Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A gazdasági társaság egy gyártási tevékenységet végző cég, amely egy ital termékből többféle összetételű, nevű italféleséget, „márkát” gyárt. A Társaság az egyik "márkát" véglegesen értékesítette. A szerződés német nyelven készült, megnevezése szerint egy bizonyos márka értékesítéséről van szó. A szerződésben a konkrét márkához kapcsolódó több védjegyoltalom alá helyezett dologból (címke, reklámszöveg, szó stb.) a magyarországi és néhány kelet-európai országban védjegyoltalom alá helyezett termék nevet (szó) nevezték meg az adás-vétel tárgyaként. Az értékesítési szerződéssel egy időben született meg az a licencia szerződés, melynek alapján a volt eladó éves díjat fizet ugyanennek a névnek a használatáért. A gyártási eljárás nincs védjegyoltalom alatt. Véleményem szerint megfontolás tárgya lehet, hogy egy bejáratott, régóta a piacon lévő, köztudatba beépült, bár lehetséges, hogy nem mindig ugyanazon recept szerint gyártott (vagy még az is lehetséges, hogy ugyanazon recept szerint gyártott terméket más fantázia néven is forgalmaztak) „márka” eladása több, mint a védjegyoltalom értékesítése. (A védjegyoltalom beszerzési értéke töredéke az értékesítési árnak.)

Álláspontom szerint a termék megnevezésének, mint szónak a védjegyoltalma egy szellemi termék, melynek értékesítése az egyéb bevételek között mutatandó ki. Az Önök véleménye szerint lehetséges-e a fenn leírtak alapján az eladási árat nem egyéb bevételként, hanem árbevételként minősíteni, melyet természetesen helyi iparűzési adó terhel?"

2014. július

Amennyiben a védjegyoltalom, mint szellemi termék a könyvekben szereplő jószág, akkor annak értékesítésekor az eladási ár az immateriális javak eladására vonatkozó szabályok szerint egyéb bevétel, és a könyv szerinti értéke pedig egyéb ráfordítás lesz. Ha olyan használati jogot értékesítettek, amely nem szerepel a könyvekben az immateriális javak között, tehát sem a jogok, sem a szellemi termékek nem tartalmaznak ilyen vagyoni elemet, amelyet ki kellene vezetni a könyvekből, akkor valóban nettó árbevételként kell elszámolni az értékesítés bevételét, mivel valamilyen szolgáltatás nyújtására került sor. Akkor is igaz lehet ez az állítás, ha az eladási ár egésze a szerződés szerint nem köthető a könyvekben szereplő, értékesítendő vagyonhoz. Önmagában az a tény, hogy a könyvekben szereplő érték töredéke az eladási árnak, nem jelenti azt, hogy nettó árbevétel keletkezik. Ennek eldöntésére a szerződés lehet az irányadó. Vizsgálandó továbbá az is, hogy az értékesítés megtestesít-e tartós használati jog átengedést, mert akkor a nettó árbevételt a szerződés időtartamára halasztott bevételként kell elszámolni a passzív időbeli elhatárolások között. Feloldása értelemszerűen az eltelt idő függvényében történik. A leírás alapján a kérdésre konkrétabb válasz nem adható.

Címkék: Konzultációs szolgálat