Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"T. Kft. saját tőkéje a 2011. üzleti évben veszteség folytán a jegyzett tőke fele alá csökkent, negatív volt. A könyvvizsgáló jelentésében - véleménye korlátozása nélkül - felhívta a tulajdonos önkormányzat figyelmét arra, hogy ez a tény a Gazdasági Társaságokról szóló tv. 143.§-a alapján a tulajdonost intézkedésre kötelezi. A tulajdonos önkormányzat ingatlan apporttal a T. Kft. jegyzett tőkéjét 2012. november hónapban megemelte, az apportot rendelkezésre is bocsátotta, azonban a tőkeemelés bejegyzése csak 2013. január hónapban történt meg. T. Kft. az ingatlant 2012. évben állományba vette, a 2012.12.31. fordulónappal készült egyszerűsített éves beszámolójában figyelemmel a változásbejegyző végzés 2013. január havi dátumára, a jegyzett tőkében az emelés nem szerepelt, hanem a tulajdonossal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként került kimutatásra. A társaság a kiegészítő mellékletében, valamint a könyvvizsgáló a jelentésében egyaránt jelezte, hogy a tulajdonos a saját tőke hiányát tőkeemeléssel rendezte, de a bejegyzés a mérlegfordulónapig nem történt meg. A fenti eljárással ellentétben felmerült egy olyan álláspont, mely szerint a T. Kft. 2012. évi számviteli beszámolója hibás, mert az nem tartalmazza a tulajdonos döntését a saját tőke hiányának rendezésére vonatkozóan, és nem megfelelő, hogy a T. Kft. ennek tényét a kiegészítő mellékletében mutatta csak be. Ezen vélemény szerint T. Kft-nek a tulajdonos saját tőke rendezésére vonatkozó döntését/határozatát le kellett volna könyvelnie, mégpedig követelésként előírva, a lekötött tartalékkal szemben, mivel intézkedett. Ezáltal a tulajdonos érdekei érvényre jutottak volna, mivel a saját tőke hiányáról intézkedett a Gt. előírásainak megfelelően, és a beszámolóban nem lenne negatív a saját tőke.
Kérdés
T. Kft. valóban helytelenül járt-e el a fentiekben leírtak szerint, és a saját tőke hiányának rendezésére vonatkozó tulajdonosi döntés/határozat T. Kft-nél kötelezően könyvelendő lett volna (követelés-lekötött tartalék)?

Véleményem szerint: - T. Kft. a Számviteli törvény előírásait betartva rögzítette a nála felmerült gazdasági eseményeket. - A tulajdonos döntése/határozata T. Kft-nél nem gazdasági esemény. Gazdasági esemény T. Kft-nél a döntés végrehajtásakor – vagyis az apport rendelkezésre bocsátásakor, valamint a jegyzett tőke tekintetében a cégbírósági bejegyzéskor történt /Szt. 35. § (3)-(4) bek./ - Egy korábbi konzultációs szolgálathoz jegyzett tőke emelés tárgyában intézett kérdésre adott válasz alapján a Szt. 4. § (4) bekezdése alkalmazható lett volna az esetre, de ilyen szándék nem volt, ellenben a Sz. 4. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint a kiegészítő mellékletben a megbízható és valós összképhez szükséges információk megadásra kerültek. - A Szt. 38 §. tartalmazza a lekötött tartalék fogalmát, valamint annak növekedési és csökkenési jogcímeit. Ennek alapján a lekötött tartaléknak nincs olyan növekedési jogcíme, mely szerint követelésként előírt saját tőkepótlást, vagy bármely olyan elemet lehetne a lekötött tartalékba helyezni, amely nem a saját tőke más eleméből átvezetett, vagy külső forrásból ténylegesen rendelkezésre bocsátott és lekötött tartalékként kimutatandó összegként jelentkezik. (Egyéb megjegyzés: Már találkoztam könyvelői szándékkal –a fent ismertetett álláspont követője-, amely a 2012. évi beszámoló elfogadásakor hozott döntés alapján lekönyvelte volna az azóta sem teljesített pótbefizetést a 2013. év zárásakor: a lekötött tartalékba egyéb követelésként a határozatra hivatkozva /” intézkedtek”/, mivel szerinte így a saját tőke negatív és a cégbíróságnak nem fog tetszeni. Hát ne is tessék, tekintve, hogy pénzmozgás nem történt!) "

2014. július

Teljesen egyetértek a kérdező megoldásával. A tőkeemelést akkor lehet a könyvekben bemutatni, amikor a cégbíróság bejegyezte. Ennek nincs visszamenőleges hatálya, tehát csak abban az évben könyvelhető a jegyzett tőkére a növekedés, amikor azt ténylegesen bejegyezték. A tulajdonosi szándékok helyes bemutatására korábban is voltak törekvések, ennek részben helyt is adtak egy időszakban, de végül maradt a számviteli törvény szerinti bejegyzés napja elfogadott megoldásként. (A számviteli törvényben ez a szabály nem változott meg átmenetileg sem, így egy rövid időszakban volt némi jogszabályi ellentmondás.)
Azzal is egyetértek, hogy a tőkeemelés a lekötött tartalékot sem növelheti, még átmenetileg sem, mivel ilyen jogcím nem létezik. Marad tehát helyes megoldásként a kiegészítő mellékletben való tájékoztatás. A saját tőke rendezésnek azon lehetősége, hogy T Egyéb követelés – K valamelyik saját tőke elem nem elfogadható megoldás, tekintettel arra, hogy ily módon minden kritikus saját tőke helyzet azonnal orvosolható lenne, tényleges, érdemi megoldás nélkül. Elég lenne egy tulajdonosi határozat erre vonatkozóan, tenni pedig nem kellene semmit.

Címkék: Konzultációs szolgálatJegyzett tőke (felemelés, leszállítás)