"A pénzügyi szervezetek a 2011. évben különadó fizetésére kötelezettek. Ezt az adót akkor is teljes egészében ki kell fizetniük, ha valamilyen oknál fogva kikerülnek a törvény hatálya alól. Ügyfelünk a 2011-es év során átalakul, azonban a tevékenységét az átalakulás után is folytatja. Az átalakulás során egy másik társaság olvad be ügyfelünkbe. Az átalakulás során vagyonmérleget kell készíteni, amelynek fordulónapja év közben lesz. 2011. augusztus
Indokolt-e a pénzügyi szervezetek különadóját teljes egészében lekönyvelnie a társaságnak az évközi zárás során? Ki kell-e mutatni kötelezettségként a fenti adót annak ellenére, hogy még nem esedékes vagy csak az időarányos részt kell elhatárolni? Amennyiben csak az időarányos rész kerül elhatárolásra, a fennmaradó részre kell-e céltartalékot képezni?
Véleményünk szerint a fenti adókötelezettséget az esedékesség időpontjában kell kötelezettségként kimutatni. Tekintettel arra, hogy a fenti adó egy teljes évre vonatkozik, úgy gondoljuk, hogy a még nem esedékes összeg időarányos részét elhatárolni kell."
A vagyonmérleg tervezetnek és a végleges vagyonmérlegnek véleményem szerint az adott pillanat szerinti állapotot kell mutatnia. Ebből következően a tervezetben és a végleges vagyonmérlegben is a beolvasztó társaságnak időbeli elhatárolással az aktuális pillanat szerinti arányos összeget kell felvenni a mérlegbe. A könyvelés kérdése igazából érdektelen, hiszen a beolvasztónak a könyvek lezárása nélkül kell elkészítenie a vagyonmérleg tervezetet is és a végleges vagyonmérleget is. Hogy ezt hogyan dokumentálja, arra sokféle lehetőség van.
Személy szerint a kérdező megoldásával tehát csak részben értek egyet, azaz nem kötelezettséget, hanem passzív időbeli elhatárolást kellene felvenni a mérlegbe az időarányos összegben. (Az eltelt idő függvényében kell kiszámítani az időarányos összeget.) A maradék összegre viszont nem látom be, hogy miért kellene céltartalékot képezni. Ilyen alapon a folyamatos működés során keletkező biztos jövőbeni kötelezettségekre is céltartalékot lehetne képezni, de ez nem erről szól. Azzal a megoldással sem értenék egyet, hogy lekönyvelik a teljes összeget, majd elhatárolják azt a részt, amely nem függ össze az időarányossal. Ha ugyanis nem volt része az időarányos összegnek, akkor fel sem lehet venni a PIE-ok között.
Azt gondolom, hogy az átalakulási szabályok lényege abban áll, hogy az átalakulás időpontjára vonatkozóan kell bemutatni a helyes vagyon nagyságát úgy, mintha év vége lenne. Külön a tervezetben és külön a véglegesben. A kettő között persze lehet eltérés az eltelt idő függvényében.