Főoldal / Tudástár / Konzultáció

Konzultáció



"Egy kft-nél nem kötelező a könyvvizsgálat, de könyvvizsgálat ellátására saját elhatározásából könyvvizsgálót vesz igénybe, és a legfőbb szerv döntött a könyvvizsgáló megválasztásáról.

Kérdés
Kérdésem arra irányul, hogy a cégbírósági bejegyzési kötelezettség vonatkozik-e a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló bejegyzésére.

A kérdező által jónak ítélt válasz, megoldás, beleértve a kérdező által lényegesnek ítélt törvényi hivatkozásokat, felhasznált szakirodalmi anyagokat.
Véleményem szerint a megbízás elfogadásával ugyanazok a szabályok vonatkoznak a könyvvizsgálatra, mint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatra, azaz a könyvvizsgálót ebben az esetben is be kell jegyezni a cégnyilvántartásba. "

2019. február

Legelőször szeretném pontosítani a kérdést a tényállásban leírtakkal összhangban, és utána térnék ki arra, hogy a könyvvizsgálóra és a könyvvizsgálatra vonatkozó három lényeges jogszabály, úm. a Ptk., a számviteli törvény és a kamarai törvény (Kkt., azaz a 2017. évi LXXV. tv.), valamint még a cégtörvény vonatkozó előírásai alapján milyen következtetésre lehet jutni a feltett kérdéssel kapcsolatban.

A kérdés arra vonatkozik, hogy amennyiben a társaság legfőbb szerve állandó könyvvizsgálót választott, holott a számviteli törvény alapján a társaság nem kötelezett az éves beszámoló könyvvizsgálatára, ebben az esetben is be kell-e jegyeztetni a cégnyilvántartásba a megválasztott állandó könyvvizsgálót.

Ennek a pontosításnak annyiban van jelentősége, hogy az említett négy jogszabály más-más szempontból és így eltérő fogalmakat használva közelíti meg az éves beszámoló könyvvizsgálatára és a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat. (Ezekre részletesebben később térek ki.)

Az említett négy törvényben foglalt szabályozás, értelmezésem szerint, úgy épül egymásra, hogy

  • a Ptk. rögzíti a legfőbb szerv által megválasztott állandó könyvvizsgáló feladatát (így tehát a jogszabály által előírt könyvvizsgálói feladatot), a cégtörvény pedig azt, hogy a megválasztott könyvvizsgáló adatait fel kell tüntetni a cégnyilvántartásban; mindezek függetlenek attól, hogy a társaság a számviteli törvény szerint könyvvizsgálatra kötelezett-e vagy sem;
  • a számviteli törvény által meghatározott cégméret esetén minden esetben kötelező könyvvizsgálót választani és megbízni az éves beszámoló felülvizsgálatával, melynek során a Ptk.-nak az állandó könyvvizsgálóval, illetve a cégtörvénynek a könyvvizsgálóval kapcsolatos előírásai szerint kell eljárni;
  • a Kkt. az előzőektől függetlenül meghatározza a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozóan a „jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység” fogalmát, azzal a céllal, hogy a továbbiakban meghatározza az ilyen tevékenységek ellátása során a kamarai tagokra előírt szakmai, etikai stb. normákat; e tevékenységi körbe – nem kizárólagosan – beletartozik az éves beszámoló állandó könyvvizsgáló általi felülvizsgálata, függetlenül attól, hogy azt a számviteli törvényben előírt könyvvizsgálati kötelezettségre tekintettel, vagy ilyen kötelezettség fennállása nélkül, de a Ptk. előírása szerinti, megválasztott állandó könyvvizsgálói megbízás keretében látja el a könyvvizsgáló.

Mindezek alapján, álláspontom szerint, az önként megválasztott állandó könyvvizsgálót a cégtörvény szabályai szerint eljárva be kell jegyeztetni a cégnyilvántartásba.

A fenti álláspontomat az említett törvényekben rögzített szabályok egymással való összefüggéseinek alábbiak szerinti elemzésére alapozom.

A Ptk. az „állandó könyvvizsgáló” fogalmat használja, és úgy fogalmaz, hogy „A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.”. Ezzel a Ptk. lényegében kimondja, hogy a legfőbb szerv által megválasztott könyvvizsgálónak, mint a társaság állandó könyvvizsgálójának a feladata az éves beszámolóról alkotott véleményének közlése a független könyvvizsgálói jelentésében. Így értelemszerűen, a társaságra és a könyvvizsgálóra is vonatkoznak a Ptk. állandó könyvvizsgálóval kapcsolatos előírásai.

A cégtörvény 25. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a cégjegyzék, szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza a könyvvizsgáló cégtörvényben meghatározott adatait. Ennek érdekében a cégtörvény 1. számú melléklete előírja, hogy a cégnyilvántartásba való bejegyzéshez csatolni kell a könyvvizsgáló/könyvvizsgáló cég megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát. Habár a cégtörvény nem az „állandó könyvvizsgáló” fogalmat használja, de a „szükség szerint” kitétel megítélésem szerint arra utal, hogy ha a társaság legfőbb szerve állandó könyvvizsgálót választott, akkor a könyvvizsgáló adatait be kell jegyeztetni a cégnyilvántartásba. Ha nem választottak könyvvizsgálót, akkor a cégjegyzék ezzel kapcsolatban nem fog és nem kell, hogy tartalmazzon adatot. Álláspontom szerint, a cégtörvény e rendelkezése összhangban áll azzal, hogy a Ptk. értelmében az állandó könyvvizsgálót az éves beszámoló felülvizsgálatára választották. Ebből következően, ha a társaságnak van állandó könyvvizsgálója, aki könyvvizsgálói jelentést fog kibocsájtani az éves beszámolóról, akkor ennek a ténynek és a könyvvizsgáló adatainak ki kell tűnnie a cégnyilvántartásból.

Mint látható, a legfőbb szerv által megválasztott állandó könyvvizsgáló feladatával összefüggésben a Ptk., illetve a cégtörvény nem említ „jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat”-ot. Ilyen fogalom nem szerepel továbbá a számviteli törvényben sem, ahol meghatározásra került, hogy milyen cégméret esetén kötelező az éves beszámolót állandó könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni.

A „jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység” fogalmat a Kkt. definiálja, amely fogalomba többek között – de nem kizárólagosan – beletartozik „a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata…” (Kkt. 3. § (1) bekezdés a) pontja). Tehát az éves beszámolónak nem csak a számviteli törvényben előírt kötelező könyvvizsgálata, hanem a legfőbb szerv önkéntes elhatározásával megválasztott könyvvizsgáló általi felülvizsgálata is jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységnek minősül, a Kkt. alkalmazásában. Gyakorlati szempontból ez annyit jelent, hogy a számviteli jogszabályok szerint készített éves beszámoló könyvvizsgálatánál minden esetben a Kkt. könyvvizsgálóra és könyvvizsgálatra előírt szabályai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a számviteli törvény szerint a társaságnál kötelező vagy nem kötelező a könyvvizsgálat. A Kkt. azonban nem foglalkozik a könyvvizsgáló cégbejegyzésével, ezért nem helytálló a „jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálattal” összefüggésben levonni a következtetést a legfőbb szerv által megválasztott könyvvizsgáló cégjegyzékben való feltüntetésének a kötelezettségéről. Ezt a kérdést, véleményem szerint, a Ptk. és a cégtörvény alapulvételével lehet megválaszolni, amely törvények alkalmazása során az a döntő körülmény, hogy a legfőbb szerv választott-e állandó könyvvizsgálót vagy nem.

Címkék: Számviteli törvényKönyvvizsgálatKamarai törvényKonzultációs szolgálatPolgári jog (Ptk.)