Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Az egyik ügyfelemnek a nagy összegű negatív saját tőke miatt a tőketartalék terhére pótbefizetést kell végre hajtani. Ennek elfogadása megtörtént a taggyűlésen. A társaság ügyvédje szerint még nem kellett áttérniük az új Ptk-ra.
Az lenne a kérdésem, hogy a pótbefizetéssel, taggyűlési jegyzőkönyvvel együtt kell-e közbenső mérleget is beadni a cégbíróságra, vagy még nem. "

2014. július

Amíg a társaságnál nem szükséges módosítani a társasági szerződést, illetve amíg arra nem kerül sor, addig a korábbi Gt és Ptk előírásai vonatkoznak rá.

A saját tőke részbeni elvesztése jellemzően a veszteséges gazdálkodásra vezethető vissza. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 120. §-a a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Amennyiben erre a társasági szerződés lehetőséget nyújt, akkor a tőkevesztés miatt a tagok akkor teljesíthetnek pótbefizetést. A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 38. §-a (4) bekezdésének előírása alapján a tagok pótbefizetését a pénzügyi teljesítéssel egy időben a lekötött tartalék - azaz a saját tőke - javára kell elszámolni. Amikor a társaság saját tőkéje helyreáll, akkor a pótbefizetés összegét a befizetést teljesítő tagok részére vissza kell fizetni.

Nem volt helyes a pótbefizetést a tőketartalék javára elszámolni, ezt javítani kell. A tőketartalék javára csak olyan tagi befizetések számolhatók el, melyekről a tőkeemeléssel egy időben dönt a taggyűlés és azt nem a jegyzett tőke növeléseként bocsájtják rendelkezésre a tagok. Az ilyen befizetéseket nem lehet a tagoknak visszafizetni, ezek nem kapcsolódnak a tagok egyéni törzstőke hányadához és nem képezik az osztalék fizetés alapját.

A fentiekre tekintettel a pótbefizetés nincs hatással a törzstőkére és a tőketartalékra, ezért annak beérkezésekor nem kell közbenső mérleget készíteni és erről nem kell tájékoztatni a cégbíróságot sem.

A témához kapcsolódóan szeretném megjegyezni, hogy a tőkevesztésre tekintettel is sor kerülhet közbenső mérleg készítésére, ha az évközi változások ezt célszerűvé teszik.

A tőkevesztésre jellemzően az adott üzleti évi beszámoló elfogadásakor derül fény. Ez alapján haladéktalanul intézkedni kellene a tőkepótlásról. Megfelelő lehet ugyanakkor, ha az üzleti év végi beszámoló elfogadásával egyidejűleg (ugyanazon a taggyűlésen, az üzleti évi beszámoló elfogadását követő napirendként) közbenső mérleget fogadnak el, és ha ez utóbbi alapján látható, hogy a tőkevesztés már nem éri el a kritikus szintet (pl. a devizaárfolyamok alakulásának mérlegfordulónapi tendenciái megfordultak, vagy egy ingatlan értékesítésre tekintettel jelentős mérleg szerinti eredmény keletkezik ), akkor a külön tőkepótlás nem válik szükségessé.

Címkék: Közbenső mérlegPótbefizetésKonzultációs szolgálatSaját tőke