Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



Az 1996. évi LXXXI. társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 2015.01.01-től bevezetett egy új logikájú adókedvezmény igénybevételi lehetőséget a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek és látványcsapat-sportok támogatásához kapcsolódóan. A 24/A §-ban foglaltak szerint az adózó rendelkező nyilatkozatot tehet az adóév során fizetendő adó előlege, adófeltöltési- illetve adófizetési kötelezettsége terhére.

"Egy előadó-művészeti szervezetet támogatni kívánó társaság pl. rendelkezhet a támogató társaság által fizetendő tao összegének 80 %-ig a fizetendő tao (egy/több) kedvezményezett célra történő felajánlásáról.

Az adóhatóság a felajánlott adó kedvezményezett előadó-művészeti szervezet részére történő átutalását abban az esetben teljesíti, ha
- a támogató társaságnak illetve a kedvezményezett szervezetnek az átutaláskor nincsen 100 ezer forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása;
- a támogató társaság az Előadó-művészeti Iroda által kiállított támogatási igazolást a társasági adóelőlegről történő rendelkező nyilatkozat benyújtásáig, társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás valamint a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig az adóhatóságnak megküldi;
- a támogató társaság a vonatkozó társasági adó bevallását határidőben beadta, illetve társasági adó-, adóelőlegek fizetési, adóelőleg-kiegészítési kötelezettségének eleget tett;
- a támogató társaság az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlásával a teljes adóévi felajánlások összege nem haladja meg a fizetendő tao 80%-át.
Az adóhatóság a felajánlott összeg egészét a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett szervezet(ek) részére utalja át.
Az előadó-művészeti szervezetet támogató társaságot a felajánlott és az adóhatóság által átutalt támogatás után adójóváírás illeti meg.
Az adóhatóság az éves társasági adóbevallás esedékességét követő második hónap első napján (a 2015. adóév esetében 2016. július 1-jén) írja jóvá a támogató társasági adófolyószámláján.

Kérdés: Az adóhatóság az adójóváírást a fentiekben felsorolt feltételek teljesülése esetén írja jóvá, amit egyéb bevételként számolnánk el, kérdés azonban, hogy a bevétel elszámolására melyik időszakban kerül sor? Tekintettel arra, hogy a beszámoló elkészítésekor az adózónak a szóban forgó feltételek teljesüléséről már nagy valószínűséggel kellően pontos ismeretei lesznek, így az időbeli elhatárolás elve alapján a vonatkozó adóévben (2015. évi beszámolóban) kellene elszámolni. Ugyanakkor az óvatosság elvének szigorú értelmezése esetén, elképzelhető valamilyen bizonytalanság, hogy a hatóság, úgy ítéli meg, hogy valamilyen feltétel nem állt be teljes körűen, s ez alapján az adójóváírást csak annak realizálásakor, az adó évet követő időszakban (2016-ban) kellene elszámolni."

2015. június

Egyetértek a kérdező véleményével, mert az adójóváírás a támogatások egyik formája, ezért egyéb bevételként számolható el. Az egyéb bevételeket az Szt. 77. §-a szabályozza. E szakaszon belül két lehetséges jogi aspektus merül fel. Az egyik a szerződésen alapuló támogatásokra vonatkozik, a másik a jogszabályi előíráson alapuló támogatások elszámolását szabályozza. A feltett kérdés ez utóbbi csoportba sorolható, és megállapítható, hogy a 77. § (3) bekezdésének b) pontja vonatkozik leginkább a kérdéses esetre és ez alapján nem feltétele a számviteli elszámolásnak a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezettség, de feltétele a szükséges bevallások, dokumentumok benyújtása. (Az adóhatósági kapcsolat ugyanis nem szerződéses, hanem törvényi előíráson alapuló kapcsolat.)

Az adójóváírás tehát támogatásnak minősül a számvitelben. Mivel e pont szerint a bevétel elszámolásának nem feltétele a pénzügyi rendezettség, és a mérlegkészítésig normatív alapon tudom, hogy mekkora összeg jár, azt a számvitelben fel kéne venni a bevételek közé, ha annak realizálása nem bizonytalan. Mivel nem esedékes, ezért csak a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben lehetne elszámolni. Véleményem szerint tehát a számviteli törvény szó szerinti szövegének ez a megoldás felel meg még akkor is, ha van némi bizonytalanság a bevétel realizálása tekintetében. Ez a realizálás azonban nem egy szubjektív döntés függvénye, hanem objektív (előírt) feltételek teljesítésén alapul, és feltételezi a jogszerű igényt. (Jogszabályi feltételek tényleges teljesítését!)

Megítélésem szerint a bevétel elszámolására abban az üzleti évben kell sort keríteni, amelyre, vagy amely után a támogatást az adóhatóság megállapítja, tehát a kérdéses esetben 2015. évi bevételként kellene elszámolni, függetlenül attól, hogy a döntésre a jövőben kerül sor. Természetesen nem vitatom azt sem, hogy az Szt. 77. § (3) bekezdése a jelenlegi formájában maradéktalanul helyes, de a szóban forgó kérdésre ezt a szabályt kellene alkalmazni egyéb törvényi előírás hiányában.

Szt. 77. § (3)
b) * a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét;