Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Kft. formában működő ügyfelünk alapítója a 2013. év eredménye terhére 26 M Ft osztalék kifizetését rendelte el a beszámolót elfogadó taggyűlésen 2014. májusában. A beszámolót ennek megfelelően a jogszabályoknak megfelelően közzétették. Később (2014. decemberében) az alapító meggondolta magát és az osztalék kifizetés elrendelését visszavonta, az annak megfelelő összeget új határozatában eredménytartalékba helyezni rendelte. A módosítás számszaki kihatásait a társaság az előző évet érintő helyesbítésként, a beszámoló középső oszlopában helyezte el.
Kérdésünk arra irányulna, hogy az osztalékra vonatkozó határozat valóban visszavonható-e, avagy a már kifizetésre elrendelt osztalék már csak elengedhető.
A Pénzügyminisztérium több állásfoglalásában is kifejtette, hogy az osztalékfizetési határozat a számviteli és társasági jogi szabályok értelmében nem vonható vissza. Ettől eltérően egy ügyvédi iroda holnapján olvasható, hogy „ügyfeleink érdekeinek védelmében bírósághoz és az adóhatósághoz fordultunk. Az ügy lezárásaként az adóhatóság megállapította, hogy az osztalékfizetési határozat visszavonása nem jogellenes, továbbá, hogy az osztalékfizetés elmaradása sem a társaságnál, sem a tagoknál nem eredményez adófizetési kötelezettséget.”
http://www.gyarmathy.hu/Gyarmathy_Partners_Newsletter_magyar_2009_3_adozas.pdf Amennyiben e határozat típus valóban visszavonható, úgy a társaság véleményünk szerint helyesen járt e- a könyvviteli rendezés tekintetében. A határozat visszavonását nem könyvelték elengedésként (bevételként), hanem kizárólag a saját tőke elemei között rendezték a középső oszlopban."

2016. május

A kérdésre egyértelmű választ nem tudok adni és ennek több oka van. A feltett kérdés jogi oldala úgy gondolom, hogy a jogszabályok által valóban nem kellően tisztázott. A kérdésben hivatkozott ügyvédi iroda állításáról sem tudok nyilatkozni, hogy az helyes, vagy sem, mert nem tudom min alapul. Ha bírósági ítéleten alapul az állítás a visszavonhatóság tekintetében, akkor még vizsgálni kellene azt is, hogy adójogi, vagy éppen számviteli szempontból nézte a bíróság a kérdést. Az adóhatóság nyilatkozata sem mérvadó, mert ők vélhetően csak adózási aspektusait vizsgálták a kérdésnek és mivel az nem a döntéshez, hanem az osztalék tényleges kifizetéséhez kapcsolódik, joggal állíthatták, hogy visszavonható a határozat, hiszen nem érint adóalapot. Számviteli szempontból egy kicsit másként látom a visszavonhatóságot, mert egy lezárt üzleti év számviteli beszámolójában szereplő információról van szó. Amikor a döntést meghozták, akkor alkalmazták a Ptk. osztalékfizetésre vonatkozó kogens szabályát. A döntéssel megkeletkeztették az osztalékfizetési kötelezettséget, tehát a saját tőke helyett a mérlegben már kötelezettség szerepel. Egy kötelezettség saját tőkébe történő átemelésére a Ptk. szerint nem látok közvetlen lehetőséget, és a számviteli törvényben sincs ilyen jogcím. Amikor hoztak egy határozatot az osztalék visszavonásáról, talán tényleg értelmezhető volt a Ptk. diszpozitívítás elve, miszerint minden olyat lehet, amit a törvény kifejezetten nem tilt. (Ez a diszpozitívitás úgy vélem, hogy a tagok egymás közötti viszonyában értelmezhető csak, harmadik felek felé nem,) Kifejezett tiltást pedig én sem látok a Ptk-ban. A számviteli törvény kógens szabályai nem ismerik ezt a lépést, de tudjuk, hogy azokat a jogi megoldásokat, amelyek keletkeznek, azokat a számvitelnek le kell követnie. Ha a számvitelben kezelni kell a problémát, akkor felvetődhet valóban az „ellenőrzés megállapítása” című fogalom alkalmazása. Nem hiba, de egy visszamenőleges állapot helyreállítása miatt gyakorlatilag a jelentős hibára hasonlító megoldást kell alkalmazni a számvitelben. Ezt az utat járhatónak gondolom, ha bírósági ítélet van az eredeti állapot helyreállításáról. Ha ezeket az értelmezéseket elfogadhatónak gondoljuk, akkor elkezdhetünk lemondani a számvitelben a saját tőke érték megbízható bemutatásáról, ami viszont komoly visszaélésekre adhat lehetőséget. Ráadásul a visszavonás is módosítás, és ha lehet módosítani az osztalékról szóló határozatot, akkor miért ne lehetne ellenkező irányba is módosítani. Ez pedig már teljesen kezelhetetlen jogi helyzeteket idézhetne elő. Mondhatnánk azt is, hogy komolytalan megoldáshoz jutottunk.

Én személy szerint tehát nem tudok azonosulni azzal a jogi érveléssel, hogy az osztalékról szóló határozat visszavonható és korábban azzal az Szt. módosítással sem értettem egyet, amely megváltoztatta az „ellenőrzés megállapítása” fogalmat, pontosan a Pkt. beli lehetőségek számvieli kezelése miatt. Véleményem szerint korrektebb megoldás a kötelezettség elengedése, amely számviteli, társasági jogi és adózási szempontból is kezelhető.

A kérdésben próbáltam egyeztetni az NGM Számviteli Főosztályával is, de érdemi megoldásra nem jutottunk. Abban egyetértettünk, hogy egy ilyen módosítási lehetőség értelmezése messzire vezet, és rossz vége lehet a visszaélési lehetőségek miatt.