Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy gazdasági társaság (Társaság) 2017. november 30. fordulónappal kér évközi teljes könyvvizsgálatot, ( bár a megrendelőben közbenső mérleg, közbenső eredmény kimutatás és közbenső kiegészítő melléklet szerepel ) mert eladja a cégét november 30-i állapottal, a decemberi forgalom már az új tulajdonosnál bonyolódik.

Milyen könyvvizsgálói standardet kell figyelembe venni és milyen jelentés típust kell alkalmazni a 2017. november 30-i fordulónappal készült, de társasági adót nem tartalmazó, beszámolóra, ha ellenvéleményt kell adnom. (Jogerős bírósági határozatra nem képzett céltartalékot a Társaság.)

A Kúria írásban nem adta ki a határozatot, de szóban elhangzott a tárgyaláson, helybenhagyta az első fokú határozatot. A fizetendő kötelezettség igen jelentős és teljes vagyonvesztéssel jár, a vállalkozás folytatása lehetetlenné válik, de van egy lehetősége a Társaságnak egy másik cég perlésére, ezért tudják a tulajdonosok eladni a Társaságot.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Megítélésem szerint minősített jelentést kell adnom ellenvélemény miatt és az éves beszámolóval azonos standard szerint kell vizsgálnom."

2018. január

Az első kérdés az, hogy melyik szakmai standard (könyvvizsgálati standard vagy esetleg valamely más standard) alapján kell elvégezni azt a vizsgálatot, amelynek a tárgya egy évközi teljes pénzügyi kimutatás, vagyis évközi teljes beszámoló. Az Ön által említett közbenső mérleg, közbenső eredménykimutatás és közbenső kiegészítő melléklet ugyanis álláspontom szerint a teljes éves beszámolóval megegyező tartalommal bír, amennyiben azokat az éves beszámolóra vonatkozó beszámoló készítési szabályoknak megfelelően állították össze. A különbség csak annyi, hogy ezeknek a közbenső pénzügyi kimutatásoknak a mérlegfordulónapja nem az üzleti év utolsó napja, hanem egy évközi időpont, ami itt a konkrét esetben 2017. november 30-a. Ehhez kapcsolódóan megjegyzem, hogy nem tudom igazán értelmezni azt a kijelentését, miszerint társasági adót nem tartalmaz a közbenső beszámoló. Amennyiben ezt a közbenső beszámolót a számviteli törvény éves beszámolóra (vagy közbenső mérlegre) vonatkozó előírásai alapján készítik, akkor a közbenső mérlegben az annak fordulónapjáig felmerülő adókötelezettségeket, így a társasági adót is ki kell mutatni.

Tekintve, hogy a megbízó a vizsgálat tárgyaként az évközi teljes beszámolót (közbenső mérleget, közbenső eredmény kimutatást és közbenső kiegészítő mellékletet) jelölte meg és erre könyvvizsgálatot kért, nem pedig átvilágítást, ezért álláspontom szerint a vizsgálatot az éves beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozó könyvvizsgálati standardok alapján kell elvégezni.

A második kérdés arra vonatkozik, hogy a vizsgálat során talált konkrét hibára tekintettel milyen könyvvizsgálói jelentést kell kiadni erre a közbenső beszámolóra. Ön egy jogerős bírósági határozatra hivatkozik, hogy emiatt kellett volna céltartalékot képeznie a társaságnak, de azt is írta, hogy még nem adta ki a Kúria az első fokú határozat helybenhagyásáról szóló határozatát. Így nem egyértelmű számomra, hogy jogerős határozat van-e már vagy még nincs, de a kapott információk alapján azzal a feltételezéssel élek, hogy Ön megfelelő bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a társaságot a bíróság jelentős fizetési kötelezettség teljesítésére kötelezte vagy biztosan (valószínűsíthetően) erre fogja kötelezni. Ebben az esetben egyetértek Önnel, meg kell képezni a jövőbeni fizetési kötelezettségre a céltartalékot a közbenső beszámolóban, és ha a társaság nem képzett céltartalékot, akkor ellenvéleményt kell adni a közbenső beszámolóra, amennyiben ezt a hibát a könyvvizsgáló a közbenső beszámoló egésze szempontjából lényegesnek ítéli.

További mérlegelést igényel még a könyvvizsgáló részéről, hogy a bíróság által megítélt fizetési kötelezettség milyen hatással lesz a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetére, valamint a vállalkozás folytathatóságára. A leírásban Ön utalt arra, hogy a fizetési kötelezettség teljesítése a társaságnál teljes vagyonvesztéssel jár majd és a vállalkozás folytatása lehetetlenné válik. Az erre vonatkozó megfelelő bizonyítékok alapján ezekről is le kell vonni a megfelelő következtetéseket, és ha szükséges, akkor a vonatkozó könyvvizsgálati standardok követelményei alapján, „A vállalkozás folytatásához kapcsolódó lényeges bizonytalanság” alcím alatt a könyvvizsgálói jelentésben tájékoztatni kell a jelentés felhasználóit a vállalkozás folytatásával kapcsolatos lényeges bizonytalanságról és ennek körülményeiről.

Fontos még megjegyeznem, hogy a könyvvizsgálói jelentés „Egyéb kérdések” bekezdésében, függetlenül az adott vélemény típusától, mindenképpen szükséges meghatározni azt a célt, amire a közbenső beszámoló készült, és amire ennél fogva a könyvvizsgálói jelentés felhasználható. Ez is egy különbség lesz a „rendes” éves beszámolóra adott jelentéshez képest, amelynél a felhasználási célt nem lehet leszűkíteni, hiszen az éves beszámolót a számviteli törvény előírásainak megfelelően közzé kell tenni. A speciális célra készült közbenső beszámoló viszont nem kerül közzétételre, ezért kell az egyéb kérdések bekezdésben meghatározni, hogy milyen konkrét, speciális célra készült és használható fel a közbenső beszámolóra adott könyvvizsgálói jelentés.

Érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy ki lesz a könyvvizsgálói jelentés címzettje. Mivel speciális célú megbízásról van szó, a jelentés címzettje lehet akár a megbízó társaság vezetése vagy a társaság jelenlegi tulajdonosai (akik a tulajdoni részesedésük eladására készülnek). E tekintetében szintén a megbízóval kell megállapodni. Semmiképpen nem célszerű a jelentést a jelenlegi tulajdonosok mellett a potenciális új tulajdonosok részére is címezni, mert akkor a könyvvizsgáló mindkét fél felé felelősséget vállalna a részesedés adás-vételi ügylettel összefüggésben, ami véleményem szerint nem elvárható a könyvvizsgálótól, ezért nem is célszerű ilyen többlet felelősségeket magára vállalnia.

Számviteli törvény:
41. § (1) * Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Címkék: Konzultációs szolgálatKözbenső beszámolóSzámviteli törvény