Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A látványcsapatsport TAO támogatásnak ellenőrzéséhez a könyvvizsgáló részéről egy táblázatot kell kitölteni a megvizsgált számlákról, bérekről és járulékokról. A táblázat sorrendjével kapcsolatosan az egyes sportszövetségek elvárásai eltérőek. Nincs egységes álláspont, ezért a megküldött táblázat javítgatása, csoportosítása fölösleges többletmunkát eredményez. Ezenkívül egyes szövetségek a könyvvizsgáló részéről írásos jelentést várnak. A szerződés szerint egyéb megbízásként a számlák, bizonylatok tételes ellenőrzését végezzük, bizonyosságot a sportegyesület gazdasági tevékenységéről nem tudunk semmilyen szinten mondani, mivel erre a feladatra nem vállalkoztunk. A teljességi nyilatkozat is a rendelkezésre és a könyvvizsgáló által átvizsgált bizonylatokra vonatkozik.

Milyen jelentést adhat a könyvvizsgáló, azonkívül, hogy az általa elkészített bizonylati listán nyilatkozik, hogy azok a valóságban is megtalálhatók, formai hibáktól mentesek, a bizonylatok tartalma az azt alátámasztó dokumentáció alapján valódinak ítélhető. A könyvvizsgálói összesítő kimutatás milyen rendszer és sorrend szerint készüljön, milyen csoportosítást alkalmazzon?

Az én véleményem szerint egységes rendszert kellene kialakítani pl.: a bizonylatok rögzítése a teljesítés alapján történjen, időrendben. A könyvvizsgáló nem jelentést ad, hanem nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tételeket megvizsgálta, szabálytalanságot nem talált, megfelel a pályázati kiírásban történő elszámolhatóságnak. "

2016. június

A 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet, amely a látvány-csapatsport támogatás felhasználásáról, elszámolásáról és ellenőrzéséről rendelkezik, 2016.05.03-i hatállyal módosult.
A módosított kormányrendelet (4a) és (6) bekezdéseiben előírtak értelmében a könyvvizsgáló a kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti „Könyvvizsgálói összesített adatlap” kitöltésével és aláírásával hitelesíti az egyébként tételesen megtekintett és megvizsgált számviteli bizonylatokat. A módosított Kormányrendelet a könyvvizsgálói hitelesítés tekintetében ugyanis így fogalmaz:

„(4a)79 Ha a jóváhagyott sportfejlesztési programban az egyes támogatási jogcímeken rendelkezésre álló támogatás teljes összege meghaladja a 20 millió forintot, a támogatott szervezet az elszámolás során a 100 ezer forint alatti számlák, illetve más, hitelt érdemlő számviteli bizonylatok benyújtásától eltekinthet, ha a (6) bekezdés szerinti könyvvizsgáló általi hitelesítés a könyvvizsgáló által hitelesítendő adatok körét tartalmazó, az ellenőrző szervhez benyújtandó 2. mellékletben (Könyvvizsgálói összesített adatlap) szerepel.
(6) Amennyiben a jóváhagyást végző szervezet által kiállított igazolások és támogatási igazolások összértéke adott támogatott szervezet vonatkozásában eléri a 20 millió forintot, a támogatott szervezet köteles könyvvizsgáló által ellenőrzött számviteli bizonylatokkal elszámolni az ellenőrző szervezet felé, - figyelemmel a (4a) bekezdésben foglaltakra is - melyeket a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói összesítő táblázaton hitelesít. A könyvvizsgálónak legalább az igénybe vett támogatás összértékét elérő, de legfeljebb 50 millió forint értékű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amit a támogatott szervezet az elszámoláshoz benyújtott dokumentumok részeként csatolt, a támogatási időszakra szóló biztosítási kötvény hiteles másolatával igazol.”

A kormányrendelet tehát a „Könyvvizsgálói összesített adatlap”-on kívül más formában nem ír elő könyvvizsgálói hitelesítést. Így egyetértek a kérdezővel abban, hogy véleménye szerint a könyvvizsgáló nem jelentést ad, hanem nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tételeket megvizsgálta, szabálytalanságot nem talált, a megvizsgált bizonylatok megfelelnek a pályázati kiírás szerinti elszámolhatóságnak. Ezt a nyilatkozatot pedig a kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formában kell megadnia. Általánosságban is elmondható, hogy az olyan speciális könyvvizsgálói feladatok esetén, amikor valamilyen konkrét tétel(ek) hitelesítését, bizonylattal való alátámasztottságának vizsgálatát és erről való nyilatkozatot írnak elő a könyvvizsgáló számára, olyankor, ha ezt jogszabály írja elő, a hitelesítő nyilatkozat kiadását is a jogszabályban előírt módon kell teljesítenie a könyvvizsgálónak. Ha a hitelesítés módja nincs a jogszabályban előírva, akkor a könyvvizsgálónak kell megkeresnie, hogy a szakmai standardok közül melyik standard alá sorolható be az adott vizsgálat a jellege szerint, és a szerint a standard szerinti jelentés mintát célszerű alkalmaznia.

A látvány-csapatsport támogatás elszámolásának könyvvizsgálói hitelesítésére vonatkozó vizsgálat a jellegét tekintve leginkább a 4400-as témaszámú „Megbízás pénzügyi számviteli információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására” standard alá sorolható be, ezért abban az esetben, ha a megbízó igénye szerint nem lenne elegendő az említett kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti formában kiadni a könyvvizsgálói hitelesítést, akkor a 4400-as standard szerinti, a ténymegállapításokról szóló jelentést javasolt kiadni a könyvvizsgálónak, a standardban található jelentés minta alapul vételével. Megjegyzem, hogy a vizsgálatának eredményéről kiadásra kerülő hitelesítő nyilatkozat vagy könyvvizsgálói jelentés tartalmáról és formájáról már a megbízási szerződésben javasolt a megbízóval megállapodni, ezzel elkerülhető az, hogy a jelentés kiadásának az időpontjában szembesüljön a könyvvizsgáló azzal, hogy a megbízó másféle nyilatkozatot vagy jelentést, esetleg másmilyen formában szeretett volna kapni, mint amit a könyvvizsgáló adott.

Az, hogy az egyes sportági szövetségek nem egységesen (nem ugyanolyan sorrendben vagy csoportosítás szerint) kérik az említett könyvvizsgálói összesítő táblázatot kitölteni, az már egy olyan részletkérdés, ami túlmegy a kormányrendeletben foglalt szabályozás szintjén. A rendelet ilyen részletszabályokat nem tartalmaz, ezért az egyes sportági szövetségek a saját szempontjaiknak legjobban megfelelő, az adatok feldolgozását megkönnyítő sajátos kitöltési sorrendet, csoportosítást határozhatnak meg, amiről persze célszerű lenne időben tájékoztatni a támogatott szervezeteket, és akár rajtuk keresztül, a hitelesítést végző könyvvizsgálókat. Ilyen tájékoztatás elmaradása esetén sajnos előfordulhat, hogy a sportági szövetség nem fogja megfelelőnek találni a benyújtott összesítő táblázatot, habár erre, a kormányrendelet alapján semmilyen jogalapja nincsen, hiszen a kormányrendelet a táblázat kitöltési sorrendjére nem tartalmaz semmilyen megkötést. „Egységes rendszer”-t tehát, amit a kérdező szeretne, emiatt nem lehet megkövetelni, mert a kormányrendeletben erre nincsen szabályozás. Célszerű lehet ezért inkább a konkrét esetekben mindig az adott sportági szövetséggel előzetesen egyeztetni ebben a kérdésben.