 3.203 adózás előtti eredmény 6.700 adóalap kedvezmény 3.203 adóalap 3.497 2. aktiválás 12.31-én, kedvezmény igénybevétele felmerüléskor: (ráfordítások gyűjtése 114. kísérleti fejlesztésen történik, aktivált érték 113. szellemi termékre kerül át. ) 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. - écs 641 640 641 640 641 adózás előtti eredmény 9.903 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 adóalap kedvezmény 3.203 - - - - - adóalap 6.700 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 3. APEH álláspontja, 12.31-i aktiválás esetén: ( ráfordítások gyűjtése 114. kísérleti fejlesztésen történik, aktívált érték 113. szellemi termékre kerül át.) 1.év 2.év 3.év 4.év 5.év szokásos vállalkozási eredmény 9.903 műszaki fejlesztés közvetlen ksg. - écs 641 640 641 640 641 adózás előtti eredmény 9.903 9.262 9.263 9.262 9.263 9.262 adóalap kedvezmény - 641 640 641 640 641 adóalap 9.903 8.621 8.623 8.621 8.623 8.621 Az első esetben a kétszeres kedvezmény az adóévben érvényesítésre kerül. Mivel aktiválás nincs, az écs figyelembevételével történő elszámolhatóság értelmetlen. A §-ban szereplő „vagy” utáni mondatrész nem tartalmaz vesszőt, így azt fogalmazza meg, hogy a kedvezmény nem lehet több, mint az elszámolt écs összege, de nem mondja ki azt, hogy csak az écs elszámolásának évében csökkenthető az adóalap. Mivel a kísérleti fejlesztések több éven keresztül történhetnek és a kimenetelük meglehetősen bizonytalan, a költségek illetve ráfordítások felmerülésekor még nem lehet tudni, hogy aktiválásra egyáltalán sor kerül-e. Ha igaz az APEH érvelése, hogy – mivel a számviteli politikában aktiválás szerepel, a kedvezmény az écs elszámolásának évében jár – egy több éven át tartó, esetleg sikertelen tevékenység esetén, az adózó végleg elesik a kedvezmény igénybevételétől. Méltánytalannak tartanám azt, hogy az a vállalkozás aki az azonnali költségelszámolás mellett döntött, már a felmerülés időpontjában kétszeresen élvezi a kedvezményt, azzal szemben aki az óvatosság szabályát figyelembe véve döntött. Ha igaz lenne az, hogy a felmerülés évében nem csökkenthető az adóalap, a kedvezmény utólag már nem érvényesíthető, holott a tevékenység elismert. Ez véleményem szerint a jogalkotó szándékával ellentétes! A számviteli törvény különböző elszámolási lehetőségeket biztosít, a vállalkozónak kell a számviteli politikájában rögzítenie, hogy e lehetőségek közül melyiket alkalmazza. Így van ez a műszaki fejlesztés elszámolása esetében is, de például a maradványérték figyelembevételével történő écs elszámolásánál is. Ha a maradványérték figyelembevétele miatt számvitelileg nincs értékcsökkenés elszámolva, az adótörvényben foglalt mértékig, ebben az esetben is van adóalap csökkentési lehetőség. Egy más példa: a kisvállalkozások esetében az új eszközbeszerzés, valamint ingatlan értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítása érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adóalap, függetlenül attól, hogy az aktiválásra illetve az écs elszámolására csak a következő években kerül sor. Nem gondolom, hogy a jogalkotót más szándék vezérelte akkor, amikor a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos döntést meghozta, és kizárná azt a vállalkozót aki számvitelileg az aktiválást választ. A Tao.tv. 7§ (1) t pontja véleményem szerint csak azt korlátozza, hogy amennyiben az écs elszámolásának időpontjában él a vállalkozó a kedvezménnyel, az nem lehet több, mint az elszámolt écs, és nem azt mondja ki, hogy az csak az écs elszámolásának időpontjában vehető az figyelembe.

    Az APEH -nak van igaza vagy a mi álláspontunk fogadható el?"

    2010. június

     

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem közül ketten is hasonló szituációba kerültek. Egyikük irodaház létesítését határozta el, melyet a későbbiekben bérbeadás útján kíván hasznosítani. A beruházás előkészítése megtörtént, a telekingatlan a saját tulajdonában van, azonban a beruházást ténylegesen nem tudja megkezdeni, mert a banki finanszírozás és a gazdasági helyzet bizonytalan. Terveit azonban nem adta fel, és a jövőbeni beruházást folyamatosan népszerűsíti, különböző marketing eszközök segítségével jövőbeni bérlőket keres. ( minél több bérlőt tud a banknak mutatni, annál biztosabb, hogy a banki megadja a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközöket). Másik ügyfelemnél is hasonló a helyzet, de ő az értékesítésre szánt ingatlanokat népszerűsíti, azonban ezek az ingatlanok még meg sem épültek, értékesítési bevételt még nem számol el velük kapcsolatban. Az építkezések több évig is elhúzódhatnak.

    Mi a helyes elszámolása ezen marketing költségeknek?

    Helyes eljárás lehet-e az, hogy ezen költségeket a társaság a felmerülésükkor időbelileg elhatárolja, és a beruházás esetén majd aktiváláskor, az értékesítésre szánt ingatlanok esetében pedig az értékesítés arányában feloldja. Véleményem szerint az összemérés elve ebben az esetben érvényesülne a leginkább."

    2010. június

    Tovább a válaszhoz


    "Egy RT-be be kívánnak olvasztani egy Kft-t. Az átalakulással a Kft megszűnik, az Rt jogutódként működik tovább.
    Az Rt éves beszámolót készít, a Kft egyszerűsített éves beszámolót. Az átalakulási vagyonmérleg-tervezet alapja a 2009.12.31-i éves beszámoló ill. egyszerűsített éves beszámoló lesz.

    Milyen formátumban kell az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet és vagyonmérleget elkészíteni: A részletes éves beszámolónak megfelelő mérleg-sémát kell-e alkalmazni, vagy elegendő az egyszerűsített éves beszámoló formátuma? Ha éves beszámoló-formátumot kell készíteni, akkor a beolvadó Kft-nek meg kell-e változtatnia a számviteli politikájában a beszámoló készítés módját, és egy éves beszámolót kell a tagoknak elfogadni, vagy elég, ha az elfogadott egyszerűsített éves beszámolót átdolgozzák?
    (Könyvelői oldalról merült fel az egyszerűsítés igénye, és ezzel a véleménykülönbség, ezért kérem az írásbeli állásfoglalásukat.)

    Véleményem szerint a Számviteli törvény általános előírásai szerint kell eljárni. Mivel a beolvasztó Rt – aki jogutódként fog tovább műköni - éves beszámolót készít, az átalakulási vagyonmérlegnek (tervezetnek) is ebben a formában kell elkészülnie. Az első döntés alapja a társaságok 2009.12.31-i beszámolói lesznek. Ezért a Kft-nek is már ebben a formában kell elkészítenie a 2009. évi beszámolóját, ha ezt kívánják a döntés alapjaként felhasználni."

     

    2010. június

    Tovább a válaszhoz


    "Kft. jogelődjének tulajdonosa 2007. szeptember 27. napján kötött kamarai tag könyvvizsgálóval Megbízási szerződést a könyvvizsgálói feladat ellátására.

    Tekintettel arra, hogy a Kft. a könyvvizsgáló által elvégzett munka minősége miatt nem kívánta tovább folytatni a megbízási szerződést, törvény adta lehetőségével élve 2009. november 11. napján taggyűlés keretében a megbízási szerződést megszűntette, és új könyvvizsgálóval kötött megbízási szerződést. Ezen tényről levélben tájékozatta az első könyvvizsgálót.
    Ügyfelem jogi képviselője útján vitatja, hogy az első könyvvizsgáló által 2009. novemberében kiállított számla jogosságát, mely a szerződés szerint minden jogalapot nélkülöz, mivel 2009. gazdasági évre vonatkozóan könyvvizsgálói munkát nem végzett..
    A 2009. évi beszámoló könyvvizsgálatáért kéri a munkadíjat, annak ellenére, hogy "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."

    A kérdés az, hogy amennyiben naptári évhez igazodó üzeleti év szerint működik a cég, és a taggyűlés 2009. november 11. napján felmondta a könyvvizsgáló megbízási szerződését, jogosult-e a könyvvizsgáló munkadíjat felszámítani, ha a Megbízási szerződés értelmében: "A szerződés szerint a könyvvizsgálati díj a könyvvizsgálói záradék és jelentés kibocsátását követően esedékes."

    2010. május

    Tovább a válaszhoz


    "A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. tv. rendelkezéséeinek alkalmazásával kapcsolatban keletkezett felvetés alapján kérjük állásfogallásukat.

    A törvény a köztulajdonban álló gazdasági táraságok fogalmát – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseinek alapulvételével – úgy határozza meg, hogy az államhoz vagy a helyi, illetve kisebbségi önkormányzatokhoz kötődő jogi, személyek többségi befolyása alatt álló társaságok tartozzanak ebbe a körbe.

    Az említett törvény korlátozza az igazgatóság létrehozásának lehetőségét, valamint az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság létszámát, melynek létrehozása a 4. § (1) bekezdése értelmében kötelező. Az említett jogszabályhelyi szöveg – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottságot követően – azzal folytatódik, hogy a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot.

    Mindezek ismeretében a Tulajdonosi Tanácsadó Bizottság ülésén kérdésként merült fel az, hogy a 2009. évi CXXII. tv. hatálya alá tartozó tárasságok vonatkozásában – a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottság mellett – minden esetében kötelező-e a könyvvizsgáló alkalmazása is."

    2010. május

    Tovább a válaszhoz


    Egy építési vállalkozó ügyfelem 2009.évben építési engedélyhez kötött, ezért fordított ÁFA –s beruházásra kapott megbízást, amit 2009. decemberében adott át. A szerződés szerint ügyfelem részszámlák illetve végszámla kibocsátására volt jogosult. A végszámlát a decemberi tényleges átadás ellenére 2010. 01.04 teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a került levonásra, amelynek pénzügyi rendezése csak 5év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések egy alvállalkozó kivételével- amely ugyancsak 2010.január 4-i teljesítési időponttal nyújtotta be számláját – 2009.évben elszámolásra kerültek.
    Hogyan járunk el helyesen :

    - Ha a végszámla teljes összegét 2009.évi bevételként számoljuk el ( mivel a beruházás átadás-átvétele 2009.évben megtörtént) és az alvállalkozó által 2010.évben benyújtott számlaértékét is 2009.évre határoljuk vissza.

    - Vagy a számlára feltűntetett teljesítési időpontot (Január04) vegyük alapul és a végszámlához kapcsolódó alvállalkozói teljesítéseket aktiváljuk 2009.évben.

    - Nem sértjük meg a számviteli törvény szerinti óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartás címen 5 évig pénzügyileg rendezésre nem kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként tartjuk nyilván a társaság könyveiben. Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni, amennyiben igen milyen összegben.

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    Társaságunk EVA-s társaságként könyvvizsgálattal és számviteli szolgáltatás végzésével foglalkozik. A tevékenységet szeretnénk 73.11 hirdetésszervezési tevékenységgel bővíteni. A jogszabályok áttekintése alapján nem találok ezzel kapcsolatban tiltó rendelkezést. Érdeklődőm, hogy jól értelmezem-e a kamarai törvényt.

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    A vállalkozás a beruházáshoz kapcslodó árfolyamvesztesége miatt a tavalyi évben jelentős veszteséget szenvedett el, amely a banki hitelképességét is kizárta.
    Van-e arra lehetősége, hogy mivel nem határolta el a veszteséget, ezt 2008. év önellenőrzése keretében megtegye, és a hiba jelentős volta miatt újra közzétegye a beszámolóját? Ha igen, akkor mi történik a már kibocsátott könyvvozsgálói jelentéssel?

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    "A" Kft "B" "C" és "D" társaságban 100 %-os, "E" társaságban 50 %-os, "F" társaságban 33 %-os tulajdoni részesedéssel rendelkezett, szavazati aránya a befektetésekkel azonos volt. A vállalatcsoport összesített adatai alapján konszolidált beszámoló készítésére volt kötelezett 2008. évben és az előző években. A "C" és "D" társaságban a befektetés minimális msértékű, a társaságok között üzleti kapcsolat nincs, ezért az anyavállalat úgy döntött, hogy 2009.-től mentesíti a két társaságot a bevonás alól. 2009. év közepén a "B" társaságban levő részesedésének 1/3-ad részét értékesítette, a társasági szerződésben úgy döntöttek, hogy a szavazati jogok többségét az úk tulajdonos gyakorolja.

    2009. évre vonatkozóan kell-e konszolidált beszámolót készítenie az anyavállalatnak?

    Véleményem szerint nem kell, mivel anyavállalti minősége csak a két kicsi, jelentéktelen mértékű befektetéssel bíró (együttesen az anyavállalati saját tőkéjének 0,13 %-a) vállalat esetében áll fenn, ahol csak tőkekonszolidációt kellene végeznie.

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    Egy Önkormányzat ugyanazon a napon (2007. december 20.) két szerződést kötött egy XKft-el: engedményezési szerződést és üzletrész átruházási szerződést.

    1.Engedményezési szerződés: engedményező az XKft
                                                              engedményes az Önkormányzat
                                                              kötelezett az ZKft
    Az XKft kijelenti, hogy a ZKft-el szemben 95 millió Ft tagi kölcsön nyújtásból eredő követelése van (65 millió működési és 30 millió beruházási).
    Az XKft a szerződés aláírásával egyidejűleg az Önkormányzatra (engedményesre) engedményezi (ruházza át) a fenti 95 milliós követelését 45 millió forint értékben, amelyet az Önkormányzat ki is fizet.

    2. Üzletrész átruházási szerződés: az XKft térítésmentesen átadja a 100%-os üzletrészét (tulajdonjogát) a ZKft-ben az Önkormányzatnak.

    Az Önkormányzat egy külső szakértővel értékeltette a ZKft vagyonát, aki megállapította, hogy a ZKft piaci értéke 0, jegyzett tőkéje 3 millió forint, kötelezettségei meghaladják az eszközök értékét és elveszítette a saját tőkéjét.

    A fenti két ügyletre vonatkozó dokumentumokból (XKft tagi határozatai, Képviselő-testületi előterjesztések, Képviselő-testületi határozatok, stb,) egyértelműen megállapítható, hogy a 100 %-os üzletrész térítésmentes átruházásának feltétele volt az XKft követeléseinek megvásárlása (engedményezése). A fenti külső szakértő szerint is a két szerződés együtt értelmezhető.

    Kérdéseim:

    1. az Önkormányzatnál, hogyan és hol kell nyilvántartásba venni, könyvelni a 95 millió forint követelés 45 millió forintért történő engedményezését (mérlegben és mérlegen kívül)?

    2. Az Önkormányzat könyveiben milyen értéken kell szerepeltetni a ZKft 100 %-os üzletrészét: 0 Ft, 3 millió forint, mérlegben vagy mérlege kívül 0 forinttal?

    3. A két szerződést lehet-e „összevontan” kezelni, azaz 45 millió forint az Önkormányzat 100 %-os részesedése a ZKft-ben.

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaságnál az APEH megállapítások kimerítik a jelentős összegű hiba fogalmát a 2005-2006 évekre. Megszületett a másodfokú határozat, amelyet bizonyít, hogy az APEH folyószámlára is felkerültek az egyes adónemeknél a "jogerős határozatok". A társaság bírói úton megtámadta a határozatot. A társaság könyvvizsgálója nem fogadja el a három oszlopos mérleg szükségességét, mert a Sztv. 19. § (3) bekezdése értelmében a társaság " vitatja és fellebbezett" a határozat ellen.

    Annak ellenére, hogy a társaság vitatja az APEH másodfokú, jogerős határozatát kell-e három oszlopos mérleg?

    A Sztv 19. § (3) bekezdésében a "nem vitatott, nem fellebbezett" kitétel csak a jogerős határozat előtt vizsgálandó. Ha már van jogerős határozat és az egyéb feltételek is adottak három oszlopos beszámolót kell készíteni. A vitatás, az el nem ismerés, a bírósági megtámadás nem írja felül a 19. § (3) bekezdésében szereplő "jogerőssé vált megállapításokat".

    2010. április

    Tovább a válaszhoz


    "Számviteli Törvény 145. § (3) szerinti könyvvizsgálatra kaptam megbízást, mely szerint:
    "A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott - éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegében szereplő adatokat a 146-149. § szerint kell forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átszámítani. Az átszámítás alapján, annak megfelelően az áttérés napjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteni a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban, majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - külön mérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követő nappal, a létesítő okiratban rögzített devizában, illetve forintban megnyitni."

    A forintról EUR-s könyvelésre áttérő társaság 2009-ben alakult nem volt könyvvizsgálva és nincs is választott könyvvizsgálójuk. Ezért nem tudok könyvvizsgált adatokra támaszkodni.

    Abban kérném a segítségüket, hogy

    (1) kell-e könyvizsgálnom a devizás áttérési mérleg (amit könyvvizsgálni kell) alapjául szolgáló egyszerűsített éves beszámolót és arról is kell-e jelentést kiadni? (nyilvánvalóan ez többlet megbízás lenne a SZT 145-höz képest viszont nem vagyok és nem is leszek választott könyvvizsgálójuk)

    (2) vagy elegendő könyvvizsgálni a devizás áttérési mérleg alapjául szolgáló egyenlegeket és csak arról kell meggyűződni a könyvvizsgálati standardoknak megfelelően, hogy azok hű és valós egyenlegek?

    (3) milyen szövegezésű könyvvizsgálói jelentést kell kiadnom a (2) esetben, ha ott nemcsak arról kell nyilatkozni, hogy az átváltás a SZT. szerint történt meg (mivel az (1) esesetben lenne külön kv. jelentés és az áttérésnél gyakorlatilag csak az átváltásról kellene nyilatkozni ha jól gondolom)

    (4) illetve van-e a Kamarának bármilyen iránymutatása ilyne ügyben?"

    2010. április
     

    Tovább a válaszhoz


    "A számviteli törvény 141. § (9) bekezdése szerint a beolvadás kapcsán a beolvadó társaságtól átvett eszközöket a végleges vagyonmérleg szerinti értékben kell állományba venni.(Ez eltérhet a beolvadó társaság által kimutatott könyv szerinti értéktől.) Amennyiben a végleges vagyonmérleg szerinti érték egyezik az átadó cégnél kimutatott könyv szerinti értékkel, van-e lehetőség bruttó értékként a vagyonmérlegben szereplő értéket kimutatni, új maradványértéket és várható hasznos élettartamot meghatározni vagy ugyanúgy kell tovább folytatni, ahogy a jogelőd tette. Mi a teendő, ha eltér egymástól a fenti két érték?"

    2010. február

    Tovább a válaszhoz


    "Kérdésünk a Minőségellenőrzési Szabályzattal kapcsolatos.
    Cégünk két fő könyvvizsgálót foglalkoztat asszisztensek nélkül önállóan dolgozunk, kisebb cégeknek.
    A Kamara honlapján megtaláltuk a mintaszabályzatokat. Korábban egy előadáson azt a tájékoztatást kaptuk, hogy elég nekünk is az egyénileg dolgozó könyvvizsgálók minta szabályzata alapján elkészíteni a Szabályzatunkat (Egyéni, asszisztensek nélkül dolgozó könyvvizsgálók minőségellenőrzési feladataira vonatkozó szabályzat ), így ennek megfelelően készítettük el a saját példányunkat.
    Kérdésünk, az hogy helyesen jártunk -e el, vagy függetlenül a méretünktől, mivel ketten dolgozunk a " A kis és közepes könyvvizsgáló társaságok minőségellenőrzési elveire és eljárásaira vonatkozó szabályzat" ajánlásai alapján kell a saját Szabályzatunkat elkészíteni."

    2009. december

    Tovább a válaszhoz


    "A Kft. 3 000 eFt. jegyzett tőkét leszállította 500 eFt.-ra. 10 000 eFt. szabadon felhasználható az eredménytartaléka. A társaság az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni.
    A jegyzett tőke leszállításával arányos eredménytartalék-kivonás lehetőség illetve kötelezettség?"

    2009. december

    Tovább a válaszhoz


    "Az átalakuló mezőgazdasági egyéni cégnél a vagyonleltárban a korábban kapott fejlesztési támogatással vásárolt tárgyi eszközök nyilvántartási értéke tartalmazza az értékcsökkenésként nem elszámolható fejlesztési támogatás összegét is. A kapott fejlesztési támogatásoknak megfelelő összeget be kell-e állítani az átalakulással létrejövő kft tőketartalékába."

    2009. december

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen kötelezettsége van a könnyvvizsgálónak , ha a 2008 évi beszámoló nem készült el időben?
    Két olyan cégnél vagyok könyvvizsgáló, ahol a mai napig a 2008 évi beszámolót nem készítették el.
    - Az egyiknél 2009 február óta APEH vizsgálat folyik, és a könyvelési anyagot nem adta vissza a hivatal, mivel kapcsolódó vizsgálatot folytat a partner cégnél, ezért a vizsgálat időtartamát többször meghosszabította.
    A bizonylatok hiányában a beszámolót a főkönyvelő nem tudta összeállítani, így a könyvvizsgálat is ellehetetlenült.
    - A másik cégnél a beszámoló összeállítása a mai napig nem történt meg(itt személyi problémák léptek fel a könyvelés elvégzése során,az ügyvezető tájékoztatása szerint új főkönyvelő lesz szeptember végétől aki majd elkészíti a beszámolót)
    "

    2009. december

    Tovább a válaszhoz


    "Mit lehet tenni, ha valamelyik Cég nem tesz eleget a beszámolójának nyilvánosságra hozatalában.
    Ügyfelemnek jelentős összegű követelése áll fenn egy Céggel szemben. Április végéig nem küldte be a beszámolóját papiralapon és azóta sem küldte be elektronikusan.
    Két szék között elveszik a bába: a Cégbiróság nem kéri be, mert a Cég elektronikusan is beküldhette, a Céginfo. Szolgálat nem intézkedik, mert papir alapon is beadhatta.
    Az APEH elismeri, hogy a beszámoló leadási kötelezettség teljesitésének ellenörzése az ő feladata és közlik, hogy tudomásul vették."

    2009. november

    Tovább a válaszhoz


    "Lehetőség van fejlesztési tartalék képzésére a TAO előírása szerint, amit a tárgyévet követő 4 éveen használhat fel a társaság jövőbeni beruházásainál. ( Tulajdonképpeni előrehozott értékcsökkenési elszámolásról van szó).

    Az eszköz aktiválása után a fejlesztési tartalék igénybevételének (figyelembevételének mi a helyes eljárása? Az aktiválás után előszőr a még el nem számolt értékcsökkenést írjukle, majd a futamidő hátralévő részében veszem figyelembe az előrehozott (már elszámolt) értékcsökkenést vagy fordítva ?
    Természetesen ez azoknál az eszközöknél fordul elő, ahol a beruházás értéke magasabb, mint a figyelembe vett fejlesztési tartalék.
    A probléma azért merült fel, mert az általunk megvásárolt tárgyi eszköz program a leírási időszak elején veszi figyelembe a fejlesztési tartalékot, addig nem érvényesít az adóalapnál elszámolható leírást, amíg a fejlesztési tartalék le nem íródik.
    Véleményünk szerint ez helytelen elszámolás, de a programozó cég nem változtat az elszámolás módján addig amíg hivatalos szakértői véleményt nem kap."

    2009.október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy könyvvizsgált ügyfelemmel kapcsolatosan büntetőügyben tanúként kíván a rendőrség meghallgatni.
    Kérem szíves útmutatásukat, mi az ilyenkor követendő eljárás. Érzésem szerint az üzleti titok megtartása miatt tanúként nem nyilatkozhatok, de nem találtam erre vonatkozóan a kamarai tv-ben útmutatást. Éppen ezért kérem, hogy válaszukban a jogszabályi hivatkozást is szíveskedjenek elküldeni!"

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Az "A" Kft-ből kiválik a "B" Kft. A kiváláskor egy ingatlan kerül át az új Kft. tulajdonába. A régi Kft. 9 éve vásárolta az ingatlant, akkor az Áfát visszaigényelte. Azóta Áfá-san adja bérbe. A kiváláskor kell-e Áfá-t fizetni? Az új Kft. áfa mentesen kiadhatja-e bérbe?"

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Önkormányzati csatornázási projektre pályázik. Amennyiben elnyeri a pályázati támogatást, megvalósitásra kerül a csatornázás. Ennek projektnek a könyvvizsgálatára kértek fel.
    Érdeklődöm, hogyha nincs önkormányzati minősitésem elvállalhatom-e a megbizást, illetve adhatok-e ajánlatot a könyvvizsgálatra."

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy tájékoztasson ha átalakulást, beolvadást, kiválást könyvvizsgálunk, akkor a kamara által kiadott formanyomtatvány vagy formai követelmény van e erre vonatkozó záró jelentésre.
    Ha igen akkor hol találom meg, ha nem akkor az egy oldalás záró jelentés elég e, vagy egy hosszabb jelentést kell leadnom."

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Állásfoglalásukat szeretném kérni a 2006. évi IV. tv.131. (3) szerinti ügyvezetői nyilatkozattal kapcsolataosan:
    1: Az ügyvezetőnek a mérlegelfogadó taggyűlésen elegendő-e nyilatkoznia, vagy minden egyes -már a kötelezettségek között kimutatott összegből történő - kifizetés alkalmával nyilatkoznia kell ? Elfogadható-e az a gyakorlati megoldás, miszerint a nyilatkozatot a mérlegelfogadó taggyűlési határozatba belefoglalják (az ügyvezető egyben tag is) és ezáltal megvalósul az elektronikus beküldés, vagy mindenképpen külön nyilatkozat megtételére és a cégbíróságnak való elektronikus beküldésre van szükség?
    2. Az osztalékelőlegről való döntéskor is terheli-e az ügyvezetőt a 131.§ (3) szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége?
    Az osztalékelőleggel kapcsolatosan további kérdésem: A közbenső mérleg alapján elhatározott osztalékelőleg fizetése történhet-e több részletben (akár több hónapon keresztül) amennyiben ezt a taggyűlési határozatban rögzítik?"

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Egy gazdasági társaságban korábban a saját tőke terhére tőkeemelés történt, a saját tőke a megemelt jegyzett tőke értékét is meghaladja.
    Az üzletrész tulajdonosa beapportálhatja-e ezt az eredeti jegyzési értéken egy másik társaságba."

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "Hogyan kell a tulajdonos („A”cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedés növekedését?
    „A” cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik” „B” Kft-ben.
    „B” Kft jelentős vagyonfelértékeléssel, kedvezményezett átalakulással Zrt-vé alakult, jegyzett tőkéjét a vagyonfelértékeléssel egyidejűleg jelentősen felemelte, melynek bejegyzése a tárgyévben megtörtént.
    Az átalakulás során tulajdoni arányok nem változtak, így„A” cég részesedése jelentősen megnőtt „B” Zrt jegyzett tőkéjében.
    Hogyan kell ezt megjeleníteni „A” cég nyilvántartásában, megfelelő-e az alábbi megoldás?
    Régi részesedés kivezetése: 88 - 17
    Új részesedés állományba vétele: 17 - 98

    Kérdések
    1., A fenti események jelentősen megnövelik „A” cég adózás előtti eredményét.
    A kedvezményezett átalakulás révén szerzett részesedéssel kapcsolatos rendkívüli bevétel „A” cégnél adóalapcsökkentő-e?
    2., Ha nem adóalap csökkentő, elhatárolható-e, halasztott bevételként elszámolható-e ez a rendkívüli bevétel és ha igen, milyen időszakra?
    3., Lehetséges-e az a megoldás, hogy „A” cég a könyvelésben a beszerzési értéken változatlanul marad ez a részesedés, és csak a kiegészítő mellékletben utalnak a részesedés növekedésére?"

    2009. október

    Tovább a válaszhoz


    "EU pályázat benyújtásának előfeltételeként az előző két év (2007. és 2008.) auditált beszámolójára van szükség, az ügyfél azonban az előző két év adatai alapján nem volt könyvvizsgálatra kötelezett, ezért sem választott könyvvizsgálója nem volt, sem a szükséges auditált beszámolókkal nem rendelkezik. A pályázati kiírásnak mindenben megfelel és a beszámoló auditját is elvégeztetné, de erre már csak utólag kerülhet sor.
    Kérdésem, hogy az előző két üzleti év auditálása milyen formában történhet meg ebben az esetben?"

    2009. július

    Tovább a válaszhoz


    "A könyvvizsgálói szerződésem 2009. május 30-án lejárt. Az éves beszámolót (az ismételt közzétételre előkészített 2007. évi éves beszámolót sem) a taggyűlés nem fogadta el 2009. május 30-ig.
    Kérdésem az, hogy 2009. évi július hónapban záradékolhatom-e a 2008. évi éves beszámolót?
    "

    2009. július

    Tovább a válaszhoz


    "Egy részvénytársaság saját részvényt kíván visszavásárolni. Ehhez közbenső mérleget készít.
    Kérdésem az lenne, hogy a könyvvizsgálónak kell-e záradékkal ellátni a közbeső mérleget és eredménykimutatást ahhoz, hogy a közgyűlés dönthessen a visszavásárlásról."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egy ügyfelem elhatározta, hogy saját részére, hosszú távú használatra, ingatlankomplexumot kíván létrehozni egy általa tulajdonolt építési telken. Az ingatlanokat később szállodaként, vagy bérbeadás útján kívánja hasznosítani. Sajnos a hozzáférhető szakirodalomban nem találtam egyértelmű leírást, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a szóban forgó vállalkozásnak nincsenek saját alkalmazottai, saját erőforrásai, kizárólag pénzeszközei, és egy fővállalkozót kíván megbízni a beruházás lebonyolításával, kivitelezésével egészen a tervezéstől a megvalósításig, az engedélyek megszerzéséig. Kollégákkal folytatott megbeszéléseken több álláspont is kialakult. Az egyik szerint a kivitelezőtől beérkezett számlákat, és az egyéb , a bekerülési értékben figyelembe veendő tételeket ( banki kamat, árf. különbözet stb.) közvetlenül az 1. számlaosztályba, a beruházások közé kell könyvelni. A másik álláspont szerint – tekintettel arra, hogy nem beszerzés történik – a saját előállítású eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a kivitelező számláját igénybevett szolgáltatásként kell könyvelni, az egyéb bekerülési értékbe figyelembe veendő tételeket is ott kell rögzítni, ahova azokat alapesetben a számviteli tv. rendeli, és év végén vagy az aktíválást megelőzően az előállítási költségen kell a beruházások között állományba venni az aktívált saját teljesítményekkel szemben.

    Kérem írják meg, hogy a fenti két elszámolási módszer küzül melyik a helyes, amennyiben egyik sem, akkor mi a helyes elszámolási mód mind a kivitelezőtől befogadott számlák, mind pedig a kapcsolódó egyéb tételek ( kamat stb) esetében.
    További kérdésem lenne, hogy álláspontjuk szerint a fent leírt eset megfelel-e a jelenleg hatályos , Általános Forgalmi adóról szóló törvényben használt, a saját vállalkozásban megvalósított beruházásra vonatkozó fogalomnak, ill. alkalmazandóak – e az ezzel kapcsolatos szabályok."

    2009. április

    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a tulajdonosi szerkezet megváltoztatása céljából szabad eredménytartalékát üzletrész visszavásárlásra kívánja fordítani. Milyen értékelési eljárást célszerű alkalmazni a visszavásárlási érték illetve az azt követő eladási érték meghatározása szempontjából? Előzetesen szóba került a visszavásárolt üzletrész térítésmentesen történő juttatása is."

    2009. április

    Tovább a válaszhoz


    "Alapítvány felkérését vállalalva kell-e elfogadó nyilatkozatot küldeni, mivel a fővárosi bírósághoz tartoznak és nem a cégbírósághoz."

    2009. április

    Tovább a válaszhoz


    "Alapítvány felkérését vállalalva kell-e elfogadó nyilatkozatot küldeni, mivel a fővárosi bírósághoz tartoznak és nem a cégbírósághoz."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Kedvezményezett eszközátruházás során a tao-törvény szerinti bejelentéssel éltek, s nem fizették meg az adót. Az eszközök szétválás során történő visszaadásával meg kell-e fizetni, vagy a szétváláskor a vagyonmegosztás arányában továbbvihető ez a kötelezettség, a meg nem fizetett társasági adó?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "2008 év folyamán az Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztár - amely pénz forgalmi szemléletű kettős könyvvitelt vezet- részvényei - az mostani tőzsdei válság miatt - jelentős összegű értékvesztés képződött. A számviteli törvényi előírása szerint évvégén értékvesztést kell elszámolni ha az jelentős összegű és tartósnak bizonyul. A 252/2000 kormány rendelet 22.§ 9. bekezdés b) pontja szerint az értékvesztést tőkeváltozás csökkenéseként kell lekönyveli.
    Kérdéseim a következők:

    - A fentiekben leírt jelentős összegű értékvesztés leírása most kötelező-e?
    - Az egészségpénztár dönthet-e arról, hogy nem számolja el az értékvesztést bizonytalan helyzet miatt?

    - A válság jelenleg ismert leírása kimeríti-e a Tartósság fogalmat?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Egy befektető cégcsoport egyik cége részesedés megvásárlására hosszú lejáratú banki hitelt vett fel CHF-ben.
    A cég jelenleg veszteséges, mivel fizeti kamatokat, viszont még nincs árbevétele és 2008 évben osztalékot sem kap.
    2008-ban az évvégi átértékelésnél igen jelentős összegű árfolyam vesztesége keletkezett, ami még inkább rontja a cég saját tőkéjét.

    Kérdés: ilyen esetben is mindenképpen el kell számolni a teljes árfolyam veszteséget, vagy esetleg el lehet határolni későbbi időszakokra, amikor a lesz fedezete?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen hatással van a társasági adó alapra a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott teljes részesedés értékvesztésének elszámolása, ha a részesedés felszámolási eljárás miatt szűnik meg?"

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Saját részvény visszavásárlása
    Zrt. saját részvény visszavásárlásakor korlátként a Számviteli törvény 35 § (7 ) bekezdését kell csak figyelembe venni, vagy a 39 § (5) bekezdését is."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Magyarországon bejegyzett Kft. (csak magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkezik) osztalékot fizetne - német állampolgár magánszemély tulajdonosai részére.

    A tulajdonosok  egy évben 183 napnál kevesebbet tartozkodnak Magyarországon.
    A kettős adózés elkerülése érdekében hogyan kell eljárni asz osztalék adó megfizetése, illetve az esetleges osztalékelőleg megfizetése szempontjából."

    2009. március

    Tovább a válaszhoz


    "Jelentős összegű hiba kiszámításakor mérlegfőösszegben szerepel-e a saját tőkében szereplő értékelési tartalék?
    Vagy ez az értékelési tartalék szintén nem szerepelhet, mint az alultőkésítési szabálynál. Azaz az eredményt nem befolyásolhatja."

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "Kerem segitseguket, hogy melyik standart irja le, hogy be kell azonosotani a konyvvizsgalat soran a cegek, koltsegvetesi intezmenyek penzelessel foglalkozo szemelyeit. Ehhez el lehet kerni a szemelyi igazolvany fenymasolatat?"

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    X Kft tulajdonosa 50-50 %-ban egy házáspár. X Kft rendelkezik egy lakóingatlanal. A tulajdonosok döntése alapján a lakóingatlant a társaságból ajándékozási szerződéssel saját maguknak ajándékozták 50-50 %-ban.
    Kérdés:
    1. Ajándékozhat-e a társaság saját tulajdonosának bármilyen vagyonelemet?
    2. Az elajándékozott ingatlan nyilvántartási értékével meg kell-e emelni a társasági adóalapot?
    3. A társaságnak, mint "kifizetőnek " kell-e a megajándékozott magánszemélyektől valamilyen adót levonni?
    4. A megajándékozott magánszemélyek csak ajándékozási illetéket fizetnek

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "2008. augusztus hónapban szerződést bontottam egy általam könyvvizsgált társasággal. A Kft ezt követően felszámolás alá került. Kérdésem, hogy a felszámoló azonos jogokkal bír-e, mint a volt ügyvezetők a tekintetben, hogy engem a korábbi könyvvizsgálattal kapcsolatos kérdésekben titoktartási kötelezettségem alól mentesítsen?"

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "Szerződésem szerint évközben 50 % könyvvizsgálói díj számlázására vagyok jogosult az évközi vizsgálat elvégzését követően. Ezt elvégezve, 2008. novemberében kiállítottam a fentiek alapján a számlát, amelyet a mai napig nem egyenlítettek ki fizetési nehézségek miatt.

    A fordulónap után (december 31.) rendes felmondással nem élhetek a szerződésem szerint.

    Hamarosan az éves beszámoló könyvvizsgálatára kerülne sor és a további 50 % kiszámlázására, amelynek kiegyenlítésére kevés esélyt látok, mivel még az előző számlámat sem fizették ki.

    Kérdésem: élhetek-e könyvvizsgálóként a Ptk. 281. §. (2) bekezdése szerint leírtakkal, azaz:

    "Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha ...a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn."

    Tehát megtagadhatom- e addig az éves beszámoló  könyvvizsgálatának  elvégzését - tekintve a mérlegleadási és egyéb  határidőkre - amíg a lejárt határidejű korábbi számlámat ki nem egyenlítik."

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "Cégünktől az Európai Bizottság egy olyan igazolást kér egy EU-s projekt auditálása kapcsán, amellyel bizonyítjuk, hogy cégünk, a Volán C & Audit Zrt tagja nemzetközileg elismert ellenőrző szervnek.

    approved auditor who is a member of an internationally recognised supervisory  body...."

    Érdeklődnék, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nemzetközileg elismert ellenőrző szervnek számít-e, és ha nem akkor mire gondol a Bizottság."

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "Megemelhető-e közvetlenül a jegyzett tőke tagi kölcsönből, amelyet a tulajdonos apportként (vevő által elismert követelés) bocsát a társaság rendelkezésére?
    A tagi kölcsönt a társaság rendelkezésére kell bocsátani azt megelőzően, mielőtt a társasági szerződés módosítását a cégbíróságra benyújtják, a társaságnak pedig át kell azt vennie. Mit jelent ez konkrétan?
    Értelmezhető-e a jegyzett tőke emelése a tulajdonos felé fennálló szállítói tartozás apportálásával, hiszen ez is egy vevő (a társaság) által elismert követelés?
    Vagy járható-e az az út, hogy a tulajdonos felé fennálló szállítói tartozást átminősítik tagi kölcsönné, és ezzel a tagi kölcsönnel mint apport emelik a jegyzett tőkét?"

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "Egy bevételi EVA hatálya alá tartozó Bt. szeretne beolvadni egy Kft-be. Véleményem szerint előtte ki kell jelentkeznie az EVA hatálya alól és el kell készíteni a sztv. szabályai szerint a nyitómérlegét. Ezt az átalakulást auditáló könyvvizsgálótól független könyvvizsgálóval auditáltatni kell. Az átalakulás egyben azt is jelenti, hogy ki kell lépnie az EVA hatálya alól. Az átalakulási vagyonmérleg tervezetek és vagyonleltár tervezetek ez után készíthetők csak el. A vagyonmérleg tervezet fordulónapja lehet azonos az EVA státusz megszüntetésének napjával. Neked mi erről a véleményed? Most kértek erre vonatkozóan tőlem árajánlatot, de a bevételi EVA státusz elbizonytalanított."

    2009. január

    Tovább a válaszhoz


    "Amennyiben egy Magyarországon bejegyzett céget külföldi tulajdonosa konszolidálja, vonatkozik-e a Magyarországi cégre a könyvvizsgálati kötelezettség ?
    Tekintve hogy a Számviteli Törvény (tov:SzT) 155.§ (5) bekezdése nem mondja, hogy belföldi konszolidálásba bevont vállalkozásról van szó, másrészt véleményem szerint a SzT nem tesz különbséget a konszolidálásba bevont belföldi, illetve külföldi illetőségű vállalkozások között ezért saját szakmai véleményem szerint a Magyarországi céget ilyenkor a SzT 155.§ (5) bekezdése alapján könyvvizsgálni kell."

    2009. február

    Tovább a válaszhoz


    "Saját üzletrész bevonása"

    "Saját üzletrész bevonását határozta el egy társaság. 2008. november 23-án. A cégbírósági bejegyzés kelte 2009. január 13., hatályos 2008. november 23-tól. Kérdés: lekönyvelhető-e 2008. évi eredmény terhére a saját üzletrész bevonása?"

    2009. január

    Tovább a válaszhoz


    "Átalakulásnál vagyonmérleg, vagyonleltár ellenőrzését végezheti -e szünetelő kamarai tag?"

    2009. január

    Tovább a válaszhoz


    "Kellemetlen ügyemben kérem véleményüket, állásfoglalásukat, miszerint az egyik ügyfelem(gazdasági társaság; KFT), ahol könyvvizsgáló vagyok, huzamosabb ideje (több, mint 2 éve ) nem fizeti a díjamat.

    A díj nem fizetés egyrészt a nagyfokú árbevétel kiesése miatt következett be, másrészt a hiányos forgótőkét pótolta a könyvvizsgáló
     és a könyvelő meg nem fizetett díjával. Hát itt tartunk.
    A tulajdonos elmondása szerint most eladásra kínálja cégét(jelenleg ez van folyamatban), és szándéka szerint az értékesített javakból kíván kifizetni.
    Több személyes és hivatalos levélváltás  jegyzőkönyv erősíti meg a tartozás tényét.
    A 2007-s évre e miatt is figyelemfelkeltő záradékot adtam a cégnek.

    Az eddigi jogszabályok több védelmet adtak a könyvvizsgálónak(Gt 

    törvény), nem mintha ez sokat jelentett volna az esetben, ha nem kívánják valami okból megfizetni a díjunkat.

    A cég tudomásul vette felvetéseimet (még a törvénysértő magatartást is), szóban és aláirt módon is igéretett tett a  tartozásának megfizetésére, ez azonban kínosan elhúzódik.

    Az utolsó felszólításom révén a felszámolási eljárást is kilátásba helyeztem, jobb híján, de furcsán néz ki, amikor a könyvvizsgáló kéri a a felszámolási eljárás elindítását.

    A követelés behajtás épp ilyen kellemetlen dolog a számomra.

    A helyzet pikantériája, hogy a cég 2008-tól már nem kötelezhető a könyvvizsgálatra, és így áttekintésem sem lehet a dolgok felett, és különben is egy eladott cégnél még a jogutódlással is az új cégtulajdonos hozza a könyvvizsgálóját.

    A dilemmámat az is jelenti, ha tovább várok, és nem lépek, akkor nem kapom meg a díjamat, ha a felszámolás felé lépek, akkor a tulajdonos szerint " nem kapok semmit se" figyelmeztetés ért."

    2008. november

    Tovább a válaszhoz


    "Árfolyamkülönbözet elszámolásával kapcsolatban kérdezem az alábbiakat:

    1) Ugyanannál a banknál egyik folyószámláról a másikra történő átutalásnál (nem történik átváltás forintra) keletkezik-e árfolyam különbözet? (szerintem nem, mivel egyik zsebből a másikba került)
    2) Ugyanannál a banknál a bankszámlán illetve alszámláján lekötés történik, keletkezik-e árfolyam különbözet?(álláspontom szerint nem)"

    2008. november

    Tovább a válaszhoz


    "A több évre megkötött szerződést kell-e módosítani a standardakban /ajánlásban bekövetkezett változás, vagy pl. a pénzmosási törvény változás miatt, ha a szerződést a tárgyév díjtétele miatt módosítani/kiegészíteni kell. Az ügyfél nem biztos, hogy a megkötött szerződés egyéb pontját hajlandó módosítani, illetve kiegészíteni."

    2008. november

    Tovább a válaszhoz


    "Kiválással történő átalakuláskor a változatlan formában továbbműködő gazdasági társaságnak az átalakulás napjával kell-e készítenie számviteli törvény szerinti beszámolót és ezt a beszámolót kell-e könyvvizsgálnia a társaság bejegyzett könyvvizsgálójának és kell-e taggyűlési határozat a beszámoló elfogadásáról?

    A számviteli törvény 141.§ (3) bekezdése csak az átalakulással megszűnő társaságra írja elő a beszámolókészítési kötelezettséget, ( például szétválás esetében) a változatlan formában továbbműködő társaságra nézve (amelyből a kiválás történt) ilyen kötelezettséget a számviteli törvényben nem találtam!"

    2008. november

    Tovább a válaszhoz


    "Milyen közüzemi költségek számolhatók el anyagköltségként, iparűzési adóalap csökkentő tételként? kérdésre adott válasz kapcsán kérem az önök álláspontját is ebben a kérdésben.

    A hivatkozott válasz az alábbi: „2008 január 1-től a villamos energiáról szóló számla külön tételként tartalmazza a szénipari szerkezetátalakítási támogatás összegét a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. Tv 147 §. alapján. Így a villamos energiáról szóló számla teljes összegét nem lehet automatikusan egy összegben anyagköltségként elszámolni, azt tartalma szerint meg kell bontani. Az elektromos áram számláján külön soron szereplő szénipari szerkezetátalakítási támogatás nem része az áramszolgáltatás ellenértékének, ezért anyagköltségnek sem könyvelhető, azt egyéb ráfordítások között kell elszámolni."

    Véleményem szerint a fenti vélemény ellentétes a számviteli törvény beszerzési árra (47-51. §) vonatkozó előírásával, mert én úgy ítélem meg, hogy ez a tétel a villamos energia vásárlással összefügg, tehát része a beszerzési értéknek, így azt anyagköltségként kell elszámolni."

    2008. október

    Tovább a válaszhoz


    "Lehetséges-e könyvvizsgálói szerződést kötni, olyan időszakra, melyet már egy másik könyvvizsgáló auditált?
    A könyvvizsgáló elutasító záradékot adott ki - az érintett cég tájékoztatása szerint azért, mert nem kapta meg a könyvelési anyagot május közepére (könyvelő és tulajdonos váltás is történt a cégnél ebben az időszakban), azonban az elutasító záradék miatt a cég hitelkapcsolatai veszélybe kerültek.
    Jelenleg a cég tulajdonosai szeretnének új könyvvizsgálói megbízást adni a kérdéses időszak könyvvizsgálatára.
    Kérném állásfoglalásukat, hogy van-e lehetőség erre, továbbá véleményüket, hogy az ilyen helyzetek kialakulása esetén mi a helyes eljárás?"

    2008. október

    Tovább a válaszhoz


    "Az általam könyvvizsgált cég adatai alapján önköltségszámítási szabályzat készítésére lenne kötelezett. Ezt azonban többszöri felvetésem ellenére nem készítették el. Ebben az üzleti évben az eddigiektől eltérően raktárra termelés is történt, így félkész termékek és késztermékek is szerepelnek a leltárban. Értékelésük nem a számviteli törvény az 51. § szerinti közvetlen önköltség. A leletár értékelésénél a közvetlen önköltséget nem utókalkulációval határozták meg, norma szerinti közvetlen önköltséget alkalmaztak. Hivatkoztak a számviteli törvény 51§ (2) pontjára miszerint a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.
    Amennyiben a leltározás szabályosan történt és azon részt vettem, adható-e a helytelen értékelés ellenére hitelesítő záradék."

    2008. október

    Tovább a válaszhoz


    "A bírósági eljárások során kérdésként merül fel, hogy zártkörűen működő társaságok (Kft-k, Zrt-k esetében) értékelésére, üzleti értékének a meghatározására, egy társaságban lévő részesedés piaci értékének a megállapítására bejegyzett könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő jogosult-e, vagy arra kizárólag tőkepiaci szakértő jogosult. (A tőkepiaci szakértőként történő nyilvántartásba vétel feltétele okleveles könyvvizsgálói képesítés befektetési vállalkozási minősítéssel).

    A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívül egyéb szakmai szolgáltatásként a bejegyzett könyvvizsgáló jogosult gazdálkodó értékelésére.
    A Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kiadott Igazságügyi Könyvszakértők Módszertani Útmutatója a könyvszakértői tevékenységgel kapcsolatban rögzíti, hogy a könyvszakértői feladatok közé tartozhat például részesedések piaci értékének a meghatározása.

    Fentiekre tekintettel, tisztelettel kérem annak megerősítését, hogy egy bejegyzett könyvvizsgáló, igazságügyi könyvszakértő jogosult társaságok értékelésére, üzleti értékének megállapítására, egy társaságban lévő részesedés piaci értékének a megállapítására. Kérdésem feltevését indokolta, hogy egyes bejegyzett könyvvizsgálók, akik igazságügyi adó-, könyv- és tőkepiaci szakértőként is tevékenykednek, vitatják a bíróságon folyó eljárás során a pénzügyi intézményi minősítéssel is rendelkező bejegyzett könyvvizsgálók, igazságügyi könyvszakértők kompetenciáját a cég-, illetve részesedés értékelés területén. Ezen szakértők, akiknek az igazságügyi szakértői véleménye felülvizsgálatra került, a cég-, illetve részesedés értékelést önálló, a tőkepiaci szakértői tevékenységhez tartozó kompetenciának tekintik.
    Véleményem szerint az ilyen irányú megkülönböztetés a jogszabályi előírásokból nem olvasható ki, és ha ez a köztudatban elterjedne, akkor a Kamarai törvényben rögzített, könyvvizsgálók által végezhető tevékenységgel összeütközésbe kerülnek, és több könyvvizsgáló kollega érdekét sértené."

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "1. A társasági adó törvény 2008.január 01-től hatályos módosítása értelmében az adóalpban csak a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében maradványértéken nyilvántartott eszköz értékcsökkenési leírása érvényesíthető.E szabály alól kivétel az épület,építmény écs-je.
    ( 1996.évi LXXXI. tv 1.sz melléklet 4.pont.)
    Szeretném ha ezt számomra értelmeznék,- mert nem eléggé világos.
    2. 2008.-tól érvényben lévő ÁFA törvény szerint még mindig nem egyértelmű,hogy az SZJ illetve VTSZ számokat mikor kell feltüntetni a számlán ?
    3. A 2008.évi beszámolók elküldésére elektronikus formában kerülhet már csak sor.
    Időben szeretnénk erre felkészülni,- ezért ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy mi a teendő az elektronikus aláíráshoz,- illetve a cégbíróságok,Igazságügyi Minisztérium milyen formátumban fogadja el ?"

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "2007 évben a társaság 40 millió osztalékelőleget fizetett 25 % osztalék utáni SZJA levonásával. 2008 áprilisában a taggyűlés elfogadta az éves beszámolót és az osztalékot 40 millió forintban határozta meg.

    A végleges osztalék viszont csak részben adózik 25 %-kal, van 35 %-os része is. Kérdésem, hogy mivel ilyenkor nincs újabb osztalékkifizetés - osztalékelőleg értéke megegyezik a végleges osztalékkal - , nincs kifizetői levonásra lehetőség, az osztalék utáni SZJA különbözetet a magánszemélynek a 66. § (7) b, pontja szerint az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában vallja be, az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe és a különbözetet is csak a 2008. évi adóbevallásának leadási határidejekor kell megfizetnie, tehát 2009. május 20-ig?

    A 0808M bevallásban nem találtam az osztalékelőleg és az osztalék különbözetének elszámolására szolgáló rublikát.

    Kérdésem még, hogy a 14 % ehot is hasonlóan csak a 2008 évi SZJA bevallásában kell rendeznie a magánszemélynek?"

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "Kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál hova számoljuk el a széndioxid kvóta értékesítéséből befolyt bevételt? - Árbevétel, egyéb bevétel, vagy rendkívüli bevétel? - Függ-e bevétel elszámolás attól, hogy a kapott kvóta eszközként milyen állományban tartották nyilván?"
    2008. június
    Tovább a válaszhoz


    "Egy társaság a jegyzett tőkéjét 50%-al kívánja leszállítani tőkekivonással. Ezáltal az eredménytartalék és a tőketartalék is csökken arányosan. A kérdésem a fejlesztési tartalékként képzett lekötött tartalék arányos része. Úgy gondolom, hogy a lekötött tartalék nem csökkenthető 50 %-al. Viszont a lekötött tartalék is része a saját tőke jegyzett tőkén felüli részének, ezért kérdésként merült fel, hogy esetlegesen ennek az értéke nem fizethető-e ki az eredménytartalékból?

    A másik kérdésem: E társaságnál a jegyzett tőke felemelése korábban az eredménytartalékból történt. Ez a tény befolyásolja-e a tőkeleszállítást valamilyen módon? Úgy gondolom, hogy nem, csak annyiban, hogy a tőkeleszállítás kifizetésénél e jegyzett tőke résznél le kell vonni a 25%-os Szja-t és esetleges 14 %os Eho-t."

    2008. szeptember

    Tovább a válaszhoz


    "2007-ben alakult egy cég újonnan 3.000.000 Ft kezdőtőkével. Már az előtársaság időszakában elvesztette a jegyzett tőke 50%-át.2007. december 31-i mérlegében a sajáttőke minusz előjelű.Kérdéseim: Mint könyvvizsgáló, kötelező e korlátozó záradékot adnom,egyáltalán van-e mód arra, hogy elfogadó záradékkal lássam el az évesbeszámolót? Amennyiben a taggyűlés úgy határoz, hogy a 2008-ban képződő nyereségből fogja pótolni a hiányzó tőkét, mi a kamara által javasolt éves beszámoló könyvvizsgálói jelentésének a tartalma?"

    2008. június

    Tovább a válaszhoz


    "Háziorvosi tevékenységet ellátó betéti társaság 2005. évtől részt vesz az irányított betegellátási programban. Az OEP-től ilyen megnevezéssel kapja (kapta) a támogatást, ami a betéti társaság árbevételének kb.90 százaléka (2005 és 2006. éveben). 2007.évre vonatkozóan annak ellenére nincs az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a programra vonatkozó aláírt megállapodás, hogy a program még tart, azt finanszíroznia kellene a Pénztárnak. Ez sajnos nem egyedi eset, tudomásom szerint senkivel nincs még 2007. évre vonatkozó aláírt finanszírozási szerződése az OEP-nek. Előleget sem utalt senkinek az irányított betegellátásra.
    Könyvvizsgálóként helyesen járok-e el, ha a független könyvvizsgálói jelentésben hatókör korlátozásként a szerződés hiányát jelölöm meg?
    "
    2008. június
     
    Tovább a válaszhoz


    "A devizás pénzügyi lízing helyes számviteli elszámolása

    a./ Mivel a nyílt végű pénzügyi lízing nem termékértékesítés, akkor lehet-e eszközként állományba venni, utána értékcsökkenést elszámolni?

    b./ Ha pedig szolgáltatásnyújtás (bérlet) a nyílt végű pénzügyi lízing, akkor milyen számla-összefüggések alkalmazásával kell a könyvelésben e gazdasági eseményeket elszámolni, mind a tőke törlesztőrészleteit, mind a kamatrészt időbelileg elhatárolni, különös tekintettel az első részlet (20-30%-os önrész) időarányosan magas értékére?

    c./ Ha bérletnek minősül, akkor a tőkerészt lehet-e közvetlen költségnek tekinteni, ha olyan géplízingről van szó, amely gépórában kifejezhető kapcsolatba hozható a gyártott alkatrészek mennyiségével?

    Kérem állásfoglalásukban az egyértelmű tisztázás végett a számlaösszefüggések megadását is.

    Mi a követendő gyakorlat az ilyen esetek minősítésénél és számviteli elszámolásánál?l"

    2008. május

    Tovább a válaszhoz


    "Utólag adott, nem számlázott kedvezmény törvényszövegének értelmezése: amennyiben a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Melyik évre kell akkor?"

    2008. május

    Tovább a válaszhoz


    "Negatív adózott eredmény mellett lehet-e eredménytartalékot bevonni osztalék fizetés céljára?"

    2008. május

    Tovább a válaszhoz


    "Ügyfelem 2008-ban 100%-ban megvásárolt egy zártkörűen működő részvénytársaságot. A részvénytársaság mérlegfőösszege mindössze 60 millió forint, saját tőkéje 2007.12.31-én 56 millió forint. Ügyfelem a társaság részvényeiért összesen 300 millió forintot fizetett, mivel véleménye szerint a társaság könyveiben kimutatott ingatlanok alulértékeltek. Számomra a számviteli tv. előírásai alapján nem egyértelmű, hogy ebben az esetben a részvényekért fizetett összeg saját tőke értékét meghaladó részét ( jelen esetben 244 millió forintot) üzleti vagy cégértékként kell-e kimutatni, vagy a teljes fizetett összeget a befektetett pénzügyi eszközök között kell-e kimutatni. Hiszen ha a megvásárolt társaság élt volna a piaci értékelés lehetőségével, akkor a saját tőkéje az értékelési tartalékon keresztül azonnal elérné a 300 millió forintot, azaz a részvényeket megvásárló cégnél fel sem merülhetne az üzleti vagy cégérték kimutatásának lehetősége. Sajnos szakirodalomban nem találtam választ a jelen probléma megoldására, ezért fordulok Önökhöz. Kérem segítsenek a kérdés eldöntésében.Segítségüket előre is köszönöm."

    2008. március 3.

    Tovább a válaszhoz


    "Egyik könyvvizsgálattal érintett, termeléssel foglalkozó társaságom a kedvező anyagi kondíciók miatt - felszámolásból - jelentős értékben vásárolt tárgyi eszközöket, egyértelműen továbbértékesítési céllal.
    A vállalkozás a nagy összegű vételár kiegyenlítéséhez ugyancsak számottevő összegben vett fel bankhitelt, amit a hitelszerződés alapján a folyósító bank közvetlenül az eladónak utalt el.
    Kérdésem arra irányul , hogy a közvetlenül az említett eszközök - áruk - megvételéhez felvett hitel kamata és járulékos költségei az eszközök bekerülési értékét növelik- e, avagy az adott évben pénzügyi ráfordításként kell-e majd elszámolni."
    Tovább a válaszhoz


    "Egy vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett a számviteli törvény előírásai alapján.
     
    2007. májusában, az 5 évre szóló könyvvizsgálói megbízás lejártát elfelejtette bejelentetni a cégbírósághoz és APEH-hez is.

    2007. decemberében ez a vállalkozás megbízási szerződést kötött egy új könyvvizsgálóval a cég 2007. évi beszámolójának felülvizsgálatára. (1 év beszámolójának felülvizsgálatára).

    Kérdésem, amiben a T. Konzultációs Szolgálat segítségét kérem a következő:
    Tapasztaltabb kollégáktól is igyekeztem segítséget, iránymutatást kérni arra vonatkozóan, hogy kötelező-e bejelenteni a könyvvizsgálói megbízást a cégbírósághoz illetve az APEH-hez abban az esetben, ha csak egy évre kötik a megbízási szerződést és a cég a számviteli törvény előírásai alapján (árbevétele meghaladja a törvényben meghatározott határt) kötelezett a könyvvizsgálatra. Sajnos a vélemények megoszlanak és egyéb forrásból (törvények, rendeletek, állásfoglalások) sem sikerült „kiderítenem", hogy mi a teendő ebben az esetben."
    Tovább a válaszhoz


    "Két - összeolvadó - társaság könyvvezetését ugyanaz a könyvelő iroda végzi. Az összeolvadási vagyonmérleg tervezet ellenőrzését elvégezheti-e a könyvelő iroda ügyvezetője?"
    Tovább a válaszhoz


    "Átalakuló társaságok tulajdonosai között elhalt tulajdonosok is vannak, akiknek tulajdonosi viszonyai a társaságon kívül álló okok miatt nem rendeződtek. Az átalakulási vagyonmérleg hitelesítésekor az ellenőrzést végző könyvvizsgálónak van-e teendője a kiadott könyvvizsgálói jelentésében a valóságtól eltérő tulajdonosi szerkezet miatt, ha egyébként az átalakuló társaság eszközei és kötelezettségei rendben vannak?"
    Tovább a válaszhoz


    "Lehet-e könyvvizsgálói tevékenysége mellett, más társaságban alkalmazottként belső ellenőr a tagként nyilvántartott, nem szüneteltető könyvvizsgáló?"
    Tovább a válaszhoz


    "Piaci értékelés választása esetén a későbbiekben van-e mód a piaci értékelési választásából való visszalépésre?"
    Tovább a válaszhoz


    "Vissza kell-e vonni a korábbi könyvvizsgálói jelentést, ha később kiderül, hogy jelentős hiba miatt ismételt közzétételre (s ehhez ismételt könyvvizsgálói jelentés kiadására) kerül sor?"
    Tovább a válaszhoz


    "Hogyan kell elhelyezni a szárazbélyegzőt az auditált beszámoló könyvvizsgálói jelentésén?"
    Tovább a válaszhoz


    "Társaságok közötti végleges pénzeszköz átadás esetén van-e illetékfizetési kötelezettség?"

    Frissítve: 2011. március

    Tovább a válaszhoz


    "Sérti-e a könyvvizsgálói függetlenséget, ha a könyvvizsgált társaság egyéni vállalkozó könyvvizsgálója az ügyfél könyvelését végző társaságnál ügyvezetői feladatokat lát el?"
    Tovább a válaszhoz


    "Be nem fejezett könyvvizsgálat árbevétel elszámolását hogyan kell megtenni?"
    Tovább a válaszhoz


    "Felmondható-e a tulajdonosok részéről a könyvvizsgálói megbízás a beszámoló elkészítését megelőzően?"
    Tovább a válaszhoz


    "Nyílt végű pénzügyi lízing számlamódosítása esetén hogyan rendezendő a lízingbe vevő nyilvántartása?"
    Tovább a válaszhoz


    "Május 30. után elkészített (elkésve) beszámolóra adható-e minősítés nélküli záradék?"
    Tovább a válaszhoz


    "Jelentős (középső oszlopban kimutatandó) önrevízió esetén a könyvvizsgálónak vissza kell-e vonnia a jelentését?"
    Tovább a válaszhoz


    "Jelentős mértékű (50 %-ot meghaladó) jegyzett tőke elvesztése miatt milyen feladatai vannak a Kft-nek?"
    Tovább a válaszhoz


    "2007. évben - ha a 2006. évig folytatott könyvelési tevékenységünket megszüntettük - lehetünk-e a cégnél könyvvizsgálók?"
    Tovább a válaszhoz


    "Könyvelhető-e áruként a használt termelőeszközök beszerzése, felújítása és továbbértékesítése? "
    Tovább a válaszhoz


    "Külföldön felmerülő költségek elszámolásának alapbizonylata lehet-e nyugta?"
    Tovább a válaszhoz


    "Külföldi tulajdonú cég könyvelése, iratőrzése történhet-e külföldön?"
    Tovább a válaszhoz


    "Tőkekivonással nem járó tőkeleszállítást kell-e könyvelni a tulajdonosnál?"
    Tovább a válaszhoz


    "Külön határozat nélkül kötelezhető-e a könyvvizsgáló tanúvallomás megtételére?"
    Tovább a válaszhoz


    "Alá nem írt megbízási szerződés esetén létrejött-e a könyvvizsgálati megbízás?"
    Tovább a válaszhoz


    "Bizományosnál elszámolandó áru-beszerzés és értékesítés?"
    Tovább a válaszhoz


    "Az anyavállalat által konszolidációba be nem vont leányvállalat készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót?"
    Tovább a válaszhoz


    "Hogyan kell elszámolni a megigényelt, de ki nem utalt, tőketartalékba helyezendő támogatás összegét?"
    Tovább a válaszhoz


    "Anyagköltségként könyvelhető-e a továbbszámlázott villamos energia és földgáz költséges?"
    Tovább a válaszhoz


    "Közbenső mérleg készítésekor kell-e értékvesztést, céltartalékot elszámolni?
    A közbenső mérleghez kiadott könyvvizsgálói jelentéshez speciális módon kell-e alkalmazni a 700. standardot? "
    Tovább a válaszhoz


    "Beruházásokhoz kapcsolódó, de több egyedi eszközhöz fűződő költség (pl. üzembe helyezésig felmerült kamat) hogyan kapcsolható az egyedi eszközhöz?"
    Tovább a válaszhoz


    "A beolvadó társaságnál értékelni kell-e a devizahitel állományt a beolvadásra tekintettel?"
    Tovább a válaszhoz


    "Magyar társaság külföldi fióktelepét lehet-e külön könyvelni euróban, és csak év végén, a december 31.-i árfolyamon könyvelni a társaságnál?"
    Tovább a válaszhoz


    "Milyen beszámolót készít az egyesülés? Hogyan számolandó el az egyesülés fenntartási költsége?"
    Tovább a válaszhoz


    "Vállalhat-e tanácsadói feladatokat a könyvvizsgáló annál a könyvelő cégnél, amely az általa könyvvizsgált társaságot könyveli?"
    Tovább a válaszhoz


    "A Gt. 73. § (4) bekezdés szerinti vagyonmérleg tervezet ellenőrzésére van-e időbeli, vagy egyéb korlátozás, ha 2005. évben kiválás miatt, és 2006. évben beolvadás miatt ugyanaz a könyvvizsgáló kívánja ellenőrizni a tervezeteket? "
    Tovább a válaszhoz


    "Mi a különbség az ellenérték alapján megosztott ÁFA és az eszköz értékében elszámolandó le nem vonható ÁFA könyvelési szabályai között?"
    Tovább a válaszhoz


    "Számviteli szolgáltatást nyújtó, könyvvizsgált ügyfelem egyik ügyfelével kapcsolatos szakmai kérdéssel fordulok Önökhöz. A Társaság tevékenységét 2004-ben kezdte meg, ingatlan fejlesztéssel foglalkozik. 2005-ben ingatlan adásvételi szerződés keretében tulajdonjogot szerzett egy nagy értékű, műemlék jellegű épület fölött. Az ingatlant aktiválta, vételárát kifizette az adásvételi szerződésnek megfelelően. Az épületben a tulajdonjog megszerzése óta a Társaság több nagy értékű beruházást indított. A beruházások egy része időközben aktiválásra került, többségüket azonban továbbra is a folyamatban lévő beruházások, felújítások számlán tartotta nyílván. A cégnek árbevétele származott az ingatlan bérleti díjából és költségei merültek fel, melyek döntően az ingatlan üzemeltetéséből és különböző tanácsadási szolgáltatások igénybevételéből adódtak. Az adásvételi szerződést a Legfelsőbb Bíróság 2011. év decemberében jogerősen semmissé nyilvánította és elrendelte az eredeti állapot helyreállítását, mely magában foglalja az ingatlan tulajdonjogának visszaadását, de a végzés kimondja, hogy nem terjed ki a korábbi ellenérték és egyéb anyagi javak rendezésére. A cégnek fizetendő kártalanításról és a cég követeléseiről 2012-ben már folynak a tárgyalások és külön megállapodás vagy per fog dönteni róla.

    1. A 2005-2010 évi beszámolókban helyesen mutatta-e ki a Társaság az ingatlan és folyamatban lévő beruházás mérlegértékeként a megvásárolt ingatlant valamint a felmerülő beruházási összegeket? (Esetleg szükséges-e a már közzétett beszámolók ismételt közzététele a szóban forgó mérlegtételek kivezetése után?) Továbbá, helyesen járt-e el a Társaság, amikor az ingatlanhoz kapcsolódóan költségeket és bevételt számolt el?

    2. Amennyiben a fenti évek beszámolói helyesek, akkor az ingatlan és ezen ingatlanon folyamatban lévő beruházások kivezetése 2011. évben kizárólag a rendkívüli ráfordításokkal szemben történhet? 3. Helyes-e a Társaság véleménye, miszerint amennyiben az ellentételezésre irányuló jövőbeni egyezség, per lezárul és a Társaságot kártalanítás illeti meg, azt egyéb bevételként, nem pedig rendkívüli bevételként kell a bírósági döntés üzleti évében elszámolni? Illetve helyes-e az a vélemény, hogy amennyiben a társaság kártanítást nem kap és az ingatlan korábban megfizetett ellenértéke sem kerül visszafizetésre, a tranzakció az ingatlan és ezen ingatlanon folyamatban lévő beruházások 2011. évi kivezetését vonja csak maga után? Helyes-e az a meglátás, hogy a 2005-2011-es időszakban az ingatlannal kapcsolatban elszámolt bevételek, költségek, ráfordítások miatt a cégnek nincs teendője, akkor sem, ha kártalanítás történik és akkor sem, ha kártalanítás nem történik?

    1. Az ingatlan és folyamatban lévő beruházás értéke ugyan a 2005-2010. évi beszámolók adatait tekintve minden évben jelentős és lényeges, de ezek összeállítása során a Társaság hibát nem követett el, hiszen az érvényes szerződések és törvények értelmében jogszerűen és helyesen mutatta ki könyveiben és beszámolójában az ingatlan és a folyamatban lévő beruházás értékét, továbbá jogszerűen számolt el ezzel kapcsolatban bevételeket valamint költségeket és ráfordításokat. 2. Tekintettel arra, hogy a bírósági végzés 2011. év végén mondta ki az érvénytelenséget és az eredeti állapot helyreállítása akkor kezdődött meg, az ingatlan és a folyamatban lévő beruházások kivezetése 2011. évi gazdasági eseménynek minősül, így azt 2011-ben kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megtenni. A bírósági végzés csak a 2011. üzleti év eredményére lehet hatással. A korábbi évek beszámolóit nem kell ismételten közzétenni. (Tehát nem beszélhetünk a korábbi adásvételről szóló számla „sztornírozásáról” és a gazdasági esemény 2005-re történő rögzítéséről.) 3. Az ellentételezésre irányuló jövőbeni egyezség, per lezártakor, a lezárás üzleti évében a 2005-2011-es időszakban az ingatlannal kapcsolatban elszámolt bevételek, költségek, ráfordítások kapcsán a cégnek nincs teendője, mindegy, hogy történik kártalanítás vagy sem, - amennyiben a társaságot kártalanítás illeti meg, azt egyéb bevételként kell elszámolni, - amennyiben a cég kártanítást nem kap és az ingatlan korábban megfizetett ellenértéke sem kerül visszafizetésre, a lezáráskor nincs teendő, a tranzakció a 2011. évi eszköz-kivezetést vonja csak maga után."

    2012. október

    Tovább a válaszhoz