Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy Társaság ( X Kft.) könyveiben olyan cégek követeléseit tartja nyílván kötelezettségei között, melyek felszámolási eljárás befejezése után, ill. hivatalból való törléssel jogerősen megszűntek. A Társaság állandó jogi képviselője az alábbi ügyvédi nyilatkozatot adta: „A fentiekben megnevezett cégek követelései megszűntek, mivel ezen társaságokkal szemben lefolytatott felszámolási eljárások anélkül fejeződtek be jogerősen, hogy a felszámolók érvényesítették volna ezen tartozásokat az X Kft-vel szemben, illetve a társaságok már nem létező jogalanyok. Álláspontom szerint a megszűnt, és nem elengedett kötelezettséget az egyéb bevételek között kell kimutatni a következők miatt. A fenti kötelezettségek megszűnése –mivel az Sztv-ben nem került szabályozásra a leírt tényállás- az Sztv 3.§ (4) bekezdés 10. pont f) alpontja alapján vezethető le, ugyanis a behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Mivel a követelések jogosultjai jogutód nélkül megszűntek, így a követelést nem tudják bíróság előtt érvényesíteni, nincs jogalany. Az Sztv 81.§ (3) bekezdés b) pontja értelmében az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét. Az Sztv 77. § (1) bekezdése alapján egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. A megjelölt társaság követelései áruszállításból származtak. Az Sztv 86. § (2) bekezdése értelmében a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Az Sztv 86.§ (4) bekezdés a) pontjában rendkívüli bevételnek csak az elengedett kötelezettség összegét nevesíti. Jelen esetben elengedett kötelezettségről nem beszélhetünk. A kötelezettség elengedése vagy megállapodáshoz vagy a jogosult jognyilatkozatához kötött, mely jelen esetekben nem áll rendelkezésre.

Az Éves beszámoló auditálása során elfogadható –e a Társaság ügyvédjének jogértelmezése alapján az egyéb (és nem a rendkívüli) bevételek javára történő elszámolás?"

2012. szeptember

Nem értek egyet a kérdező indoklásával, véleményem szerint nem lehet egyéb bevételként elszámolni a könyvekben szereplő kötelezettségeket a kivezetéskor, az csak rendkívüli bevétel lehet.

Az Szt. nem véletlen, hogy csak elengedett kötelezettségről beszél, és csak ezt a jogcímet nevesíti egyéb más jogcímek felsorolása helyett. Az kétségtelen tény, hogy közvetlenül ilyen típusú jognyilatkozat nem áll a cég rendelkezésére, de közvetve ezzel egyenértékű jognyilatkozattal bír, ami azt támasztja alá, hogy a követelések behajtására jogosult cégek nem léteznek már, tehát korábban lemondtak a behajtásról.

A kérdező által leírtakból nem derül ki, hogy miért nem hajtotta be a követeléseket a megszűnt vállalkozás, pedig úgy tűnik, erre lett volna lehetősége. Az sem fogadható el indoklásként, hogy a követelés behajthatatlannak minősült, ezért azt egyéb ráfordításként könyvelte a felszámoló, ebből adódóan az érintett cégnél egyéb bevétel keletkezik. Véleményem szerint a behajthatatlanság valóban lehet szokásos kategória, de ettől a másik félnél ez nem lesz szokásos eredményt érintő esemény. Azt gondolom, hogy nem minősíthető szokásos esetnek az a tény, hogy a felszámolás során nem hajtják be a követeléseket. Ha nem hajtják be, akkor valamiért lemondanak róla, ez pedig az elengedésnek felel meg. Nem derül ki a kérdésből az sem, hogy mitől vált behajthatatlanná a követelés a felszámolás során, ha a cég működik ma is, akitől be lehetett volna szedni a követelést? A cégjegyzékből való törlés már csak következmény szerintem és nem ez alapján kell megítélni a számviteli elszámolásokat. Olyan minősített fogalmat nem ismer az Szt., hogy megszűnt követelés, vagy éppen megszűnt kötelezettség. Álláspontom szerint a fenti eset kielégíti az elengedett kötelezettség elszámolására vonatkozó feltételeket. A 86. § (2) bekezdése is ezt a logikát támasztja alá. Azért lesz rendkívüli bevétel, mert a cégtől függetlenül bekövetkezett események váltják ki a kötelezettségek mérlegből való kivezetését. Ez az esemény tehát nem tekinthető a rendes üzletmenet részének a kötelezettnél még akkor sem, ha a másik félnél szokásos gazdasági eseményként sorolja be az Szt.

Címkék: KövetelésekKonzultációs szolgálatKötelezettségekRendkívüli bevételekRendkívüli ráfordítások