Főoldal / Kamarai / Események

Események

Felkészülés a jövőre

2014. július 2.

Könyvvizsgálói kamarák visegrádi találkozója

A 2014. június 12-14. között 14. alkalommal került sor a Visegrádi országok könyvvizsgálói kamarái közötti találkozóra. Az eseményen a négy ország szakmai szervezeteinek képviselőin kívül részt vett Petr Kříž, az Európai Könyvvizsgálói Szövetség (FEE) alelnöke és Martin Manuzi, a Londoni Bejegyzett Könyvvizsgálói Intézet (ICAEW) európai igazgatója is. A konferencia fókuszában a nemrég elfogadott új könyvvizsgálati jogszabályok, illetve azok implementációja állt.

A konferencián Dr. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Szabó Istvánnak, Pest Megye Közgyűlése alelnökének. Szabó elmondta: Európát a mobilitás jellemzi, melyhez nélkülözhetetlen a jogszabályok kompatibilitása, a döntési alapok egységessé tétele. Pest megye gazdaságának Közép-Európa, pontosabban a Visegrádi országok nyújtotta perspektíva fontosabb, mint más térségeknek, ezért a konszenzusok megteremtésében nagy szerepe van az ilyen megbeszéléseknek.

Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára előadásában beszélt a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer magyarországi fejlődéséről, majd áttért a közfelügyeleti hatóság feladataira és felelősségi területeire. A helyettes államtitkár rámutatott a kamarai és a hatósági minőség-ellenőrzések közti különbségekre, majd a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók és könyvvizsgálóik bemutatása után ismertette az ellenőrzéshez történő kiválasztás kockázat-alapú megközelítésének menetét. Elmondta, hogy a kiválasztás folyamata 3 szintű. A hatóság vizsgálja a könyvvizsgálókat / könyvvizsgáló cégeket, azok megbízásait és meghatározza a vizsgálat fókuszát. 2013-ban a hatóság 38 kamarai tag, 19 könyvvizsgáló cég, és 44 db megbízás ellenőrzését végezte el. Az ellenőrzések tapasztalatai közül kiemelte, hogy az ellenőrök több esetben megállapították, hogy a könyvvizsgálók a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) megfelelő ismerete és elegendő tapasztalat hiányában is elvállaltak ilyen típusú könyvvizsgálatot, ami rendkívül nagy kockázattal jár. Másik kockázati tényezőként a nagyon alacsony megbízási díjat említette, mely a könyvvizsgálat minőségével kapcsolatosan vethet fel kérdéseket.

Petr Kříž, a FEE alelnöke a módosított könyvvizsgálói politika következményeiről beszélt. A 2016. június 17-ig bevezetendő könyvvizsgálati reform alaposan meg fogja változtatni a szakmát. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/56/EU Irányelve valamennyi könyvvizsgálatot, míg az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU Rendelete a közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálatát szabályozza. Az Irányelv intézkedései közül az alábbiakat emelte ki:

  1. függetlenség és objektivitás;
  2. könyvvizsgálati munka belső szervezete;
  3. ISA adaptálása;
  4. közérdeklődésnek kitett szervezetek audit bizottsága;
  5. könyvvizsgálói jelentés;
  6. minőség-biztosítás;
  7. szankciók;
  8. a közfelügyelet szervezete.

A közérdeklődésre számot tartó cégek könyvvizsgálatát szabályozó rendelet előírásara rátérve elmondta, hogy ezeket automatikusan alkalmazni kell. Az intézkedések közül az alábbiakra tért ki:

  1. kötelező rotáció;
  2. nem könyvvizsgálati szolgáltatások;
  3. kommunikáció;
  4. Európai Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (CEAOB)

A FEE alelnöke ezután hosszasan taglalta a tiltott szolgáltatások körét, valamint a nem könyvvizsgálatból származó bevételek arányát meghatározó előírásokat. A bevezetéshez kapcsolódóan elmondta, hogy a jogszabályok az egyes előírások szigorú átvételét írják elő, bizonyos pontok tekintetében azonban szabadabb mozgásteret engednek az egyes tagállamoknak. A jogszabályok határon átnyúló hatásaival kapcsolatos élénk vitához hozzászólva Stanislav Staněk, a Cseh Könyvvizsgálói Kamara (KACR) alelnöke részletesen bemutatta a KACR által támogatott jogszabály-adaptálási lehetőségeket.

Másnap Martin Manuzi, az ICAEW Európai Igazgatójának előadásával kezdődött az ülés, aki beszámolt a 3 évvel ezelőtt elindított számviteli szakma stratégiai fórumának legutóbbi, varsói találkozójáról. A kezdeményezés célja elsősorban a szakmai szervezetek jövőbeni lehetőségeinek feltárása, stratégiai megtervezése. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szakmai szervezetek fenntarthatósága attól függ, mennyi és milyen szolgáltatást tudnak nyújtani tagjaik számára, valamint mennyire tudják vonzóvá tenni a könyvvizsgálói hivatást az új generáció körében. A „profi kamara” csak úgy valósulhat meg, ha a kamarák az adminisztratív munkatársak mellett a jövőben szakmájukat magas szinten ismerő és űző könyvvizsgáló szakembereket is alkalmaznak. Fel kell oldani azonban azt az ellentétet, hogy nagy tudású elméleti szakemberek, vagy szakmájukat gyakorlatban is űző könyvvizsgálók alkossák a profi kamara csapatát.

Maria Rzepnikowska, a Lengyel Könyvvizsgálói Kamara (KIBR) Tanácsának tagja az államháztartás könyvvizsgálatának lengyelországi helyzetéről tartott előadást. Mint elmondta, Lengyelországban nincs egységes, törvényi szabályozás a közszféra könyvvizsgálatát illetően. Az állami finanszírozást szabályozó törvény, a számviteli törvény, valamint az egyes szektorok jogszabályai (pl. a felsőoktatási törvény) is tartalmaznak előírásokat az államháztartás könyvvizsgálatár érintően. Lengyelországban a 150 000 főnél nagyobb települések önkormányzatinál, az egészségügyi szolgáltatóknál, az állami egyetemeknél, valamint a közszférában működő kereskedelmi cégeknél kötelező a könyvvizsgálat.

Dr. Pál Tibor, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási alelnöke a szakmai továbbképzésről elmondta, hogy nemcsak a meglévő ismeretek fenntartása a cél, hanem új, gyakorlati feladatokon keresztül bemutatott ismeretek megszerzése, a kompetencia megőrzése is kellő figyelmet kell, hogy kapjon. Ezt csakis hatékony programok kifejlesztésével, jól működő pályázati rendszerrel, az oktatási piac nyomon követésével, valamint a felsőoktatási intézményekkel fenntartott jó kapcsolattal valósítható meg. A továbbképzési programok gyakorlat-orientáltak, figyelemfelkeltők legyenek, használható ismereteket közvetítsenek, és legyen lehetőség véleményezésre. Az e-learning jelenleg gyerekcipőben jár, a technikai újdonságoktól tartva egyelőre kevesen használják. Lépést kell tartani a technika által támasztott növekvő igényekkel és a módszertani oktatási eljárások fejlesztésében is teret kell, hogy kapjon az informatika. A kamarai kommunikációt is ez irányba kell fejleszteni.

Dr. Lukács János, az MKVK elnöke az IFRS-ek és a magyar számviteli szabályok eltéréseit bemutató előadásában elmondta, hogy az elmúlt években az NGM kezdeményezésére megindult annak előkészítése, hogy Magyarországon bizonyos társaságok egyedi beszámolóik elkészítésének alapjául használhassák a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat, vagyis az IFRS-eket. Az első – meglehetősen széles körben, bankok, biztosítók, tőzsdei vállalatok és tanácsadó cégek, valamint szakmai és felügyeleti szervek képviselőinek bevonásával tartott – megbeszélésen konszenzus született arról, hogy az alábbi területekre kell fókuszálni a bevezetés előkészítése során:

  1. Információgyűjtés az IFRS bevezetés során szerzett nemzetközi tapasztalatokról;
  2. Meghatározni azon szegmensek körét, amelyeknél az IFRS alkalmazást választhatóvá vagy kötelezővé kell tenni;
  3. Meghatározni az IFRS szaktudással rendelkező szakemberek képzésének módját és időigényét;
  4. Meghatározni a társterületek (pl. adózási és cégjogi kérdések) jogszabályaival való összhang megteremtésének a menetét.

Dr. Lukács János az IFRS-ek bevezetése kapcsán vázolta, hogy Magyarország jelenleg elmarad a régiós és nemzetközi versenytársaitól. A bevezetés legnagyobb előnye az átláthatóság, és az összehasonlíthatóság, ugyanakkor a bevezetés jelentős költséggel jár - főleg a kisebb szervezetek részére. A legkritikusabb pont a megfelelő szakembergárda megléte. Az adó és jogi problémák azonban a vártnál kisebbek bizonyultak.

Krzysztof Burnos, a Lengyel Könyvvizsgálói Kamara Tanácsának valamint a FEE SMP Fórum tagja a konferencia harmadik, záró napján a kisebb könyvvizsgáló cégek kihívásairól tartott előadást, amelyből kiderült, Lengyelországban is túlnyomó többségben vannak a kis könyvvizsgáló cégek, melyek jövőjét – régiós társaival egyetemben – a könyvvizsgálati értékhatár határozza meg. A jövőképpel kapcsolatos egyeztetések során a régió képviselői egyetértettek abban, hogy a kis könyvvizsgáló cége jövője attól függ, milyen egyéb szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek. A szakma feladata felhívni a közvélemény figyelmét az audit értékére, hasznosságára. Ha egyedül a könyvvizsgáló látja, hogy a beszámoló önmagában, könyvvizsgálói jelentés nélkül kevésbé hasznos, akkor elveszítjük a csatát. A jövőre nézve mindenképp meg kell érteni a kisvállalkozások könyvvizsgálókkal szemben támasztott igényeit, azonban jelentősen megnehezíti a könyvvizsgálók munkáját, hogy a megbízóknak elsősorban tanácsadásra van szükségük. Az audit és a tanácsadás két külön dolog, nehéz összeegyeztetni, pláne ha ezt etikai és egyéb standardok is tiltják. A kamaráknak fel kell készíteniük tagjaikat a jövő valódi kihívásaira (pl. önálló könyvvizsgálók összefogásának támogatása), az audit reform, illetve a közfelügyelet által elvárt minőségi könyvvizsgálat követelményeire.

A könyvvizsgálói kamarák visegrádi találkozóján a résztvevők az új európai uniós könyvvizsgálati politika implementációja kapcsán megállapodtak abban, hogy az implementációs folyamat alatt továbbra is folytatják az eszme- és információ-cserét, valamint az alábbi nyilatkozatot tették:
„Támogatjuk az EU könyvvizsgálati rendelet és irányelv implementációját olyan módon, mely elősegíti az egységes piacot és egységesíti az Európai Unión belüli szabályozást. Bízunk abban, hogy a tagállamoknak nem kell további, a rendeletben és az irányelvben szereplő korlátozásokon felüli szigorításokat bevezetni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek körének meghatározása konzisztens legyen.”