Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"A Szakmában megjelent cikk szerint az anyavállalat minden esetben könyvvizsgálatra kötelezett. A Kamarai állásfoglalás szerint viszont az anyavállalati státusz önmagában nem jelent automatikusan könyvvizsgálati kötelezettséget.

Kérdés
Az anyavállalatnál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat? Melyik megoldás a helyes?"

2018. november

Ebben a kérdésben valóban egymástól eltérő álláspontok jelentek meg a közelmúltban a SZAK-ma c. szaklapban (NGM álláspontja), illetve a kamara honlapján a Szakértői Bizottság által működtetett Konzultációs Szolgálat szakértői válaszai között (ez utóbbi nem minősül a kamara állásfoglalásának, hanem a felkért szakértő saját szakmai álláspontját tükrözi). Észlelve az eltérő álláspontokat, a Szakértői Bizottság pár hónappal ezelőtt egyeztetést kezdeményezett és folytatott le ebben a kérdésben az NGM Számviteli- és Felügyeleti Főosztályának vezetőjével. Az egyeztetés azonban nem járt olyan eredménnyel, aminek következtében az NGM megváltoztatta volna korábbi álláspontját, vagy nyitottságot mutatott volna egy jövőbeni esetleges törvénymódosításra.

Az NGM álláspontja értelmében a számviteli törvény ide vonatkozó előírásai között a törvény 3. § (2) bekezdésének 6. pontjában foglalt értelmező rendelkezés alapján egyértelmű, hogy a törvényi előírás az anyavállalatot minden esetben a „konszolidálásba bevont vállalkozások” körébe tartozónak tekinti, így tehát akkor is, ha a mentesülési szabályokra tekintettel az anyavállalat ténylegesen nem készít konszolidált beszámolót az adott üzleti évről. Ebből adódóan az anyavállalat semmilyen körülmények között nem élhet a könyvvizsgálati kötelezettség megállapítása tekintetében az „értékhatár alapon” történő elbírálással.

Számviteli törvény 3. § (2) bekezdés: “6. konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen;”

Álláspontom értelmében a „konszolidálásba bevont vállalkozások” törvényi fogalomhasználat megtévesztő olyan esetben, amikor ténylegesen nem kerül sor konszolidált beszámoló összeállítására. Ezért az említett törvényi előírás alapján, véleményem szerint, közel sem annyira egyértelmű az anyavállalati státusz megléte miatti könyvvizsgálati kötelezettség, mint amennyire ezt az NGM állítja. Nem véletlen, hogy a Konzultációs szolgálathoz érkezett korábbi kérdés feltevője azt írta, hogy „A tulajdonos kérdése a konkrét tv-i hivatkozás. Ezt azonban nem találtam.” A „konszolidálásba bevont vállalkozások” fogalom törvényi definícióját sem az érintett társaság tulajdonosa, sem a könyvvizsgáló nem értékelte úgy, mint amely azt rögzítené, hogy az anyavállalat minden esetben köteles könyvvizsgálót megbízni az éves beszámoló könyvvizsgálatára. A kérdés megítélése tekintetében több könyvvizsgáló jelezte felénk, hogy a törvény értelmezésében bizonytalanok. Ezért javaslatot tettünk az NGM felé a törvényi szöveg pontosítására, de ők erre nem láttak lehetőséget és szükségesnek sem tartották.
Összegzésképpen, az NGM és a Kamara közötti egyeztetés alapján elmondható, hogy a minisztérium kitart azon álláspontja mellett, miszerint a jogalkotói szándék arra irányult (és ebben azóta sincs változás), hogy az anyavállalat – ebbéli státuszából adódóan – minden esetben éves beszámoló készítésére kötelezett, amit minden esetben könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.

Ennek ismeretében célszerű a jogalkotói szándékot figyelembe vevő jogkövető magatartást tanúsítani, azaz a SZAK-ma c. lapban megjelent álláspont szerint eljárni, még akkor is, ha a törvényi megfogalmazásból a jogalkotói szándék kevésbé egyértelműnek tűnik.
 

Címkék: Konzultációs szolgálatSzámviteli törvény