Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Az általam könyvvizsgált befektetési vállalkozás (bróker) egy hosszan elhúzódó engedélyezési folyamatot követően 2014-ben kezdte meg tényleges tevékenységét, de ebben az évben még veszteséges lesz. A tulajdonos (egy külföldi társaság) úgy tervezi, hogy 2014-ben a várható veszteség miatti tőkevesztést - a tőkemegfelelési követelmények teljesíthetősége érdekében - a jegyzett tőke felemelésével kompenzálja. Mivel eddig a fizetőképesség fenntartását tulajdonosi kölcsönnel biztosította, úgy tervezi, hogy a tőkeemelés összegét nem utalja át a társaság működési bankszámlájára (ezt már egyébként sem ellenőrzi a cégbíróság), hanem a tőkeemelés miatt a cége felé keletkezett tartozását a könyvelésben kompenzálja a tulajdonosi kölcsön miatti követelésével. A tulajdonos ezzel a módszerrel meg kívánja takarítani a többszöri pénzutalás költségét. (Átutalás Magyarországra, majd a tulajdonosi kölcsön visszautalása.)
Jogszerű-e a fenti megoldás? Ebben az esetben tekinthető-e a tőkeemelés pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának? Ha a tőkeemelés mégis így valósulna meg (mert bejegyezné a cégbíróság), mi a könyvvizsgáló feladata, korlátozás nélkül elfogadhatja-e a 2014. évi beszámolót?
Véleményem szerint a tőkeemelés vázolt megoldása ellentétes a Bszt. 15.§ (1) bekezdésével, mely szerint:" A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható." Éppen ezért, a tervezett megoldás esetén olyan jelentős (felügyeleti ellenőrzési és szankcionálási) kockázat keletkezik, amely veszélyeztetheti a társaság későbbi jogszerű működését, akár az engedélyét is. Ezt a könyvvizsgálónak legalább korlátozó záradékkal kell jeleznie. Jobb megoldásnak gondolom, ha a tulajdonos társaság elengedi a követelését, s az így keletkezett rendkívüli bevétel (eredmény) kompenzálhatja a veszteséget, s így megakadályozhatja a saját tőke csökkenését. (Illetékfizetési kötelezettség sincs az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pont második fordulata szerint.)"

2015. január

Egyetértek a kérdező által megfogalmazott véleménnyel. A tulajdonos által, egy korábban nyújtott kölcsönnek a saját tőkébe történő konvertálása nem felel meg a Bszt. 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak. A tulajdonosi kölcsönnek, mint követelésnek az apportja egy lehetséges megoldás lehetne a saját tőke követelmények teljesítésére, mivel a Ptk. általános szabályai ezt lehetővé teszik. A Bszt. azonban előírja a pénzbeli hozzájárulási formával való teljesítést, ezért a követelés, mint nem pénzbeli hozzájárulási forma, nem jöhet szóba. A tulajdonosi kölcsön nem része a saját tőkének sem, ezért a saját tőkeelemek (un. belső forrás) útján történő tőkeemelés kritériumainak sem felel meg. A lehetséges megoldás tehát az, hogy a felek pénzben rendezik a követeléseket és kötelezettségeket, majd ezután kerülhet sor a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására. Önmagában a kompenzációt tehát nem tekinti a Bszt. elfogadható pénzügyi teljesítési formának, pedig ez valójában tényleg egy fizetési forma, és csak egy pénzkímélő megoldás lenne az ismertetett helyzetben. Értelemszerűen jó megoldás a követelés tulajdonos általi elengedése is, mivel az rendkívüli bevétel lesz a kötelezettnél és ezen keresztül részévé válik a mérleg szerinti eredménynek és így a saját tőkének is. Az illetékfizetési kötelezettség tekintetében a kérdező megjegyzése helytálló, a követelésre valóban nem kell illetéket fizetni.
A könyvvizsgálói vélemény tekintetében először azt kell megnézni, hogy a vállalkozás kiegészítő mellékletében erről a kérdésről teljes körű tájékoztatást adott-e vagy sem. Ha a könyvvizsgáló megítélése szerint, figyelembe véve az 570. témaszámú standardot, ez az közzététel maradéktalanul megvalósult, akkor a jelentés csak minősítés nélküli lehet, és a jelentésében szerepeltetnie kell egy figyelemfelhívó bekezdést. Ha úgy ítéli meg a könyvvizsgáló, hogy ez a közzététel nem felel meg a standard előírásainak, akkor korlátozó véleményt kell megfogalmaznia jelentésében. A két vélemény között az a nagy különbség, hogy a cég bemutatta-e a kiegészítő mellékletében hiánytalanul a tőkeemelés tényét, a jogszabállyal való ellentmondást és az ebből fakadó esetleges jövőbeli következményeket, vagy sem. Ha ezt hiányosnak ítéli a könyvvizsgáló, akkor valóban korlátozó véleményt kell kibocsátania.

Bszt. 15. § (1) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.

Címkék: Saját tőkeTőketartalékKonzultációs szolgálat