Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy kft. 5 éves határozott idejű irodabérleti szerződést kötött. Összesen 14 hónapra jár neki 50%-os bérleti díj kedvezmény, minden évben van 2-3 hónap, amikor csak 50% bérleti díjat fizet. A most vizsgált évre 2 ilyen hónap esett. Ha az 5 év letelte előtt felmondja a szerződést, akkor egyrészt fizetnie kell 6000 EUR kártérítést, másrészt meg kell fizetnie a "kedvezményes bérleti időszakokra eső teljes bérleti díjak arányos részét". A társaság vezetése szerint jelenleg nincs olyan körülmény, amely arra utalna, hogy a szerződést 5 éven belül felmondanák.

Szükséges-e a 2 havi bérleti díj kedvezményre, illetve a kártérítésre céltartalékot képezni? Vagy elegendő a kiegészítő mellékletben bemutatni, mint függő kötelezettség, aminek a bekövetkezési valószínűsége csekély? Ha kell céltartalékot képezni, milyen mértékben? Figyelembe vehető-e a csekély valószínűség?

Véleményem szerint a Számviteli tv. 41. § (1) szerint a "szükséges mértékben" céltartalékot KELL képezni a jövőbeli vagy függő kötelezettségekre. A szükséges mérték azonban nincs definiálva. A Számviteli esettanulmányok c. szakkönyv szerint a függő, illetve jövőbeli kötelezettségekre céltartalékot kell képezni a legrosszabb kimenetelt feltételezve (azaz 100%-ban). Ezek alapján én azt javasoltam a társaságnak, hogy képezzenek céltartalékot. A társaság francia kontrollere nem igazán fogadja el a céltartalék képzést, mert az IFRS szerint ha csekély a bekövetkezés valószínűsége, akkor céltartalék nem kell. Kéri a jogszabállyal alátámasztott indoklást, hogy a magyar beszámolóban miért szükséges. A Kamara Nemzetközi Számvitel tankönyve szerint az IAS 37 szerint valóban nem kell, magyar törvény szerint kell. E tekintetben ellentmond egymásnak a két rendszer. Én most arra az álláspontra jutottam, hogy céltartalékot kell képezni, de a szükséges mérték a csekély valószínűség miatt kicsi, így a céltartalék összege közelít a nullához. A csekély valószínűségről nyilatkoztatnám az ügyvezetést, és maximum a kiegészítő mellékletben mutatnánk be ezt a függő kötelezettséget. Helyesen gondolom?"

2014. október

A kérdéses esetben véleményem szerint nem képezhető céltartalék a magyar szabályok szerint sem, mivel az Szt. 41. §-ban utal a törvényalkotó arra a tényre, miszerint múltbélinek kell lennie és a fordulónapon fenn kell állnia annak a problémának, amelyre céltartalékot kíván képezni a vállalkozás. Attól, hogy egy szerződésben rögzített ok miatt a jövőben kötelme keletkezhet egy cégnek, az nem jelenti azt, hogy a probléma a fordulónapon fennáll. Pl. szerződés szerinti kezességvállalás történt arra az esetre, ha a kötelezett nem fizet. Amíg ez a helyzet áll fenn, nem lehet céltartalékot képezni, mert nincs rá ok. Abban a pillanatban, amikor a hitelező felszólítja a kezességvállalót, hogy a kötelezett nem teljesített és neki kell helytállnia, akkor bekövetkezett az a jövőbeni ok, amely a jelenben kiváltja a céltartalék képzést. Természetesen egyszerűbb esetben is előállhat a céltartalék képzés, mert pl. a vezetés tudomására jutott, hogy akiért kezességet vállaltak, az vélhetően nem fog tudni fizetni a jövőben. Tehát egy ilyen biztos információ is kiválthatja a céltartalék képzést. A mérték persze ettől még problémás, hiszen a várható helytállásból adódó veszteséget meglehetősen pontosan kéne becsülni. A kérdésben szereplő eset is hasonló. Amíg nem következik be a szerződés felmondása, vagy fel sem vetődik a szerződés felmondásának lehetősége a vezetésben, addig nem beszélhetünk céltartalék képzésről. Ha a vezetés a fordulónapig hoz egy olyan döntést, miszerint a következő évben ezt a szerződést fel kívánják mondani, csak még nem tudják pontosan, hogy mikortól, akkor máris belép a céltartalék képzés szükségessége, de volt is információ a mérlegkészítésig és a probléma már a fordulónapon is fennállt.


Szt.hivatkozás:
41. § (1) * Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Címkék: CéltartalékokKonzultációs szolgálatSzámviteli törvény