Egy Önkormányzat ugyanazon a napon (2007. december 20.) két szerződést kötött egy XKft-el: engedményezési szerződést és üzletrész átruházási szerződést. 1.Engedményezési szerződés: engedményező az XKft 2. Üzletrész átruházási szerződés: az XKft térítésmentesen átadja a 100%-os üzletrészét (tulajdonjogát) a ZKft-ben az Önkormányzatnak. Az Önkormányzat egy külső szakértővel értékeltette a ZKft vagyonát, aki megállapította, hogy a ZKft piaci értéke 0, jegyzett tőkéje 3 millió forint, kötelezettségei meghaladják az eszközök értékét és elveszítette a saját tőkéjét. A fenti két ügyletre vonatkozó dokumentumokból (XKft tagi határozatai, Képviselő-testületi előterjesztések, Képviselő-testületi határozatok, stb,) egyértelműen megállapítható, hogy a 100 %-os üzletrész térítésmentes átruházásának feltétele volt az XKft követeléseinek megvásárlása (engedményezése). A fenti külső szakértő szerint is a két szerződés együtt értelmezhető. Kérdéseim: 1. az Önkormányzatnál, hogyan és hol kell nyilvántartásba venni, könyvelni a 95 millió forint követelés 45 millió forintért történő engedményezését (mérlegben és mérlegen kívül)? 2. Az Önkormányzat könyveiben milyen értéken kell szerepeltetni a ZKft 100 %-os üzletrészét: 0 Ft, 3 millió forint, mérlegben vagy mérlege kívül 0 forinttal? 3. A két szerződést lehet-e „összevontan” kezelni, azaz 45 millió forint az Önkormányzat 100 %-os részesedése a ZKft-ben. 2010. április
engedményes az Önkormányzat
kötelezett az ZKft
Az XKft kijelenti, hogy a ZKft-el szemben 95 millió Ft tagi kölcsön nyújtásból eredő követelése van (65 millió működési és 30 millió beruházási).
Az XKft a szerződés aláírásával egyidejűleg az Önkormányzatra (engedményesre) engedményezi (ruházza át) a fenti 95 milliós követelését 45 millió forint értékben, amelyet az Önkormányzat ki is fizet.
A fenti kérdés megítélésem szerint nem számviteli kérdés, hanem olyan jogi probléma, amelyet a bemutatás és a kérdések kapcsán a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvre hivatkozva kellene megoldani. A jogi probléma tekintetében nem tudok nyilatkozni, csak a számviteli lehetséges értelmezést tudom feltárni. A teljesen korrekt válaszadáshoz lényeges információk hiányoznak, de általánosságban megpróbálok használható választ adni a kérdésekre.
Mivel két külön szerződés van, ezért első lépésként ezeket külön is kell kezelni. Az X Kft. eladta az Önkormányzatnak Z Kft-ben lévő követelését, amely a Ptk. és az Szt.. szerint követelés értékesítés, illetve követelés vásárlás az Önkormányzat részéről. Az Önkormányzatnak tehát az Szt. szerint vásárolt követelése van, amely 45 millió Ft-ba került. Az eladó T 8.Egyéb ráfordítások – K 3.Egyéb követelések 95 000 eFt, azaz könyv szerinti értéken könyvel, majd könyveli az eladási árat T 3.Pénzeszközök – K 9. Egyéb bevételek összefüggésben. Ő tehát elveszített 50 millió Ft értékű követelést.
Az Önkormányzat tulajdonol egy papíron 95 millió Ft értékű követelést 45 millió Ft-os vételáron. (Különféle egyéb követelések mérlegtételen.) Az első kérdés amit nem tudok az az, hogy miből finanszírozta ezt a kiadást az Önkormányzat? Vélhetően a vállalkozási tevékenységéből és nem a költségvetésiből. A követelést a mérlegében be kell mutatni, ezért T 3. Különféle egyéb követelések – K 4. Saját tőke változása 45 000 eFt. (Pontosan melyik, az finanszírozási kérdés lenne!) Ezzel egyidejűleg kezelni kell a kiadásokat is. Ez vagy vállalkozási vagy költségvetési kiadás, de azt hiszem inkább csak vállalkozási lehet (de nincs információm erről sem) azaz T. Vállalkozási kiadások (?)– K 3. Pénzeszközök 45 000 eFt.
A kiadások is annak függvényében határozhatók meg, hogy miből finanszírozták?
A másik szerződés alapján térítés nélkül átvesz egy eszközt, amelynél az átvételkori piaci értéket kell figyelembe venni. Ez az információk szerint 0 Ft. Ezt tudja állományba venni az analitikában, hiszen főkönyvi értéke nincs.
Az első értékméréskor (fordulónapon) sor kerül a részesedések értékelésére és a követelések minősítésére. A részesedéseknél már értékvesztést nem kell elszámolnia, hiszen nincs értéke a részesedésnek. Ha lenne, akkor a saját tőke változással szemben kellene könyvelni. A követelés könyv szerinti értéke azonban a leírás alapján jelentősen magasabbnak tűnik a követelés piaci értékénél, hiszen a leírás alapján behajthatatlan követelésnek tűnik a könyvvizsgáló véleménye alapján. Vélhetően tehát a 45 millió Ft-on vásárolt követelést le kell írnia az Önkormányzatnak, mint behajthatatlan követelést a saját tőke változással szemben.
Akkor is ugyan arra a végeredményre jutnánk, ha a szerződésekből, a testületi határozatokból az derül ki, hogy a 45 millió Ft tulajdonképpen a részesedések megszerzésének az ellenértéke volt. Ebben az esetben a részesedés értékét kell piaci árra értékelni, azaz a részesedések értékvesztését kell elszámolni 45 millió Ft összegben a saját tőke változással szemben. A végeredmények véleményem szerint azonosak lesznek. Az első megoldást jobbnak tartom, de lehet, hogy csak azért, mert én nem olvastam a szerződéseket, határozatokat.